Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

1988. január 20. NÉPÚJSÁG 3 Harmincéves a népi ellenőrzés Megalakulásának 30. évfordulójára készül hazánkban a népi ellenőrzés szervezete: három évtizeddel ezelőtt, 1958. február 3-án tette le az esküt, és tartotta meg alakuló ülését az első Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság, amelyet az egy évvel korábban kelt törvény alap­ján választottak meg. A népi ellenőrzés választott testületéi és a tevékenységébe bekapcsolódó több ezernyi társadalmi ellenőr munkájá­ra alapozva megszületése pillanatától kezdve tevékenyen részt vállalt hazánk gazdasági, társadalmi életének alakítá­sában, segítette a célok megjelölését, s vizsgálataival hozzájárult a megfogalma­zott feladatok végrehajtásához is. Ugyanakkor a népi ellenőrzés különböző szervezeteiben az elmúlt évtizedek alatt tízezrek járták ki a közéleti demokrácia iskoláját. Jelenleg 163, különböző szintű népi ellenőrzési bizottság köré szerve­ződve csaknem 20 ezer, évente átlago­san öt napig foglalkoztatott társadalmi munkatárs dolgozik a népi ellenőrzés­ben. Az ellenőrzés társadalmasítására élet­re hívott testület működésének három évtizede alatt hazánk gazdasági, társa­dalmi életének szinte minden szférájá­ban gazdag ismeretanyagot halmozott fel. Mindez jó alapot teremtett a népi ellenőrzés tevékenységének tartalmi és módszerbeli megújulásához. Ennek je­gyében a KNEB hangsúlyozta, hogy a népi ellenőrzésnek tevékenyen részt kell vennie a kormány 1990-ig szóló mun­kaprogramjának végrehajtásában. Ezt elsősorban a legfontosabb gazdasági, társadalmi folyamatokhoz igazodó vizs­gálati tervével segítheti. Olyan program kidolgozását tűzik ki célul, amelyben egyaránt helyt kap a legfontosabb köz­ponti döntések megvalósításának vizs­gálata és a lakosság életkörülményeit leginkább meghatározó társadalompoli­tikai intézkedések ellenőrzése. Ugyan­akkor a félévenként rögzített ellenőrzési tervet „menet közben” olyan gyorsabb átfutású célvizsgálatok egészíthetik ki, amelyek segítséget nyújtanak a kormány döntéshozó, dönté-előkészítő munkájá­hoz. További tennivalókat kíván a népi el­lenőrzés minden szervezetétől, hogy a jövőben szélesebb körben, az eddigiek­nél hatékonyabban használják fel a je­lentős anyagi és szellemi ráfordítással készülő vizsgálatok eredményeit; a népi ellenőrzés javaslatai ne vesszenek el a bürokrácia útvesztőjében. Ezt főként úgy érhetik el, ha szorosabbra fűzik kapcso­lataikat az érintett állami szervekkel, a társadalmi szervezetekkel, az állami el­lenőrzés különféle szervezeteivel. így egyrészt kiküszöbölhetőek az erőpocsé­koló párhuzamos vizsgálatok, másrészt biztosítható, hogy a helyi ellenőrzési ta­pasztalatai megfelelő szelektálás, ösz- szegzés után hathatósabban kapcsolód­janak be a felsőbb döntéshozás mecha­nizmusába. Olajevő baktériumok tisztítják a talajt Baktériumok tisztítják az olajjal szeny- nyezett földet a kecskeméti Filantróp Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Vál­lalat harkakötönyi telepén. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kiskunsági üzemével kötött szerződés keretében a fúrótornyok közelében évente 400 köb­méter, olajjal telített homokot regenerál­nak a vállalatnál kidolgozott módszerrel. Ennek lényege, hogy tőzeggel elegyítve föllazítják a szennyezett talajt, ezáltal ele­gendő oxigén jut a vegyi folyamatokhoz, majd baktériumokat tartalmazó oldatot öntöznek ki. A mikroorganizmusok az öntisztulás­hoz szükséges idő töredéke, mindössze egy-másfél év alatt elbontják a szennye­ző anyagot. Egy köbméter föld baktériu­mos regenerálása legfeljebb 3 ezer fo­rintba kerül. Kisszövetkezet Kisdorogon A szakipari munkákat tekintve Kisdo- rog és körzete ellátatlan területnek volt tekinthető hosszú évek óta. Ez a helyzet megszűnt, ugyanis ez év elején megala­kult a Kisdorogi Vegyes- és Építőipari Kisszövetkezet. Már az első évben bizto­sítottnak látszik a harmincötmillió forin­tos árbevétel, a kisszövetkezetet alkotó hat brigádnak bőségesen van munkája. Ez értendő a lakossági és közületi tevé­kenységre is. Mint Antlfinger József, a kisszövetke­zet elnöke elmondta, hosszabb távon is biztos partnernek tartják a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaságot, a zombai, a fel- sőnánai, valamint a bácsborsodi terme­lőszövetkezeteket. Bölcskén a napokban kezdik meg -1,3 millió forintos értékben - a mozi, illetve kultúrház felújítását, a bo­gyiszlói iskolában a vizesblokk szerelé­sén dolgoznak szakembereik, a munkát január 21-re fejezik be. A hőgyészi Álla­mi Gazdaság nagytormási kerületében lévő tej- és fejőháznál a napokban kezd­ték a csatornázáshoz szükséges árok­rendszer földkiemelési munkáit. A létesítmény még ebben az évben üzembe lép. A közelmúltban, a tököli Fer- roelektro Szövetkezettől megvásárolták egy könnyűszerkezetes istálló gyártási jogát. Az említett istállót, a bácsborsodi termelőszövetkezetben állítják föl még az első negyedévben. A beruházás két és fél millió forintba kerül. Mi várható a bútorfronton? Roham után lanyhulás A vásárlók rohama miatt a hazai bútoripar az elmúlt fél esztendőben válsághónapokat élt át. A vevők, tart­va az azóta bekövetkezett áremelés­től, szinte kifosztották a bútorbolto­kat, lakberendezési áruházakat. A korábban is jellemző előjegyzés miatti sorbanállás tovább nőtt, sokan közvetlenül a gyártókat ostromolták igényeikkel, bízva abban, hogy így előbb hozzájutnak a szoba- vagy konyhaberendezéshez. A roham azóta valamelyest lanyhult, kérdés azonban, hogy a továbbiakban mi­képpen alakul a vásárlói érdeklődés, s ha csökken, mennyire képesek váltani a gyártók. Bús Ambrus, a Szekszárdi Bútor­ipari Vállalat igazgatója, visszaemlé­kezve az elmúlt öt hónapra, röviden ennyit mond:- Kriminális volt. Képtelenek vol­tunk kielégíteni a kereskedelem igé­nyét és a saját boltjainkba sem tud­tunk elegendő bútort szállítani. Az év utolsó másfél hónapjában üzleteink­ben leállítottuk a rendelésfelvételt. A vevőket azzal sem tudtuk jobb belá­tásra bírni, mikor közöltük, átlagosan 2,6 százalékos lesz a bútorárak emelkedése. 1986-hoz viszonyítva több mint nyolc százalékkal növeltük a terme­lést, ám ez is kevés volt. Gondjainkat csak növelte az akadozó alapanyag­ellátás. Poliuretánhabból például a szükséges mennyiség alig nyolcvan százalékát tudtuk beszerezni, egy részét osztrák importból. Az idei esz­tendő indítása sem kedvezőbb, ke­vés a lapgyártáshoz szükséges lami­nált lemez. Az anyaghiány miatt a ka­pacitás alig háromnegyedét tudjuk kihasználni. Az igazgató is jól tudja, a bútorbol­tok raktárai üresek, legalább négy-öt hónap szükséges