Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-19 / 15. szám
1988. január 19. Képújság 5 Belföldi közművelődésért Három ösztöndíjas egy megye Tanulás, szabadidő, számítógép A bátaszéki gimnáziumban is a diákok kedvenc helye a számítógépterem A közművelődés tartalmi fejlesztése érdekében született az az ösztöndíjpályázat, amely elsősorban a szakembereknek nyújt segítséget a korszerű gyakorlat megismeréséhez, terjesztéséhez és az önképzés hatákonyabbá tételéhez. E belföldi közművelődési ösztöndíj meghirdetői: a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, és a Művelődési Minisztérium. Támogatói a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Múzsák Köz- művelődési Kiadó Vállalat, valamint a Közalkalmazottak Szakszervezete. Az ösztöndíjra pályázhattak egyének és csoportok, akik oktatási, közművelődési, közgyűjteményi intézményekben, társadalmi szervezetekben, egyesületekben illetve mozgalmi területen közművelődési tevékenységet végeznek. Az ösztöndíj odaítéléséről, a meghirdető szervek képviselőiből és szakemberekből álló Közművelődési Ösztöndíjbizottság döntött. A december közepén megtartott eredményhirdetésen húsz pályázó nevét olvasták fel, akik ösztöndíjat kaptak, közülük hárman Tolna megyeiek. o Csáky László, a dombóvári Molnár György Általános Iskola igazgatója, évek óta foglalkozik - az úgynevezett - Gás- pár-féle nevelőiskola programjával. Ezeket a gyakorlati tapasztalatokat kívánja összegezni pályázati dolgozatában. Erről az iskoláról több alkalommal esett már szó lapunk hasábjain. íme, a szakemberek is úgy ítélték az igazgató kutatási tervét, hogy annak kidolgozott mása sokak számára nyújthat hasznos információkat. Ismert, hogy ebben a dombóvári iskolában a pedagógiai kérdések közül leginkább azokkal foglalkoznak, melyek a gyermekek személyiségének teljesebb kibontakozását jelentik, a tehetséggondozás lehetőségeit kutatva. A nevelöis- kola céljait szolgálják például a fakultációs foglalkozások, amelyek nem kötődnek tantárgyakhoz, ám a gyerekek kedvelik. Ilyenek: a kerámia, az idegenvezetés, az elektronika, számítástechnika, fotó-, film-, videoeszkőzök kezelése. Ezek hatásának mérése, pályára irányítási szerepe önmagában is kutatási témát rejt. Éppen úgy, mint az iskola és a művelődési ház kapcsolata, a szabadidős tevékenység vizsgálata, a termelőmunka iskolai tapasztalatai a köznapi kultúra elsajátítása. Csáky László a korszerű pedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseit, a saját iskolájának eredményei alapján kívánja az ösztöndíj segítségével megmérni. 0 Kubanek Miklós, a szekszárdi 505. Számú Ipari Szakmunkásképző és Szak- középiskola kulturális nevelőtanára, az „ifjúság és közművelődés" témakörén belül, a nem továbbtanulásra orientált A korábbiaknál több áru termeltetését, illetve importját tervezi az idén a Bizományi Áruház Vállalat, mert arra számít, hogy élénk lesz az érdeklődés azok iránt a termékek iránt, amelyekhez olcsóbban lehet hozzájutni. Tavaly a tervezettet jóval meghaladta a használt és olcsóbban vásárolható fogyasztási cikkek forgalma: 4,5 milliárd forint értékű árut adtak el, ennek 80 százalékát a lakosságtól vásárolták fel, 20 százalékát a közületektöl vették, illetve velük termeltették. Az idén is hasonló forgalomra számítanak. A vállalat fokozza a termeltetést, mind több új árut igyekszik beszerezni. Megállapodtak egyebek között a szegedi Vídia Kereskedelmi Vállalattal, amely folyamatosan szállít vasműszaki cikkeket számukra. Ezenkívül újabb importlehetőségeket is felkutatnak nagy tömegű, olcsó cikkek beszerzésére. Tavaly például igen sikeresnek bizonyult az otthon használható vérnyomásközépfokú oktatási intézmények és a hozzájuk kapcsolódó vagy együttműködő közművelődést szolgáló szervezetek szabadidő-szervezési munkáját szeretné vizsgálni. Ehhez kérte az ösztöndíjat. A vizsgálatot Tolna megye szakmunkásképző intézeteiben és szakiskoláiban, illetve az ezekhez kapcsolódó könyvtárakban, mozikban, művelődési házakban kívánja folytatni. A feldolgozás során információkat gyűjt, az egyes iskolák szabadidő-kihasználásáról és olyan elemzést végez, amely feltárja az azonos típusú, de különböző személyi és tárgyi, anyagi feltételekkel működő intézetek szabadidő-szervezési tevékenységét. Összehasonlítást tesz majd a tanórán kívüli tudatos személyiségformálás eszközeiről, módszereiről. Azt tervezi, hogy a kapott eredményt a vizsgált intézmények is megkapják. Amennyiben általánosíthatók a tények, úgy megyén kívül is valószínűsíthetők a hasonló típusú iskolák esetében. Tehát országos jelentőségűvé válhat Kubanek Miklós készülő tanulmánya. © Kaczián János, a Tolna Megyei Levéltár népművelő-levéltárosa azzal a céllal jelentkezett az ösztöndíjra, hogy pályamunkát készítsen az „Egyesületi hagyományok és továbbélésük Tolna megyében” címmel. A témakörön belül felvázolt feladatokat látva, a bíráló bizottság úgy döntött, hogy ehhez a munkához három éven keresztül, egy-egy hónapra szóló ösztöndíjat biztosít. Napjainkban fokozódott az érdeklődés a különböző egyesületek iránt. Ennek múltját kutatva már eddig is nagy meny- nyiségű tényanyagot tárt fel Kaczián János. Az egyletek, egyesületek kialakulásának és működésük tapasztalatainak helytörténeti vonatkozásait kíséri nyomon az 1868-as egyesületi törvénytől napjainkig. Olyan kérdésekre keres választ, hogy milyen volt az egyesületek szerepe a helyi önigazgatásban, az állami felügyeletnek melyek voltak a jellemzői. Hogyan alakultak a társadalmi változások során? A nagy történelmi fordulók, az első és második világháború milyen hatással volt az egyesületekre? Vizsgálni kívánja a számbavehető hagyományokat, ezek továbbélésének új jelenségeit és lehetőségeit. E munkához levéltári kutatás, dokumentum-elemzés éppen úgy szükségeltetik, mint a mai egyesületek működésének művelődés-szociológiai vizsgálata. Ehhez kérte és kapta az ösztöndíjat Kaczián János. * A Művelődési Minisztérium külön levélben értesítette a nyertes pályázókat, hogy részükre a belföldi közművelődési ösztöndíjat 1988-ban, egy hónapig terjedő időszakban - az éves átlagbérüknek megfelelően (havi fizetésük) - biztosítja, a járulékos költségekkel együtt.- decsi mérők importja - ezeket ugyanis rendkívül kedvező áron tudták kínálni. A vállalat az import egy részét „kitermeli” ugyanis a saját műhelyében felújított stílbútorok jelentős hányadát exportálja. A bútorjavító üzemet bővíteni kívánják, s így az idén kétszer annyi - összesen 6 millió forintértékű - bútort újítanak fel, mint tavaly. A ruházati cikkek közül tavaly az importált használt holmik aratták a legnagyobb sikert, ezért az idén is jelentős mennyiségű külföldi ruhát szándékoznak beszerezni a belföldi felvásárlás mellett. Az értékesítésnél a haszonkulcsokat csökkentették, így a BÁV-nál az áremelkedés alig érzékelhető. A felvásárolt és importált használt ruhaneműket eddig is kitisztittatták eladás előtt, az idén vasalórészleget is létesítenek a vállalat központjában, így tetszetősebb árukkal találkoznak majd a vevők a bizományiüzletekben. A VI. ötéves tervidőszakban a számítástechnikai központi fejlesztési programhoz illeszkedve a tudománypolitikai bizottság által biztosítotttámogatás segítségével megkezdődött az iskolaszámítógép-prog- ram. Ennek keretében először a középiskolákban, majd az általános iskolákban szakköri, később pedig fakultációs formában megindult a számítástechnika oktatása. A tantervek korrekciója alapján jelenleg a középfokú oktatás kötelező tananyagának részeként is megtalálható. A program indulásával megkezdődött a tanárok tanfolyami képzése, az oktatási softverek fejlesztése, gyártása és a tartalmi követelmények meghatározását célzó kutatómunka is. Évente egyre nő az iskolákba kerülő gépek száma, mind több pedagógus és gyerek ismerkedik velük, hozzájárulva ezzel a gépek alkalmazása iránt megnyilvánuló nagyfokú társadalmi érdeklődéshez. Tízmillió - gépesítésre Az első közoktatási iskolaszámító- gép-pályázatokat a Híradástechnikai Szövetkezet HT1080 Z típusú gépével nyerte meg. Középfokú intézményeink először ilyen típusú gépeket kaptak az 1983/84-es tanévben. A komputer bevált az oktatásban, sőt a következő évben az iskolák jobb műszaki paraméterekkel rendelkező, továbbfejlesztett HT típusú gépekhez jutottak. A megfelelő anyagi eszközök biztosítása érdekében tanácsi források bevonása is szükségessé vált. A Tolna Megyei Tanács és a Tudomány- szervezési és Informatikai Intézet által kötött megállapodás értelmében ebben a tervidőszakban 10 millió 400 ezer forintot fordítanak a megye oktatási intézményeinek gépellátására, amelyhez még 5 millió 200 ezer forint állami támogatást kap megyénk. Emellett azonban nem szabad lemondani a beszerzési források, más intézmények, üzemek, vállalatok ajándékozásából való bővítéséről sem. Kevés program, drága könyvek A megye oktatási intézményeiben összesen 649 számítógépet használnak, a középiskolák mindegyike rendelkezik legalább 3 géppel, s az általános iskolákban is van minimum egy. Hiányosság, hogy perifériák, lemeztárolók, nyomtatók igen kis számban találhatók, ennek oka, hogy magas áron lehet beszerezni őket. A gépek fenntartása műszakilag és gazdaságilag egyaránt többletfeladatot ró az iskolákra. A rendszeres karbantartás és a hibák elhárítása olyan speciális szakértelmet, gyakorlatot, műszerezettséget és alkatrészeket igényel, amely házilagosan nem biztosítható. A garanciális javításokat végző kaposvári szerviz azonban az 1986/87-es évtől csak úgy vállalt javítást, ha a gépeket odaszállították, s ez nemcsak többletkiadást jelentett, hanem azt is, hogy az oktatásból is hosszabb időre ki kellett vonni a gépeket. Nem kielégítő a programok kínálata sem, a gyenge didaktikai átgondoltság mellett gyakran rossz a kazetták minősége is. A témával foglalkozó könyvek választéka ma már egyre színesebb, kiadványok egész sorát lehet kapni, sajnos nagyon borsos áron. Az 1983/84-es tanévben, az első gépelosztással egy időben középiskolánként 2-2 nevelőnek gépkezelői tanfolyamot szerveztek, azóta a pedagógusok egy része önképzés útján, mások pedig szervezett formában sajátították el a legszükségesebb alapismereteket. A felkészülés és gyakorlás megkönnyítése érdekében a megye minden városában számítástechnikai bázist alakítottak ki, ahol a hét egy- egy napján az eszközök a továbbképzéseken résztvevőket szolgálják. A tanárok munkáját is Az országos program célul tűzi ki, hogy a számítógépet mint új technikai eszközt be kell építeni a tanítástanulás folyamatába, hogy segítse a tanárok munkáját, motiválja a tanulókat hatékonyabb, differenciáltabb foglalkoztatást tegyen lehetővé, amely alkalmas a tehetséges tanulók segítsére. Az alapozást elsősorban matematika-, fizika-, technikaórákon lehet elkezdeni, de más tárgyakban való alkalmazása is kívánatos és lehetséges. Felhasználható tudásszintmérésre, egy-egy anyagrész tanórai feldolgozására is. Kiemelkedő program- fejlesztő munka folyik a Garay János és a Tolnai Lajos Gimnáziumba, Tamási szakközépiskoláiban, Bátaszé- ken, a dombóvári Molnár György, a szekszárdi Babits, a tamási I. Számú és a Cikói Általános Iskolában. A diákotthonokba központi elosztásból eddig nem jutottak gépek, pedig a szabadidő hasznos eltöltésében nagy szerepet játszhatnának. A faddi nevelőotthonban például országosan is figyelemre méltó munka folyik e téren. A tehetséges középiskolások részére tavaly a bátaszéki gimnáziumban megyei központi szakkör indult. Országos rendezvény a Garay Gimnázium, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság, a Mikromagazin és a KISZ KB által már ötször meghirdetett játék- és oktatóprogram-író pályázat, amelynek döntőjét a Garay-napok keretében minden évben Szekszár- don rendezik meg. Évente részt vesznek tanulóink Baranyában a Dunántúli Napló számítástechnikai versenyén, ahol számítógépet nyert egy tamási és egy bátaszéki gimnazista. A tanárok újítási, programalkotási tevékenysége is számottevő, munkájukat több pályázatra, zsűrizésre és terjesztésre benyújtott anyag fémjelzi. _ csi _ Olcsóbb cikkek új beszerzési forrásai Munkácsytól adaptálva Fotó: KAPFINGER ANDRÁS
