Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-09 / 7. szám

1988. január 9. NÉPÚJSÁG 9 Szívbillentyűk sorozatban A kínai falvakban a múltban az esz­köz- és felszereltség-, kórház- és orvos­hiány miatt úgyszólván lehetetlen volt időben gyógykezeléshez jutni. Ma a 716 ezer kínai falu 87,4 százaléka rendelke­zik orvosi rendelővel vagy elsősegély- nyújtó hellyel. Az egészségügyi ellátás bevált formája a házi betegápolás, ez városon is elterjedt; egymillió beteg kór­házi számlán otthonában kap orvosi el­látást. Noha a kórházak száma 2600-ról 60 ezerre nőtt 1949 óta, sem a szaksze­mélyzet, sem a felszereltség nem elégíti ki a követelményeket. Jelenleg 1000 la­kosra 2,4 kórházi ágy és 0,71 orvos jut. Ezért a kormány erőfeszítéseket tesz a kórházi hálózat bővítésére és a sze­mélyzet képzésére, s nem zárkózik el új ellátási formák bevezetésétől sem. Múlt év végén például már 117 ezer kórházi orvos folytatott magánpraxist, illetve a többségük magánrendelőt is nyitott. Számontartanak 21 magánszanatóriu­mot is, összesen ezer ággyal. Persze, mindez csak csepp a tengerben, de hozzájárul az ellátás színvonalának nö­veléséhez. Hozzávetőleges számítások szerint ebben az évben a magánorvosok száma több mint 135 ezerre növekszik. A statisztikai adatok szerint Kína fel- szabadulása óta a halálozás az ezer la­kosra számított 25-ről 6,2-re csökkent, s az átlagéletkor 35-ről 68 évre emelke­dett. Szenzációs plasztika - kemény kutatómunka Kínai orvosok az orvostudomány szá­mos területén értek el nemzetközi jelen­tőségű sikereket. Figyelemre méltó eredmények születtek a kínai mikrose- bészeti technikában, a szervátültetés­ben, a csont- és bőrbeültetésben. Tény, hogy a gyógyítás történetében először kínai orvosok ültettek át baleset követ­keztében elvesztett hüvelykujj helyére lábujjat, 1978-ban. Azóta ez a módszer széles körben elterjedt, például Honan tartomány egyik kórházában 173 ujj- átültetést végeztek, s a műtétek 96,4 százaléka sikeres volt. Sok év kemény kutatómunkája húzó­dik a rosszindulatú daganatok kezelé­sének eredményei mögött. Kína ma már tekintélynek számit a máj-, a gyomor- és a nyelőcsődaganat kutatása és gyógyí­tása terén. A hagyományos kínai orvos­lást és gyógyszereket mind gyakrabban alkalmazzák a rákos megbetegedések diagnosztizálásában és megelőzésé­ben. A szívsebészet és hagyományos gyógymód Kínában ma több mint egymillió em­ber szenved valamilyen szívbetegség­ben. Közülük 80 ezer vár szívbillentyű beültetésre. Ehhez a mithrális szívbillen­tyűk sokaságára volt szükség. Az új szív- billentyűket a lancsoui egyetemi klini­kán és egy sanghaji kórházban próbál­ták ki. A tesztelés megállapította, hogy jobbak az import billentyűknél, s ráadá­sul olcsóbbak is. Kínában ma 300 ezer orvos és egész­ségügyi szakdolgozó foglalkozik az ősi gyógymódok alkalmazásával. A hagyo­mányos gyógyászatra 1100 kórház sza­kosodott, s több mint 9000 kórházban működik olyan részleg, ahol a régi gyó­gyító eljárásokat hasznosítják. A szakor­vosok képzése 24 egészségügyi főisko­lán folyik. Jelenleg 160 betegséget képesek a hagyományos gyógymódokkal eredmé­nyesen kezelni, beleértve az agyvelő- gyulladást, a magas vérnyomást, az in­fluenzát és egyes vírusos megbetege­déseket. Közös vámhivatalok A Szovjetunió szárazföldi úton bonyo­lított exportjának több mint a 60 százalé­ka a