Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

1988. január 20. Képújság 5 Nőtt a tűzesetek száma A kajdacsi Aranykalász Termelőszövetkezet baromfine­velőjében is tűz pusztított „Penész”-lak a Bottyán-hegyen Az év eleje a külön­böző statisztikák, ér­tékelések készítésé­nek időszaka. Ezt teszszük mi is, amikor tájékoztatást adunk megyénk elmúlt évi tűzeseteiről. Tavaly mintegy 260 tüzeset volt Tolna megyében, ami 1986-hoz viszonyítva kisebb emelkedést mutat. Összességé­ben a lángok miatt mintegy 11 millió fo­rint a kár. Megközelí­tően azonos számú tűz keletkezett az ál­lami és a szövetkezeti szektorban, amely az összes tűzesetek húsz százaléka, míg a magántulajdont nyolcvan százalékban érintette. A népgazdasági ágakon belül az ipar- vállalatoknál megnyugtatóbb a kép. Az üzemekben viszonylag kisszámú, nem jelentős tűzeset volt: a kár alig haladja meg a félmillió forintot. Ez is bizonyítja, hogy az iparban dolgozók ismerik leg­jobban a tűzvédelmi előírásokat. Ugyan­akkor el kell mondanunk, hogy éppen az iparban - elsősorban az építőiparban - foglalkoztatott hegesztők sokszor fele­lőtlenül kezelik a rájuk bízott tűz-, és rob­banásveszélyes berendezéseket. Na­gyobb felelősségérzetre, körültekintőbb munkavégzésre van szükség. Sajnos a mező- és erdőgazdasági üzemeknél évek óta magas a tűzesetek száma. Az el­múlt évben több mint ötmillió forint kár keletkezett hetven tűzesetből. Ismét be­bizonyosodott, hogy míg az állami- és er­dőgazdaságoknál általában megfelelő a tűzvédelem, addig számos termelőszö­vetkezetben ez alacsony színvonalú. A ház- és kiskerttulajdonosok szemét- és gazégetéskor sok esetben gondatla­nok. Ezért a tavaszi és őszi száraz idő­szakban naponta többször riasztották a tűzoltóságot avartűzhöz, amelyek nem ritkán átterjedtek a közeli területekre. A mezőgazdasági üzemekben és kis­kerttulajdonosoknál tarló-, avar- és egyéb hulladékok égetésekor elenged­hetetlen a megfelelő oltóeszközök bizto­sítása és az őrizet! Kiemelten kell foglalkozni a lakóházi tüzekkel! Tavaly mintegy százhúsz beje­lentés érkezett a tűzoltósághoz. A kár ér­téke megközelíti a hárommillió forintot. A vizsgálatok alapján az a következtetés vonható le, hogy nagyobb figyelemmel és körültekintéssel a legtöbb tűzeset megelőzhető lett volna. Hibás olajkályha, olyan kémény, amelybe éghető épület- szerkezetet falaztak, avagy zárlatos elektromos berendezés nem használha­tó! Mégis sokan figyelmen kívül hagyják az említetteket. A közlekedési eszközök tűzeseteinél a károk számát tekintve évek óta lassú, de folyamatos emelkedés tapasztalható. A bekövetkezett negyven tűznél megköze­lítőleg egymillió forint kár keletkezett. Az esetek többségét az üzemanyagrend­szer műszaki meghibásodása okozta, ami rendszeres karbantartással, ellenőr­zéssel megelőzhető lett volna. Az előző évekhez képest némileg csökkent a gyermekjáték miatt keletke­zett tűzesetek száma, de ezek mindig magukban hordozzák a tragédia közvet­len lehetőségét. A tűzesetek során jelentős számú há­ziállat is megsemmisült. Többek között öt szarvasmarha, 108 sertés, és 10 455 há­ziszárnyas. A háziszárnyasokból egy tűz­nél a kajdacsi Aranykalász Termelőszö­vetkezet központi majorjában pusztult el több mint tízezer csirke. A tűz az olajka­zán adagolójának meghibásodása miatt keletkezett. A baromfinevelő teljes tető- szerkezete, a bent lévő gépek és anya­gok elégtek. A tűzből származó kár egy­millió forint. A végére hagytuk a tragédiákat. 1987- ben hat személy vesztette életét a tűz kö­vetkeztében és tizenketten szenvedtek égési sérülést - kisebb-nagyobb mér­tékben. Megemlítendő a tűzoltóság egyéb tevékenysége is. Életmentéshez, közúti balesethez, műszaki mentéshez és vízszivattyúzáshoz hatvanhárom alka­lommal mentek segíteni... Történetünk szenvedő alanya Fejős Lászlóné, fiatal, gyeden lévő tanítónő, aki meglehetősen kétségbeesve kereste meg lapunkat, mivel máshonnan már nem remél segítséget. Felháborodásá­nak és letargiájának oka kettős: egyrészt lakásuk nagymértékű és rohamosan ter­jedő penészedése, másrészt az a kö­zömbösség és cinizmus, amivel az illeté­kesek fogadták a problémájukat. Ezúton közöljük olvasónk szenvedélyes mono­lógját, majd az arra adott válaszokat is.