Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-09 / 7. szám
I 8 NÉPÚJSÁG 1988. január 9. ★ HORIZOm^ Csehszlovákia Vita a készülő tsz-törvényről A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló készülő új csehszlovák törvény célja világos: növelni a mezőgazdasági vállalatok felelősségét a termelés mennyiségéért és minőségéért, ugyanakkor növelni önállóságukat és vállalkozói kedvüket az adminisztrációs és utasításos központi irányítás akadályainak eltávolításával. A törvénytervezet egyes rendelkezéseivel Csehszlovákia minden lakosa vitába szállhat, más megfogalmazásokat javasolhat. A lehetőséggel leginkább a termelőszövetkezetek tagjai élnek. Bár ma még korai lenne a vitából végső következtetéseket levonni, már ma megái lapítható, hogy a törvénytervezet mely részei keltették a legnagyobb figyelmet. A tervezet általános visszhangja kedvező - a mezőgazdászok véleménye szerint segíthet a problémák megoldásában. Érezhető azonban az aggódás azért, hogy új jogszabályt később, alacsonyabb szintű végrehajtási rendelkezések sora gyengítheti. Erről ugyanis nagyon rosszak a tapasztalatok. Különféle előírások, rendeletek, határozatok gyakran komplikálják a munkát, fékezik a szövetkezet fejlődését. A törvény élet- beléptetésével 22 jogszabályt meg akarnak szüntetni. Sokan nem eléggé világosnak, pontatlannak tartják a törvény néhány megfogalmazását. A hozzászólók közül sokan foglalkoznak a szövetkezeti demokráciával, a tagok jogainak bővítésével a további fejlődés koncepciójára vonatkozó döntések jóváhagyásában, az elnök és más tisztségviselők titkos választásával. Csehszlovákiában a mezőgazdasági szövetkezetek helyzete főleg az elmúlt tíz évben változott, javult gépekkel való felszereltségük, növekedett tagjaik szakképzettsége. Folytatódott a mező- gazdasági termelés iparosodása, a szövetkezetek tevékenysége más területekre is kiterjedt. Az új törvény támogatja a szövetkezetek tevékenységét minden társadalmilag hasznos területen, csupán az a feltétel, hogy nem csökkentik a mezőgazdasági termékek előállítását. A vitában sokan azért aggódnak, hogy ez a feltétel az új törvény tervezetében nincs eléggé pontosan meghatározva. A tervezet szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek lehetőségük lesz közvetlen kapcsolatot tartaniuk külföldi mezőgazdasági, kereskedelmi szervezetekkel és vállalatokkal, exportálni termékeiket, gépeket, vetőmagot vásárolni külföldről. A hozzászólásokat, tapasztalatokat és ismereteket a törvény alkotói fel fogják használni a végső megszövegezéshez. Arra számítanak, hogy az új jogszabály hatással lesz a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek jövőjére, gazdasági és szociális fejlődésére. NDK Tények, számok az egészségügyről Az NDK-ban az orvosi alapellátás fejlesztése révén - amire főleg a nagyvárosokban és az ipari központokban került sor - tovább javult az egészségügyi és a szociális ellátás. Megelőző intézkedésekkel tökéletesítették az egészségügyet. Az egészségügyi intézményekben az utóbbi időszakban 597 új orvosi és fogorvosi munkahely létesült. Egy örvösre 433, egy fogorvosra 1400 lakos jut. A járóbeteg-ellátásban 32 ezer orvos és fogorvos dolgozik. A késő délutáni és a szombati rendelési idő kiterjesztésével a lakosság számára megkönnyítették a járóbeteg-ellátó intézmények igénybevételét. Öt év alatt a bölcsődei helyek száma több mint 13 ezerrel bővült. Ma már 100, három év alatti gyermek közül 73 böl- csődés. Az országban összesen 345 ezer 200 bölcsődei helyet tartanak számon. Különleges ellátásban részesítik a testi és szellemi fogyatékosokat, nagy gondot fordítanak az ilyen gyermekekre és fiatalokra. A védett műhelyekben és üzemrészekben, valamint a fogyatékosok részére létesített egyedi munkahelyeken 42 ezer rokkant dolgozik. A társadalombiztosítás évente 370 ezer gyógykúra költségeit fedezi. Minden hatodik szanatóriumi beutalóval gyermeket utaztatnak a gyógyüdülőhelyekre. Jelenleg 25 gyermekszanatórium és 63 gyermekgyógyüdülő áll rendelkezésre az NDK-ban. Évente 44 ezer fiatalt részesítenek erősítő, betegség-megelőző gyógyüdültetésben és 21 ezer gyermek megy szanatóriumba, főleg légúti és bőrbetegségekkel. A beutaltak rendszerint 4-6 hetet töltenek az üdülőkben vagy szanatóriumokban. Aki rászorul, azt még hosszabb időre utalják be, illetve évente többször is elküldik gyógyüdülésre. A gyerekek nemcsak színvonalas orvosi ellátásban részesülnek, gondoskodnak szórakoztatásukról és arról is, hogy el ne maradjanak tanulmányaikban. A szanatóriumi oktatás keretében az iskolai tanrendnek megfelelően készítik fel őket. A gyermekgyógyüdülők és szanatóriumok többsége Türingiában és a Keleti-tenger partján épült fel. Bővítésükről és folyamatos karbantartásukról az egészségügy körültekintően gondoskodik. Magyar technika lengyel kikötőkben A lengyel tengeri kikötők fejlesztik szolgáltatásaikat. Tekintettel arra, hogy bővül a lengyel külkereskedelem áruszállítása s ugyancsak gyors ütemben növekszik a magyar, a csehszlovák és az osztrák partnerek, valamint a svéd és finn szállítmányozó cégek tranzitárú szállítása, korszerűsítik a gdanski, gdyniai és szczecini kikötői rakodóbázist. Az átépített kikötői rakpartokat a KGST-országok cégeitől megrendelt műszaki felszerelésekkel látják el. A cégek egyike: a Ganz Danubius. Síkhegyi Károly, a magyar cég gdanski képviselője erről így beszél:- A gdanski kikötőben speciális, szénrakodásra szolgáló daruberendezéseket szerelünk fel. Három, egyenként 10 tonna teherbírású konstrukcióról van szó. Már hét hasonló daruberendezést szereltünk fel a gdyniai kikötőben, s néhány 16 és 10 tonnás darut vásárolt tőlünk a szczecini kikötő is. Lengyel partnereinkkel a kikötői darukon kívül 35-200 tonna teherbírású úszódaruk, konténermozgató gépek, kikötői vontatóhajók és kis jégtörő hajók szállításáról is tárgyalnak. Edward Natzel, a gdanski kikötővállalat beruházási szakértője elmondta: - Kikötői rakodóberendezéseket Lengyelországban is gyártanak, de valamennyi érdekelt számára nem jut belőlük. Ezért van szükség a külföldi beszerzésre is. Magyarországi partnereink szállításai hozzájárulnak ahhoz, hogy hatékonyabbá váljék tranzitszállítmányaiknak a kikötőinken keresztül való továbbítása. A kikötői rakodóberendezések korszerűsítésén kívül átalakítjuk komphajóbázisunkat is. Új, úgynevezett ro-ro hajók fogadására szolgáló rakpartot létesítünk, ami meggyorsítja majd a hajójáratok hatékony be- és kirakodását. Zbigniew Wróbel MONGÓLIA Ifjúság és Szociológusok becslése szerint a mongol városi fiatalság hetente 25-30 óra szabadidőt élvez. A mezőgazdaságban tevékenykedőknek is hasonló a szabadideje, csak a megoszlása eltérő, az idénymunkák, a feladatok más tagolódása miatt. A hétvégekkel, ünnepekkel, fizetett szabadsággal együtt a mongol fiatalok évi szabadideje így mintegy 100 nap. Ebből persze levonandó a házimunkára, a saját szükségletek kielégítésére és az utazásra fordítandó idő. A heti 46 órás munkaidő mellett még így is marad bőven lehetőség a szabadidő jó eltöltésére. Egy közelmúltban végzett felmérés mutatja, hogy bár a fiatalok 15—20-féle időtöltés között választhatnak, nem egy közülük azzal tölti szabad óráit, hogy televíziót néz, moziba megy, rádiót hallgat és olvas. A fővárosban megnyitják az ifjúsági szabadidő központot, amely koncerttermet, tánccsarnokot, könyvtárat, kávézót, játékszobákat, videostúdiót foglal magába, sokféle szórakozási lehetőséget kínálva a fiataloknak. A jövőben mind a 18 aj- makban létesül ilyen ifjúsági ház, a már működő kilencen kívül újabb kilencet építenek. A szabadidő hasznos eltöltése nemcsak egyéni, közösségi ügy is, ezért az ifjúsági szövetség számos kezdeményezéssel gazdagítja az e célra rendelkezésre álló lehetőségeket. A szakszervezetek és az ifjúsági szövetség vonzó turistautakat ajánl, hegymászó-, lovas- és más túrákat. Aki pedig a művészetek iránt érdeklődik, nos erre is mód van. Várják a fiatalokat a zenei együttesek, a tánccsoportok, kórusok. A tudományos és technikai szakkörök mintegy 40 ezer érdeklődőt vonnak körükbe. Bolgár áru a világpiacon A Bulgarcoop, Bulgária szövetkezeti külkereskedelmi vállalata fontos szerepet tölt be a hazai piacon a választék bővítésében, az importkinálat gazdagításában, s a keresletnek megfelelően, időben juttatja el a szövetkezeti termékeket más országokba. A cég 1961 -ben alakult, s azóta 50 ország 250 kereskedelmi vállalatával tart fenn eredményes kapcsolatot. Külföldi vevőkörében a legnépszerűbbek a friss és mélyhűtött gyümölcs, zöldségek, a gyümölcs- és zöldségkonzervek, a befőttek és a készételek. Az ipari szövetkezetek kínálata is felfutóban van. A Bulgarcoop főleg háztartási gépeket, rádió- és tévékészülékeket exportál. Növekvőben van az érdeklődés a gyógynövények és méhészeti termékek iránt is. A külkereskedelmi vállalat 1985-ben kétszer akkora forgalmat bonyolított le, mint 1980-ban. A jelenlegi ötéves tervben, 1986 és 1990 között újabb másfél- szeres növekedésre számítanak. Szovjet maszekok A jogi keretek megteremtésével elhárultak a törvényes akadályok a magán- személyek munkavállalása elől. A korábbi beidegződések és görcsök azonban nehezen oldódnak, s a maszekok helyéről és megítéléséről változatlanul tart a vita a Szovjetunióban. A Nyegyelja című hetilap támogató és elutasító álláspontoknak egyaránt helyet adott. A polémiát kiváltó írás szerzője, Gen- nagyij Batigin szociológus - saját bevallása szerint is - valóságos ódát írt az egykor „elátkozott maszekról”. Abból az ismert tényből indult ki, hogy a lakosság 250 milliárd rubelt őriz takarékbetétekben, amit szeretne jó minőségű, tetszetős és szükséges árukra elkölteni. Az állami ipar és kereskedelem képtelen ezt az igényt kielégíteni, s így teret kell engedni a versenyt támasztó kisiparosoknak és kiskereskedőknek. Nem a „túlélt formák” bátorítása ez, hanem „olyan realitás, amelynek nem kis szerepe van az országban kialakult társadalmi-gazdasági és ideológiai helyzet megváltoztatásában". A lehetséges óriási kereslet ellenére azonban még mindig minimális - országos méretekben valamivel több, mint 200 ezer - azoknak a száma, akik kiváltották az ipart. A felmérések szerint viszont mintegy 16 millióan foglalkoznak nem hivatalosan maszekolással. Az ellentmondás oka az, hogy az engedélyezésre jogosult szervek nem adnak elég támogatást, és az, hogy az emberek többsége ma még rossz szemmel nézi a maszekokat, nehezményezi még az indokolt magasabb árakat is, és értékrendjébe egyelőre nehezen tudja beilleszteni a becsületes munkával elért magasabb jövedelmeket - másoknál. Meg kell tanulni az újfajta gazdálkodást, s új módon kell értelmezni a társadalmi igazságosságot is - vonja le következtetését a szerző, hozzátéve, hogy ehhez időre van szükség. Az „ellentábor” válasza nem sokáig váratott magára. A lap következő számában Leonyid Jonin erkölcsi oldalról vizsgálta a kérdést. Nem tagadta ugyan egyértelműen az egyéni munkavállalás szükségességét, de óvott a túlzó reményektől. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az egyéni munkavállalás terjedése káros következményekkel járó társadalmi folyamatok erjesztője lesz. Magyar fülnek is ismerősen csengő megfontolásai közül első helyen említette a jövedelmek differenciálódását, mivel véleménye szerint a maszekokra kivetett adó nem akadályozza a meggazdagodást. Differenciálódni fog a fogyasztás is, hiszen a lakosság egyik része meg tudja tudni fizetni a maszekok magasabb árait, míg másik része nem. Éles ellentmondások alakulnak majd ki az elosztásban, mivel a magánosok nem fogják tudni teljes mértékben kielégíteni a keresletet. A társadalom egy rétege megengedheti majd magának a magasabb szintű fogyasztást, míg másik része el fogja ítélni az „újgazdagokat”. Végül felhívja a figyelmet a cikk szerzője arra is, hogy megbomlik az ideológiai egységesség, elkerülhetetlenül lehetőség lesz „téves értelmezésekre”. Kérdés tehát, hogy az egyéni munkavállalás engedélyezése jelent-e akkora előnyt, hogy érdemes legyen vállalni a negatív következményeket. Ezen még most kell elgondolkodni, amíg a maszekok leginkább csak az újságok hasábjairól, s nem a piacról ismertek. Ez utóbbi megállapítás kapcsán a legújabb írás szerzője azt javasolja, hogy csak menjen ki mindenki a fővárosban a Rigai pályaudvar mellé, ahol több tucat maszek kínálja portékáját, az emberek válogathatnak, s a pénzükért azt kapják, amit szeretnének. Nem vagyunk angyalok, mindnyájan szeretnénk jól keresni, csak meg kellene tanulnunk igazán dolgozni, s megfelelően díjazni a munkát - írja Vjacsesz- lav Kondratyev író. A maszekot maga az élet kényszeríti rá a becsületes és jó munkára - a rossz árut senki sem fogja megvenni tőle. Becsületes munka esetén nem kell félni egyelőre a túlzott meggazdagodástól sem: a jelenlegi adózás mellett 500 rubel tiszta nyereség eléréséhez 16 ezer rubelnél is több árut kell termelnie a maszeknak. Egyszerűen az értékrendünkkel van baj: az nem szúr szemet, ha kocsija van az élelmiszerbolt megvesztegethető igazgatójának, de ha valaki becsületes munkával keres, az rögtön gyanússá válik. Nem lesz új jelenség a fogyasztás differenciálódása sem, hiszen az eddig is létezett, csak mostanáig más módon lehetett elérni: megvesztegetéssel, az állami eszközök eltulajdonításával. Az anyagi egyenlőtlenség egyelőre elkerülhetetlen társadalmunkban - az a lényeg, hogy becsületes versengés következménye legyen a munkában. Nem kell hurrázni a maszeknak, de nem szabad már rögtön az elején visz- szaszorítani az újfajta tevékenységet. Nagyüzem a gdyniai kikötőben Sikeres állattenyésztés. Csehszlovákiában a sertések 40 százalékát tenyésztik nagyhizlalókban. Jelentősen javult a mezőgazdasági szövetkezetek gépesítése, növekedett tagjaik szakképzettsége. Számítógépközpont a szlovákiai Kapi falu mezőgazdasági termelő- szövetkezetében.