ahhoz, hogy a je­lenlegi hiányt pótolják. Az említettek alapján úgy becsülik, hogy az idei esztendőben talán nem lesz különö­sebb gond az értékesítéssel. Ám, hogy a jövő évben mennyire csök­ken a bútor iránti kereslet, azt egye­lőre képtelenség megjósolni. Annyi bizonyos, hogy nemcsupán a szek­szárdi vállalatnak, hanem valameny- nyi hazai gyártónak fel kell készülnie arra, hogy a vásárló valószínű na­gyobb igénnyel lép föl, még ha csök­ken is a bútorforgalom. A szekszár­diak minden esetre fölkészültek arra, hogy a második félévben piacra dobják az elmúlt évben kifejlesztett új ülőgarnitúráikat. A jelen helyzetben elsődleges céljuk, hogy a termelést szinten tartsák, s ha ez mégse sike­rülne, úgy elsősorban a gmk-knak adott eddigi megbízásokat csökken­tik, hogy munkásaiknak, a fő mun­kaidőben megfelelően biztosítsák a foglalkoztatást. A bútorhelyzettel kapcsolatosan megkerestük Gajda Imrét, a Bútor­ipari Koordinációs Társaság iroda­vezetőjét, aki a következőképpen reagált felvetéseinkre:- A hazai bútoripar - beleértve a szövetkezeteket is - tavaly 16 száza­lékkal növelte a termelését 1986-hoz viszonyítva. Ez tizennégymilliárd fo­rint értéket jelent. Az közismert, hogy a kereskedelem raktárai is kiürültek, amely azt jelenti, hogy több mint 20 százalékkal ugrott meg a bútorforga­lom a bázishoz képest. Az idei máso­dik félévtől számítom az esetleges fordulópontot, a piaci változásokat il­letően. A gyártók között egyébként A Szekszárdi Bútoripari Vállalat egyik új fazonú fotelje, a Bóni mind erősebbé válik a konkurencia, azzal együtt véve, hogy a vállalatok egy kissé magukba fordultak. Ez alatt azt értem, hogy alkalmazkod­niuk kell a megváltozott helyzethez - a szabályozókat is tekintve. Az is bi­zonyos, hogy a továbbiakban a piac- felmérést sokkal gondosabban vég­zik majd a gyártók, s a legfőbb forrás a minőség javítása lesz. Az érvénybe lépett szabályozók szerint a vállala­toknak úgy állapították meg a ter­melői árakat, hogy az árbevétel-ará­nyos nyereség kettő százalék lehet. Ez igen kemény feltételt szab. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy a kereskedő és gyártó között életre kel az áralku, amennyiben a termék nem, vagy nehezen értéke­síthető. Ez mindenképpen arra kell hogy késztesse a cégeket, fejlesz- szék termékeiket! S. Gy. JDDDn Elemes szekrénysorok a szekszárdi Domusban: s mindhárom ugyanolyan Olcsó ajándék...? A megyeszékhely közelében van egy falu, mely egye­bek közt paprikatermesztéséről is nevezetes. De nem­csak erről és mert jelen esetben általánosabb érdekes­ségei példával szolgálhat, nevét helyettesítsük betűjellel. Hogy az alsónyékiek magukra ne vegyék, legyen a jel A. helyett B. Nos, B-ben a nem könnyű gazdasági helyzet ellenére se óhajtották a a közművelődés hanyatlását, ami mindenhogyan dicséretes. Úgy döntöttek, hogy a fővárosból hívnak előadót. Ismert személyt, a maga szakterületének kiváló művelőjét, aki természetesen joggal számíthatott illő honoráriumra a tervezett előadás megtartásáért. Minden munkáért jár a méltó bér, misem jogosabb ennél. A b.-i illetékesek illő tisztelettel meg­kérdezték a fővárosi szakembert, hogy milyen összegre számít.- Semennyire! - mondta kedvesen. - Ingyen beszé­lek! Legfeljebb csak némi kedves ajándékkal készülje­nek fel az elvtársak! Mondjuk, úgy 2000 forintértékben... 