Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-08 / 6. szám

1988. január 8. ÍSÉPÜJSÁG 5 DN 4 SZABADIDŐ 4 Hobbi Sörcikkgyűjtő klub alakult Az értékes és kevésbé értékes rit­kaságok, érdekes dolgok gyűjtésé­re való hajlam egy idős az emberi­séggel. Azt, hogy az mikor, mire irá­nyult, mindig a történelmi-társadal­mi környezet, a gyűjtő személyisége és nem utolsósorban a pénztárcája határozta meg. Napjainkban állan­dóan bővül azon dolgok köre, ame­lyek gyűjtésével, rendszerezésével mind többen töltik szabadidejüket. A legismertebbek: a bélyeg, képeslap, érme, gyufacimke, stb. A sörcikkek (sörcimke, alátét, kor­só, stb.) gyűjtésének elsősorban azokban az országokban (Cseh­szlovákia, NSZK, NDK, stb.) vannak hagyományai, ahol maga a sörfőzés is nagy múltra tekint vissza. A hazai sörcikkgyűjtők tábora nagyvonalú becslés szerint néhány száz főre te­hető. Természetesen a „vérbeli gyűjtők” köre ennél szűkebb. Az el­múlt néhány évtizedben több ku­darcba fulladt kísérlet irányult egy olyan szervezet megalakítására, amely összefogja az elszigetelt gyűjtőket. A szervezés új lendületet kapott, amikor egy szenvedélyes kiskunhalasi bélyeggyűjtő áttért a söreim kék gyűjtésére. Az ő kitartá­sának köszönhető, hogy ez év no­CALANDA BRAU LAGER HELL B!RRA NORMALE Das wíifjö Sándösr-Bföí, gebraut mit klarem Betg<juetlaasser 58 cl vemberében az ország különböző részeiről összegyűlt 26 gyűjtő a kis­kunhalasi Vízmű Klub védnöksége alatt megalakíthatta a Magyar Sör­cikkgyűjtők Klubját. A szervezett legfontosabb célkitű­zései: - a gyűjtők rendszeres tájé­koztatása (külföldi börzékről, és a gyűjtéssel kapcsolatos hírekről), - csereakciók, börzék szervezése, ­kapcsolatok létesítése és ápolása külföldi gyűjtőkkel és szervezeteik­kel, - kapcsolatfelvétel olyan intéz­ményekkel illetve gazdálkodó szer­vezetekkel, akik támogatják a klub tevékenységét. Az újonnan alakult szervezet rö­vidtávú céljai között szerepel egy nemzetközi börze megrendezése 1988. tavaszán Kiskunhalason. A klub nyitott, tehát bárki beléphet, aki valamilyen sörrel kapcsolatos dol­got (sörcimke, alátét, pohár, korsó, doboz, kupak, sörnyitó, plakát, stb.) gyűjt vagy gyűjtéséhez kedvet érez. (Jelentkezni lehet: Vízmű Klub-Ma­gyar Sörcikkgyűjtők Klubja, Kiskun­halas, Brinkus 1. u. 1.6400, vagy Fü- löp Péter, Szekszárd, Körösi CS. S. u.39-41.) FÜLÖP PÉTER a klub elnöke Kulturális ajánlatunk BONYHÁD A városi művelődési központban a felnőtt és ifjúsági bérletsorozat második elő­adására kerül sor. Görgey Gábor: Komámasszony hol a stukker című szatíráját lát­hatja a közönség január 11 -én 18 órakor a Szegedi Nemzeti Színház vendégjátéká­ban. DOMBÓVÁR A Dombóvári Galériában nyílik január 12-én 17 órakor Kalmárné Horoczi Margit festőművész kiállítása. 7. Számítógépnyelvek A központi egységről, mikroprocesszorról szóló részben már említést tettünk arról, hogy egy-egy mikroszámítógép alapvető progra­mozási nyelve az éppen alkalmazott procesz- szor típusának függvénye. Ezt az alapvető nyelvet ASSEMBLER-nak hívjuk és minden processzortípus saját ASSEMBLER utasítás készlettel rendelkezik. Az utasítások lénye­gében nagyon egyszerű funkciókat látnak el; egy-egy byte mozgatása a memóriába, a pro­cesszor regisztereibe, a perifériákra. Érzé­kelhető tehát, hogy egy feladat megoldására elég nagy és bonyolult, szerteágazó progra­mot kell Imi, valamint az egész rendszer fizi­kai felépítését is ismerni kell. Előnye ennek a nyelvnek, hogy már kész, futtatható prog­ram kis memóriaigényű és nagyon gyors programfutást ereményez. Probléma akkor jelentkezik, ha egy Assembler nyelven megirt programot más típusú mikroszámítógépen akarunk lefuttatni - ez ugyanis nem megy. Kénytelenek vagyunk átírni a programunkat az aktuális Assembler nyelvre. E problémá­nak viszont van egy áthidaló megoldása. A megoldandó feladatot egy magas szintű programozási nyelv segítségével készítjük el. Ezek a nyelvek lehetővé teszik program­jaink hordozhatóságát különböző számító­gépek között. Utasításaik már bonyolult funk­ciókat látnak el és nem szükséges a használt számítógép konkrét (fizikai) ismerete. A prog­ramírás egyszerűbb, rövidebb lesz használa­tukkal. Természetesen az ilyen nyelveken megirt programok futási ideje kisebb-na- gyobb mértékben lelassul. A magasszintü programnyelvek kialakítását a különféle al­kalmazási területek követelték. Ügyviteli és adatfeldolgozási feladatok megoldására leg­inkább a COBOL, PL-1 nyelveket, tudomá­nyos és műszaki számítási célokra a FORT­RAN nyelvet használják. Ezek a klasszikus, már régebben használt magas szintű nyel­vek. Manapság e választék kiszélesedett. A teljesség igénye nélkül néhány ezek kö­zül: C, PASCAL, FORTM, LISP stb. Ezek a nyelvek tulajdonképpen néhány speciális modul segítségével sokféle feladat megoldá­sára alkalmasak. Bizonyára sokan hiányolnak egy progra­mozási nyelvet, amiről még nem esett szó, pedig talán e nyelv utasításait ismerik és használják a legtöbben. Ez a BASIC. Ismere­te, közkedveltsége nem véletlen, ugyanis e nyelv megalkotói pont a programozás tanulá­sának és tanításának segítsége érdekében fejlesztették ki. A BASIC utasításkészletek könnyen megjegyezhető, értelmezhető és ál­talános feladatok megoldására használható. Ezen tulajdonságai miatt előszeretettel hasz­nálják mikroszámítógépek, személyi számító­gépek beépített programozási nyelveként. Azt, hogy a számítógépet milyen magas szintű nyelven lehet programozni, az dönti el, hogy az illető gépen milyen fordító (COMPI­LER) program áll rendelkezésre. Minden ma­gas szintű nyelvnek van egy ilyen tolmácsa, ami a használt gép processzora számára le­fordítja az utasításokat. A fordító programok egy részét a géppel adják, illetve meg lehet vásárolni azokat. Pl. C 16, Plus 4 gépek (és a többi személyi számítógép is) tar­talmaznak BASIC fordítót, ami azonnal műkö­désbe lép, amint bekapcsoltuk a gépet. Ezek a programok ROM memóriában vannak tárol­va. Ha ezekhez a gépekhez más nyelvet kívá­nunk használni, akkor pl. mágneses háttértá­rolóról betöltve a fordító programot máris a kívánt nyelven programozhatunk (C 16, Plus 4, C 64-hez kifejlesztett fordítók pl. LOGO, FORTM, PASCAL). AA BASIC nyelv utasításainak ismertetésé­re és használatára rövidesen rátérünk, még­pedig a Commodore 16, Plus 4 személyi szá­mítógépek alkalmazásának segítségével. Le a súlytöbblettel! Sajnos, egyre többen rendelkezünk felesleges és haszontalan súlytöbblet­tel, és egyre kevesebben hisznek ab­ban, hogy a napi rendszeres torna, moz­gás nemcsak erőnlétünket fokozza, de segít is, hogy ezektől a kilóktól megsza­baduljunk. Tornázzunk mindennap. A gyakorlatokat néhányszor ki- és be­lélegzés előzze meg. Jó mélyre szívjuk le a levegőt és alaposan fujjuk ki. 1. A derék rugalmasságát, hajlékony­ságát segítjük elő: feküdjünk hasra, fel­sőtestünkkel könyökben behajlitott al­karunkra támaszkodjunk, majd lassan emelkedjünk fel olyan magasra, hogy karjainkét megfeszíthessük. Hasunk és lábunk vízszintesen marad a talajon. Is­métlés ötször. 2. Álljunk alapállásba. Zárt lábbal ru­gózzunk és derékhajlitással karjainkat párosán lendítsük jobbra, majd balra. 15-ször ismételjük még. 3. Alapállásból jobb lábunkkal emel­kedjünk lábujjhegyre, és másik lábunkat lendítsük magasba. Kezünkkel a com­bunk alatt tapsoljunk. Ugyanezt ismétel­jük meg a másik lábunkkal is. Ismétlés: 10-szer mindkét lábbal. 4. Terpeszállásban derékhajlftást végzünk úgy, hogy karjainkkal jobbra- balra kaszálunk. 5. Letérdelünk, és nyújtott karral tá­maszkodunk a talajon. Törzsünket oldalt fordítva, egyik lábunkat nyújtva hátra­lendítjük. Ugyanezt megismételjük a- másik lábunkkal is, legalább 10-szer. A gyakorlatok elvégzése után lazítás­képpen szintén végezzünk néhányszor ki- és belélegzést. Tízen túliaknak Érdemes elolvasni A könyv címe: Ház tet- L yén egy fél le­' T V pény. Ugyan mifé­le könyv lehet ez? Főzni tanít? Vagy ép­pen sütni? Sem ezt, sem azt nem lehet belőle megta­nulni, hanem találós kérdése­ket ad fel. Olyanokat, amelyek nagyon régiek, az ősi finnugor kor­ból maradtak ránk. Ma már ezeknek a régi népeknek a neve is majdhogynem találós kérdés számunkra: Liv, mari, mordvin, udmurt, zűrjén, manysi, chanti, finn, lapp. A könyvben levő fejezetek e népcsoportok jellegében hasonló talá­lós kérdéseit és a válaszokat gyűjti cso­korba. A főcímeken belül ősi szokások­ra, egy letűnőben levő életformára utal­va gyűjti össze a kérdéseket a szerző, Mándoki László néprajzkutató. S hogy e találós kérdések az ősi gyökereken táp­lálkozva még ma is fejlődnek és tovább­élnek, annak ékes bizonyítéka, ha meg­tudjuk, hogy a „Ládácskámban lagzit ül­nek, katonák csatába gyűlnek” című ta­lálós kérdésre adandó válasz nem más, mint a - televízió. Lányok, igazán meg akarjátok tanulni a főzés minden csínját-bínját? Akkor fel­tétlenül vásároljátok meg Pelle Józsefné nagy szakácskönyvét. Hogy mi mindent tanulhattok meg belőle? Takarékosság­ra ösztönöz a „Miből mennyit vegyünk és főzzünk” című táblázata, olvashatunk a maradékok felhasználásáról, az eszté­tikus, kulturált étkezésre nevel a „Terí­tés-tálalás” cimű fejtegetés. Megtanít a korszerű konyhai eszközök (kuktafazék, teflonedény, fólia, rostszűrők, stb.) használatára. Arról is szól: hogyan lehet a konzerveket, mirelit készítményeket ügyesen beilleszteni a heti étrendbe. Külön fejezetet kaptak a reggelik és tíz­óraik idényjellegű menüjavaslatai, és a megváltozott életmódhoz kötődő kem­pingezési és kirándulási receptek. Mindent egybevetve nagyon „ínycsik­landozó” a Minerva Kiadó gondozásá­ban megjelent szakácskönyv, amelyhez talán még a fiúk is kedvet kapnak. Kíváncsi természetű vagy? Szeretnél sok mindenről hallani, tudni úgy, hogy ne kelljen mindenről hosszasan tépe- lődni, töprengeni? Nos, akkor vásárold meg Teknős Péter Felelek mindenre cí­mű könyvét, amelyet a Móra Kiadó jelen­tetett meg. Találsz benne biológiai, föld­rajzi, egészségügyi, technikai, fizikai té­májú kérdés-feleleteket. De ha csak ezekről szólnánk, akkor talán azt hin­néd, hogy csupán a tantárgyak köréről esik benne szó. Vannak benne csak kíváncsiskodó kérdések is. Például: „Miért kell kopogni, mielőtt kinyitnánk az ajtót?” „Miért csattan a végén az os­tor?”, „Miért burgonya a krumpli?” „Miért tengeri a kukorica?” Érdemes hát megvásárolni a könyvet. Otthon egymagádban is jól szórakozol vele, és ha társaiddal vetélkedőt rende­zel, akkor a legponpásabb játékhoz se­gít hozzá. F. J. g N V SZABADIDŐ ❖ Miért sírnak a növények? Valóban sírnak a növények? Erről ma­gunk is meggyőződhetünk, ha napkelte előtt megfigyeljük például a búzát, a ku­koricát. Könnyekre emlékeztető fénylő cseppek jelennek meg rajtuk. Ez nem harmat, mert az egyenletesebben borítja be a növényeket, és nem marad meg a levelek éles peremén. Már csak azért sem lehet harmatcseppekről beszélni, mert a harmat desztillált víz, a növények által kikőnnyezett folyadékból pedig kü­lönböző ásványi sókat vontak ki a kuta­tók. Egy liter könny néha 2500 millig­ramm ásványi sót is tartalmazott. De mindig csak olyat, amiből az adott föld­területen a növényeknek túl sok állt a rendelkezésére. Mit jelentenek ezek a növényi köny- nyek? Valamiféle érzelem kifejezései le­hetnek? Semmiképpen sem. A kutatók azzal magyarázzák, hogy a gyökerek éj­jel, vagy pedig a nappali páratelt időben sokkal több vizet szívnak fel a talajból, mint amennyit a levelek fel tudnak hasz­nálni és képesek elpárologtatni. Egyes növények különösen hajlamo­sak a sírásra. Ilyen a rózsa, a jázmin és a mezei zsurlófű. A paradicsom, az uborka és más zöldségféle is gyakran hullatja könnyeit. Vannak síró fák is. Ilyen cseppecské­ket észlelhetünk a hársfa fiatal levelein és a gesztenyefa kifejlődött bimbóin is. Ez a sírás azonban csak a fiatalság jellemzője. Az idősebb, fejlett levelek már nem könnyeznek, mert lemezeik teljes felületével párologtatják el a feles­leges vizet. A bal oldali tábla ötbetűs szavaiból képezzetek új, értelmes szavakat, és ír­játok a jobb oldali tábla megfelelő sorai­ba. Ha helyesen oldottátok meg a fel­adatot, az új szavak kezdőbetűi felülről lefelé olvasva egy magyar költő vezeték­nevét adják eredményül. Ki ez a költő? T A P 0 s — o S E R E G — 0 0 L T / A R = o G Ö D Ö R — o L E F E D — 0 N Y / A R I o Megfejtés: !*o»ed :oj|Q>| v Áuejj peief Az új szavak sorrendben: 6ppjo |OJ?l saj6e ejsod

Next

/
Thumbnails
Contents