Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

1988. január 6. KÉPÚJSÁG 5 Marhahús Kuvaitba A Szekszárdi Húsipari Vállalat első önálló éve Közhírré tétetik...!- Hol? Mikor? Mi? ­Az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt 1987. január 1-vel megszűnt, a tagválla­latok azóta állami irányítású önálló válla­latként végzik tevékenységüket, így a Szekszárdi Húsipari Vállalat is. A MÉM által létrehozott Húsipari Köz­pont információs, koordinációs feladato­kat lát el. Ennek megfelelően a gazdálko­dás minden területén, a különböző szintű tervek készítésénél műszaki fejlesztés­nél, az élőállat termeltetésénél, a mun­kaerő- és bérgazdálkodásnál a vállalati döntések váltak meghatározóvá. Jelen­tős változás volt ezzel egyidejűleg a költ­ségvetési kapcsolatok önállóvá válása is. A kereskedelmi tevékenység ellátásá­ra az önállóvá vált húsipari vállalatok két közös vállalatot hoztak létre. Az exportot a Terimpex Külkereskedelmi Közös Vál­lalat bonyolítja, míg Budapest ellátását a Húskereskedelmi Közös Vállalat koor­dinálja. Mindkét közös vállalatot a tagvál­lalatok igazgatóiból álló Igazgató Tanács irányítja. Az indulás feltételrendszerét a MÉM és a Szekszárdi Húsipari Vállalat között 1987. január 30-án kelt megállapodás rögzítette. Énnek értelmében: A vállalat iparági fejlesztési alap tartozását 19 millió forint összegben törölték, valamint mentesült a vállalat 300 millió forint állami kölcsön és kamatai törlesztése alól. A fennmaradó 664,4 millió forint kölcsöntartozást, a vál­tozatlan feltételekkel, 10 év alatt törleszt- heti a vállalat. A kedvezmények mellett is szükséges­nek ítélte a MÉM a hűtőház hiánya miatt évenként mérséklődő, - 1987-ben 90 millió, 1988-ban 63 millió, mig 1989-es évben 36 millió forint - átmeneti támoga­tás biztosítását. Mindezek rendezése után, mely megteremtette az indulás alapjait 1987. június 30-ra a vállalatnak ki kellett dolgoznia a VII. ötéves tervidő­szakra vonatkozó részletes racionalizá­lási programját és fejlesztési célkitűzé­seit. A racionalizálási programban 1987 évtől - a jelentősen csökkenő támogatá­sok mellett - a jövedelemhelyzet további javítását tűzték ki célul. Mégpedig: a sertésvágási volumen növelésével, a jövedelem maximumra tö­rekvő belső szerkezeti váltásával, a ter­melés, a magas jövedelemtermelő ké­pességű termékek - dobozsonka, fóliás termékek - irányába történő tolódását. Mivel a vállalat az ország egyik legna­gyobb marhavágó kapacitásával is ren­delkezik, megcélozták a gazdaságos marhahúsrész piacok és felvevők felé való nyitást is, - többek között Kuwaitba szállítanak marhahúst. A Világbanki hi­telből megvalósul a hűtőházi beruházás, s a főbb technológiai (csontozási) „kiho­zatalok” további javítását kívánják elérni. A fejlesztési elképzelések elsősorban a nagyberuházás kivitelezése óta felszín­re került problémák megszüntetésére irányulnak. A Világbanki hitelből megva­lósuló beruházás szerződését már aláír­ták. A szerződés alapján hűtőház építé­sére és szinttartást biztosító gépbeszer­zésekre kerül sor 531 millió forint érték­ben. 1987. október 14-én jelent meg a versenytárgyalási felhívás a komplett építési és technológiai szerelési munka elnyerésére. A beruházás befejezésének határideje: 1989. június 30-a, hiánypót­lással együtt. Szinkronban a hűtőházi beruházással 1987 elején átadták az óránként 3 tonna kapacitású fagyasztóalagutat, mely mi­niszteri különdíjat nyert egy pályázat so­ráé, - a fagyasztóalagút a vállalat know- howja. Az elmúlt év végén a dobozüzem üzemépületből való kitelepítése is meg­történt. Ez biztosította a belföldi készít­ménygyártás és az amerikai fóliás termé­kek gyártásának szétválasztását és bőví­tését. A fóliás termékek gyártása a do­bozüzem helyére kerül, a házon belüli ki­vitelezés folyamatban van, befejezése 1988. március 31-re várható. Hamaro­san elkezdődik a hidegfüstölő szekré­nyek átalakítása, és a feltételek további javítását biztosítja a nyersárukiadó bőví­tése. Tervezik egy fogyasztói kiszerelést