2000 forint előadói díjnak se csekélység, noha már volt példa nagyobb összegre is. Mindenesetre elszá­molható, hisz valamilyen számlán rendelkezésre áll a szükséges összeg, csak utalványozni kell. De mi legyen az ajándékkal? Ajándékozási keret ugyanis egész egy­szerűen nincs. Nagy export-import vállalatoknál talán igen, de B-ben sok minden van, ami jó, szép és neveze­tes, de export-import vállalat történetesen nincs. Egye­lőre. Ezenkívül pedig mi legyen a jól körvonalazott határér­tékek közt mozgó ajándék? 40 liter jó bor? Az is elszá­molásköteles. Sonka? Kolbász? Paprikamag? Nem ke­vésbé az. B-ben egyébként némi joggal gyanítják, hogy a neves előadó is tisztában van az elszámolási kötele­zettségekkel és éppen ezt akarja elkerülni. Mármint a saját személyi jövedelemadója alapját tekintve. Amikor ezeket a sorokat írjuk, végleges döntésről még nem kaptunk tájékoztatást. Mindenesetre nagy esélye van a megvalósításra annak az ötletnek, misze­rint egy amúgy is üresen Pestre készülő autót rakjanak meg szotyolaszárral és pakolják le a neves előadó fővá­rosi lakása előtt. Ez némi könyvelői ügyeskedéssel csak-csak megoldható lenne, mi pedig gazdagabbak lennénk egy érdekes riporttal. Azzal ugyanis, hogy mit csinál egy neves (nem agrár) szakember Budapest leg- közepén 2000 forint értékű szotyolaszárral. Száraz álla­potban... (Ordas) Gazdasági társulássá alakul át a Csepel Művek Ipari Központ Előreláthatóan március végén hoznak végleges döntést a Csepel Művek Ipari Központjához tartozó önálló vállalatok önkormányzati testületéinek ülésein, il­letve az Ipari Központ igazgató tanácsá­ban arról, hogy az év közepétől milyen gazdasági társulási formában működjön az Ipari Központ. Az átszervezésre azért van szükség, mert egy korábbi gazda- ságfelügyeleti-bizottsági döntés alapján, június 30-i időponttal megszüntetik a központ államigazgatási felügyeletét. Az igazgató tanács felmérte a helyze­tet, megvizsgálta egy közös feladatok el­látására szolgáló társulási forma létreho­zását, mint utódszervezetet. A jogi szabá­lyozás alapján gazdasági társulásként közös vállalatot, betéti társulást, egyesü­lést, korlátolt felelősségű társaságot, vagy részvénytársaságot lehet létrehoz­ni. Az igazgató tanács e formák közül az egyesülést tartja a legalkalmasabbnak, figyelembe véve a csepeli vállalatok sa­játos helyzetét, így az egyes vállalatokat összekötő gazdasági feltételeket, infra­strukturális létesítményeket és szolgálta­tásokat. Az egyesülés alacsony költség­gel működhet, valamennyi résztvevő tag­vállalatának érdekeit képviseli. A szerve­zet célja az egyes vállalatok termelési, szerkezetátalakítási programjának tá­mogatása, koordinálása, mégpedig a ha­tékony információcserével, a szabad erőforrások ésszerű hasznosításával, csoportosításával. Az igazgató tanács bizottságot jelölt ki az átalakítás előkészítésére. Egyebek között azt is megvizsgálják, hogy a terve­zett egyesülés folytasson-e valamilyen önálló gazdasági tevékenységet, például a tagvállalatok megrendelésére műszaki, gazdasági, kereskedelmi szolgáltatáso­kat, szervezzen-e vállalkozásokat. Az ezekből származó bevétel csökkentené az egyesülés tagjainak a társulás fenn­tartásához nyújtott költségterheit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents