Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-06 / 4. szám
6 ^PÜJSÄG 1988. január 6. Megyei atlétikai ranglista ’87 Férfi közép-, és hosszútávfutás Meditáció a decsi fociról A két dolog még nem megy együtt Egy rátermett vezető kerestetik A Németh házaspár lelkes munkája, valamint a régi dobóatléta, Fazekas Gáspár „átpártolása” a középtávfutáshoz új fejezetet nyitott megyénk férfiatlétikájában. Igaz ugyan, hogy régebben is akadt Garbacz, Illés, Ötvös (mind magyar válogatott volt), de alapvetően átírták a statisztikát lelkes, rendszeres, kitartó nevelőmunkájukkal és évről évre eredményesebb versenyzők felszínre hozásával. Lényegében a Szekszárd-Dombóvár egészséges rivalizálása jelentette az igazi fejlődést, kár, hogy más szakosztályok ebbe nemigen tudnak beleszólni. Sárközi, Banai, Zerényi, Gerely, Hilbert, Kófiás - ma már országosan is ismert nevek. Eredményeik mögött szívós, kemény edzésmunka és az edzők részéről nevelőmunka is van. Ponterősek voltak az országos bajnokságokon, ami a helyes formaidőzítést igazolja. Ehhez nagyon jó edző-versenyző kapcsolat, megfelelő edzésfeltételek kellenek még a tehetség mellett. 1987- ben rendelkeztünk ilyenekkel, de ugyanakkor elgondolkodtató pl. hogy 800 és 1500 méteren a listára gyenge eredményekkel is fel lehetett kerülni. Feltehetően nem elég erős a háttér. Reméljük, hogy 1988-ban sikerül ezen javítani. 800 m síkfutás: Zerényi Jenő 1:55,1, Banai Róbert (mindkettő Dombóvár) 1:57,4, Hilbert József (Szekszárdi 2:00,6, Bíró József (Bonyhád) 2:03,7, Kutassy István (Szekszárdi 2:04,5, Tóth Csaba (Tamási) 2:07,7, Varga Tibor 2:10,4, Bujdosó Gábor (mindkettő Dombóvár) 2:11,3, Gyuricza Zsolt 2:16,6, Szögi Tamás (mindkettő Szekszárdi 2:17,4.1500 m síkfutás: Sárközi Gyula (Szekszárd) 3:44,94, Banai Róbert (Dombóvár) 3:45,00, Hilbert József 4:02,9, Kófiás László (mindkettő Szekszárd) 4:07,5, Ti- borcz László (Dombóvár) 4:13,2, Tóth Csaba (Tamási) 4:19,1, Biró József (Bonyhád) 4:22,9, Bujdosó Gábor (Dombóvár) 4:29,3, Márcz Róbert (Bonyhád) 4:31,4. 3000 m síkfutás (ifj. és serd.): Kófiás László (Szekszárd) 8:48,6, Varga Tibor (Dombóvár) 9:30,4, Hilbert József (Szekszárd) 9:35,0, Tóth Csaba (Tamási) 9:52,2, Bujdosó Gábor (Dombóvár) 9:54,3, Horváth István (Tamási) 9:54,9, Geberlich Tamás 10:09,7, Altvater Zsolt (mindkettő Bonyhád) 10:10,8, Szigeti András 10:11,0, Balogh Jenő (mindkettő Dombóvár) 10:12,5. 5000 m síkfutás: Sárközi Gyula 14:07,1, Váncsa Dénes (mindkettő Szekszárd) 14:51,7, Banai Róbert (Dombóvár) 15:01,3, Kófiás László (Szekszárd) 15:34,5, Gergely Zoltán (Dombóvár) 15:38,4, Fazekas János (Tamási) 19:49,2, Rácz István 22:02,0, Petrovics Csaba (mindkettő Fadd) 22:13,7. 