- Három éve költöztünk ebbe a lakás­ba - mondja Fejős Lászlóné, - ez a har­madik telünk itt, és eddig semmi problé­mánk nem volt. Tavaly novemberben vet­tük észre, hogy a konyhánkban a sarok­ban megjelent a penész, majd továbbter­jedt a szobákra is. Megijedtünk, mert tud­tuk, hogy a ház más lakásaiban is volt, il­letve van ilyen probléma, és a többi lakó sem tud megszabadulni tőle. Azonnal ír­tunk az Alisca Lakás-, Garázs-, és Mű­helyfenntartó Szövetkezetnek, amely a házunk karbantartását végzi. Elég gyor­san reagáltak rá, már december végén megjelent nálunk a szemlebizottság, négy(!) fővel. Még be se jöttek a lakásba, még körül se néztek, de a kérésemre, hogy mondjanak nekem valami biztatót, máris azt mondták, hogy ők ilyet nem tudnak mondani. A bemutatkozásnál csak annyit sikerült megjegyeznem, hogy egyikük a Totév, másikuk az Alis­ca szövetkezet munkatársa, a másik ket­tő állítólag tévedésből került oda. Párás a lakás! - ez volt a szakértői vé­lemény, bármit mondtam, minden érvem­re ez volt a válasz. Mivel tudták, hogy ki- lenchónapos kisgyermekem van, akire sokat főzök és mosok, így könnyű volt er­re fogniuk. Csak azt tudtam felelni, hogy a ház tizenegy éves, eddig is mostak, va­saltak, főztek a lakók, eddig nem volt semmi probléma, miért pont most jelent­kezik? Választ nem kaptam, de javasol­ták, hogy vegyünk a konyhába páraelszí­vót, ne tegyünk semmilyen bútort az északi és a keleti falakra, és ne legyen ennyi virág a lakásban. Eddig én úgy tud­tam, hogy a virág egészséges a lakásban - főleg az egyedi központi fűtésűekben, amilyen a miénk is - és most kiderül, hogy penészt okoz. Ha nem tehetem a bútorokat a külső falakra, akkor hova tegyem őket egy ötvennyolc négyzetmé­teres lakásban? Milyen lakás az, amit nem rendezhetek be úgy, ahogy én sze­retném? Milyen lakás az, ahol nem lehet főzni, mosni, vasalni, virágot tartani? A kisgyermekem orvosi vélemény szerint ekcémát, asztmát, más betegségeket kaphat, de addig a Köjál sem tud közbe­avatkozni, amíg a kisgyerek egészséges. Hát kérdem én, meg kell várnom, hogy a gyermekem megbetegedjen, csak akkor kaphatok segítséget az illetékesektől? Végső kétségbeesésemben azt kér­tem tőlük, hogy legalább valami tippet adjanak, mit tegyek, hogy ne terjedjen to­vább a penész? Két „jótanácsot” kaptam: verjem le a vakolatot egészen a betonig, és vakoltassam, festessem újra, akkor egy ideig nem lesz penészünk, a másik: ha gyors eredményt akarok, álljak neki hajszárítóval kiszárítani a falakat... Utolsó kérdésemre, miszerint ki fizeti meg mind­ezt nekem, csak elnéző mosoly volt a vá­lasz. Ha már az anyagiaknál tartunk, igaz, hogy ezt a lakást a mai árakhoz képest nem túl drágán vettük, de készpénzért, és annak a kifizetése is nagy teher volt nekünk, bankkölcsönt is fel kellett ven­nünk, az OTP-részleteket is törleszte- nünk kell, tehát nem állunk túl jól, és ha most ezt is nekünk kell fedeznünk teljes egészében... A biztosító ilyesmire nem fi­zet, tehát úgy érezzük, végleg magunkra maradtunk. * Megkerestük a kivitelező vállalat, a To­tév garanciális főépítésvezetőjét, Csapiár Józsefet. íme az ő véleménye:- Nem egyedi problémával állunk szemben, az utóbbi években egyre gya­koribbak az ilyen esetek, meg kell mond­jam, nemcsak nálunk, hanem a Német Szövetségi Köztársaságban és Angliá­ban is okoz gondot a fal belső penésze­dése. A szakirodalmi adatok és saját ta­pasztalataink alapján állítom, hogy nem kivitelezői hibáról van szó, annál is in­kább, mivel már tizenegy év telt el a ház átadása óta, és eddig ebből a lakásból még nem jeleztek semmi ilyesmit. A jótál­lási idő még a legújabb rendeletek alap­ján is rég lejárt, tehát mi csak tanácsot tudunk adni a lakóknak, hogyan előzzék meg, vagy hogyan szüntessék meg a pe­nészt. A legfontosabb a megfelelő páratar­talom a lakásban, a gyakori szellőztetés, a hőszigetelő nagyméretű bútorok elrakása a hideg falak mellől, a konyhai pára kiveze­tése a szabadba, tehát a helyes üzemelte­tői magatartás kialakítása. Fontosnak tar­tom megjegyezni, hogy a penész azóta je­lent igazán problémát a lakásokban, ami­óta az egyébként nagyon fontos energiata­karékosság tart, mert a túlfűtött, 26 fokos lakásokban nem volt gombásodás. Leszi­getelték az emberek az ablakokat, nincs természetes légcsere. Húsz fok körüli a belső hőmérséklet a falak nem melegsze­nek át eléggé, a pára lecsapódik a falakra, a penész könnyen meg tud telepeni. Sok a tapétázott lakás - a tapétaragasztó ideális táptalaj a gomba számára. Tehát meg kell tanulnunk úgy használni a lakásunkat, hogy ne adjunk benne lehetőséget a káros mikroorganizmusok elszaporodására. * Az Alisca szövetkezetnél Erős István elnök fejti ki álláspontját az esettel kap­csolatban: Ismerjük a problémát, volt már peres ügyünk is a kivitelezőkkel, mely szá­munkra kedvező eredménnyel zárult. Azonban addig, amíg a lakók minket meg nem bíznak azzal, hogy bonyolítsuk le a peres eljárást és nem előlegezik meg a költségeket, addig szövetkezetünk nem tud tenni semmit az ügyben. Per nél­kül azonban eredményt elérni kétséges. * Végül, de nem utolsósorban a tervezőt - Patkó Sándor megyei főépítészt kér­deztük. Ő válasz helyett egy szakértői vé­leményezést mutatott, amely egy ugyan­ilyen típusú lakásról készült, szintén pe­nészügyben. A bírálók szakértelméhez kétség nem férhet, hiszen az Építésügyi Minőség- vizsgáló Intézet pécsi állomásának mun­katársairól van szó. A véleményezés vég­ső konzekvenciája az, hogy a vizsgált esetben szó sem lehet sem tervezői, sem üzemeltetői hibáról. Megoldásként azt javasolta, hogy az épületet kívülről fel kell „öltöztetni”, azaz teljesen új külső szigeteléssel ellátni. Kérdés viszont, hogy ki viseli a költsé­geket! WAGNER DEZSŐ Fazekasok utódja A maréknyi agyagból Galambos Tibor keze nyomán pillanatok alatt formálódik a korsó. Boszorkányos gyorsasággal hajtja lábával a korongot, miközben ül a magas pádon. A vizes kezek között lá­gyan siklik a formát kapó sárga agyag. Öröm nézni, ahogy belefeletkezik mun­kájába. Meglepődtem, amint megtudtam, hogy Galambos Tibor eredeti szakmája gépész. Palánkon, a mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett, majd 1970-ben a szekszárdi 505. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben elvégezte az autószerelői szakot is. A Gemenc Vo­lánnál dolgozott, mig nem kerestek a csatári kerámiaüzembe munkaerőt. Fél éve tevékenykedik itt.- A nagyapja, Tamás József hires szekszárdi fazekas volt, miért kezdte el ilyen későn, huszonhét éves korában megtanulni ezt a mesterséget?- Nem is tudom - mondja szerényen. - Egyrészt szebb szakma mint az autósze­relés, másrészt szeretném megtanulni. Olyan szép az, amikor egy darab agyag­ból valami elkészül, ahogy rájön az em­ber sok-sok mozdulatra. Valóban előbb kellett volna kezdeni, de csak Kaposvá­ron volt legközelebb olyan iskola, ahol fa­zekasokat képeztek...- A nagyapjától mit tanult?- Gyerekkoromban sokszor bejártam a műhelyébe, próbáltam ízlelgetni a mes­terséget. Hatéves voltam, amikor meg­halt, így nem tanulhattam tőle. Sajnos. De az öreg korongot megmentettem - a munkaeszközök nagy része ugyanis a múzeumba került -, ezt részben felújítot­tam és sokat gyakoroltam rajta. Galambos Ottóné - Tibor édesanyja - mosolygós, kedves arcát, őszes apród- frizurája foglalja keretbe. így emlékszik vissza édesapjára, vagy ahogy ő mondja, a papára.- Abban az időben nem volt természe­tes, hogy egy lány fazekas legyen. Nehéz munka volt. A papa termelte ki az agya­got, mint minden fazekas, ő dolgozta föl, hogy az formálható legyen. Mindent ma­ga csinált. Ez a szakma apáról fiúra szállt. Én is próbálkoztam, de a korongot nehéz volt üresen találni és a papa mindig ész­revette, ha kontárkodtam. Soha nem tud­tam úgy visszatenni a szerszámokat, ahogy ő lerakta. Ha becsukom a sze­mem, most is látom a munkafolyamato­kat úgy, ahogy ő csinálta, amikor oda­csapta az agyagot a korongra... Egyéni stílusa volt. Szépen cifrázott, mindig kita­lált valami új mintát, volt fantáziája... Ezer közül megismerném a munkáit... Később ipari tanulókat tanított, köztük voltak lányok is. Mondtam neki: ■ - Látod, papa, a lányok is csinálják! Er­re ö azt felelte:- „Ha eddig nem tanultad, eztán sem fogod!” Ezért is szeretném, hogy Tibor jó faze­kassá váljon... _ sós ­Szőlősgazdák figyelmébe Lényegi változás nincs az adózásban Az adórendszer változásával, új adó­nemek életrehívásával sok „kacsa”, álhir és téves információ is elterjedt. A borter­melők között is voltak, akik tudni vélték, hogy ezentúl a szőlőtőkék számától függ majd az adó nagysága, vagy éppen azt, hogy jelentősen megemelkedik az 1 négyzetméter földterületre kirótt adó ösz- szege. Mi az igazság? A szőlőtermelők által fizetendő adók­ban lényegi változás nem lesz - tudtuk meg a Tolna Megyei Tanács mezőgazda- sági osztályának vezetőhelyettesétől, Bea Józseftől. A korábbi szabályok szerint a bor az adózás szempontjából egy sajátos ter­mék, mely után a bort értékesítő magán- személynek borforgalmi adót kell fizet­nie. Ennek alapja idős szőlőnél az 1972-76-os évek termésének átlaga mindaddig, amíg a terület nem változik. Új telepítésű szőlőnél a telepítés évétől számítva - kérelemre - 8 évig adómen­tesség illeti meg a bortermelőt, de a 6-7-8. év terméséről bejelentést kell tenni és ennek a három évnek az átlaga képezi a borforgalmi adó alapját. Az adó mértéke 250 literig családi önfogyasztás címén csökkentett összeg, 1,50 forint literenként. Ezen mennyiség fölött pedig 8 forint literenként. Mentesül a borforgalmi adó fizetése alól az a termelő, aki a szőlőt, mustot vagy a bort fölvásárlásra kijelölt vállalatnak ér­tékesíti és az, akinek a termése igazoltan megromlott vagy megsemmisült. A földhasználat utáni jövedelemadó el­nevezése megszűnt, helyette ez év ja­nuár 1 -jétől magánszemélyek földadóját kell fizetni, ennek tartalma hasonló a ko­rábbi adóéhoz. A földterület nagysága, a művelési ág és a föld aranykoronaértéke alapján számított földadó nagysága nem változik. Mentes a földadó fizetési kötelezettség alól az, akinek a használatában 1500 négyzetméternél kisebb földterület van, ha ezen belül a szőlő, a kert, a gyümöl­csös a 800 négyzetmétert nem haladja meg. Adókedvezmény adható szölőfel- újításra, új telepítésre és parlagterület művelésbe vonására. A mezőőri járulék megszűnt, helyette várhatóan helyi megállapítás alapján a későbbiekben új adónem lép be. A szőlőt vagy bort értékesítő magán- személyek is a mezőgazdasági kisterme­lést folytató magánszemélyekre érvé­nyes szabályok szerint adóznak a sze­mélyi jövedelemadó szempontjából; a kistermelőt 500 ezer forint éves árbevé­telig adómentesség illeti meg, évi 500 ezer és 2 millió forint közötti árbevétel esetén személyi jövedelemadót köteles fizetni, az adó alapja az 500 ezer forinton felüli jövedelem 30 százaléka. Ha az éves bevétel a 2 millió forintot meghaladja, úgy a vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell adózni. Az általános forgalmiadót egy sor ter­mékben a mezőgazdasági kistermelők­nek - így a szőlőt termelőnek - is meg kell fizetni. A gépek, vegyszerek stb. árába beépí­tett adó visszaigénylésére megfelelő számlák alapján annak van lehetősége, akinek az éves árbevétele az 500 ezer fo­rintot meghaladja. - ri ­Formát kap az agyag

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents