Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 18. szám
1988. január 22. "tfÉPÜJSÁG 3 A veszélyt eltúlozni, de alulbecsülni sem szabadi A tanácstagi beszámolókon tájékoztatják a lakosságot Az atomerőmű természeti környezete Műholdra irányított parabolaantenna Kezdetben volt a Magyar Televízió l-es műsora, ami ezelőtt több mint harminc évvel kezdte meg adását. A programot eleinte csak az ország egy részén lehetett fogni, később növekedett ez a terület, így ma már szinte minden alkásban látható a jól ismert monoszkóp. Azután a hetvenes évek elején beindult a ll-es műsor - s a választék azóta sem bővült. A világ televíziózása persze tovább fejlődött, az Egyesült Államokban nem megy ritkaságszámba a hatvan-het- ven féle tévéadás, de Nyugat-Európában is adott a lehetőség legalább egy tucat csatorna vételére. Mindezt egy új módszer, a műholdas televíziózás tette lehetővé, amely- hosszas viták, tiltások és engedélyezések után - már hazánkban is polgárjogot nyert. Ahogy arról a hírlapok beszámoltak, Székesfehérváron és Zalaegerszegen a műholdas tévéprogramok beköltöztek a lakásokba. Szekszárd is megtette az első lépéseket: a Kölcsey lakótelep 160 lakásos épületének tetejére nemrég került fel a budapesti Telekábel szövetkezet parabolaantennája. A berendezéssel a Magyar Posta hatáskörébe utalt hírközlő műholdak adásainak vételére van lehetőség. A nemrég fellőtt közös nyugat-európai közvetlen műsorszóró műhold, mint ismeretes, meghibásodott, s emiatt nem üzemel. Ezért - bár engedély nem szükséges programjainak vételéhez - a szó szoros értelmében kikerült a parabolaantenna fókuszából. Az ég felé irányított hatalmas tányér december vége óta látható jelenlegi helyén. Körülbelül ettől az időponttól kezdve érkeznek szerkesztőségünkbe a telefonon feltett kérdések: Mikor lehet már végre nézni a műholdas adásokat a megyeszékhelyen? *- Ez sokkal bonyolultabb, mint egyesek gondolják - mutat rá Tarr János, a szekszárdi városgazdálkodási vállalat kábeltévérészlegének vezetője, a téma szakértője.- Először is ki kell építeni a főállomást. Ez a munka már folyamatban van, a 160 lakásos épület 9. emeletén rendeztünk be erre a célra egy helyiséget. Ezzel azonban még nincs vége, hiszen a főállomáshoz hatalmas kábelhálózat tartozik. A megyeszékhely közel 40 százalékát, 3500 lakást érintő hálózat most is üzemel, ezen nézhetik a lakók a két magyar, a három jugoszláv adást és a képújságot. Nos, mindezt át kell szabályozni. Várhatóan március elejére készülünk el. Nem titok, a pénz hiánya gondot okoz, az anyagi fedezetet máshonnan kellett előteremteni vagy átcsoportosítani. Ezért is kérjük a lakosság türelmét. Atervek szerint elsőként a 160 lakásos épületet A parabolaantenna beállítása milliméterre pontosan történt kapcsoljuk a rendszerbe, majd napról napra bővítjük a kört más lakásokkal.- Tehát csak azok nézhetik a műholdas adásokat, akik részesei a kábelrendszernek?- Igen. A televízióhoz egyébkéntjei átalakító berendezés nem szükséges, és az is mindegy, hogy színes vagy fekete-fehér készülékkel rendelkezik a tulajdonos.- Amennyiben történetesen nem kötötték be hozzám a kábelt, de ezt a műholdas televíziózás miatt igénylem, mi a teendő? Egyáltalán milyen messzire vezetik el azt?- A kábelcsatlakoztatás ügyében természetesen hozzánk kell fordulni, azaz a szekszárdi vgv kábeltévérészlegéhez. Bejelentés után tájékozódunk a térkép alapján, közöljük a bekötés összegét, ami egy ember esetében a földmunka miatt elég tetemes, elérheti a több tízezer forintot. Ez nyilván attól is függ, hogy milyen messze található az igénylő lakása a legközelebbi kábelvégtől. Mindenesetre célszerű egy utcaközösséget megszervezni, ekkor az ösz- szeg arányosan megoszlik. Még könnyebb helyzetben vannak a tömbházak lakói, itt sokkal kisebb a fajlagos költség. Szekszárd határán túl nem terjeszkedünk.