10000 m síkfutás: Sárközi Gyula (Szekszárd) 30:07,30, Banai Róbert (Dombóvár) 30:14,00, Váncsa Dénes (Szekszárd) 30:37,86, Gergely Zoltán (Dombóvár) 31:05,0, Kófiás László (Szekszárd) 33:11,0. Maratoni: Gergely Zoltán (Dombóvár) 2:30,00, Váncsa Dénes (Szekszárd) 2:31,57. „Letévedni” a decsi futballpályára, nem üdítő látvány. Ha valaki melegebb napokon látogatott ki az egykori nagy csaták színhelyére, az önfeledten futballozó apróbbak és nagyobbak helyett legelésző birkanyájjal találkozhatott. Focira legföljebb az idők próbáját álló kapuk emlékeztettek. De most már az sem! Az összeomlást a decsi labdárúgás megszűnésével több mint egy évtized eltelte után sem azonosuló, a tényt elfogadni nem tudó hírnökeink jelentették. A jó öreg, valamikor fehérre meszelt „kalitkák” is felmondták a szolgálatot, ami mintegy jelképe is annak, hogy Decs labdarúgása halott. * De miért szűnt meg a sport a több mint ötezer lelket számláló nagyközségben - vetődik fel a költőinek cseppet sem nevezhető kérdés, már a nyolcvanas évek második felében. Mert a sport a maga teljességében, valamiféle sportági arzenállal más helyütt Decsnél magasabb rangú településeken is eltűnt, de a futball népszerűsége nemcsak a hasonló nagyságú, hanem nálánál jóval kisebb, gazdaságilag szerényebb lehetőségű településeken sem csökkent annyira, hogy ne lenne legalább két csapatra való fiatal vagy felnőtt, amely önmaga szórakoztatását ne úgy képzelné el, hogy egy bajnokságban hétről hétre tétmérkőzéseken szerepel. A lelkesebbjei, öntudato- sabbjai pedig azt is átérzik, hogy a község színeiben szerepelnek. Kőfalvi János a községi sportkör egyszemélyi elnöke, a focicsapat edzője, mint mondja, értékelve a történteket, ma sem tud mást mondani, mint amit 1975- ben mondott, miszerint termelőszövetkezeti bázis nélkül nincs valamirevaló községi csapat. Nem volt a szilárd tanácsin kívül más támogatás, így mindig mindenért könyörögni, kuncsorogni kellett. Nem volt a pályán öltöző, a háziipari szövetkezet tulajdonában levő helyiségben kellett öltözni, ami még önmagában nem is volt nagy gond, de nem volt a kor legminimálisabb követelményeinek megfelelő tisztálkodási lehetőség sem. Kétségtelen, amit az igazi bennfentes Kőfalvi János mond, ennek-annak lehetett olyan következménye, hogy a decsi játékosok el-elmaradoztak az edzésekről, a mérkőzés napján valamelyik kocsmából szinte kérvényt benyújtva úgy kellett kihívni „valamelyik” játékost. De úgy érzem, hogy a fenti áldatlan állapotok után - ha a játékosok csak egy picit is szeretik a focit, - nem törvényszerű, hogy mindjárt a megszűnés veszélye fenyegessen.- Decs elég nagy ahhoz, hogy a sorból kilógókat nélkülözzék - vetem föl Kőfalvi Jánosnak.- Én azt mondom, hogy a nagyság inkább hátrány, mint előny, hiszen vannak így más szórakozási lehetőségek, amelyek közül lehet választani, míg egy kistelepülésen a focin kívül jóformán nincs semmi. * A fenti problémakört Odor Ferenccel, a decsi csapat - fontos szerepet betöltő csapatkapitányával boncolgatjuk, aki vezér- egyéniségnek számított és Decsre érkezése előtt Szekszárdon az Építőkben, a Vasasban, a Gépjavítóban kergette a labdát:- Tény, hogy kellő anyagi támogatás nélkül nehéz helyzetbe kerültünk, ez hangulatromboló tényező volt. Miután Köfalvi edző bedobta a törülközőt, én csináltam egy darabig, de a szélmalomharcot nem vállaltam. - Én úgy érzem, hogy nem volt egy vagy két igazán vezéregyéniség, játékos vagy akár vezető, aki ösz- sze tartotta volna ezt a szétszéledésnek induló társaságot. - Nézze az sem használt a dolognak, hogy Kőfalvi Jánost - annak ellenére, hogy edzői képesítéssel rendelkezett - nem fogadtuk el igazán főnöknek. Nem volt a csapatjátékosai előtt akkora tekintélye, hogy szava valóban szent lett volna. Nem tudott igazán azonosulni a helyi viszonyokkal. Hogy a kocsmából vagy a háztájiból kell „elővakarni” egy játékost, ez ezen a szinten nemcsak decsi téma. Kőfalvi János: - Én nem bohóckodásnak fogtam föl a focicsapat szereplését. Iganis ragaszkodtam volna a heti rendszeres edzésekhez a sportszerű életmódhoz. Ami foci címszó alatt a községben zajlott - ebből elegem volt. * A megszűnés után azonban nem tűnt el a községből a sport, a foci. Az üzemek - Odor Ferenc vezérletével megszervezték a községi, őszi-tavaszi rendszerű kispályás bajnokságot. Közben nagy-nagy társadalmi munkában, községi téesztá- mogatással a hetvenes évek végén elkészült a tornacsarnok. Ez utóbbival kapcsolatosan ottjártunkkor Kovács Sándor tanácselnök megjegyezte: „Amikor a focicsapat körül és úgy általában a sporttal gondok voltak, elhatároztuk, hogy az ifjúság sportjára helyezzük a hangsúlyt, így megszületett a csarnok, ahová heti két alkalommal az üzemek dolgozói is bejuthatnak, rúghatják a labdát. (Mint az kiderült évi százhúsz forintot kell fizetni érte - a szerk.) Egyébként 1979-ben megalakult a kizárólag utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportegyesület természetesen az iskolaigazgató-helyettes Kőfalvi János irányításával, akik büszkék lehetnek arra, hogy ennek hatására is tűnt fel több azóta már az NB ll-t is megjárttehet- ség (Szajkó, Varga II., Jelusics). De volt kézilabda és atlétikai élet is. És a mai DSK-ról elismerően szól egy NEB-vizs- gálat. Odor Ferenc: - Legyen első a diáksport. De mondja manapság, miért elérhetetlen vágyálom, hogy mellette legyen a községnek egy csapata, amely a körzeti bajnokságban szerepel? E kettő esetében beszélhetnénk sportéletről. Állítom, most is van 30-40 gyerek, aki vállalná, hogy szerepel, játszik.- Lenne a csapat edzője?- Ha éreznék egy kis törődést - biztos.- Legalább tízen vagyunk, akik a szomszédban Öcsényben játszunk - mondja kesernyésen Nédics János, aki még emellett a tornacsarnokban zajló bulimeccseken is részt vesz. - Itt helyben Decsen kellene valami. Ez a valami alatt több társával egyetemben arra is gondol, hogy a téesz vállalná legfőképpen a mecénás szerepét. A sóhajt eljuttatom a köztiszteletben álló téeszelnökhöz, Nagy Jánoshoz, aki elmondja: „Támogatjuk a helyi DSK-t, a jól prosperáló szekszárdi versenyszakosztályokat és ezek után, hogy gondolják, hogy még adjunk közel százezer forintot a focicsapatnak?” - Egyébként az a maszek véleményem - így Nagy János, hogy előbb a követelődzők tegyenek le valamit az asztalra, mutassanak fel valamit és ekkor van erkölcsi alapjuk kérni. Évek hosszú során itt egyesek nagy tiszteletdijakat vettek föl sport ürügyén, csak azt nem tudom, mire. 'Azt hiszem Nagy János mondataiból az is kiolvasható: hogy az a harminc fiatal, aki igazibb focira áhítozik, nyilvánítsa ki valóban komoly szándékát. Mindenekelőtt keressenek egy vezért maguknak. BÁLINT B. GYÖRGY Ökölvívás A KSC nyerte a megyei körversenyt A Tolna Megyei Ökölvívó Szövetség értékelte a Leposa Dezső emlékére kiírt 1987. évi körverseny hat fordulóját. Az elnökség összegezéséből kitűnik, hogy öt egyesületből összesen 198 fiatal (72 újonc, 79 úttörő és 47 serdülő) indul a különböző helyszíneken lebonyolított mérkőzéssorozaton. Az egyesületi pontverseny végeredménye: 1. Kecskeméti SC 347, 2. Dombóvári Spartacus 289, 3. Paksi SE 243, 4. Jánoshalma 129, 5. Szekszárd 505-ös DSK 47 ponttal. A Paksi Atomerőmű Vállalat által felajánlott „Leposa Dezső” Kupát, valamint a Sumicz testvérek által felajánlott „Takács Gyula" örökös vándordíját egyaránt a Kecskeméti SC szakosztálya nyerte. A megyei körverseny legeredményesebb edzőjének, a kecskemétiek mestere, Asztalos József bizonyult. Az újonc korcsoportban Fleisz Csaba (Jánoshalma), az úttörőknél Mukli Jácint (Paks) míg a serdülőknél Nyitrai Béla (KSC) bizonyult a legeredményesebb versenyzőnek. A megyei szövetség elkészítette a kor- és súlycsoportonkénti sorrendet is. Azok győztesei: Újonc korcsoport, 30 kg: Orsós László (Dombóvár). 32 kg: Kovács Gábor (KSC). 34 k t: Sárközi Gusztáv (KSC). 36 kg: Fleisz Csaba (Jánoshalma. 38 kg: Ladácsi Csaba (KSCL 40 kg: Zsigár József (KSC). 43 kg: Ignácz János (Paks). 46 kg: Tóth Zoltán (Paks). 49 kg: Kocsándi Rudolf (Paks). 55 kg: Csikós Pál (KSC). 59 kg: Ságodi Norbert (Jánoshalma). 65 kg: Halasi József (Dombóvár). 71 kg: Rigó László (Szekszárd). + 71 kg: König István (Dombóvár). Úttörők, 32 kg: Herczeg József (KSC). 34 kg: Makula László (KSC), 36 kg: Lippai Róbert (Jánoshalma). 38 kg: Góman József (Dombóvár). 40 kg: Mukli Jácint (Paks). 42,5 kg: Konkoly Gyula (KSC), 46 kg: Kaszala Gábor (KSC). 49 kg: Oláh László (Szekszárd). 52 kg: Vostyár Ferenc (KSC). 55 kg: Orsós György (Dombóvár). 59 kg: Forgács Attila (Dombóvár). 65 kg: Menyhárt László (Paks). 71 kg: Kosztics Sándor (Szekszárd). + 71 kg: Szűcs László (KSC). Serdülők, 40 kg: Juhász András (Paks). 42,5 kg: Szabó Miklós (Paks). Ebben a korcsoportban a 45 és a 48 kg-os súlycsoportokban nem volt induló. 51 kg: Solt Tibor (Paks). 54 kg: Vesztergombi László (Szekszárd). 57 kg: Szanyadi Attila (Dombóvár). 60 kg: Petrovics János (Dombóvár). 63,5 kg: Oláh Gyula (KSC), 67 kg: Forgács Sándor (Dombóvár). 71 kg: Széperdei Sándor (Paks). 75 kg: Nyitrai Béla (KSC). + 75 kg: Blá- zsovics Zoltán (Dombóvár). Miért mondott le Cruyff? Írország büszkesége: Stephen Roche Nagy meglepetést váltott ki Hollandiában az a hír, hogy Johan Cruyff, az Ajax Amszterdam szakvezetője hétfőn lemondott tisztéről. A hírügynökségek élénken találgatják a 40 esztendős szakember váratlan döntésének okát. A legfrissebb jelentésekből az tűnik ki, hogy Cruyff túlzottan nagy hatalomra tört. Ezt a klubvezetés nem tűrte el. Az UPI szerint Ton Harmsen, az elnök semmit sem tudott Cruyff lemondási terveiről. Néhány héttel korábban egy holland lapnak adott nyilatkozatában kritizálta az edzőt azért, mert az Ajax csak egyfajta stílust tudott játszani, az pedig Harmsen szerint édeskevés a sikerekhez.- Ideje lenne, hogy Cruyff két-három változatot is kidolgozzon, és azt begyakoroltassa a csapattal - mondta el akkor az elnök. Cruyff szemére vetik, hogy teljesen függetleníteni akarta magát az Ajax elnökségének pénzügyi politikájától. Követelte, hogy a játékosok vásárlását egyedül ő intézhesse. A játékosokkal való nem ritka vitáiban despotikus módszereket alkalmazott - hangzik egy másik vád. Többek között ezért távozott az Ajaxtól Cruyff edzős- ködése során Gerald Vanenburg, Ronald Koeman, Marco van Basten, Sonny Silooy, Peter Boeve, Jan Sorensen. Legutóbb Frank Rijkaarddal különbözött össze Cruyff. Rijkaard kimaradt a csapatból, és nemrégiben adták kölcsön a Sporting Lisz- szabonnak. A Reuter híréből kiderült, hogy Cruyffot már hónapok óta bombázzák különféle külföldi klubok szerződési ajánlataikkal. Az egyik legmesésebb összeget a francia Paris SG kínálta neki. Cruyff tavaly decemberben szerződése kétéves meghosszabbítását kérte az elnökségtől, de csak egy évre kapott ígéretet. Tudósítóink tippelnek A totó 2. heti szelvényén szereplő mérkőzésekre Szebényi Béla, lapunk gerjeni tudósítója tippel. 1. Ascoli-Pescara 1 2. Como-Verona x 3. Juventus-Milan x 2 4. Napoli-Fiorentina 1 5. Pisa-Sampdoria x 1 6. Roma-Torino 1 7. Bologna-Atalanta 1 8. Brescia-Lazio x 1 9. Catanzaro-Lecce 1 10. Cremonese-Padova 1 11. Genoa-Barletta 1 12. Messina-Piacenza x 13. Parma-Triestina 2 + 1 14. Empoli-Avellino A kerékpározást világszerte igen élénk érdeklődés kíséri, a sportág legjobbjai nagy népszerűségnek örvendenek. Tavaly az ír Stephen Roche az év három legfontosabb versenyét megnyerte. A 28 éves sportember jelenleg Franciaországban él, s 1987-es eredményei alapján joggal pályázik az „év kerékpárosa” címre. Hivatalosan ugyan még nem tették közzé, hogy ki érdemelte ki 1987-ben az említett címet, de minden szakember biztosra veszi: csakis az ír Stephen Roche-t illetheti meg az. Roche hétfőn ünnepelte 28. születésnapját, s tavaly minden fontos versenyét megnyerte. Előbb a Giro d’ltalián, majd a Tour de France-on, végül az ausztriai Vil- lachban, a hivatásos országúti világbajnokságon diadalmaskodott. Ez a triplázás előtte csak a legendás belga Eddy Merckxnek sikerült 1974-ben. Az ír kerekes 1987-ben számos „év sportolói” vá- 2 lasztáson végzett az első három között, sőt, a PAP hírügynökség voksolásán ő volt 1987-ben a világ legjobb sportolója. Roche 1981-ig egy dublini tehenészetben dolgozott, csak munkaideje után kerékpározott. Érezte, hogy többre hivatott, ezért elhatározta: Franciaországba települ, s ott a hivatásosok közé áll. Barátai óvták ugyan ettől a lépéstől, de ha előbb nem, akkor legkésőbb az elmúlt évben be kellett látniuk, hogy Stephen jól döntött.- A legutóbbi idényben nemcsak a versenyeken aratott győzelmeimnek örültem, hanem annak is, hogy sikerült a közvéleményt magam mellé állítani - mondta Roche. - Olaszországban még az esélylatolgatások ellenére is győztem. A Tour de France-on már a favoritok között emlegettek. Sikerült minden szakaszon az élbolyban hajtanom, végig ellenőrizni tudtam a vetélytársakat. A vb-sikert az teszi különösen emlékezetessé, hogy az élről sikerült nyernem. Archív felvételünkön az egykori decsi csapat. A kép bal oldalán áll Köfalvi János, az X-el jelölt Odor Ferenc.