csopi határállomáson halad ke­resztül. Jurij Slahta, a vámhivatal vezetője az APN munkatársának adott nyilatkozatá­ban elmondotta, hogy változatlan dolgo­zói létszám mellett szeretnék gyorsítani a vámkezelést és ezzel elkerülni az áru­torlódást a határállomáson. Különösen fontos ez most, amikor a Szovjetunió nemzetközi kapcsolatai az eddiginél gyorsabban bővülnek, vegyes vállalatok jönnek létre, közvetlen termelési kap­csolatok alakulnak ki, valamint jelentő­sen fejlődik a kishatárforgalom a Kárpá­ton túli terület és a magyarországi, ro­mániai, csehszlovákiai testvérmegyék között. Változások történtek a Kárpáton túli terület, valamint Szabolcs-Szatmár me­gye, Kelet-Szlovákia és a romániai Szat- már megye közötti üzleti kapcsolatok­ban is. Az adott megyei tanács végrehajtó bi­zottságának engedélyével vámolás nél­kül haladhatnak át a testvérmegyék­ből érkező szállítmányok. ★ HORIZOnT^ VIETNAM Az agyagszobrocskák művészei Thai Binh tartomány egyik falucskája - a Hanoitól száz kilométerre nyugatra elterülő Kho - lakói ősi művészeti ág: az agyagszobrászat hagyományait ápol­ják. A falunak úgyszólván mindegyik csa­ládja ezzel foglalkozik. Az agyagszob­rocskák készítése kevés befektetéssel jár, „csupán" kézügyességet, művészi érzéket, a szép szeretetét kívánja meg, az pedig nem hiányzik a vietnami nép­művészekből. Termékeik országszerte ismertek, keresettek, a falusi vásárok el­képzelhetetlenek agyagszobrocskák nélkül. Készítenek Buddhaszobrocská- kat, tömjénégető urnákat, virágvázákat, de különböző háztartási cikkeket is. A népművész családok nemcsak megtermelik az eladásra szánt tárgya­kat, de otthon tárolják és árusítják is. Olyan kis „üzletek” ezek, amelyek éjjel­nappal minden órában a vásárlók ren­delkezésére állnak. Templommúzeum Berlinben Újabb múzeummal gazdagodott a 750 éves Berlin. A második világháború pusztításai során súlyosan megrongá­lódott Friedrichwerder-templomot adták át ilyen célra, eredeti szépségében. A műemléktemplom Schinkel alko­tása - a 19. századi német építőművé­szet jelentős emléke. Nemcsak külső szépségével hívja fel magára a figyel­met, kiállítása is sok látogatót vonz. A legegészségesebb és környe­zetileg a legtisztább közlekedési eszköz - a kerékpár. Ezt a véleményt osztják a belorusz Minszki Autógyár kísérleti részlegé­nek mérnök kutatói, - Vlagyimir Zsucskov, Leonyid Levickij, vala­mint Eduárd Gerlovszkij lakatos és Vjacseszlav Ruszin hegesztő is. Összefogásuk és kitartó, közös munkájuk eredménye a képen lát­ható négyszemélyes valomobil, amely majdnem két év alatt született meg. Az előkészítő kutatómunkák so­rán a tervezőknek a többi között el kellett sajátítaniuk az aerodinamika és biomechanika alapjait is. Az új járgány végsebessége órán­ként 50 kilométer. Az önelszámolás, önfinanszírozás útján Az átalakítás döntő szakaszába lépett a szovjet gazdaság. Idén az ipari áru­termelésből 60 százalékban részesedő vállalatok és egyesülések áttérnek a tel­jes önelszámolási és önfinanszírozási rendszerre. Életbe lép az állami vállalat­ról (egyesülésről) szóló törvény, továb­bá kiszélesedik, egyre több üzemet érint a termékek állami ellenőrzése. Minden­nek az a célja, hogy az előző két évben elértnél gyorsabb ütemben fejlődjék a gazdaság és eredményei meghaladják a korábban tervezettet. Ez évben a nemzeti jövedelem 4,3 százalékos növekedésével számolnak. (Az tavaly 4,1 százalékos nemzetijövede- lem-gyarapodást terveztek, de az idő­arányos tervteljesités nem sikerült.) Az ipari termelésben 4,5 a mezőgazdaság eredményeiben 3,4 százalékos emelke­désre számítanak. Az elképzelések sze­rint 4,2 százalékkal növelik a munkater­melékenységet. A termelést az anyag- és energiamegtakaritással egyidejűleg kívánják fokozni. A legfontosabb feladatok közé tarto­zik a lakásépítési program teljesítése, valamint a szociális és kulturális ellátás anyagi bázisának megerősítése. Min­den lehetőséget megragadnak a fo­gyasztási cikkek termelésének növelé­sére, a szolgáltatások bővítésére és a közellátás általános javítására, beleért­ve a jó minőségű élelmiszeripari és más termékek gyártását. A továbbiakban is nagy szükség lesz az agráripar gyorsabb tempójú fejlesz­tésére. Ezen belül is halaszthatatlan kér­dés a tárolás, a szállítás, a feldolgozás jobb megoldásainak biztosítása. A jövőben több lehetőséget teremte­nek fogyasztási cikkeket gyártó szövet­kezetek létesítésére. Idetartozik a közét­keztetés és a lakossági szolgáltatások szférája is, továbbá a másodlagos nyersanyagok feldolgozása. A Szovjet­unióban jelenleg több mint nyolcezer szövetkezet működik ezzel a céllal. A magánvállalkozók száma meghaladja a 200 ezret. Ennek ellenére messze nincs kihasználva a szövetkezeti termelés és szolgáltatás valamennyi lehetősége. Különösen rosszul áll ezen a téren Tád­zsikisztán, Türkménia, Kirgizia és az Orosz Föderáció több területe. Jóval több lehetne a szövetkezeti pékség, cukrászda és vendéglő. KNDK A főváros metrója Rohamos léptekkel fejlődik Phenjan, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság fővárosa. Mára már eltüntették a há­rom és fél évtizeddel ezelőtti koreai há­ború okozta pusztítások nyomait, és gombamódra szaporodnak a modern lakónegyedek, valamint középületek. A számtalan figyelemre méltó létesítmény között is büszkén emlegetik a helyiek a fővárosi metrót. Nem is véletlenül, hi­szen egy mai nagyváros közlekedése igencsak nehézkes föld alatti vasút nél­kül. Phenjanban a közelmúltban egy újabb fejezet zárult le a metróépítésben, mivel elkészült a negyedik szakasz is, így most már a vonalak hossza megha­ladja a negyven kilométert. Már tervezik újabb szakaszok építését is. Az új állo­másokat, mint az eddigieket is, a monu­mentális, a maradandó építészeti meg­oldások jellemzik. Márványoszlopok és falak között, gyakran a gótikus stílusra emlékeztető mennyezetek alatt szállhat­nak be s ki az utasok. A szigorú, s he­lyenként merev formákat egyik-másik állomáson - főképpen az újonnan épü­leteken - változatos mozaikképek szí­nesítik. A Puhung állomáson például az észak-koreai nép munkasikereit meg­örökítő képeket helyeztek el a tervezők, míg másutt phenjani panorámában gyö­nyörködhetnek az utasok. A KNDK fővárosának metrója egyéb­ként saját tervezésű és kivitelezése, mint oly sok más termék is a távoli ország­ban. A szerelvények gyorsan röpítik egyik helyről a másikra az utasokat, aki­ket mindenhol patikai tisztaság fogad. Maradandó építészeti megoldások ________________________ E gy, a szocialista építőmunkát megörökítő mozaik ■W’MI'lll'l» I Ilii ii I'll A metró saját tervek alapján hazailag készült Vissza a kerékpárhoz? Az „1987-MAZ” típusú kerékpár és tervezői

Next

/
Thumbnails
Contents