biztosító szeletelő - csomagoló - címké­ző sor kialakítását is. A fejlesztési elképzelések kettős célt szolgálnak. A piaci körülményekhez való folyamatos és rugalmas alkalmazkodás feltételeinek megteremtése mellett bizto­sítani kívánják a jövedelmezőségi pozíció folyamatos javítását úgy, hogy nagyobb legyen a feldolgozókapacitás és a gyár­tás során kitermelődő nyersanyagok egyre gazdaságosabb értékesülése. A vállalat 1987. évi első háromnegyedévi eredménye a tervezett 16,8 millió forinttal szemben 141,4 millió forintban realizáló­dott. A termelés némileg meghaladta a tervezettet, az értékesítés a tervezett szinten alakult. Az eredmény alakulását döntően befolyásolta a kedvezőbb ter­mékszerkezet, és a takarékosabb gaz­dálkodás. Jelentős összetétel-változás történt az értékesítés szerkezetében. A belföldi ár­bevétel 110 millió forinttal maradt el a ter­vezettől, a nem rubel elszámolású export árbevétel tervszinten alakult, a rubel ár­bevétel 58 millió forinttal jobb a tervezett­nél. Ennek következtében az exporttá­mogatás mértéke 64 millió forinttal ha­ladta meg a tervszintet a magasabb érté­kesítési ár miatt. Az értékesítési szerke­zetváltás egyértelműen a magasabb fe­dezeti tartalmú, jövedelmezőbb termé­kek irányába tolódott el. Az eredményja­vulás másik lényeges összetevője az ön­költségcsökkenés. Ez abból adódik, hogy a bekerülési érték alacsonyabb, mely nem az élő állatok felvásárlásának következménye, hanem a vágási, vala­mint a csontozási kihozatal javulásából származik. Ez is mutatja, hogy a vállalat­nál a dolgozók begyakorlottabbak lettek. A többlettermelést folyamatosan csök­kenő létszámmal oldották meg, éves szinten 15-20 fős csökkenéssel számol­nak. Amíg az állami húsiparban a fluktuá­ció 33 százalékos, addig a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál 1986-ban és 1987- ben ez a szám 18 százalék alá csökkent, ami bizonyítja, hogy a dolgozók kötőd­nek a vállalathoz. Az éves várható ered­mény 180-190 millió forint között realizá­lódik. A megye nem rubel elszámolású exportjának 50 százaléka származik a húsipari vállalattól. Szép eredményeket könyvelhet el tehát a Szekszárdi Húsipari Vállalat, hisz az önállóvá lett, a korábbinál nagyobb felelősséggel dolgozó vállalat eredményesen zárja az 1987-es gazda­sági évet. d. VARGA MÁRTA Gyerekkorom legkedvesebb falujában hetente több alkalommal is megperdült a dob. Természetesen nem a végrehajtó jóvoltából (akinek ügyködését akkoriban még nem „magyarították” transzferálás­ra), hanem a kisbíró ténykedésének kö­szönhetően. Aki sokkal elismertebb funkciót töltött be, mint bármelyik mai ta­nácsi hivatalsegéd és ennek megfele­lően is viselkedett:- Közhírré tétetik! - kezdte a szöveget és ezután következett mindaz, amire a köz figyelmét érdemesnek tűnt felhívni. A kisbírót később a hangosbemondó (= bádog bika) bőgése váltotta fel, majd napjainkig sok minden egyéb. Ide értve a rádió és televízió hírverését is, amiről azonban most nem lesz szó. Hanem csak az olvasásra szánt hirdetésekről, ame­lyek - legyünk udvariasak - változato­sak. Hirdetni azt érdemes, ami valamiféle okból remélhetőleg közfigyelmet érde­mel. Érdekes, időszerű, tehát kíváncsisá­got ébreszt. A következőkben cseppet se leszünk maximalisták. Tehát megyénk egyetlen településén se szándékozunk számon kérni a tokiói viliódzó fényreklá­mok hiányát. Nem azt kerestük - illetve: itt-ott azért mégis hiányoltuk - ami nincs, hanem ar­ra figyeltünk, ami van. Egy körséta Időpont: az új esztendő első napja. Úti­rány: a szekszárdi vasútállomástól végig a platánsoron, a megyei pártbizottságig, majd áttérve az OTP oldalára, fel egészen a Béla térig: Friss, esemény jellegű hir­detéssel szinte az egész városban csak a Művészetek Háza szolgált, az aznapi Gershwin-koncertre invitálva az érdeklő­dőket. Továbbá arról informálódhattunk, hogy a Kindl-discó január 1-jén az Elő­hegyen szerepelt, a Garay-táncosban pedig hasonló szórakozásra nyílt alka­lom az év első napjának estéjétől. Történelmi tényként