- A környező települések ezek szerint kimaradnak a műholdas televíziózásból?- Legalábbis egyelőre! Megoldásként a mikrohullámú sugárzás mutatkozna, a jeleket szintén a helyben kiépített kábel továbbítaná. Ez viszont elég bonyolult ügy, ehhez postai engedélyre is szükség lenne.- Egyébként milyen nyugat-európai tévéadásokat, nézhetünk márciustól?- A Magyar Posta három műholdas program vételét engedélyezte. A közeljövőben az angol nyelvű Sky Channel és Super Channel, valamint a francia Tv 5 műsora kerülhetnek elvileg a képernyőkre. Államközi tárgyalások folynak a nyugatnémet 3-SAT-csatornát illetően is.- Milyen jellegű műsorok ezek?- Kifejezetten szórakoztató programokról van szó, sok zenével, filmekkel és reklámokkal.- Mennyibe kerül majd mindez a tévénézőknek?- Ez az, amiről most még korai lenne nyilatkozni. Az előfizetési díj mindenesetre - véleményem szerint - nem haladja meg a 100 forintot havonta. Március elején már ezt is konkrétan meg tudjuk mondani. SZERI ÁRPÁD Fotó: SÖRÖS MIHÁLY Már az első pillanattól kétkedés, természetes távoltartás fogadta Pakson az atomerőmű építését, beindulása után működését. Az ott lakók és környékbeliek között általában két ellentétes nézet csapott össze, az egyik, miszerint semmiféle veszélyt nem jelent az erőmű, mig a másik csoport felnagyítva, eltúlozva emlegette a várható hatásokat, következményeket. A közvélemény hullámzása a nagyvilágban történő kísérleti eredmények, sikerek és általános riadalmat okozó katasztrófák hatására változik a Duna- parti településen is, de mind ez ideig mindhiába várták az állampolgárok számára is konkrét útmutatást jelentő, a megelőző intézkedéseket. Az üzem biztonságán felkészült szakembergárda őrködik, a biztonsági rendszerek háromszázszázalékos biztosítása mellett sem árt azonban a fennálló veszélypotenciálra gondolni. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetében ilyen megfontolásból született felkérésre kezdték el tavaly a város és környezetének feltérképezését. Új törekvésnek számít, hogy a környezeti, természetföldrajzi vizsgálódások mellett részletes társadalomföldrajzi felmérést, elemzést is végeznek. Erről a munkáról dr. Schweitzer Ferenc az intézet tudományos főmunkatársa így beszélt:- A „Paksi Atomerőmű természeti és társadalmi környezetének felmérése” címmel kezdtünk el egy komplex vizsgálatot, amit a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat előzetes szakvéleménye indított meg. Ennek során elkészítik a település tíz, illetve szélesebb, harminc kilométer hatókörű sugarú részletes térképét.- A laikusok számára talán kevéssé világos, hogy miért szükséges egy hasonló védekezési stratégia kiépítéséhez - mondjuk - éppen a geomorfológiai helyzet feltárása.- Nagyon fontos az ősföldrajzi viszonyok lehetséges rekonstruálása, a korábban betemetett gödrök, földcsuszamlások „bemérése”. Az utolsó 10-20 ezer év földtörténete például árulkodik arról, hogy a Duna mellékágai valamikor Szekszárd partjait mosták és a mai város tekintélyes része a régi ártéren épült. Ez pedig fontos információt hordoz a következő évszázadokra vonatkozóan. De említhettem volna a dunakömlődi Imsós elhagyott Duna-medret, ami valamikor szintén élővíz volt, és a magas löszpartot rombolta.- Az mindéképpen jó jel, hogy a nagy beruházások esetén a politikai, szakmai irányítás kikéri a tudomány képviselőinek véleményét. Mennyire vált ez gyakorlattá?- Közismert, hogy eddig nem mindenütt sáfárkodtak jól az értékekkel, vagy éppen már visszafordíthatatlan helyzetben kezdtek el gondolkodni az illetékesek. Gondoljunk a Rózsadomb alatt húzódó barlangrendszerre, amire a felszín beépítése során nem voltak tekintettel, vagy a miskolci Avasi lakótelep, illetve a dunaújvárosi magaspart csúszására, de akár a szekszárdi pincebeomlásokra.- Bizony milliárdokról van szó, ráadásul nagyobb károk esetén a felelősöket sem lehet évek, évtizedek után megtalálni. Ezúttal azonban a kutatók ennél is többre vállalkoztak, az erőmű természeti, társadalmi környezetre gyakorolt hatását is elemzik.- Nemzetközileg is újdonságnak számít a komplex társadalmi-földrajzi hatás- vizsgálat - mondta dr. Tiner Tibor tudományos munkatárs. - Fontos kérdés, hogy ez a jövőbe mutató energiacentrum, ami rövidesen kétségkívül az ország egyik kiemelt energetikai központjává válik, mennyiben változtatta meg az itt élő emberek gondolkodását, a lakosság hogyan viszonyul az erőműhöz. Reprezentatív felméréssel próbálunk választ kapni arra, hogy melyek a körzet neuralgikus pontjai, milyen a közlekedés, az orvosi ellátás. Elég ha arra gondolunk, hogy sok községben nincsen orvos, vagy a körzetbe tartozó Dunaföldvárról közvetlenül telefonálni sem lehet...- Mikor és milyen formában kezdik az adatfelvételt?- Idén indul a négyéves időtartamú reprezentatív vizsgálat, kérdőívekkel, a helyi szervek, üzemek vezetőinek megkérdezésével, a lakosság érdekcsoportjai képviselőinek felkeresésével végezzük majd ezt az átfogó munkát. Ez a tanulmány nem a nagyközönség számára készül, a helyi vezetőknek azonban biztosan támpontot adhat a döntéshozatalban. Áttételesen tehát érinti a Pakson és környékén élőket. Közvetlenebb kapcsolódást, gyakorlati információt jelent a Paks Városi Tanács által tavaly év végén megkezdett polgári védelmi adatfelvétel, a számitógépes feldolgozás. A városban természetesen híre ment a kitelepitési terv előkészítésének és mint az ilyenkor lenni szokott a legkülönbözőbb rémhírek keringtek. A valóságról Jákli Péter tanácselnököt kérdeztük meg:- A polgári védelem célja többek között az elemi csapásokból, az ipari vagy egyéb katasztrófákból eredő károk megelőzése, csökkentése, felszámolása. Paks esetében a megelőzés és az ennek érdekében végzendő felkészítő munka különösen fontos szerepet kap. Az erőmű potenciálisan veszélyes üzem, ezért egy esetleges katasztrófa esetén a lakosságot rövid időn belül kell kitelepítenünk, biztonságos távolságban elhelyeznünk. Közel 25 ezer emberről kell gondoskodnunk, adott esetben elszállítani, elhelyezni, ellátni őket.- Ez rengeteg adatot, hatalmas szervező munkát jelent, amit számítógép nélkül nehezen lehetett volna elvégezni. A korszerű felszerelés tanácsi munkában való alkalmazását már korábban láthattuk önöknél, milyen feladatot adott ez a konkrét esetben?- Minden családhoz felhívást juttattunk el és kértük a lakosságot, hogy a mintakartonokat segítsék kitölteni és határidőre küldjék vissza. Ez alapján kezdődött el a számítógépes adatfeldolgozás négy gépen, közel egy hónapon keresztül. Ezzel a város lakosságának legfontosabb adatai gépbe kerültek. Hasonlóképpen a fogadó települések, községek adatai.- Mit jelent ez a gyakorlatban? Mit tud majd tehát egy paksi ember az esetleges riasztáskor?- Tudja azt, hogy otthonában, munkahelyén hova kell mennie, honnan indulnak szállítójárművek - erre vonatkozóan a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága rendelkezésünkre bocsátott egy szállítást racionalizáló programot -, onnan hova viszik, melyik községbe, melyik családhoz kerül. Nem kezd el családja, gyermekei után szaladni, telefonálni, hiszen tartózkodási helyükről őket is az előre kijelölt helyre viszik. A részletes felkészítés ebben az évben folytatódik, részben a tanácstagi beszámolókon tájékoztatjuk a lakosságot és ezzel párhuzamosan történik a szakszolgálatba beosztott személyek kiképzése.- Hogyan fogadta a lakosság ennek a sokáig tabuként kezelt kérdésnek a felvetését?- Megértőén, segítőkészen álltak hozzá többségében, hiszen tudomásul kell vennünk, hogy az erőműnek nemcsak előnyét élvezzük. A korrekt tájékoztatás ebben minden bizonnyal segítségül szolgál. Nincs szó tehát vészharang kongatásról, de nyilvánvaló az is, hogy a veszély el nem ismerése még nem jelenti megszűntét. Meg kell tanulni együttélni az új kor energiaforrásával, anélkül, hogy alulbecsülnénk, vagy éppen eltúloznánk annak lehetséges következményeit. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: GOTTVALD KÁROLY Tarr János a Super Channel adásának vétele közben Meditáció a valutalap elvesztéséről Az ember sok mindent elveszthet. így a jogosítványát, forgalmi engedélyét, személyi igazolványát, útlevelét. Ezen - talán legfontosabb - okmányok elvesztésének az a közős vonása, hogy pótolhatók. Igaz, nem könnyen és nem a leggyorsabban, de azért hosszabb időn át - mondjuk évekig - nem maradunk nélkülük. Nem így áll a helyzet egy új, idén bevezetett fontos okmánnyal, a valutalappal. Annak hátoldalán, a fontos tudnivalók között ugyanis az olvasható, hogy elvesztése esetén, onnantól számított három évig nem pótolható, az állampolgár további valutaellátmányban ez ideig nem részesülhet. A külföldre utazásról szóló magas szintű jogszabály és az annak végrehajtására kiadott belügyminiszteri rendelet csak az útlevél elvesztéséhez fűz hátrányos jogkövetkezményeket. Azt sem minden megkülönböztetés nélkül teszi, hanem csak akkor, ha elvesztése az ál- lamplgárnak felróható okból történik. A polgári jog, a büntetőjog ismeri és megfogalmazza a felróhatóság, a gondatlanság fogalmait, de az államigazgatásban hiányzik ennek a fogalomnak a definiálása. így hát örök(?) bizonytalanságban szenvedhet az útlevelét elvesztő, hogy vajon az elvesztés körülményeiből az útlevélhatóság milyen következtetést von le, azaz kizár-e maximum 5 évre a külföldre utazás lehetőségéből vagy sem. Az ember szükséghelyzetben rendkívül találékony tud lenni, így nem okozhat különösebb gondot egy hihető „mese” kitalálása, ami az elvesztőnek nem róható fel. A valutalap elvesztésénél nincs lehetőség mérlegelésre, azaz, ha bármely okból is veszik el, három évig nem kaphat további valutát. Ha pedig nem kapunk, hiába van birtokunkban érvényes útlevél, nyugati országba nem utazhatunk. Az említett magas szintű jogszabály egy olyan kivételt is tartalmaz, mely szerint a külföldre utazást megtiltani vagy korlátozni csak ebben a jogszabályban meghatározott esetben lehet. Úgy tűnik, hogy a valutalapot szerkesztők ezt a kitételt figyelmen kívül hagyták, mint ahogy azt is, mely szerint az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabbal. Jóllehet a valutalap tudnivalók oldala nem jogszabály, de az azt kibocsátó állami szervek annak kezelik, és aszerint járnak el. Rájöttek erre a „csekély pontatlanságra” az illetékesek is és belső utasításban lehetővé tették, hogy hosszú bürokratikus • tortúrával, azért kivételesen pótolható legyen az elveszett valutalap. Tudjuk sovány vigasz ez, ezért tényleg jól vigyázzuk valutalapunkat, legalább addig, amíg az illetékesek nem hozzák szinkronba a valutalap elvesztésének következményeit, az állampolgári joggá vált külföldre utazással. SZABÓ GYŐZŐ
