Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-20 / 16. szám
C TOLHA \ 2 NÉPÚJSÁG 1988. január 20. Ortega közvetlen tárgyalásokat javasol Daniel Ortega hétfőn azt javasolta, hogy a jövő héten kezdődjenek a közvetlen béketárgyalások a sandinista kormány és a kontrák között. A nicaraguai államfő újságírók előtt konkrét részletekkel szolgált azokról a nemzeti megbékélési intézkedésekről, amelyeket szombaton jelentett be. Leszögezte azonban, hogy újabb engedményeket nem fog tenni Managua. Ortega közölte: kedden rendkívüli rendelettel hagyja jóvá a szombaton bejelentett intézkedéseket, köztük a rendkívüli állapot megszüntetését, a rendkívüli népbíróságok feloszlatását, valamint az amnesztiát a politikai bebörtönzöttek számára. Ez utóbbi intézkedés több mint háromezer személyt érint, köztük 1800 egykori somozista „nemzeti gárdistát”. Az elnök indítványa szerint január 27-28-án, a Costa Rica-i fővárosban tarthatnák meg az első közvetlen sandinista-kontra megbeszélést. A managuai vezetés két szakértőjét küldi ebből a célból San Jóséba. Azt elutasította Ortega, hogy a nicaraguai belső ellenzék is részt vehessen a találkozón. Miguel Obando y Bravo, a nicaraguai főváros római katolikus érseke - aki közvetítői szerepet vállalt a kormány és a kontrák közötti első két párbeszédkísérletben - hétfőn megbeszélést folytatott Daniel Ortegával. A találkozó után az érsek elmondta: amerikai bíborosokat fog megkérni arra, hogy vegyék fel a kapcsolatot Reagan elnökkel. Obando y Bravo azt szeretné megtudakolni, hogy hajlandó-e az Egyesült Államok befogadni 2300 szabadon bocsátandó nicaraguai politikai elítéltet. A nicaraguai érsek úgy tervezi, hogy csütörtökön Costa Ricában előzetes megbeszélést tart a kontrák képviselőivel. Ortega elnök a megbékélésre irányuló intézkedések ismertetését megelőzően figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy történelmi hiba lenne, ha a kongresszus újabb segélyeket szavazna meg a kontráknak. Leszögezte, hogyha az Egyesült Államok még ezután is támogatja az ellenforradalmárokat, akkor a managuai kormány minden lehetséges intézkedést meg fog tenni Nicaragua szuverenitásának, önrendelkezési jogának és függetlenségének megvédésére. Az első tőzsdenap A Nemzetközi Kereskedelmi Központban kedden az értékpapír-kereskedelem összehangolását célzó megállapodás résztvevői, bankok és pénzintézetek üzletemberei megtartották az első tőzsdenapot. A zártkörű üzleti találkozó befejeztével Hardy Ilona, a tőzsde bizottság képviselője az újságíróknak elmondotta: a vártnál lényegesen nagyobb volt az érdeklődés, s a forgalom is meghaladta a várakozásokat. A nap folyamán 100 millió forint értékű vállalati kötvény cserélt gazdát. Mint ismeretes jelenleg 7,5 milliárd értékű vállalati kötvény van forgalomban. A kínálat lényegesen meghaladta a keresletet, így az üzletkötések általában a bankok által kialakított középárfolyamnál valamivel alacsonyabb áron jöttek létre. Az akció szervezői azt várják, hogy a rendszeressé váló tőzsdei napokon kialakul a kötvények reális árfolyama. Ezt hosszabb távon az értékpapír-forgalomban résztvevő bankok is figyelembe veszik saját vételi és eladási áraik meghatározásakor. A lakossági kötvényeknél is meghaladta a kínálat a keresletet, de egyetlen egy üzlet sem jött létre. Elsősorban a rö- videbb futamidejű értékpapírokat keresték a bankok üzletemberei, míg a kínálatban más jellegű értékpapírok szerepeltek. Igen nagy volt az érdeklődés a vállalati részvények iránt, ilyen értékpapírokat magas árfolyamon is vettek volna. Üzlet - a csekély kínálat miatt - részvényekből sem jött létre. Az értékpapír-találkozón kialakult