Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

MA: \ o Az őcsényi 1988. január 19. KEDD feltaláló XXXVIII. évfolyam, (3. oldal) 15. szám ÁRA: 1,80 Ft Műszaki átadás szerdán Szerelőcsarnok saját erőből Eduard Sevardnadze bonni tárgyalásai A hivatalos látogatáson az NSZK-ban tartózkodó Eduard Sevardnadzét, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, külügy­minisztert hétfőn fogadta Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke. Korábban a szovjet vendég és házigaz­dája, Hans-Dietrich Genscher hivatalos tárgyalásainak első fordulóján a felek ál­lást foglaltak a politikai párbeszéd elmélyí­tése, a kapcsolatok továbbfejlesztése mel­lett. Sevardnadze újabb szovjetunióbeli lá­togatásra hívta meg Genschert. A tárgyalásszerű és építő légkörben folytatott megbeszéléseken, amelyeket megelőzött egy magánjellegű eszmecsere, Sevardnadze kifejtette: a szovjet- nyugat­német viszony kedvező alakulása nagy­mértékben befolyásolhatja az európai lég­kört, a helsinki folyamatot. Genscher egyetértőén hangsúlyozta: az NSZK-ban széles körű támogatásra talál a kapcsola­toknak a moszkvai szerződés alapján való bővítése, valamint a bonni kabinetnek az a törekvése, hogy a Szovjetunióval és min­den más európai állammal együtt előmoz­dítsa egy európai békerendszer megala­pozását. A véleménycsere fontos része­ként megvitatták emellett a gazdasági együttműködés kérdéskörét, egyetértve abban, hogy a lehetőségeket még távolról sem aknázták ki. Szorgalmazták új együtt­működési formák felkutatását és alkalma­zását, a többi között a termelési kooperá­ciót és közös vállalatok létrehozását. Szavjet részről egyúttal felvetették an­nak szükségességét, hogy eltávolítsák az útból a gazdasági érintkezést hátráltató akadályokat, felszámolják például a szo­cialista országokba irányuló műszaki­technológiai kivitel korlátozásra hivatott COCOM-megszorításokat. Ezzel össze­függésben elismerően emlékeztettek az NSZK-beli politikai tényezőknek arra a ki­jelentésére, amelyek szerint Európa gaz­dasági és technológiai megosztása nem szolgálhatja egyetlenegy európai állam ér­dekeit sem. Sevardnadze később találkozott a nyu­gatnémet ipari és kereskedelmi körök ve­zető tisztségviselőivel, közöttük Ottó Wolff von Amerongennal, a „Német Gazdaság Keleti Bizottságának” elnökével. A korszerű létesítmény kívülről A tolnanémedi Kossuth Termelőszö­vetkezetben Pfeil Helmut elnök és Benkő Ernő főmezőgazdász tájékoztatta lapun­kat az új beruházással kapcsolatban. Mint megtudtuk, már nagyon nagy szükség van az új szerelőcsarnok fel­épülésére, mert a szövetkezet modern gépparkjának téli nagyjavítására, vala­mint az egyéb, kisebb beavatkozásokra eddig csak korszerűtlen körülmények között kerülhetett sor. Szétszórtan elhelyezkedő, öreg épü­letekben tudtak csak dolgozni, most például a régi magtárat használják erre a célra. Ezenkívül munkavédelmi, tűzvédelmi szempontokat, és a dolgozók jogos hi­giéniai és szociális igényeit is figyelembe kellett vennie, ezért két évvel ezelőtt úgy határoztak, hogy megépítik ezt a korsze­rű létesítményt. Mivel van saját, jó teljesít­ményre képes épitőbrigádjuk, így ők a ki­vitelezők. A termelőszövetkezet központi major­jában folyik az építkezés, mely eddig megközelítőleg tizenötmilió forintba ke­rült. Pfeil Helmut elnök szerint az, hogy saját erőből valósítják meg az épületet, nemcsak azért jó és hasznos a szövetke­zet szempontjából, mert sok embernek ad munkát, hanem mert így jóval olcsóbb is, mintha idegen kivitelezővel végeztet­nék el ugyanezt a munkát. Ottjártunkkor az utolsó simításokat vé­gezték az épületen, a belső szakipari munkák folytak: csempézés, burkolás a szociális helyiségekben, festés, mázolás, stb. Meilinger Gyula főépítésvezető sze­rint a külső tereprendezésen kívül - me­lyet csak tavasszal tudnak elvégezni - az összes többi munkálatokat be tudják fe­jezni szerdára, a műszaki átadás napjá­ra. Az új szerelőcsarnok Az Országos Szövetkezeti Tanács ülése Az Országos Szövetkezeti Tanács hét­főn Szabó István elnökletével ülést tar­tott. A testület az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek tavalyi munkájának tapasztalatairól és az idei feladatokra való felkészülésükről tár­gyalt. Az ülésen megemlékeztek arról, hogy 20 éve alakult meg az OSZT. Szabó Ist­ván ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az 1968-as gazdasági reform évé­ben létrejött országos tanács olyan - ap­parátus nélküli - központi érdekképvise­leti szerve a különböző szövetkezeti ága­zatoknak, amely az országos gazdaság- politikai célok érdekében munkálkodik a szövetkezeti mozgalom fejlesztésén. A szövetkezetek munkáját elemezve a tanácsülés megállapította: 1987-ben az ipari és a fogyasztási szövetkezetek a ko­rábbinál jobb évet zártak, míg a nagyüze­mi közös gazdaságok teljesítménye - részben a kedvezőtlen időjárás miatt - elmaradt a tervezettől. Az ipari szövetke­zetek termelése folyó áron számolva 16-18 százalékkal haladta meg az előző évit, konvertibilis exportjuk 20 százalék­kal, építőipari és szolgáltató tevékenysé­gük ennél is jobban emelkedett. A fo­gyasztási szövetkezetek kiskereskedel­mi forgalma változatlan árakon öt száza­lékkal, konvertibilis kivitelük 15 százalék­kal nőtt. A termelőszövetkezetek - ame­lyek az ország mezőgazdasági termelé­sének mintegy 70 százalékát adják - a gyorsjelentések szerint 256 milliárd fo­rintos termelési értéket produkáltak, nyereségük pedig várhatóan eléri a 16-17 milliárd forintot. A szövetkezetek további munkájáról a testület megállapította, hogy a mozgalom céljai, tevékenységének irányai lényegé­ben változatlanok. Ugyanakkor, alkal­mazkodva az új körülményekhez, bizo­nyos vonatkozásban módosítani szüksé­ges a gazdálkodás formáját. A tervek szerint 1988-ban az ipari szövetkezetek 4-6, a fogyasztási szövetkezetek 10-12, a nagyüzemi közös gazdaságok pedig öt százalékon felüli mértékben növelik ter­melésüket. A felszólalók megerősítették azt a véle­ményt, hogy a gazdasági körülmények­hez igazodva - ha indokolt - a meglévő szervezeti forma helyett célszerű, ha a szövetkezetekben más, például szakszö­vetkezeti, szakcsoporti, kisszövetkezeti, vagy egyéb formát választanak. Kaslev sajtóértekezlete Nemcsak „egy liter kadarka kell...” Nagyüzem szövetkezése kistermelőkkel Bizonytalannak ítélte meg a helsinki folyamatban résztvevő államok bécsi ér­tekezletének jövőjét hétfői moszkvai saj­tóértekezletén Jurij Kaslev, a szovjet kül­döttség vezetője. A találkozó a dolgok mai állása szerint nagyon eredményesen érhet véget, de elképzelhető sokkal ke­vésbé ígéretes befejezés is - mondotta a diplomata. •­Kaslev a tanácskozás január 22-i folytatásával, az ötödik forduló kezde­tével kapcsolatban tájékoztatta az új­ságírókat. Kaslev emlékeztetett arra, hogy az újabb forduló célja a zárónyilatkozat ki­dolgozása. A szöveg hetven százalékban már a koordinátorok rendelkezésére áll, de az egyeztetés és a vitás kérdések rendezé­se még több hónapot vesz igénybe. Min­den munkacsoportban mind a 35 részt­vevő ország képviselve van, s csak a teljes egyetértés elve alapján juthatnak a küldöttségek megállapodásra. A záródokumentum elérheti a száz gé­pelt oldalt is. Mint mondotta, jelentősek a nézetkülönbségek az emberi jogok és a humanitárius kapcsolatok témakörében. A Nyugat egy sor nem reális javaslatot tett, köztük olyanokat, hogy szűnjön meg az érintett országokban az útlevél, töröl­jék el a vízumokat, az állami vagy szolgá­lati titkok ismerete miatt legfeljebb egy évig tagadhassák meg a kiutazási enge­délyt, bármely ország bármilyen vitás kérdés kapcsán hívhassa össze mind a 35 résztvevő fórumát az eset tisztázásá­ra. Elmondta, hogy a Szovjetunióból ta­valy mintegy 25 ezer ember - gyerekek­kel együtt 33 ezer - utazott ki család- egyesítési céllal. Közöttük a német, majd a zsidó, az örmény és a görög nemzetisé­gűek vannak a legnagyobb számban. Sok engedély elbírálása most zajlik. A Szovjetunióban már nemcsak a köz­vetlen vérrokonok, de a távoli rokonok, sőt az ismerősök meghívására is enge­délyezhetik az ország elhagyását a ké­relmezőknek. Kipusztul a városunknak évszázadok óta hírnevet szerző kadarka szőlő: - kon- dították meg a vészharangokat jó pár éve már a szekszárdi lokálpatrióták. Hogyis­ne pusztulna, replikáztak az őstermelők, ki vesződik a kadarral, amikor a kékfran­kosért, meg a zweigeltért többet adnak a felvásárlók, aztán meg a munka is keve­sebb vele. Igaz, hogy ezeknek a bora nincs olyan jó - tették még hozzá -, no de azt úgyse mi isszuk! A vita ezzel le volt zárva, legalábbis az elmúlt hét végéig úgy véltük. Pénteken jött ugyanis a hír, hogy az „Aliscavin” Borászati Közös Vál­lalat szakcsoportot alakított kistermelők­ből kadarka szőlő termesztésére.- Ez még csak az elvi megalakulás volt - tájékoztatott Módos Ernő igazgató -, a szerződések megkötésére a jövő hónap­ban kerül sor. Most az elképzeléseinket, a dolgok jogi, gyakorlati oldalát ismertet­tük a jelentkezőkkel. Elmondtuk, hogy a szekszárdi kadarka szőlőfajtát szeret­nénk újból, a nagyüzem számára elérhe­tő módon, de a kisüzem előnyeit kihasz­nálva 'újra termeszteni. Ez régi tervünk volt, de csak most, egy olyan kadarka törzstelep kifejlesztésével realizálódott, amely alkalmas a nagyüze­mi, alacsony kordonos művelési módra. Már oltjuk azokat a vesszőket, amelyek­kel az idén ősszel, illetve 1989. tavaszán fogunk betelepíteni tíz hektár területet, amit a bátaszéki Búzakalász Termelő­szövetkezettől bérelünk a várdombi hegyoldalban. A jelentkezők közül kivá­lasztott kistermelők hatszáz-hatszáz tő­két kapnak gondozásra. Az egységes területen, nagyüzemi módszerrel mi vál­laljuk a szőlő vegyszeres növényvédel­mét, a sorközök szántását. A kistermelők kézi munkával végzik a metszést, kötö­zést, hajtásválogatást, tőkapálást, szüre­telést. Ennek fejében mi biztosítjuk, hogy a mindenkori felvásárlási árnál egy-két forinttal többet fizetünk az így termesz­tett, gondozott szőlőért. A kadarkából készült bor - mondják a szakemberek - könnyed, elegáns, ala­csony alkoholtartalma miatt a tőkés pia­con is keresett ital. Na meg nem utolsó­sorban ismert, „neve” van. Palackozva és hordós szállításban is biztos vevőkre ta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents