Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-08 / 6. szám
4 tsíÉPÜJSÁG 1988. január 8. Sajtok sokféleképpen Ugyan mi lehet az oka annak, hogy a sajt, az egyik legősibb élelem, idehaza csak mostanában kezd bekerülni a mindennapi étkek választékába, de az egy gomolyán kívül évszázadokon át nem volt szokásban sem a termelése, sem a fogyasztása. (Az 1984-es statisztikai felvételek szerint az ország lakosságának egy évnyi sajtfogyasztása mindössze 10,6 tonnára volt becsülhető, és e mennyiség 90 százalékát külföldről szerezték be a kereskedők.) A sajt hazai mellőzése a többi között azért is sajátos fejlemény, mert az állattartó gazdák, gazdaságok ősidőktől fogva ismerték a módját a tej beoltásának, savanyításának, a túró készítésének. A juhtejet is hagyták gomolyává érlelődni, szilárdulni, csak azt nem tudták volna, hogy a levágott borjú gyomrából kivett tejalvadékkal beoltott tehéntej sajttá érlelhető, keményre préselhető? Azt bizonyára nem tudták eleink, hogy sajt laktatásban, tápértékben jócskán felér a hússal, ráadásul a sajt fehérjéjét és zsírját a szervezet gyorsan és könnyen dolgozza fel. Annyi bizonyos, hogy az ókori Rómában bőséges volt a sajtválaszték. Készültek túró jellegű, sózott és sótlan sajtok; borral, mézzel ízesítették, reszelni való kemény sajtok, füstöltek és napon szárítottak, s a korabeli szakácsművészetben jelentékeny szerepet játszott. Ma a világon körülbelül ezerféle sajtot készítenek, de hozzáértés dolgában a franciák, a svájciak, az olaszok állnak az élen, arról a városról, helységről nevezve el egy-egy sajtot, amelyben elkezdték és tökélyig fejlesztették annak gyártását. Párma sajtja a parmezán, Ementha- lé az ementháli, Roquefort-é a roquefort, Edamé az edami, hogy csak a legnevezetesebbeket említsük. A hazai sajtgyártás e századi megindulásakor -, de főként a felszabadulás után - ugyancsak a felkészült gyártók helyi receptúrája szerint különült el egymástól az óvári, a göcseji és a többi, a két tucatot is meghaladó sajtféle. E választéknak és a hazai fogyasztási szokások megváltozásának köszönhetően, a 80-as évek elején az egy főre eső évi sajtfogyasztás meghaladja a 6 kilogrammot. A legnagyobb arányban a félkemény, félkövér sajtok fogynak. Népszerűségük feltehetően nemcsak abban rejlik, hogy olcsóbbak, mint a zsíros, vagy a különleges ízű sajtok, hanem közrejátszik ebben az is, hogy azonmód, de sütve, főzve, ízesítőnek reszelve is felhasználhatók. A sajtok ízesitőkénti felhasználására - reszelve vagy reszeletlen - az ötletek, módozatok tömege van forgalomban. Önálló sajtételből, - a rántott sajton kívül - kisebb a választék. így hát ehhez szolgálunk olcsón kivitelezhető receptekkel. (4 személyre): Sajtos kenyérfelfújt: Fejenként 1 karéj szikkadt kenyeret kockákra vágunk, tálba tesszük, és anynyi meleg tejjel locsoljuk meg, amennyit az magába szív. 15 dkg trappista, óvári, vagy edami sajtból 5 dekát az áztatott kenyérhez keverünk, majd 4 tojás sárgáját is beleteszünk. Egy tűzálló edényt margarinnal kikenünk, zsemlemorzsával megszórjuk. A 4 tojás habját keményre verjük, összedolgozzuk a tejes, sajtos, tojásos kenyérrel. Csipetnyi szerecsendiót reszelünk bele. Tűzálló edénybe töltjük, a sajt maradékát a tetejére szórjuk és jól bemelegített sütőben közepes lánggal addig sütjük, amíg a tetején a sajt meg nem pirult. Teával laktató, ízletes vacsora. Sajtos rakott burgonya: Annyi burgonyát főzünk meg hajában, amennyit a rakott burgonyához szoktunk. Reszeljünk meg negyed kg parmezán jellegű sajtot. A szokásos mennyiségű tejfölt keverjük össze 2-3 nyers tojással. Ezután a meghámozott burgonyát a kikent, kimorzsázott tűzálló edényben a reszelt sajttal és a tejfölöstojásos habarékkal rétegezzük, ügyelve, hogy közben azt meg is sózzuk. A sajtból maradjon az étel tetejére is. Közepes lánggal a sütőben addig süssük, amíg az ételre a felső sajtréteg rá nem pirul. Salátával vagy más savanyúsággal tálaljuk. (Ugyanez a rokattas elkészíthető előzőleg vegetás vízben puhára főzött negyed kiló rizzsel is.) Forrázott sajtos fánk: 3 deci forró sós vízben felolvasztunk 10 deka vajat, majd ehhez hozzápergetünk 20 deka lisztet. A vajas lisztpépet kis lángon, állandóan keverve addig főzzük, amíg masszává össze nem áll. Hűlni tesszük. Amikor már az ujjúnkat, nyelvünket nem égeti, hozzákeverünk 4 egész tojást és 2 sárgáját, továbbá 20 deka reszelt parmezánjellegű vagy óvári sajtot. Tágas aljú lábosban, vagy serpenyőben ujjnyi olajat forrósitunk, a tésztából kávéskanállal diónyi nagyságú göm- böcskéket szaggatunk, és a forró olajba tesszük egymástól nagy távolságra, mert a tészta 3-4-szeresére nő. A fánkokat mindkét oldalukon pirosra sütjük, reszelt sajttal megszórt tálba tesz- szük, és a sajtban meg is hempergetjük. Teával, borral, sörrel jó vacsora vagy vendégkínáló. Sajtos batyu: 20 deka lisztet elmorzsolunk 12 deka margarinnal, és hozzáteszünk 3 deka cukros, langyos tejben felfuttatott élesztőt. Megsózzuk, púderesre őrölt mok- káskanálnyi köménymagot is keverünk hozzá, és a tésztát simára gyúrjuk. Félórás pihentetés után fél centi vékonyra nyújtjuk, 6x6 cm-es négyzetekre szabjuk. Ezek közepére kis kupac reszelt sajtot teszünk, a tészta szélét felvert tojással megkenjük, hogy ráhajtás- kor összeragadjanak. A megmaradt tojással a batyuk tetejét is megkenjük. Előmelegített sütőben pirosra sütjük. Az adagból kb. 25 batyu lesz. NYERGES ÁGNES ♦ CSALÁD ♦ OTT> Néhány szó a lábápolásról A naponkénti testápolással együtt jár a lábápolás is. Nem elég azonban ezt egy fürdéssel, lábmosással elintézni. A láb erős igénybevételnek van kitéve, amit álló munka, testsúlytöbblet még fokozhat. Flatásukra romlik a láb vérkeringése, ami visszértágulatok kialakulásához vezethet. Nem véletlenül panaszkodnak olyan sokan fáradság esetén elsősorban lábfájásra. Kényelmes cipő viselésével, a napi munka után pár perces lábtornáztatással, masszírozással, tv-nézéshez a lábak vízszintesbe helyezésével már enyhíthetünk a panaszokon. Szűk cipő viselése, vagy a láb statikai hibái (bütyök, lúdtalp, kalapácsujj, stb.) bőrkeményedést, úgynevezett tyúkszemet okozhatnak az ujjakon vagy talpon. A tyúkszem kezelése csak a kiváltó ok megszüntetése után eredményes, akár házilag is, a gyógyszertárakban illatszerboltokban beszerezhető tyúkszemirtó készítményekkel, vagy pedikűrös segítségével. Fia ez nem eredményes, forduljunk orvoshoz. A lábgombásodás gyakori megbetegedés, elsősorban közös fürdőkben, zuhanyozókban terjed. Sokszor alig okoz panaszt, enyhe viszketés, hámlás formájában, de jelentkezhet nedvezés, fájdalmas berepedezés is az ujjak között és a talpon. A gombásodás a körmökre is ráterjedhet, ilyenkor szürkés-sárgás elszíneződés, megvastagodás, esetleg köröm alatti gipsszerű felrakódás észlelhető. Kialakulásukat elősegíti lábizza- dás, műszálas zokni, rosszul szellőző lábbeli, sportcipő, gumicsizma, stb. A lábgombásodás kellemetlen szövődménye lehet a gombás ekcéma és az or- bánc. Utóbbinál az ujjak közti berepedés nyit utat a gennykeltő baktériumoknak a nyirokutakon keresztül. Tünetei: láz, hidegrázás, helyi bőrpír formájában jelentkezhetnek. Fontos a gombásodás megelőzése a láb tisztán tartásával, pamut zokni, szellős cipő viselésével, izza- dás, gombásodás elleni hintőpor rendszeres használatával. Komolyabb panaszok esetén célszerű orvoshoz fordulni. A helytelen körömápolás, a körömsarkok mély kivágása hajlamosít a „benőtt köröm”-re, ami gyulladással, vadhúsképződéssel járhat, ezért nem szabad a lábkörmöket a kézkörmöknél szokásos módon a sarkoknál mélyen kivágni. Gyakoriak már gyermekkorban is a talpi szemölcsök, melyeket olykor nehéz megkülönböztetni a tyúkszemtől. A szemölcsöt vírus okozza, hajlamos a terjedésre, ezért kezelését, ami orvosi feladat, célszerű minél előbb megkezdeni. Elsősorban nőknél fordul elő, különösen nyáron, szandálviseléskor a sarok bőrének megvastagodása, berepedezése. Megelőzhető kényelmes cipő viselésével, a kialakult bőrkeményedés rendszeres áztatásával, sarokreszerelő és bőrpuhító zsíros krémek használatával. Az ápolt láb esztétikus látvány, de emellett hozzájárul jó közérzetünkhöz, egészségünk megőrzéséhez, érdemes tehát naponta egy kis időt gondozására fordítani. DR. LIGETI JUDIT a bőr- és nemibeteg-gondozó vezető főorvosa Könyv Babadivat A baba divatos öltöztetése legalább olyan fontos a gyermekeknek, mint a szülőknek az ő tetszetős és praktikus viseletéinek megválasztása. A Képzőművészeti Kiadó az általános iskolás korú leányoknak kíván örömet szerezni a Babadivat című új kiadvánnyal, melyhez hasonló Magyarországon még nem jelent meg. A szerző a divatos és közkedvelt Barbie babákat öltözteti fel a különféle módon. így mutatják be a színes fotók az ízléses öltözködés különböző lehetőségeit, a színek és formák harmóniáját. Külön érdeme a kiadványnak, hogy apró szabásmintákat közöl és érthető varrási utasításokat is tartalmaz, így a szórakoztatáson túl önálló munkára is serkent. A 32 oldalas füzetecske ízléses képanyagát több szakkifejezés közérthető magyarázata is kiegészíti. GERÖLY TIBOR Védett halaink II. Előző írásunkban a Dunán, a folyóvizekben élő védett halakról adtunk rövid tájékoztatót, most az állóvizek, tavak, morotvák utolsó példányait ismerjük meg. A Lápi póc lápok, mocsaras vizek lakója, hasonlít a compóra, apróállat- és ivadékevő. Falánksága folytán az apró horgon felkínált csalit is felveszi, nem túl válogatós, mintegy 10 centiméter hosz- szúságot érhet el. Nálunk elvétve a Holt- Sárvízben, a simontornyai Pósa-tóban és az ozorai Molnár-tóban is előfordul. Flasonló nagyságú a Tarka géb. Az iszapos vizfenéken csúszkálva szerzi táplálékát, apróállat-evő, teste csíkosán márványozott, előfordulási helyei a megyében nem ismertek. A Réti csík a leggyakrabban előforduló védett hal, beleértve a faj rokonait is (Vágó csík, Kövi csík, Balkáni csík). A vízviszonyokhoz igen jól alkalmazkodik, víz nélkül az iszapban is megél. A felső állkapcsán hat, az alsón négy bajuszszálat visel. Elsősorban csigákkal, apró kagylókkal táplálkozik. Régebben igen kedvelt étkezési hal volt. A többi védett halainkkal ritkaságuk miatt nemigen találkozunk, de ha mégis, véletlenül olyan hal kerül horgunkra, melyet nem ismerünk fel, akkor az a helyes eljárás, hogy kíméletesen visszaeresztjük.-szí— Növények kint és bent Rekvizitumok A fokhagyma haszna Idén ismét nagyon magas a fokhagyma ára. Magánkereskedők 130-150, sőt 200 forintot is elkérnek kilójáért. Minden háztartásban nélkülözhetetlen. Idei magas ára is indokolja, hogy magunk termeljük meg a saját szükségletünket. A fokhagyma nem különösen igényes növény. Nem szükséges frissen trágyázott talajba ültetni a gerezdeket. Azokon a középkötött talajokon fejlődik a legszebben, ahol az előző növénynek adtak szerves trágyát. A késő őszi szaporítás mellett szól az, hogy az őszi fokhagyma jövő nyáron nagyobb termést ad. Ajánlatos széles sorba ültetni, legjobb a 30-35 cm-es sortávolság és az 5-10 cm-es tőtávolság. A talaj kötöttségétől és az ültetés idejétől függően 2-6 cm mélyre duggassuk a gerezdeket. Az ültetésnél a vékony, hártyaszerű burokleveleket hagyjuk rajta a gerezden! Egy- egy fejben 12-14 gerezd van, egy fej kb. egy folyóméter távolságra elegendő szaporítóanyagot ad. (Vannak kevesebb, de nagyobb gerezdeket tartalmazó fajták is.) Rendszeres gyomlálást, sekély kapálást kíván tavasztól, mert lombja csekély, így a gyomok könnyen erőre kapnak a fokhagymaágyásban. A november elején, közepén elültetett fokhagyma áttelel, ezért nevezik ezt a módszert tél alá vetésnek. (A fokhagymához hasonlóan tél alá lehet vetni az olajtartalmú zöldségmagvakat, így a sárgarépát, a petrezselymet, a kaprot, a pasztinákot, sőt az ország déli, védett területein a borsót is késő ősszel vetik el, így sikeres áttelelés esetén igen korán lehet szedni a zsenge borsót.) A fokhagymában található allicin nitrogénmentes, kéntartalmú olajszerű anyag, amely baktériumölő. Emellett sok C-vitamint, és számos, még ma sem egészen kiderített értékes anyagot tartalmaz. Étvágygerjesztő és gyomorerő- sítö a fokhagyma, felfúvódást szüntet, görcsöt csillapít. Az egész szervezetre általános erősítő, betegségeket megelőző hatása van. Varró Aladár, a népi gyógyászat egykori lelkes képviselője a szédülés leghatásosabb gyógyszerének tartotta. Kihajtja a vesedarát, oldja a vesekövet. Egyesek szerint az álmatlanság ellen szintén igen jó hatású. A környezetben lévő ólom elsősorban a csontokban és az ízületekben halmozódik föl, a fokhagyma az ólommérgezésnek is hatásos ellenszere. Régóta bizonyított az is, hogy csökkenti a magas vérnyomást és a vér koleszterinszintjét. Az érelmeszesedés egyik fontos és természetes ellenszere. Értágító hatása sem lebecsülendő. Főleg a láb, a szemfenék és az agyi ereket tágítja, javítja a vérkeringést, így hat az öregedés ellen. Érelmeszesedés ellen a következő módon készítsünk tinktúrát: 40 g hámozott fokhagymát áztassunk 100 g, 95 százalékos alkoholba. Egy heti állás után szűrjük le. Ebből a tinktúrából naponta 2-3 alkalommal 15-30 cseppet fogyasszunk 2-3 evőkanálnyi langyos vízben oldva.* Már szagtalan kivonatát is előállították. Mivel azonban maga a hatóanyag a jellegzetes szagú allicin, nem valószínű, hogy a szagtalan kivonat azonos értékű a friss fokhagyma gerezddel. Ne féljünk a fokhagyma erős szagától! Ez viszonylag könnyen megszüntethető, ha közvetlenül a fogyasztása után elrágcsálunk néhány szem frissen pörkölt babkávét, vagy friss zöldpetrezselymet. Egy kiadós séta, vagy kocogás is segít kilélegezni a fokhagyma jellegzetes szagát. Előnyei felülmúlják azt a kis hátrányt, amelyet a kellemetlen szájszag okoz rövid ideig. TAMÁS ENIKŐ ❖ CSALÁD ❖ OTT f I