volt regisztrálható, hogy Candy október 3-án Hőgyészen járt, a Signál-ék december 5-én Faddon, a Musicman-ék Alsónánán, Szálkán, Dombóvárott és Decsen (belép 100 Ft). A szekszárdi Dózsa december 5-én mér­kőzött, a magánkereskedők karácsonyi vására decmeber 7-től 22-ig tartott. A megyei művelődési központ mellett 5 nagy alakú tábla köszöntötte az új évet, tavaly december 11-28., 16., 17., 18. és 21 -i eseményekre állítva meg a bizony elkésett érdeklődőt. Változatok A hirdetések elhelyezésének a követ­kező változatai vannak: Csővázas táblák, olykor kétségtelenül fontos közlendők­kel. Ilyen például az, hogy a városban meglátogatásra érdemes múzeum van, vásárolhatunk a kedves és fontos gyógy- növény-szaküzletben, a Skálában és a NÉPBOLT MŰSZAKI ÁRUHÁZ nevű he­lyen. A mozi műsora egy hónapra visszame­nőleg számlálhatatlan helyen volt olvas­ható, januárra egyetlen egyen sem. Pon­tosan és szépen invitál magához a COOPTOURIST, tudomásul vehetjük a KERTÉSZETI ABC létét és azt, hogy Dr. Sarkadiné vállalja felöltöztetésünket. Carmen két villanyoszlopon és egy sze­métládán libbenti fel szoknyáját, lévén egy maszek divatáruüzlet felettébb ma­szek kiragasztású reklámja. Az OTP a nagy pénzintézettől megszokott módon hívja fel figyelmünket ténykedésére, az AGROBER újabb nevén Agrárterv pedig mindenkit lejDipálóan, lévén tán ez az egyetlen „igazi” hirdetés széle Szek- szárd városában. Nem éppen követendő ez a duna- földvári példa Fák, oszlopok, falak A hirdetőtáblák elhelyezése olykor ész­szerűben, másszor döbbentes, ideértve állapotukat is. Aki a Séd hídján átér, jobbra egy 6 oldalú oszlopot lel, jó mesz- szire az úttól. 2 oldala olvasható szöveg leginkább lelkesítő információja, misze­rint az Alba-termék vevőszolgálata létre­hozta beépítő és szervizhálózatát. Mind­ehhez a jelszavuk: „Praktikus kilátás - Szerviz ellátás!” Csak az marad rejtve, hogy mikor és hol? Aki a városból kifelé, Bátaszék felé autózik, az a szőlőhegyi út­nál, az árkon túl leli a művelődési köz­pont megállapító tábláját. Csak egy kicsit veszélyezteti a közle­kedés biztonságát, mert zavarja a kilá­tást, de a reklámszakmát egyáltalán nem. Ugyanis soha, senki nem fog megállni, kiszállni, az árkon átmászni és elolvasni az ottani szöveget: - még ha lenne is ilyen rajta. Az üvegfalú és elméletben kivilágítható oszlopok itt-ott fellelhetők ugyan, de használatuk alig. Máshol se sokkal jobb a helyzet, amit talán egy Dunaföldvárról származó fényképünk is bizonyít. Ugyan­itt viszont egy magánházon német-angol nyelvű felírás csábítja megszállni az arra tévedő germánokat és briteket. Ez jó, mint ahogyan általában az idegenforgal­mi táblák - elsősorban a város- és város­környék-térképek - a legszínvonalasab­bak. Vadragasztás Ismeretes a vadorzó, vadevezős, vad­kempingező, bár mindegyik más tartalmi súlyú kifejezés. A „vadragasztókról” Sztárcsevity Ervinnétől, a Magyar Hirde­tő szekszárdi kirendeltségének vezetőjé­től értesültünk. Vadragasztó az a hirdető, aki egy vasat se fizet a cégnek, közlendőit azonban szembrebbenés nélkül felragasztja má­sok kemény pénzbe kerülő plakátjaira. (Körjáratunk során például a Kindl-discó a hírlapbolt mellett.)- A fiatalok önreklámjaira nem tudok igazán haragudni! - véli Sztárcsevity né. - Van közlendőjük és nincs pénzük. Már régen javasoltam a városi tanácsnak, hogy találjunk valahol, egy forgalmas és általuk sűrűn látogatott helyen módot egy „Fiatalok fala” felállítására. Még nem született döntés... Döntés még azzal kapcsolatban se született, hogy ha a Magyar Hirdető 100 ezer forintot adna (pedig adna) a város­nak stílusos, modern hirdetőberendezé­sek terveztetésére, akkor azok hová ke­rüljenek. Jó lenne, ha nemcsak az úgy­nevezett Óvárosba - ami egyébként Szekszárdon egyáltalán nincs is - ha­nem bárhová, ahol szem előtt lehetnek. És ahol persze nem zúzzák szét azo­kat, mint például a Magyar Hirdető-Mun­kásotthon környéki üvegfülkéjét... Ezt megoldani azonban már nem a reklámszakembe­rek dolga. Akadna nekik enélkül is épp