Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-22 / 18. szám

4 Képújság 1988. január 22. Mi is elkészíthetjük Az ikebana ♦ CSALÁD 4 OTTH Az ikebana japán szó, mely tükörfor­dításban „vízben virág”-ot jelent. Érte­lemszerűen a vázába helyezett növé­nyek „újjáélesztéséről” van szó, meg­őrizve azok eredeti, természetes sajá­tosságait. A felkelő nap országában valóságos kultusza van az ikebanának. Az évszá­zadok folyamán különböző iskolák, stí­lusok alakultak ki, melyek versengve egymással, szebbnél szebb kompozí­ciókat mutatnak be. Érdekes, hogy az egyszerű japán ember számára is mi­lyen mély tartalommal bír az ikebana: a teaivás szertartása elképzelhetetlen vi­rágtál nélkül.- Hazánkban sajnos manapság bár­milyen virágtálat kineveznek ikebaná­nak - mondja Várkonyi Henrik, a szek­szárdi Arany János utcai virágbolt veze­tője. - Olyat is, aminek semmilyen kap­csolata nincs azzal. Amit most látunk, az eredeti, realista stílusú készítmény. Mint minden ikebanának, ennek is jelentése van. Két virág - a sárga szegfű pár - ösz- szebújik, a harmadik - a narancsszínű szegfű - kíváncsian leskelődik. A kö­zépső flamingólevél mögül előbukkanó A bújócska nevű ikebana hunyó kilesi a codiumlevél, a páfrány és mahónia között bújkálókat és lecsap rá­juk. Ezért bújócska a neve ennek a kompozíciónak. FOTÓALBUM AZ OPERAHÁZRÓL A hazai építőművészet egyik legjelen­tősebb alkotása az Operaház. Felújítá­sát a kultúra iránt érdeklődők nagy vára­kozással figyelték. Ennek nemcsak az az oka, hogy az épület a magyar zenei élet egyik szimbóluma, hanem szinte ke­retbe foglalja szellemi életünk történeté­nek egy korszakát. A dalszínházat Ybl Miklós tervezte, Budapest világvárossá válása korában készült és pontos tükre századfordulós építészetünk, képző- és iparművésze­tünk helyzetének, de egyben mutatja sa­ját múltunkról vallott felfogásunkat is. A kötet szerzői - Czétényi Piroska és dr. Szvoboda D. Gabriella - ennek szel­lemében adnak képet az Opera építés­történetéről. Érdekes, hogy az épület helyének meghatározásánál öt lehetőséget mér­legeltek - ezek között nem szerepelt az igazi, melyre végül is gazdasági okok miatt esett a választás. A kötet elemzi a tervező pályáját és bemutatja az 1875-ben engedélyezett épület megvalósítását. Érdekes adato­kat olvashatunk a munkálatokról, véle­ményekről, amíg 1884. szeptember 27- én nagy ceremóniával és ünnepi elő­adással megnyílt az Operaház. A szerzők összevetik az épületet ko­rabeli színházakkal, elemzik a benne és rajta található műalkotásokat. A díszítés több lépcsőben valósult meg. Legko­rábban készültek el a párkányszobrok és velük együtt az ornamentika. A falké­pek festése 1881-től a megnyitásig - több helyiségben egyszerre, párhuza­mosan haladt, olyan nagynevű meste­rek dolgoztak mint Lotz Károly, Than Mór és Székely Bertalan. "A könyv elkalauzolja az olvasót a szín­ház technikai világába, s tájékoztat a fel­újítás, a falképek restaurálásának me­netéről is. Bérezi Lóránt és Bérezi Gábor 78 színes és 22 fekete-fehér fotóval mu­tatja be az Operaházat. Felvételeik nem­csak gyönyörködtetnek, hanem visz- szaadják azt a hangulatot is, amit ez a nagyszerű épület sugall. A Képzőművészeti Kiadónál a közel­múltban megjelent Operaház című fo­tóalbum német és angol nyelvű össze­foglalót is tartalmaz. Beszéljünk a fürdőszobáról Ha belépünk egy fürdőszobába, a lát­vány elárulja, hogy tulajdonosa milyen igényes a testápolásban. Ahol a fürdőszo­bát lomtárnak tekintik, és bezsúfolnak minden oda nem való holmit, ott akaratla­nul is elmarasztaló vélemény alakul ki tu­lajdonosáról. Különösen rossz szokás, ha a fürdőszoba a cipőraktár szerepét is be­tölti, és a cipők szerteszét hevernek a he­lyiségben. Ha nincs már hol lehetőségünk a cipők elhelyezésére, akkor barkácsol­junk vagy készíttessünk jó magas állványt, sok polccal, és abba helyezzük el tisztán a cipőket. Az állványt takarjukel függönnyel, így nem zavarja a sok cipő látványa a für­dőszobánk rendjét. Régi textilanyagból készíthetünk falra akasztható cipőtartót. Beszéljünk most arról, milyen legyen a fürdőszoba berendezése. Nagyon jó szol­gálatot tesz például egy háromrészes szekrényke. Az egyik részben tartsuk a tisztálkodással kapcsolatos holmikat (szi­vacs, szappan, fürdősó, habfürdő, hintő­por, lábápoló szerek, fürdőkefe, sósbor- szesz, hajszárító, borotválkozási eszközök stb.), a második részbe tegyük a szépség- ápolással kapcsolatos kozmetikumokat, felszereléseket (krémek, arcvizek, arcle­mosó, hajlakk, körömlakk, illatszer, haj­sampon, körömlemosó, kézápoló arcpa­koláshoz szükséges tálka, hajcsavarók stb). Jó, ha egy helyen vannak, mert nem kell keresgélni, szükség van rájuk. A har­madik részben a fürdőszoba tisztán tartá­sához szükséges vegyszereket, eszközö­ket tároljuk (kádmosó szer, csempelemo­só, vízkőoldó stb.). Elsőrendű higéniai követelmény, hogy a család minden tagjának két külön törülkö­zője legyen, egy a felsőtest, egy az alsótest törléséhez. A dörzstörülközőket úgy he­lyezzük el, hogy érje a levegő, és egyik használattól a másikig kiszáradjanak. Ugyanis a tartósan nedves törülközőn gombák keletkezhetnek. A fürdőszobába annyi többkarú törülközőtartót szereljünk fel, amennyi a törülközők szellős elhelye­zéséhez szükséges. A fürdőszobát tartsuk ragyogóan tisz­tán. Ha a WC a fürdőszobában van, a szo­kásosnál nagyobb gondot kell fordítanunk a tisztán tartására. Hetenként legalább kétszer fertőtlenítsünk, nyeles kefével gyakran mossuk ki, hogy ne keletkezzen a lefolyó részben lerakódás. A mellékhelyi­ség rendszeres tisztán tartása nem helyet­tesíthető a WC-illatositó szerekkel. Ha a WC-kagylóban lerakódás van, sósavval eltávolítható. Ha az első eljárás nem jár si­kerrel, addig ismételjük mg, amíg újra fe­hér lesz a porcelán. Sok családban kerekedik vita a fürdő­szoba használatával kapcsolatban. Egy­mást zavarják, siettetik, különösen reggel. A vitákat megelőzhetjük azzal, ha egy für­dőszobai rendet alakítunk ki az elmenés sorrendjében. így mindenki tudja mikor és meddig használhatja a fürdőszobát, és el­kerülhető a reggeli idegeskedés. Az is a fürdőszobai rendhez tartozik, hogy min­denki tegye rendbe maga után a helyisé­get. A mosdás után a mosdót, fürdés után a fürdőkádat azonnal mossa ki, a csapo­kat törölje le, a követ törölje fel, holmiját rakja el. A gyereket már kicsi korában szoktas­suk a fürdőszoba kulturált használatához. Ehhez tartozik, hogy a szappant használat után ne tegye vissza mocskosán a tartóba, hanem öblítse le. Fogmosás után se hagy­ja a fogkrém maradványait a mosdóban vagy a vízcsapon. A fürdőszobai rendhez tartozik, hogy a szennyest erre a célra ké­szült, lefedett műanyagtartóban tároljuk. Az intim holmik se legyenek közszemlére kitéve, legyen megfelelő helyük. A szerte­szét hagyott zoknik, zsebkendők sem dí­szítik a fürdőszobát, tegyük a szennyes- tartóba használat után. Végül: ha valaki a fürdőszobában van, a belépni akaró csa­ládtagnak kopogni illik, még akkor is, ha „csak” a gyerek van bent... F. K. Egészség - higiéné Bőrápolás - hidegben Az arcbőr gondos ápolására télidő­ben a szokásosnál nagyobb gondot kell fordítani. Erre egyrészt a külső kör­nyezeti tényezők miatt van szükségünk (hideg, csípős szél, fűtött helyiségek száraz levegője, levegőszennyeződés, fűtött helyiségek és a kinti hideg levegő közötti nagy hőmérséklet-különbség stb.), másrészt szervezetünk „téli állapo­ta miatt” is vitaminokban szegényebb a táplálkozás; napfényhiány, kevesebbet tartózkodunk friss levegőn, a téli hóna­pokban lelassul a bőrregeneráció ter­mészetes folyamata. Hozzájárulnak még a mozgáshiányból eredő egészségügyi problémák, meghűléses betegségek, amelyek befolyásolják a bőr természe­tes szépségét, üde állapotát. Idetartozik a télen felszedett súlytöbblet szervezet­re rótt terhe, a káros szenvedélyek kö­vetkezményei stb. A téli időjárás elsősorban a fedetlen arcbőrt viseli meg, különösen a száraz bőrüeknek okoz gondot. Bőrük kelle­metlenül viszket, feszül, reszelős tapin­tású lesz. Ezek a bőrpanaszok azzal ma­gyarázhatók, hogy hidegben összehú­zódnak a bőr hajszálerei, ezért keve­sebb vér áramlik át rajtuk, s így a bőrsej­tek kevesebb tápanyaghoz jutnak. A hi­deg hatására csökken a faggyútermelés is, és még szárazabbá válik a bőr, amely idő előtti ráncosodáshoz vezethet. Az arcbőrt megvédhetjük az időjárási tényezőktől és ennek megfelelően krémmel gondosan bekenjük. A hidratá­ló védőkrém az arcbőr „öltözéke”. A kré­mezés után kevés kamillás babahintő­porral hamvasítsuk az arcot, amely még bizonyos fokú védelmet is nyújt a bőr­nek a levegőszennyezettség ellen. A po­ros, kormos levegőből leülepedő szem­csék nem kerülnek közvetlenül a bőrre, hanem csak a hintőporrétegre, így a szennyeződés este könnyen eltávolítha­tó. A száraz arcbőr esti és reggeli letisztí­tásához arctejet vagy lemosókrémet használjunk, mert a szappannal történő mosakodás még jobban szárítja az amúgy is száraz típusú bőrt. Az esti tisz­tálkodás után bőrtápláló krémet hasz­náljunk, amely pihenés alatt fejti ki jóté­kony hatását. A száraz arc- és nyakbőrre hetenként egyszer tegyünk fel olaj-vagy tejszínpa­kolást. Sokszor elhangzott panasz, hogy az érzékeny arcbőr nem tűri a kréme­zést, és különböző kellemetlen, sokszor fájdalmas bőrkiütésekkel „tiltakozik” el­lene. Pedig a rendszeres ápolásra ép­pen az érzékeny bőrüeknek van a leg­nagyobb szükségük. Ilyen esetben pró­báljuk ki a Fabulon lila körívvel jelzett hidratáló nappali és bőrtápláló éjszakai krémeket, amelyek kifejezetten érzé­keny és túlérzékeny bőr ápolására szol­gálnak. Téli szeles időben gyakran előfordul, hogy az ajkak „kicserepesednek”. Erre is érvényes mondás: könnyebb meg­előzni, mint gyógyítani. A megelőzés módja rendkívül egyszerű: mielőtt utcá­ra mennénk, kenjük be az ajkakat ajakír- ral vagy zsíros krémmel. Néhány perc után, ha a krém beivódott a bőrbe, a fe­lesleget könnyedén töröljük le, és rú- zsozhatjuk az ajkat. Ha elmulasztottuk a kellő elővigyázatot, és ajkunk kirepede­zett, este egy géz- vagy vattalapocskára kenjünk gyógykenőcsöt, és elalvás előtt 15-20 percig helyezzük az ajkakra. Az ajkak repedezettségét azért ajánlatos lelkiismeretesen kezelni, mert a bőrön keletkezett rések nyitott kapuk a bakté­riumok szervezetbe jutására. Téli panasz, hogy hidegben könnye­zik a szemünk, különösen idősebb kor­ban. A könnyeket gyakran töröljük le, mert a nedves bőr hamarabb megfagy. Erre a célra mindig tiszta zsebkendőt használjunk, mert ha kézzel vagy kesz­tyűvel töröljük le a nedvességet, megfer­tőzhetjük a szemünket. A hosszú téli es­téken sokszor érezzük, hogy a villany­fény bántja a szemünket. A fáradt szem­re tegyünk langyos kamillateás boroga­tást, nyugtatja, frissíti a népszerű gyógy­növény. FÁSI KATALIN Horgolva, hímezve A kedves kis vi­rágkosaras motí­vumot sokféle ké­zimunka elkészí­tésénél alkalmaz­hatjuk. Mivel a horgolt munkák rene­szánszukat élik, vállalkozó szelleműek nekifoghatnak például ágytakaró, füg­göny, nagyobb asztalterítő készítésé­hez. A keretbe foglalt kis kosárkák egy­más mellett, illetve alatt, felváltva követ­keznek kazettás megoldással. Horgol­ható perié hímzőből, 20-as horgolócér­nából, vagy vékonyabb szálú színes fonalból. Egyszemélyes ágyra, heverőre például 5x3 = 15 kockát horgolunk: az egyik feléből 7, a másikból 8 készül, eze­ket horgoljuk össze bal oldalukon egy­máshoz rövidpálca sorokkal. A recehor- golás menete: a tele kockák 4 egyráhaj- tásos pálcával, az üres kockák=1 egy- ráhajtásos pálca, 2 láncszem, 1 egyrá- hajtásos pálcával készülnek. A kész munkák szélére a külön ábrázolt csú­csos ívű csipke­szegélyt horgol­juk. A motívumokat természetesen keresztszemes öl­téssel is kihímez­hetjük különféle munkákra. Itt az alapanyag lehet kongré, panam, vagy ritka szövésű vászon. Perié fonallal dolgozunk, ami lehet egyszínű, de lehet ízlésesen összeállított, színes kompozíció. B. K. 9. Bevezetés a BASIC nyelvbe és a PRINT-utasítás Unatkoztam... Kérdem a tízéves Petit: milyen volt a téli szünet, hogyan teltek az ünne­pek? Mintha nem is értené a kérdést. Megismételtem. Lassan, vontatottan válaszol:- Unatkoztam... Mindig csak unat­koztam. Még karácsonykor is, és újévkor is, amikor pedig anyu és apu is otthon voltak... Anyu főzött, moso­gatott, apu olvasott... És jöttek a ven­dégek is, és mi is mentünk vendég­ségbe. De akkor is csak unatkoztam. Már jobb is volt, amikor megkezdő­dött a tanítás... Eső után köpönyeg? Minek erről most beszélni, máraz ünnepek elmúltával? Hadd válaszoljak most már Peti szavaival, aki a végén már örült is, hogy valaki kérdezi őt efelől:- Az anyu, meg az apu azt hiszi, hogy megveszik az ajándékot, az­után játsszam egyedül azokkal. Nem engednek hozzám senkit, és engem sem engednek sehova. Ők pedig nem visznek sehova, csak olyan helyre, ami az ő társaságuk, és en­gem nincs hol hagyni, hát elvisznek. És ez nekem nem jó. Én unatkozom. Nem fűzök hozzá semmit, csak egy kérdést: hány - egyébként tisz­tességes, jó - család él ugyanígy? (sárdi) A számítógépünk bekapcsolása után elkezdhetünk a gépen dolgozni, mivel a házi számítógépek majd mindegyiké­ben a BASIC értelmező be van építve. A BASIC egy része a programszerkesztö, melynek segítségével beírhatjuk a gép­be a kívánt program szövegét. Commo­dore gépeken nagyon egyszerű ennek a használata, mivel a képernyő bármely helyére odamehetünk a nyílgombokkal, és felülírhatjuk a kívánt részét a program szövegének, illetve a DEL gomb segítsé­gével kitörölhetünk egy betűt, vagy INS segítségével helyet csinálhatunk a be­szúrandó betűnek. Fontos, hogy ha egy sorban javítottunk, feltétlenül küldjük el a RETURN gomb segítségével, hogy a módosítás megtörténjen. A BASIC-nek két alapvető működési módja van: 1. Azonnali üzemmód - DIRECT amikor a beütött parancsot a gép rögtön végrehajtja. 2. Program módban, a sorokat egy sorszámmal kell kezdeni. Az utasításo­kat nem hajtja végre, csak elteszi a gép és egy RUM parancs hatására az eltárolt utasításokat végrehajtja. A BASIC-parancsok egy része mind­két üzemmódban végrehajtható, de van­nak olyan utasítások, melyek egyik vagy másik üzemmódban hajthatók csak végre. A nyelv nagyon fontos része a PRINT- utasítás, melynek segítségével megje­leníthetjük a képernyőn, illetve kiírhatjuk valamilyen perifériájára (pl. kazetta) a számítógép által végzett művelet ered­ményét. A PRINT-parancsnak az adott géptípustól függően nagyon sok para­métere lehet, az általunk leírt utasítások a COMMODORE gépeken használha­tók. De ez általánosságban minden más parancsra is igaz. A továbbiakban a pa­rancsok leírásánál, ha nagybetűvel írunk, akkor azt a legépelésnél betűről betűre úgy kell bevinni. Amit kisbetűvel írtunk oda valamilyen konstanst, válto­zót vagy kifejezést kell írni. Konstanson, állandót értünk, amely lehet szám vagy szöveg. A számokat egyszerűen beírhatjuk a program szö­vegébe, a szöveges konstansokat, pe­dig idézőjel közé kell tenni. A változókról és kifejezésekről a kö­vetkező héten írunk részletesen. A PRINT parancs formája a következő: PRINT kifejezés, ..... A kifejezéseket vesszővel választhat­juk el egymástól, akkor minden új érték kiíratását géptípustól függően 6,12 po­zícióként kezdi. A pontosvesszővel, ak­kor minden értéket közvetlenül egymás után ír ki. Ha pl. azt írjuk be, hogy: PRINT „HELO COMMODORE” és elküldjük egy RETURN-nal, akkor a képernyőre kiírja nekünk a HELO COMMODORE szöveget és emel egy sort. Abban az esetben, ha úgy írjuk le, hogy PRINT „HELO”, „COMMODORE”, akkor a következő fog megjelenni: HELO COMMODORE, ha viszont PRINT „HELO",; „COMMODORE”, HELOCOMMODORE fog megjelenni. A következő héten, ahogy már emlí­tettük, a változókról és a kifejezésekről fogunk beszélni. ❖ CSALÁD ❖ OTTh

Next

/
Thumbnails
Contents