Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

1988. január 20. 6 NÉPÚJSÁG V,; Y Jrj jffc y4 jQ K s4ph Asztalitenisz NB II. Meglepő vereséggel rajtoltak Labdarúgóősz ’87 Az ASE már csak papíron újonc Bentmaradási gondjuk aligha lehet KSI-TÁÉV SK11:5. Az asztalitenisz NB II. tavaszi idénynyitóján meglepetést okoztak a listavezető szekszárdi lányok fővárosi vereségükkel. A találkozón vé­gig nagy küzdelem alakult ki a két együt­tes között, amelyet a három játszmás mérkőzések nagy száma is bizonyít. Schattieren kivül a szekszárdi csapat többi játékosa mélyen tudása alatt szere­BSE-búcsú Prágában Szerdán Prágában búcsúzik a Ron- chetti Kupa 1987/88-as küzdelmeitől a BSE női kosárlabdacsapata. A tanácsiak negyeddöntő csoportjukban utolsó mér­kőzésüket játsszák, s mivel a VS Prága elleni találkozójuk eredményétől függet­lenül már kiestek, ez lesz az utolsó fellé­pésük a jelenlegi sorozatban. A BSE eddig valamennyi mérkőzését elvesztette: az olasz Sidis Anconától két­szer, a prágaiaktól egyszer szenvedtek vereséget, s most már legfeljebb az An- conának „kaparhatják ki a gesztenyét” esetleges győzelmükkel. Ha viszont a Prága győz, akkor a csoport élén végez, bejut a legjobb négy közé.- Szöllősi, Knopp és Dénes nélkül meglehetősen tartalékosán kell kiállnunk - mondta az elutazás előtt Bácsalmási László edző. - Dénes ugyan a csapattal tart, de csak „létszámkiegészítőként’’, mert a karja be van gipszelve. Remélem, a tétnélküliség felszabadítja a játékosok gátlásait, így a győzelmet sem tartom ki­zártnak. Tudósítóink tippelnek A totó 4. heti szel­vényén szereplő mérkőzésekre Medgyesy Ferenc, lapunk paksi tudósítója tippel. 1. Como-Juventus 2 2. Empoli-Sampdoria X 2 3. Roma-Ascoli 1 4. Torino-Avellino 1 5. Verona-Fiorentina X 1 6. Bari-Padova 1 7. Bologna-Barletta 1 8. Brescia -Arezzo X 9. Catanz ro-Piacenza 1 10. Cremoi ose-Triestina X 11. Genoa-Jodena X 1 12. Messina-Atalanta X 2 13. Parma-Lecce 1 + 1 14. Pescara-lnternazionale 2 pelt. A második vonal bajnoki végelszá­molásakor feltehetően hiányozni fog a középmezőnybe tartozó KSI ellen elhul- lajtott két bajnoki pont. Győztesek: Ko­vács, Krencz, Klampár J. 3-3, Jurek 2, il­letve Schäffler 4, Bódiss 1. Január 23-án, szombaton a Közgaz­dasági Egyetem csapatát fogadják Szek- szárdon 11 órakor a TÁÉV-esek. Öreg puska nem vén puska Solti Attila több éve a világ egyik leg­jobb futóvadlövőjének számít. Juniorként egyre-másra nyerte az Európa-bajnoki címeket, s 1986-ban a felnőttek között is remekül mutatkozott be: a 20 plusz 20 lö- véses vegyes számban világbajnoki aranyérmet nyert. Tavalyi idénye gyen­gébben sikerült, különösen légfegyverrel maradt el a várakozástól, a szakág buda­pesti világbajnokságán sem remekelt. Ezt sokan azzal magyarázták, hogy csak rendkívül rövid ideje volt az átállásra a robbanófegyverről. Ez igaz, de Solti a puskájára is panaszkodott. Öt látszik iga­zolni az a tény, hogy másfél héttel ezelőtt a légfegyveres Budapest-bajnokságon már ismét kitünően lőtt - igaz, más fegy­verrel. Ilyen sokat jelent egy új puska? - kér­dezte a világbajnoktól az MTI munkatár­sa.- Először is egy dolgot hadd tisztáz­zak: az új puska nem új - nyilatkozta az Ú. Dózsa kiválósága. - Még a buda­pesti vb után közöltem a szakosztályunk vezetőségével, hogy Anschütz típusú fegyverem elhasználódott, s egyébként sem jó minőségű. Kértem, segítsenek hozzá egy Feinwerkbaum márkájú pus­kához, amivel minden élvonalbeli ver­senyző lő. Sikerült végül az egyik sport- lövönő használt légpuskáját megkap­nom, s ezt versenyzőtársam, Kotroczó László segítségével átalakítottuk. Mennyiben jobb az új puska a réginél?- Könnyebb, s a tust is meghosszabbí­tottuk, ami a jobb fogás előfeltétele. Vál­toztattunk más vonatkozásban is: a fegy­ver most úgynevezett pontrasülő, azaz a ravasz meghúzásának pillanatában azonnal „reagál”. És még egy előny: egy új puska 20-25 ezer forint. Ezt viszont in­gyen kaptuk. Mai sportműsor Labdarúgás: A Vasárnapi Dunántúli Napló Kupában: Dombóvári Vasas-Hon­véd Táncsics SE (Dörnyei) 14 órakor. A korábbi megyebajnokoktól eltérően az Atomerőmű SE legénységét nem kí­sérte a szokásos féltő aggódás a maga­sabb osztályban. Nem, mert az erőmű csapata már listavezetőként tudatosan készült a magasabb osztályra, már a tel­jes tavaszi szezonban ennek jegyében dolgoztak. Nem, mert a nyáron olyan lab­darúgókat tudtak igazolni, akik valami­lyen képességük, adottságuk, tapaszta­latuk révén az NB lll-as viszonyok köze­pette a jók, ha nem a legjobbak közé szá­mítanak. így került az ASE-hoz a kapus Leskó, a hátvéd Somodi, a középpályás Kiss, a csatár Vörös, no és a többre vá­gyó ambiciózus, a megyebajnokságban hétről hétre bizonyító tengelici Junkuncz.- Abból indultunk ki, hogy az NB lll-ban való helytállás feltétele: minden csapat­részben legyen egy meghatározó ember, akire a többiek felnéznek, tanulhatnak tőlük és a nehéz pillanatokban segítenek - emlékezett vissza Vábró József veze­tő edző. A hipotézis beigazolódott, így a 9. he­lyezésével a félidőben egy nem várt sike­res szereplést tudhat maga mögött az NB III egyik újonca. Leskót a kapuban a Dombóvári Vasas elleni mérkőzésig a pontokat hozó messiásként emlegették. Ekkor betlizett, de őt egy bizonyításra elszánt, régi önmagát messze felülmúló Szlanyinka váltotta fel. Ez azt eredmé­nyezte, hogy a csapatnak lett és van két jó kapusa. És tegyük hozzá gyorsan: olyan két kapus, aki egymással nem idegfeszítö módon rivalizál, hanem baráti viszonyban van. Mint azt megtudtuk, Szlanyinka nagyon sokat tanult rutinos kollégájától, aki egyébként a szakosz­tálynál a kapusedzéseket is vezeti. Hogy mit jelentett a csaknem félezer NB ll-es meccsel a háta mögött a véde­lemben Somodi, annak irányításában, ezt aligha kell bizonygatni. Hogy mit je­lentett volna egy igazi Kiss az ASE ered­ményessége, csapatjátékának még to­vábbi erősödése, stabilitása szempont­jából - nos ez Vábró József számára is találós kérdés.- Nem tudta kihozni magából, ami benne van - értékelte az edző. - Úgy gondoltam, hogy amolyan visszavont kö­zépcsatár szerepkör lesz számára a leg­megfelelőbb, de nem tudott igazán a csa­pat számára hasznos lenni, szóval elma­radt a várakozástól. Nagy kár, mert egy olyan középpályás játékos, aki a védeke­zésben és a támadásban is egyaránt hasznos. Elöl pedig Vörös volt a színfolt, nem kis túlzással azt mondhatnánk, hogy az egy­személyes csatársor, akinek - megfelelő támogatás hiányában - gyakran meg kellett küzdeníS a védelmi túlerővel, aki­nek vérbeli csatárerényeinél fogva még jóval több gól van a lábában. Talán egy kicsit igazságtalan is igy a többiek elé helyezni az újonan igazolta­kat, akik tulajdonképpen nem is annyira sztárokká nőtték ki magukat, hanem a csapategység megteremtésének lettek fontos láncszemei, amelyekbe bátran belekapaszkodhattak az NB lll-mal még csak most ismerkedő többiek, akik mind­eközben - s ez becsületükre legyen mondva - szívesen vállalták a zongoraci- pelők nem éppen hálás szerepét. Közü­lük is kiemelkedett a már említett Szla- nyinkán kívül a gólveszélyes, az összjá- tékot is érző Junkuncz, valamint Debre­ceni, Nagy és Klopcsik. Vábró József vezető edző szerint sike­rük titka mindenekelőtt a határtalan küz­dőszellem. Ami persze csak úgy önma­gában - véleményünk szerint - kevés lett volna ehhez a szép félévi bizonyítvány­hoz. Mert a küzdőszellem valóban elma- radhatatlanul szükséges, de nem elég­séges feltétel. - Az az igazság, ahogy mentünk beljebb a bajnokságban úgy váltunk mérkőzésről mérkőzésre össze- szokottabbá - fűzte hozzá a szakvezető. Az őszi fejlemények ismeretében ma már csak papíron újonc az Atomerőmű SE, mert a fenti erények birtokában ma már bármikor egyenrangú partnere a Vábró legénység az előtte álló nyolc csa­pat csaknem mindegyikének és esélyes­ként léphet pályára a mögötte levők bár­melyike ellen otthon és idegenben egy­aránt. A tavaszi folytatásban jó közép­csapattá érhet az ASE. Kedvező a sorso­lásuk: ezúttal kilencszer játszanak oda­haza és csak hatszor idegenben. Az ősz sikerein felbuzdulva a szurkolók győzel­meket óhajtanak, amelyekhez a várha­tóan a döntetlen elérésére berendezke­dő ellenfelekkel szemben mindenkép­pen a mostaninál hatékonyabb támadó­játék kell. A több NB lll-as csapatot, majd az NB ll-es Szekszárdi Dózsát is megjárt Juhász leigazolása is ezt célozza. Többekben felvetődik a kérdés: Vajon az őszi teljesítményre még képes lesz-e rátenni az ASE? Ha a játékosállomány jelenlegi tudás­szintjét, fejlődési lehetőségeit vesszük alapul, nos, a további előrelépés vaskos meglepetésnek számítana. Bár, ami még a csapatban van, azt az ambiciózus, álta­lában nagy célok elérését maga elé tűző pedagógus-edző, Vábró József kihozza a csapatból. De lehet, hogy még nem most tavasz- szal... BÁLINT GY. Megyei atlétikai ranglista ’87 Női dobószámok Reinhardt Éva diszkoszvető eredményét kivéve mind a listavezetők, mind az átlagok visszaestek 1986-hoz képest. Ónodi fejlődött ugyan diszkoszvetésben és Brunner gerelyhajításban, de alapvetően nem tudták megállítani dobószámukban a komoly és aggasztó visz- szaesést. Ezt sürgősen meg kellene állítani, mert na­gyon mélyre találunk zuhanni. Itt nem olyan későn érnek be a versenyzők, mint a fiúknál, és Kiss, Búzás, Szekeres, Torma, Tóth, stb. te­hetségű lány ma is akad megyénkben. Felderítésük, felkészítésük és megtartásuk a legszebb edzői felada­tok közé tartozik és nagyon bízunk abban, hogy 1988- ban lesz ilyenben részünk. Súlylökés: Ónodi Gabriella 10,38, Antus Andrea (mindkettő Bonyhád) 10,25, Brunner Ágnes (Dombó­vár) 9,57, Posta Katalin (Szekszárd) 9,36, Reinhardt Éva (Tamási) 9,20, Bozsér Anita 9,02, Péterbencze Csilla 8,88, Szegedi Emerencia (mindhárom Szek­szárd) 8,62, Lengyel Hajnal (Dombóvár) 8,53, Csillag Tünde (Szekszárd) 8,50. Diszkoszvetés: Reinhardt Éva (Tamási) 37,92, Ónodi Gabriella 35,96, Antus Andrea (mindkettő Bonyhád) 34,88, Papp Aranka (Szekszárd) 30,86, Máté Réka 30,66, Fehér Angéla (mindkettő Bonyhád) 30,24, Sze­gedi Emerencia (Szekszárd) 27,28, Füredi Mónika 27,24, László Zsuzsa 25,68, Öchmüller Helga (mindhá­rom Bonyhád) 23,40. Gerelyhajítás: Brunner Ágnes 35,08, Egyed Viktória (mindkettő Dombóvár) 32,90, Bánszky Erika (Bonyhád) 32,16, Szegedi Emerencia (Szekszárd) 31,34, Ónodi Gabriella (Bonyhád) 31,26, Lengyel Hajnalka (Dombó­vár) 31,10, Péterbencze Csilla 30,10, Keszthelyi Vanda (mindkettő Szekszárd) 29,04, Szűcs Henriette (Dombó­vár) 28,76, Baranyai Gabriella (Szekszárd) 28,30. „Nyolcán kezdtünk, ketten maradtunk” A Hegedűs lányok és a tenisz Hideg téli délután érkezünk meg a Paks városi tenisztelepre, ahol a mínu­szok ellenére is ádáz futballmeccs folyik. Igaz, hogy csak barátságos, hiszen a Paksi SE teniszezői kergetik a labdát. Ilyenkor télen kevés teremlehetöségük van, valamivel azonban pótolni kell a mozgáskimaradást. Egy testvérpárt, Hegedűs Katalint és Zsuzsát keresünk. Természetesen ők is a focipályán vannak, elvegyülnek a fiúk kö­zött, csak sikításukról ismerni fel őket. Beszélgetni bevonulunk a klubszobába, addig legalább ők is felmelegszenek egy kicsit.- Mindketten itt, Pakson, a Vak Bottyán Gimnáziumban tanulunk. A kézilabdás és a kosárlabdás testnevelésórák mellett egyedül a teniszt űzzük komolyan - kezdi a beszélgetést a 15 éves Zsuzsa.- Hogyan esett a választásuk épp a te­niszre?- Öt éve történt, hogy iskolánkban ki­tettek egy tenisztanfolyamot hirdető pla­kátot. Szükségünk volt a mozgásra, hát jelentkeztünk - mondja Kati. - A tanfo­lyam télen kezdődött, felkészítő gyakor­latokkal. Zsuzsának ez nem nagyon tet­szett, abbahagyta, közben a lába is gipszben volt négy hétig. Utána azonban lecsaltam a pályára, és itt ragadt velem együtt.- Van egy 10 éves hugunk, akit szintén próbáltunk „beoltani” a tenisszel. El is kezdte, de már háromszor abba is hagy­ta. Talán egy kicsit túlzottan akartuk eről­tetni, ez nem tetszett neki. Jelenleg ko­sárlabdázik.- Milyen sűrűn edzenek?- Mindennap, még hét végén is. Ilyen­kor télen az a rossz, hogy kevés a terem­lehetőségünk, többnyire csak hétvégen­ként áll rendelkezésünkre a 2-es iskola terme. Ám aki kihagy két futóedzést, az nem jöhet terembe, ez pedig nagy bünte­tés - mondja a 16 éves Kati.- Viszont a tornatermi edzéseken is le­het futni eleget, mert az edzőnk, Szűcs Lajos osztályozza az ütéseinket, a rossz jegyekért megszabott számú kört kell futni. Azonban ha valaki szépen ütöget, annak levon a megteendő köreiből - ma­gyarázza Zsuzsa.- Hány lány van a szakosztályukban?- Nyolcán kezdtük, most már csak mi vagyunk ketten. Nekünk nem tartanak külön edzést, általában a kicsikkel va­gyunk együtt, de néha a fiúkkal is ütöge- tünk. Tőlük szoktuk ellesni a technikát - mondja Kati.- Amikor az edzőnket megismertük, féltünk tőle. Később megkedveltük, hi­szen amikor szigorú az edzésen, akkor meg is érdemeljük.- Milyen eredményeket értek el eddig?- Az Atom Kupán idén Zsuzsa harma­dik, jómagam pedig a saját korcsopor­tomban, a serdülőknél második, az ifik közt pedig harmadik lettem. Megyei baj­nokságot már mindketten nyertünk. Sőt, én egyszer már országos ranglistaver­senyen is győzdelmeskedtem. Eddig há­romszor szerepeltem vidékbajnokságon, de nem a legeredményesebben. Ha ott sikerülne jól játszanom, mehetnék az or­szágos bajnokságra.- Együtt jönnek le az edzésekre?- Általában igen. Kati azonban nem tud olyan sűrűn jönni, mint én, mert Kreszre is jár, és már harmadikos, sokat kell ta­nulnia. Edzésről hazafelé mindig bené­zünk az Atomerőmű SE sportcsarnoká­ba, hátha van valami érdekes sportese­mény.- A gimnázium második, illetve harma­dik osztályában már gondolni kell a „ho­gyan továbbra” is.- Az idegen nyelveket tanulom a leg­könnyebben, ilyen irányban szeretnék továbbtanulni valamelyik főiskolán. Egyébként műszaki rajz fakultációra já­rok, ami szakképesítést ad, ezzel is el le­hetne helyezkedni valahol - gondolkodik hangosan Kati. - A főiskolán biztos nem lenne időm a teniszre, pedig később sze­retnék edzősködni is.- Nekem a magyar irodalom a ked­venc tantárgyam, de még nem tudom, hova menjek a gimnázium után. Az ed- zösködésen én is gondolkodom, hiszen néha besegítünk a kicsik oktatásába.- Amikor idekerültünk teniszezni, szin­te senkinek nem volt ütője, a szakosztály adott. Később vettünk, de sajnos ez sem olcsó mulatság - mondja az idősebbik Hegedűs lány.- Sajnáljuk, hogy a tenisznek nincs igazán hagyománya a megyében. Még a versenyekre sem járnak ki az emberek. Pedig szerintem ez a sport igazán látvá­nyos, mégsincs iránta érdeklődés. En­nek ellenére mi még néhány évig szeret­nénk folytatni - zárja le a beszélgetést Zsuzsa, aztán mennek tovább kergetni a labdát. MÁTÉ RÉKA Fotó: SÖRÖS MIHÁLY Kati és Zsuzsa edzés előtt

Next

/
Thumbnails
Contents