árfolyamokhoz valamennyi érdeklődő hozzájuthat. PANORAMA PEKING - Gro Harlem Brundtland asszony, Norvégia miniszterelnöke kedden befejezte hivatalos tárgyalásait a kínai vezetőkkel. A norvég kormányfőt ma fogadja még Teng Hsziao-ping, Kína első számú politikusa is. KAIRÓ - Újult erővel robbant ki kedden a palesztin tiltakozás az izraeli megszállás ellen. A PFSZ felhívására háromnapos általános sztrájk kezdődött, amelyre az izraeli hadsereg csapaterősi- tésekkel, s fenyegetésekkel válaszolt. WASHINGTON - 1945 júliusától a mai napig az Egyesült Államok 919 nukleáris robbantást hajtott végre. Ezek együttes hatóereje 11 500 olyan atombombáéval egyenlő, mint amilyent annak idején az amerikaiak Hirosimára dobtak le. A dokumentum szerint 1962-töl 1987- ig az Egyesült Államokban 7,6 milliárd dollárt költöttek a nukleáris kísérletekre. Különösen gyorsan növekedtek az ilyen célú kiadások a Reagan-kormányzat évei alatt. Míg az 1980-as költségvetési évben a nukleáris fegyverkísérletek 241,6 millió dollárt vittek el, addig 1987- ben már 726,9 millió dollárt. Visszatért a régi taktikához az amerikai kormány: képviselője a Biztonsági Tanácsban nem volt hajlandó megszavazni azt a javaslatot, amely elítélte volna Izraelt a Libanon területe ellen intézett támadásokért. Az amerikai vétó következtében a határozat nem lépett érvénybe. A szavazásnál Nagy-Britannia képviselője, aki egyben a Tanács soros elnöke is, tartózkodott. I Mai kommentárunk Ne sírj, Argentína! „Házunk táján helyreállt a rend". Ezekkel az ünnepélyes szavakkal jelentette be Raul Alfonsin elnök hétfőn este Argentína lakosságának, hogy a katonai lázadók megadták magukat. Alig kilenc hónapja, hogy az államfő egyszer már mondta pontosan ugyanezt. S ami a tiszti lázadás körülményeiben a legfurcsább, hogy annak idején - a húsvéti ünnepek alkalmával - ugyanaz az Aldo Rico alezredes irányította a felkelést, aki most is a főszereplő volt. Sőt, a kiváltó okok is ugyanazok voltak. Aldo Rico az egyenruhások, a katonai intézményrendszer nevében tiltakozott az ellen, hogy polgári bíróság ítélkezzen felettük. Hatalmas csatát folytat az argentin demokrácia a diktatórikus múlttal. (Mint ahogyan a kontinens többi fiatal alkotmányos rendszere is.) Miért éppen Argentína kerül újra és újra a figyelem középpontjába, miközben hasonló feszültségek feszítik több latin-amerikai ország társadalmát is? Mert Alfonsin elnök volt eddig az egyetlen, aki számon merte kérni a múltat az egyenruhásoktól, s beindította a felelősségre vonás gépezetét a diktatúra időszakában (1976-1983) elkövetett terrorért, kegyetlenkedésekért. Argentínában mintegy kilencezer „eltűntről", áldozatról tudnak. A felelősségre vonás nem önmagában jelentős, hanem mint elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy sikerüljön visszaszorítani a hagyományosan politikai szerepet játszó katonákat az alkotmányos rend keretei közé. Aldo Rico tavaly húsvéti lázadása - még ha elszigetelt jelenségnek is tűnt - tagadhatatlanul élvezte számos tiszt hallgatólagos egyetértését. Alfonsin akkor kompromisszumot kötött, hogy leszerelje ezt a belső katonai ellenzéket. Hozzájárult, hogy „a parancsra tettem ” elv érvényesítésével a beosztottak mentesüljenek a felelősségre vonástól. A kedélyek akkor megnyugodni látszottak. Utólag azonban úgy tűnik, Alfonsin engedékenysége megbosszulta magát. Az alkotmányos rend elleni támadásával Aldo Rico ezúttal is azt próbálta érzékeltetni, hogy valójában a hadsereg megosztott, a demokrácia ingatag - ezért Alfonsin ismét hajtson fejet az egyenruhások akarata előtt. Alfonsin és a demokrácia erői tisztában voltak azzal, hogy a játszma ezúttal még veszélyesebb. Ennek tulajdonítható, hogy az alkotmányhű fegyveres erők végül cselekvésre szánták el magukat, s megtámadták a Monte Caseres-Í laktanyában tartózkodó lázadókat. Egyébként ezúttal is volt néhány más, Aldo Ricóval szolidari- záló egység, így egy átmeneti időre még a főváros, Buenos Aires belső kis repülőterét is hatalmukba kerítették a lázadók. A felelősségre vonás ezúttal nem maradhat el, máskülönben a jobboldali tisztek továbbra is zsarolnák a demokráciát. S ez a tanulság megfontolandó a többi dél-amerikai országban is, ahol - mint például Uruguayban - ugyancsak fontos téma az alkotmányos rend és a hadsereg viszonya. ORTUTAY L. GYULA Haiti választás A vasárnap megtartott általános választás érvénytelennek nyilvánítását követelte hétfőn Haitin a négy legnagyobb ellenzéki párt. Szerintük ugyanis a szavazásra jogosultaknak csupán három százaléka vett részt. A hatóságok bejelentése szerint a részvétel meghaladta a 20 százalékot. Az ellenzéki pártok Port- au-Prince-ben hétfőn nyilvánosságra hozott közleményükben kijelentették, hogy a választások eredményei nem tükrözik a nép akaratát, ezért folytatják harcukat a hatalmon lévő katonai vezetés megdöntéséért. Joe Clark kanadai külügyminiszter hétfőn a parlament alsóházi ülésén közölte, hogy kormánya nem ismeri el a haiti választások eredményét, és felülvizsgálja az országhoz fűződő kapcsolatait. Első lépésként Kanada ezen a héten konzultációra hazahívja nagykövetét Port-au-Prince-ből. Peresztrojka: bírálat jobbról és balról A világ óráit nemrég egy másodperccel átállították. Az időegyeztetés ma már megszokott dolog, s csupán egy mozdulat. Az emberek gondolatait és elképzeléseit azonban sokkal nehezebb közös nevezőre hozni, különösen egy olyan forradalmi folyamat során, mint amilyen a Szovjetunióban kibontakozó peresztrojka. Mihail Gorbacsov, hogy összeigazitsa a politikai vezetés és a tömegtájékoztatás, a kulturális élet óráit, találkozott a sajtó és a művészeti szövetségek vezetőivel. Az SZKP Központi Bizottságában január 8-án csaknem hétórás eszmecserén megvonták az átalakítás kezdeti szakaszának mérlegét, felvázolták a második szakasz feladatait. Az SZKP KB főtitkára elmondta, hogy lezárult az átalakítás első szakasza, amelyben a szovjet társadalom számos ereje vett részt, elsősorban a párt, a tudósok, a művészek, a tömegtájékoztatási eszközök, s most bonyolultabb időszak következik: az átalakítás koncepcióját az élet valamennyi területén széles körben kell alkalmazni. A viták élesednek az átalakítás folyamán, ami természetes is: a forradalom folytatásáról van szó. Ezek az ellentmondások azonban nem feloldha- tatlanok: nem ellentétes osztályérdekek kerülnek szembe, hanem átmeneti csoportérdekek. A Politikai Bizottság, amikor az óesztendő mérlegét megvonta, arra a következtetésre jutott, hogy csak egyes emberek vagy kisebb csoportok képviseltek „peresztrojkaellenes” nézeteket - mondta Gorbacsov. - Ami azonban az egész társadalmat illeti, még a legélesebb vitákban is az átalakítás, a szocializmus érdekeit tartották szem előtt az emberek. Gyakran bírálnak bennünket. Egyesek jobbról, mások balról - fejtette ki az SZKP KB főtitkára. - Az utóbbiak azt mondják, hogy az átalakítás leállt, és sokkal határozottabb intézkedéseket követelnek, például a káderek átcsoportosítását. Ez mutatkozott meg a KB októberi ülésén is. (Emlékezetes, hogy ezen a tanácskozáson Borisz Jelcin felszólalása nagy vihart kavart, és a párt vezető testületé határozatában politikailag helytelennek minősítette az akkori moszkvai első titkár állás- foglalását.) Mit mutatott meg ez a vita? Azt, hogy amikor nekiláttunk a komoly munkához, az átalakítás politikájának gyakorlati megvalósításához, tehetetlennek bizonyult az „ultraperesztrojkás” frazeológia. Nem titkoljuk, hogy az értelmiség, különösen az ifjúság bizonyos része az átalakításra mért csapásként fogta fel, hogy a párt visszautasította ezt a frazeológiát. Nagy félreértésről van szó, s a nép ezt helyesen ismerte fel, nem hatott rá a demagógia. Akik pedig jobbról bírálják az átalakítást, azok jóformán a „szocializmus alapjainak aláásásáról” beszélnek - mondta Gorbacsov. - Természetesen felmerül a kérdés: mivel ássák alá a szocializmus alapjait? Azzal, hogy a nép kibontakozik, leszegett fejét felemeli, hogy magabiztosabban kezdjen neki a munkához abban az országban, ahol ő a gazda? Nem felelne meg a valóságnak azt állítani, hogy már sikerült megtörni a fékezés mechanizmusát, teljes mértékben átállni az új gazdálkodásra, a széles körű szocialista demokráciára és az irányítás valamennyi folyamatába bevonni a tömegeket - jelentette ki a párt főtitkára, majd így folytatta: „A nyíltság mellett vagyunk, mindenfajta kivétel vagy korlátozás nélkül. S arra, van-e a nyíltságnak, a bírálatnak, a demokráciának határa, határozottan azt válaszoljuk, hogy ha a nyíltság, a bírálat és a demokrácia a szocializmus, a nép érdekeit szolgálja, akkor azoknak nincs korlátjuk!" A tanácskozáson a szovjet társadalom fejlődésének valamennyi alapvető problémája terítékre került. Szó volt az SZKP vezető szerepéről; a múlt negatív örökségéről, amelynek súlyát, méreteit alábecsülték; a túlzott köz- pontosítással járó problémákról; a társadalmi igazságosság értelmezéséről, az egyenlősdi és a szocializmus értékmérőinek viszonyáról; a nyilvánosság és a vitakultúra hiányosságairól. Igazi vita bontakozott ki, a főtitkár és mások is többször közbeszóltak. A tizenhárom felszólaló mindegyike inkább előre tekintett, mint a múltba. Volt, aki a forradalom előtti időszak történetének részletesebb megismertetését szorgalmazta. Vitalij Korotics, az Ogonyok című népszerű hetilap főszerkesztője az újságíró-társadalom megosztottságának, a gyakran ellenségeskedéssé fajuló sajtóvitáknak a kérdését vetette fel, s olyan fórum létrehozását javasolta, amely biztonsági szelepként levezetné a feszültségeket. Terítékre kerültek a környezetvédelem problémái, sürgették a tömegtájékoztatási eszközök társadalomra gyakorolt hatásának tudományos vizsgálatát is. A felszólalók részletesen kitértek a történelemszemlélet kérdéseire is, amelyekről Mihail Gorbacsov csak érintőlegesen szólt bevezetőjében. Viktor Afa- naszjev, a Pravda főszerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy kizárólag a bírálat eszközével nem lehet megvalósítani az átalakítást. A történelem „fehér foltjai” kapcsán kemény szavakkal bírált egyes szerzőket, köztük Mihail Satrov ismert drámaírót, amiért szerinte hiányos ismeretek birtokában felelőtlenül mondanak ki ítéleteket. Karpov, az írószövetség első titkára a kibontakozó irodalmi „konjunktúra” veszélyeire figyelmeztetett, mondván, hogy gyakorta elegendő néhány mondat az elnyomásról és a negatív irányzatokról, hozzáadva 300 oldalnyi töltelékszöveg, és kész „a mű”. Gorbacsov zárszavában nem próbálta összegezni az elhangzottakat, hisz a felvetett kérdések még sokáig nyitottak maradnak. Két témát emelt ki: a gazdaság és a történelmi múlt kérdéseit. Ezek kerültek előtérbe a vita során. Az új gazdálkodási mechanizmus már beindult - mondta -, minőségi változások mennek végbe a tudományos-műszaki haladásban, amelyet korábban valósággal elfojtott az olajbevételekre épülő korlátlan import. Az agrárszektor fejlesztésére kiemelt figyelmet fordítanak, gyakorlatilag minden kaput megnyitnak ennek érdekében. Most már a vezetők gondolkodásán kell változtatni. Az embereknek a teljes igazságra van szükségük, ennek birtokában áldozatokra is készek az ügy érdekében - hangsúlyozta a főtitkár. Emlékeztetett arra, hogy már megkezdte a működését az a bizottság, amely az SZKP KB októberi határozata értelmében a történelmi kérdések tisztázására alakult, s munkájának eredményeit várhatóan még a pártértekezlet előbb nyilvánosságra hozzák. Gorbacsov zárszavából egyértelműen kiderült, hogy az SZKP vezetői becsületesen fel akarják tárni a múltat, nincs szándékukban elvágni a gyökereket. A szovjet társadalom történetét nem szabad szakaszokra bontva értelmezni - figyelmeztetett Gorbacsov -, az eseményeket úgy kell sorra venni, ahogy valójában megtörténtek. Tisztelettel kell adózni mindannak, ami nagyszerű ebben a történelemben, s nem szabad megbocsátani azoknak, akik törvénytelenséget, sőt bűncselekményeket követnek el.- Dialektikára van szükség, nem pedig a fekete és a fehér váltogatására, végletekbe való átcsapásokra - mondta végül az SZKP főtitkára, s nem csupán a történelemszemlélet alakítására gondolt, hanem a szovjet társadalom jelenlegi életére és fejlődésére is. TAMÁSSY SÁNDOR (Moszkva) Balos hibák Tibetben Kínai és tibeti párt- és állami vezetők megállapítása szerint a vallási, a nemzetiségi és a népfrontpolitika gyakorlatában mutatkozó balos irányzatok tetemes kárt okoznak Tibetben. Nemutolsó sorban e hibák következménye volt a Lhá- szában a közelmúltban lezajlott véres zavargás is. Az önkritikus értékelés a tibeti autonóm terület pártbizottságának nemrég megtartott kibővített ülésén hangzott el. Az ülésen a pártbizottság tagjai mellett részt vettek helyi állami és vallási vezetők is, összesen mintegy 300-an. Az ülés résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy Tibetben változatlanul a balos nézetek és irányzatok jelentik a fő veszélyt. A káderek egy része nem számolt le a korábbi balos nézetekkel és elméletekkel, s munkája során figyelmen kívül hagyja Tibet különleges helyzetét, sajátosságait és realitásait. Ennek illuszt- ' rálására elhangzott, hogy igaz ugyan, hogy a Ihászai zavargásokat a dalai láma köreihez tartozó elemek szervezték, de az is tény, hogy ezek a zavargások alapvetően a baloldaliság közvetlen következményei voltak. Ami az autonóm terület gazdasági és társadalmi fejlesztését illeti, túlzottan gyors ütemet diktálnak és vakon másolják a Kína más területein alkalmazott módszereket. Balos türelmetlenség tapasztalható mind a nemzetiségi, mind a vallási politikában, holott nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Tibetben gyakorlatilag minden ember vallásos. A tibeti pártbizottság ülésén arra a döntésre jutottak, hogy a Kínai Kommunista Párt 13. kongresszusán elfogadott helyes vonalnak és politikának megfelelően a párt- és az állami szervek, a vezetők munkáját a tibeti realitásokra kell alapozni, korrigálni kell az ideológiai vonalat és teljes erővel neki kell látni a baloldali hibák és a balos irányzatok gyökeres felszámolásának. Vb-ülés Dombóváron Tegnap délután ülést tartott a Dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozás napirendjén a lejárt határidejű végrehajtó bizottsági határozatok megvalósításának, gyakorlati érvényesítésének áttekintése, majd kötetlen beszélgetés szerepelt. Tekintettel az idei esztendő megváltozott léptékű, nagyobb erőfeszítést követelő feladataira, ez utóbbi fő napirendi pontban a testületi munka tapasztalatait és a közéletiség javítását szolgáló munkamódszereket vitatták meg a különböző társadalmi szervek és intézmények tanácskozási joggal meghívott képviselői.