elég, ha a hirdeté­sek fontosságát, sőt kockáztassuk meg - olykor ízlés­nevelő hatását is, a jelenleginél sokkal komolyabban ven­nék. A megye székhe­lyén épp úgy, minta megyében. ORDAS IVÁN Fényképezte: KAPFINGER A. Ha piszkos a bolt, ha kiszakad az ablak a keretből... A Fogyasztók Megyei Tanácsáról Lassan hét éve annak, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának határozata alapján megalakult a Fogyasztók Or­szágos Tanácsa. Feladatául annak idején a kereskedelem, a vendéglátás és a lakossági szolgáltatás helyzetének figyelem­mel kísérését, észrevételekkel, javaslatokkal, eljárás kezdemé­nyezésével a fogyasztók érdekvédelmét tűzték ki. A FŐT területi bázisaként 1982 nyarán Tolna megyében is megalakult a Fogyasztók Megyei Tanácsa, majd a megye váro­saiban és négy nagyközségében a helyi tanácsok. Mit is tud ez a megyei szervezet, mit várhatunk tőle, mennyire képes védeni érdekeinket? Korsós István, a Fogyasztók Megyei Tanácsának elnöke egy listát mutat. Ez tartalmazza annak a 28 személynek a névsorát, akik a tanács tagjai. Nagyon heterogén összetétel. Szerepelnek köztük a társadalmi és érdekképviseleti szervek, a megyei ta­nács, az ellnőrzési tevékenységet ellátó intézmények, nagyobb vállalatok sőt a nyugdíjasok képviselői is. Természetesen a ta­gok közé tartoznak a városi és nagyközségi fogyasztói taná­csok elnökei.- Ez a személyi összetétel teszi lehetővé - mondja Korsós Ist­ván - a szerteágazó információk összegyűjtését, azt, hogy egy- egy téma megtárgyalása után a hozott határozatok a közvéle­mény széles rétegeinek véleményét, tapasztalatát tükrözzék, nagy előnye még ennek a formának, hogy testületünkben talál­kozott és közös munkát végeznek olyan szervezetek képviselői, akik egyébként semmilyen más fórumon nem jönnek össze. Csecsemők és óvodás gyermekek ellátása ruházati cikkek­ből. A temetkezési vállalat szolgáltatásainak színvonala. Dia­betikus készítményekből való ellátottság. A diákétkeztetés, kü­lönös tekintettel a higiéniai követelmények betartására. A me­gye lakosságának ellátása húskészítményekből, tekintettel a minőségre és a szállításra. - Csak néhányat ragadtunk ki azok közül a témák közül, melyeket napirendjére tűzött már a Fo­gyasztók Megyei Tanácsa. Egy-egy témakör megtárgyalása előtt fórumokon, falugyűléseken találkoznak a kereskedelmi és szolgáltatóegységek vezetői, a tanácsok szakigazgatási szerveinek képviselői a fogyasztóval, azon felül pedig előre kitű­zött időpontban fogadónapot is tartanak. E fórumokon tájéko­zódnak a fogyasztók véleményéről, az adott napirendi pontot il­letően.- Nem lehetne-e állandó fogadónapot tartani? - kérdeztem az FMT elnökét.- Nem akarunk panaszirodává válni. Egyes esetekkel nem tu­dunk foglalkozni, csak közérdekű kérdésekkel, hiszen tagjaink nem lennének képesek a feltételek - például idő és iroda - hiá­nyában tömeges panaszokat kivizsgálni. Közérdekű kérdésben viszont javaslatukra - hiszen utasítási jogköre nincs e szervezetnek - több intézkedés is történt. Bol­tok, vendéglátóhelyek és szolgáltatóegységek nyitva tartási idejének megváltoztatása a helyi igényeknek megfelelően, a vá­rosok piacainak rendbehozatala, a háztáji kistermelőknek szükséges anyagok és eszközök ellátásának biztosítása - hogy ismét csak példákat említsünk. Mindenekelőtt olyan kérdések­ben tud a szervezet eredményeket elérni, ahol a hiányosságok pontosabb, lelkiismeretesebb munkával, jobb szervezéssel ki­küszöbölhetők, különösebb anyagi ráfordítások nélkül. Kétség­telen, hogy több kérdésben nem tudtak előrelépni, elsősorban olyan területeken, ahol országosan is megoldatlanok a gondok, így például a jó minőség biztosításában vagy az autóalkatrész­árusítás koncentrálásában. Korsós István úgy értékeli, hogy a javaslataikra tett intézkedé­sek kedvezően befolyásolták a fogyasztók helyzetét, mert ha lassan is, de javult az ellátottság a kereskedelemben és a szol­gáltatások területén. Az öcsényi elágazónál A darabolóban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents