Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-27 / 22. szám

1988. január 27. 2 Képújság M N B-saj tótájé kozta tó A megyei párt-vb üléséről A gazdaság múlt évi teljesítményéről, a pénzügyi folyamatok alakulásáról, a bankrendszer tevékenységéről kedden sajtótájékoztatót tartott Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Elmondotta: tavaly a gazdaság teljesít­ménye, a népgazdaság egyensúlya ja­vult, nem sikerült azonban továbbra sem létrehozni a jövedelemtermelés és -fel- használás között a kívánt összhangot. így a gazdaság stabilizálásához szükséges alapvető fordulat még nem következett be. A nemzetközi fizetési mérleg egyen­lege a múlt évben - 1986-hoz képest - kedvezőbben alakult. A konvertibilis el­számolású viszonylatokban a folyó fize­tési mérleg hiánya 900 millió dollár volt, míg 1986-ban elérte az 1,4 milliárd dol­lárt. A külkereskedelmi mérleg egyenle­ge is kedvezőbb lett az előző évinél, a cserearányok a nem rubel elszámolású kereskedelemben nem változtak, míg a rubelforgalomban javultak. Az ország idegenforgalmi bevételei rekordszintet értek el, az ebből származó aktívum mint­egy 365 millió dollárral javították a kül­gazdasági egyensúlyt. Mindezek hatására Magyarország megítélése a pénzpiacokon nem romlott, továbbra is jó adósként tartják számon hazánkat. Normálisak és korrektek az MNB kapcsolatai a hitelezőkkel, beleért­ve a nemzetközi pénzintézeteket, így a Világbankot és a Nemzetközi Valutaala­pot is. A nettó adósságállomány tavaly a tervezettet meghaladó mértékben növe­kedett, s ez több hitel felvételét tette szükségessé. Az MNB két új hosszú lejá­ratú kölcsönmegállapodást kötött a Vi­lágbankkal. Ennek keretében az ipari szerkezetátalakítási programra 150 mil­lió dollárt, a távközlés fejlesztésére pedig 70 millió dollárt kölcsönöz a Világbank. Júliusban a Deutsche Bank szervezésé­ben 400 millió dolláros hitelt vett fel az MNB, a japán piacon pedig 60 milliárd yen összegben bocsátott ki kötvényt. Az év végén - az NSZK kormányának ga­ranciája mellett - az MNB a német keres­kedelmi bankoktól 12 éves lejáratú, 1 milliárd márka értékű kölcsönt vett fel. Az adósságállomány gyorsabb mér­tékben emelkedett, mint azt a folyó fizeté­si mérleg hiánya indokolná. Ez azzal magyarázható, hogy az MNB az új hitele­ket elsősorban erős valutákban - márká­ban és yenben - vette fel. Időközben a dollár árfolyama jelentősen csökkent, s ez önmagában növeli a dollárban nyil­vántartott adósságállományt. Kedvezően változott az adósságállo­mány szerkezete. Az MNB hosszú lejára­tú kölcsönökkel váltja fel régebbi rövi- debb lejáratú hiteleket. Ennek eredmé­nyeként - az adósságállomány növeke­dése ellenére - az egy évre eső lejárat csökkent. 1987-ben 3,5 milliárd értékű új hitelt vett fel a bank. A tervek szerint 1988-ban már csak 2,5,1989-ben pedig 1,75 milliárd dollár értékű új hitelre van szükség, ha a terveknek megfelelően ja­vul a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg. A rubel elszámolású külkereskedelmi forgalomban 280 millió rubel aktívumot értek el a vállalatok. Valamennyi KGST- országba többet exportáltak, mint ameny- nyit vásároltak. így a rubel elszámolású viszonylatban a nettó adósság tovább csökkent. A tervezett ütemnek megfele­lően csökkent a Szovjetunióval szemben felálló hosszú lejáratú adósság, s növe­kedtek hosszú lejáratú hitelkihelyezé­seink és rövid lejáratú követeléseink. A bankrendszer múlt év januári átszer­vezését nagyobb zökkenők nélkül sike­rült megoldani. A kereskedelmi bankok induló pozíciója kedvezőbb volt a terve­zettnél, ezért az MNB az év során fokoza­tos szigorításokat hajtott végre. Ezek két banknál likviditási problémákat okoztak és kényszerhitelt kellett igénybe venniük. Elsősorban az Országos Kereskedelmi és Hitelbanknál jelentős a kényszerhitel­állomány, de a Magyar Hitelbank is csak ennek igénybe vétele révén tudta fizető- képességét fenntartani. A mintegy 25 milliárd forint értékű kényszerhitelt a két banknak az első negyedévben vissza kell fizetnie. A kedvezőtlen helyzet elkerülhető le­hetett volna, ha az érintett kereskedelmi bankok megfontoltabb hitelezési politi­kát folytatnak - hangsúlyozta Tímár Má­tyás. A jövőben a központi bank erőtelje­sebben ösztönzi a pénzintézeteket sze­lektív hitelezési gyakorlat kialakítására. Ettől a vállalati gazdálkodás hatékonysá­gának javulását várják. Ahol ezt más mó­don nem sikerül kikényszeríteni, ott le­folytatódik a szanálási, illetve a csődeljá­rás. Az idei feladatokról Tímár Mátyás el­mondotta, hogy a hitelpolitika a stabilizá­ciós és kibontakozási program megala­pozását tekinti elsődleges céljának. Alapvető cél a konvertibilis fizetési mér­leg hiányának csökkentése. A nem rubel elszámolású folyó fizetési mérleg hiánya az idén nem haladhatja meg az 500 millió dollárt. Az MNB a monetáris szabályo­zással továbbra is szigorítja a pénzki­áramlást. Arra lehet számítani, hogy mér­séklődik a hitelállomány növekedése, mivel a költségvetésnek a múlt évinél ke­vesebb kölcsönre van szüksége. Első­sorban a vállalati hitelállomány emelke­dik 1988-ban. A pénzmennyiség növekedése 1988- ban nem haladhatja meg a 3-4 százalé­kot. Ezt az MNB a monetáris eszközök hatékony alkalmazásával, a szigorú jegy­banki refinanszírozással, a kötelező tar­talékráta-előírással, a kamatpolitikával és nyílt piaci műveletekkel kívánja elérni. Újdonság, hogy a kereskedelmi ban­kok az idén korlátozott keretek között be­kapcsolódhatnak egyes deviza- és la­kossági bankműveletekbe is. Többek kö­zött devizaszerződést köthetnek megha­tározott összeghatárig a vállalatokkal, hozzájárulva azok termékeinek külföldi értékesítéséhez. A feltételek megterem­tése után a kereskedelmi bankok is ve­zethetnek lakossági és vegyes vállalati devizaszámlákat. A lakásfinanszírozási rendszer korszerűsítésével a kereske­delmi bankok részt vehetnek a lakossági bankműveletekben is. Kezdetben ez kü­lönböző értékpapírügyieteket, új típusú értékpapírok - pénztárjegy, betétjegy - kibocsátását jelenti. Ajelenlegi lakossági pénzintézeteknél is megteremtik a keres­kedelmi banki működés feltételeit. Az OTP tervezi tevékenységi körének to­vábbfejlesztését, szervezetének korsze­rűsítését. Várhatóan több szakosított pénzinté­zet is kereskedelmi banki jogosítványt kap az idén. Többek között az Általános Vállalkozási Banknál, a Mezőbanknál, az Unic Banknál és az Interinvestnél láttak hozzá a szükséges feltételek kialakításá­hoz. Amennyiben ezeket sikerül rövid időn belül biztosítani, az év második felé­től kereskedelmi bankokként kapcso­lódhatnak be a hazai finanszíro­zásba. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) mekruházati cikkekből a kereslethez ké­pest kevés volt az üzletekben. Az év végi leltározások és az átárazás jelentős többletmunkát jelentett a keres­kedelemben dolgozóknak. Mindezt úgy végezték el, hogy a lakosság ellátását is biztosítani tudták minden településen. Nem kisebb feladatot jelentett a meg­csappant árukészletek feltöltése sem, amely az élelmiszerüzletekben gyorsan megtörtént, míg az iparcikkeket forgal­mazó boltokban lassúbb. A műszaki cik­kek kínálata még mindig kisebb, mint a kereslet és a múlt évi „hiánycikklistát” sem sikerült megszüntetni. A kereskedelem leltározási, átárazási munkáját, a vásárlási lehetőségek idő­szakos szűkülését a lakosság általában megértőén, türelmesen fogadta. A testület elismerését fejezte ki a ke­reskedelemben, a kereskedelem irányí­tásában dolgozóknak a felelősségteljes munkáért, a leltározások, az átárazások gyors végrehajtásáért és közben az ellá­BUDAPEST - Kádár János, az MSZMP főtitkára és Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvö­zölte Nicolae Ceausescut 70. születés­napja alkalmából. SZÓFIA - Bulgária és Albánia nagykö­veti szintre emeli diplomáciai kapcsolatait - jelentette a BTA bolgár hírügynökség. Erről a két ország külügyminiszter-helyettese ál­lapodott meg kedden Tiranában. MOSZKVA - A szovjet kormány ven­dégeként kedden Moszkvába érkezett Oskar Fischer, a Német Szocialista Egy­ségpárt KB tagja, az NDK külügyminisz­tere. A vendéget a szovjet főváros repülő­terén Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere fogadta. LONDON - AIDS-világkonferencia kezdődött kedden a brit fővárosban. Az tás folyamatos biztosításáért. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a koráb­biaknál is jobban kell biztosítani a min­denkori lakossági igényeknek megfelelő differenciált árukínálatot, ezen belül az olcsóbb termékek folyamatos biztosítá­sát. Bővítsék a kereskedelemben a szol­gáltatások körét is. A vendéglátásban a gyors és az olcsó fogyasztást nyújtó egy­ségeket szükséges kialakítani. A vásárlási igényeknek megfelelő, kor­szerű technikai eszközökkel felszerelt üzlethálózat kialakítását is tovább kell folytatni - állapította meg a végrehajtó bi­zottság -, különös figyelmet fordítva a vá­rosok peremterületeire, a kistelepülé­sekre, Szekszárd és Paks ellátására. Nem kevésbé fontos a szakemberek képzése, utánpótlása sem annak érde­kében, hogy megteremtődjön a személyi feltétele egy szakszerűbb, a lakossági kereslethez rugalmasan alkalmazkodni tudó, de annak alakítására is képes ke­reskedelemnek. Egészségügyi Világszervezet (WHO) égi­sze alatt szervezett háromnapos tanács­kozásra - amely ez idáig az első egyetlen egészségügyi kérdésnek szentelt világ- találkozó - mintegy 140 országból érke­zett magas szintű küldöttség, többnyire az egészségügyi miniszterek vezetésé­vel. A konferencián háromtagú magyar delegáció is részt vesz. TOKIÓ - A japán kormány szigorú szankciókat vezet be a KNDK ellen, je­lentették be kedden Tokióban. A kabinet ülését követően nyilvánosságra hozott hatpontos intézkedési tervet Obucsi Keizo, a kormány szóvivője azzal indo­kolta, hogy a szigetország hatóságai szerint a dél-koreai légitársaság egyik gépének novemberi katasztrófáját „szer­vezett terrorakció” okozta és amögött a KNDK áll. PANORÁMA Főszerepben a Magyar Posta A szocialista országok szakemberei szintén ott vannak a nemzetközi tanács­kozásokon, és emellett természetesen maguk is foglalkoznak az űrtávközlés fejlesztésével. Az Interszputnyik Nemzetközi Űrtávközlési Szervezet 1971 no­vemberében alakult meg kilenc szocialista ország - Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, az NDK, Magyarország, Mongólia, Románia és a Szovjet­unió - részvételével. Azóta újabb országok csatlakoztak a szervezethez: Afga­nisztán, Laosz, a Koreai NDK, Vietnam és a Jemeni NDK. Az Interszputnyik egy nyílt kormányközi, nemzetközi szervezet, és gyakorlatilag tagja lehet minden olyan ország, amelyik elfogadja az alapokmányban rögzített jogokat és kötele­zettségeket. Műholdas televíziózás 2. Égből kapott műsorok Minden évben más tagország képvise­lője tölti be az Interszputnyik szervezet elnöki posztját. Tavaly dr. Valter Ferenc, a Magyar Posta elnökhelyettese volt a so­ros elnök. Tőle tudtam meg, hogy az In­terszputnyik - célja szerint - távközlési szolgáltatásokat kínál a tagországoknak, sőt, más felhasználóknak is az igénylők tulajdonában lévő földi állomásokon ke­resztül, illetve mesterséges holdakról. A szervezet jelenleg két mesterséges hol­dat bérel a Szovjetunió postaigazgatósá­gától. Az egyik az Atlanti-, a másik az In­diai-óceán fölött van, úgynevezett geo- stacionáris pályán, az Egyenlítő fölött 36 ezer kilométeres magasságban. Az ilyen mesterséges holdak álló műholdaknak látszanak a földről szemlélve, aminek az az oka, hogy speciális pályájukon ponto­san nyomon követik a Föld forgását. Az utóbbi években számos külföldi televí­zióműsort láthattak a magyar tévénézők, éppen a geostacionáris műholdak segít­ségével, amelyek jeleit a taliándörögdi űrtávközlési földi állomás fogja és erősíti fel. Talán kevesen tudják, hogy Budapes­ten már lehet nézni műholdas nyugati tévéadásokat is, igaz, csak néhány he­lyen. Az úgynevezett állandó helyű mű­holdas szolgálat műsorszétosztó lehető­ségeinek felhasználására tavaly a Ma­gyar Posta egy szétosztó állomást létesí­tett Budapesten, a Szabadság-hegyen, amelynek segítségével a legnagyobb fő­városi szállodákat külföldi műsorokkal látják el. Ez a műholdas szétosztó az EUTELSAT-szervezet ECS-I műholdján szétosztott nemzetközi műsorok közül két angol, egy francia és egy német nyel­vű műsor vételére, és az igénylő szállo­dák részére való szétosztására alkalmas. Jelenleg három műsort vesz erről a rendszerről a Magyar Posta: A Super Channelt ez év július elsejétől, némileg korábbi időponttól kezdődően a francia műsoregyveleget továbbító TV-5-öt, és az elsősorban szórakoztató műsorokat közvetítő angol Sky Channelt. Erre a há­rom műsorra a Magyar Posta mind az EUTELSAT-tal, mind pedig a műsorszer­vezetekkel megállapodást kötött. Mihez kell engedély? Tavaly július 30-án a kormány szóvivő­je arról tájékoztatta az újságírókat - mint arról olvashattunk akkoriban -, hogy a távközlési műholdak vétele engedélykö­teles, a műsorokat csak a Magyar Posta veheti, és az általa irányított, üzemeltetett vagy engedélyezett kábelrendszerekhez csatlakozó előfizetőknek továbbítja. A műsorok szolgáltatása tehát a Magyar Postánál igényelhető. Bányász Rezső hozzátette azt is, hogy a közeljövőben megjelenő műsorszóró műholdakat vi­szont bárki veheti majd. A közeljövő azóta elérkezett. Mint so­rozatunk első részében már szóba került, fellőtték Európa első műsorszóró mes­terséges holdját. Ezzel kapcsolatban egy gyakori félreértést ajánlatos tisztázni.- Kétféle mesterséges hold sugároz­hat televíziós adásokat - mondja dr. Val­ter Ferenc, a Magyar Posta elnökhelyet­tese. - Az úgynevezett űrközlési mester­séges holdak műsoraira vonatkozóan a nemzetközi jog előírásai szerint az egyes országok postái kötnek szerződést, és a műsort igénylők a postához fordulhatnak a szolgáltatásért. A kormány szóvivője az e tárgykörben kifejtett tájékoztatóján azért mondta ki, hogy az úgynevezett űr- távközlési műholdak vétele engedélyhez van kötve. A másik fajta mesterséges hold viszont az, amelyet kizárólag televí­zió- vagy rádióműsor továbbítására ké­szítenek és használnak fel. Ezek eseté­ben nem a posták kötnek szerződést, ezeket tehát közvetlenül igénybe veheti - természetesen megfelelő technika birto­kában - bárki. A szolgáltató monopóliuma Az űrtávközlési mesterséges holdakról érkező műsorok vételének postai mono­póliuma nem mond ellent sem a Nemzet­közi Rádiószabályzat, sem a Rádió- és Televíziószabályzat rendelkezéseinek. A Magyar Posta központjában azt is meg­tudtuk, hogy ez idő tájt nincsenek meg a postai feltételek a szolgáltatás teljes körű, általános ellátásához. A Budapes­ten működő szétosztó rendszer bővítése mind a szétosztási irányok számát, mind pedig a szétosztandó műsorok számát tekintve, lehetséges. Az igénybevevők számának a növelése mikrohullámú ve­vők telepítésével, illetve a meglévő vételi pontokhoz csatlakozó kábeles összeköt­tetések létesítésével megoldható. A bu­dapesti rendszer szolgáltatásának bőví­tésére tehát a felhasználóknak módjuk lenne, méghozzá az úgynevezett közös­ségi rendszer fejállomásainak a kiváltá­sával. A budapesti rendszer felhasználá­si köre bővítésének azonban - mind a mikrohullámú, mind a kábeles csatlako­zások létesítésének - alapvetően postai beruházásban kell történnie, aminek persze nem mond ellent a jelenlegi pénz­szűkös világban, hogy a finanszírozásra netán külső forrásokat vonnának be. Ezt valószínűsíteni látszik az a tény is, hogy a mostani ötéves tervciklusban e célra a postának semmi pénze sincs. Azt viszont máris tudják a postán, hogy e szolgálta­tás iránt várhatóan nagyon nagy lesz rö­videsen az igény. Erre készülvén folytat­nak tárgyalásokat a Gelkával, amely egy nemzetközi kooperáció keretében lehe­tőséget lát a budapesti rendszer bővíté­séhez nélkülözhetetlen import kellékek beszerzésére, valamint a rendszer közös tóvá bbf ej I esztésé re. Rendezni földi dolgainkat Vidéken más a helyzet. Néhány éve elindult az úgynevezett nagyközösségi rendszer kialakítása. Szinte nincs is már olyan jelentősebb vidéki városa az or­szágnak, ahol ne honosodott volna meg a kábeltelevízió: Miskolc, Pécs, Szom­bathely, Kaposvár, Veszprém, Kecske­mét, Győr, Nyíregyháza, Szeged -, hogy csak néhányat említsünk. Ezeknek a rendszereknek azonban az a sajátossá­ga, hogy egy-egy településen különál­lóan épültek ki, nem alkotnak egymással összefüggő egységet, ez alól csak Szé­kesfehérvár és Dunaújváros kivétel. E rendszerek többségére az a jellem­ző, hogy szinte kivétel nélkül alkalmatla­nok ötnél több műsor továbbítására. Ve­gyük példaként Szombathelyt, ahol meg­felelő terepviszonyoknál és technikák segítségével már most is két jugoszláv, két osztrák, két csehszlovák és esetleg egy szovjet műsort is lehet venni a két ha­zai adáson kívül. Itt is és másutt is alápelv - mondják a Magyar Posta központjában -, hogy ha további műsorokat akarunk bevinnie rendszerekbe, akkor az alapve­tő akadályt, a szűk kapacitást ki kell kü­szöbölni. Vagyis mielőtt az égből elkezdenénk „leszedegetni” a műsorokat, a földön kell rendet teremteni. Ez abból áll, hogy vagy bővíteni kell a rendszerek kapacitását, ami nem csekély pénzbe kerül, vagy pe­dig bizonyos eddig nézett és továbbított műsorokat kellene megszüntetni. FEJÉR GYULA (folytatása következik) Hatalmas mamutagyar... Több mint két méter hosszú „töredéké­re” bukkant munkavégzés közben Tamás András, a Szekszárd-Paksi Vizitársulat dolgozója. A mintegy 6 méter mélységben a lösztalajba ágyazódott leletet a dózer to­lólapja megsértette ugyan, de a gépkezelő­nek még idejében sikerült elkerülnie teljes szétroncsolását. Munkatársával beüzent a megyei múzeumba és a sok évezredes maradványokat nem bolygatták tovább. A példamutató és gyors bejelentésre helyszínre érkező muzeológusok megál­lapították, hogy a jégkor hatalmas terme­tű növényevőjének, a mamutnak marad­ványait rejtik a decsi szőlőhegy szelíden lankás löszdombjai. Ám az egy nagyobb és egy kisebb agyartöredéken kívül - egyelőre - más csontok nem kerültek elő. Felbukkanásukra azonban a tera- szolási munkáknál bárhol számíthatunk, hisz a nagy csordákban élő mamutok valaha nagy számban éltek vidékünkön. Különösen értékes a tudomány szá­mára, ha az óriás termetű emlősök csontjai - mint például az a dunaföldvári Göböl-járás nevű határrészen is történt - a jégkor végi ember vadásztanyájának közelében, az ő zsákmányának marad­ványaként kerülnek a felszínre. Szek­szárd közvetlen közeléből is több ma­mutmaradványról van tudomásunk. Ezek közül az egyik legismertebb a Szarvas­szurdok oldalfalába ágyazódott be, azonban annyira rossz megtartású, hogy feltárása megoldhatatlan feladat. Sajnos, ez a mostani lelet is csak a lelőhely pon­tosítására és a maradványok méretfelvé­telére és dokumentálására adott lehető­séget, mert a több tonnás gép súlya alatt csaknem porrá zúzódott az egykor félel­metes mamutagyar. DR qaÁL ATTILA régész Tamás András gépkezelő a lelettel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents