Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

( TOUÍA ' _ 2 NÉPÚJSÁG 1988. január 19. A magyar egyházak nemzetközi tevékenysége Mai kommentárunk A temető csendje Világszerte nagy érdeklődés előzte meg a vasárnap Haiti szigetén megtartott vá­lasztásokat. Ez néhány hét alatt a második voksolás a nyomor és az elhúzódó rém­uralom földjén. A távolabbi és a közvetlen előzmények érthetővé teszik a világ meg­különböztetett figyelmét.-4 Duvalier-dinasztia negyedszázados uralma most két éve némi amerikai nyomásra ért véget. Washingtonnak kellemetlenné vált a túlságosan szalonképte­len rezsim és úgy döntött: rokonszenvesebbnek tűnő vezetéssel váltja fel a gyilkos diktatúrát, miközben az átmenet nehézségeit majd a hadsereg küszöböli ki. Sokan már akkor figyelmeztettek, hogy ez a „megoldás” - fából vaskarika. Nekik lett iga­zuk. Már 1987 kora őszén sokasodtak annak a jelei, hogy a Henri Namphy tábornok által vezetett hadsereg nem éppen pártatlan. A várva-várt választás napján aztán, november 29-én teljessé vált a kép. Ezen a szörnyű napon a bukott rezsim hóhérai­nak testületé, a Graham Greene könyvéből is ismert Tonton Macout teherautókról sortűzzel árasztotta el a szavazókat. A hadsereg tétlen maradt, illetve amikor be­avatkozott, azt a lakosság ellen, és nem a védelmében tette. A választásokra tehát akkor egyszerűen nem kerülhetett sor és Washington számára is fontos volt, hogy kiköszörülje a csorbát. így érkezett el a második, a mostani vasárnapi forduló. Hamar bebizonyosodott, hogy azoknak lett igazuk, akik azt mondták: addig nem lehet tovább lépni, amíg a fegyveres erők jelenlegi vezetése ügyel a „rendre”. A novemberi emlék oly élő volt, hogy az emberek egyszerűen nem mertek az utcára menni. Nyugati jelen­tések szerint sokan inkább elbújtak, elmenekültek: nem akartak újabb vérfürdőt kockáztatni. Voltak-e végül is választások vasárnap Haitin ? Igen is, meg nem is. Igen, mert hi­vatalosan megtartották a szavazást, a körzetek megnyíltak, az urnák ott voltak. Csak a szavazók többség nem volt ott. Csend volt vasárnap Haitin, ahol a jelek szerint a jogosultak mindössze öt-húsz százaléka szavazott. (S a jelentések szerint még így is történtek visszaélések.) Ez azonban néma nyugalom, hanem a rettegés, a temető csendje volt. Nagy kérdés, mit kezd a szalonképességre oly sokat adó Washingtn ezzel a csenddel. HARMAT ENDRE PANORÁMA Emberi jogok és vallásszabadság Európában a békéért, Helsinki szellemé­ben címmel nemzetközi szimpóziumot rendeznek február 3. és 6. között Velen­cében. A tanácskozásra - amelyen az európai biztonság és együttműködés megteremtését célzó helsinki záró­okmányt aláírt nemzetek képviselői talál­koznak - magas rangú magyar küldött­ség utazik Köpeczi Béla művelődési mi­niszter vezetésével. A delegációnak tagja lesz Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. E tény is jelzi: ma már a magyarországi egyházak, s a hivatal tevékenysége figyelemre mél­tó szerepet játszik külkapcsolataink ala­kításában, s rendszeressé váltak az ÁEH-nak a nemzetközi egyházi és világi központok vezetőivel, képviselőivel, egyes befolyásos egyházi személyisé­gekkel folytatott tárgyalásai. Az Állami Egyházügyi Hivatal illetéke­sei az MTI munkatársának elmondták: az utóbbi időben bővültek a szocialista or­szágok egyházügyi hivatalai közötti két- és többoldalú kapcsolatok. Tavaly pél­dául hét szocialista ország egyházügyi hivatalának vezetőivel és munkatársaival találkoztak a magyar hivatal vezetői. Köl­csönösen tájékoztatták egymást tevé­kenységükről, s összehangolták felada­taikat a nemzetközi munka legfontosabb területein. Az ÁEH érdemi kapcsolatot tart fenn a nemzetközi egyházi világszer­vezetekkel is. A képviselőikkel folytatott tárgyalásokon a hazai egyházakat érintő ügyek mellett elsősorban a nemzetközi élet időszerű kérdéseit vitatják meg. A magyarországi egyházak hitelveik alapján minden hazai és nemzetközi fó­rumon fellépnek a béke, a leszerelés, a társadalmi igazságosság, a népek közöt­ti bizalom erősítése, a párbeszéd és az együttműködés mellett. Következetes ál­lásfoglalásaikkal, alkotó véleménynyilvá­nításukkal nagy tekintélyt vívtak ki maguk és hazánk számára is. Kifejezésre jut ez abban is, hogy a magyarországi egyhá­zak képviselői számos egyházi világszer­vezetben fontos vezető tisztséget tölte­nek be. Az elmúlt években több nemzetközi egyházi szervezet Magyarországon tar­totta rendezvényeit. Kiemelkedő fontos­ságú rendezvény volt a Keresztyén Bé­kekonferencia és az Európai Katolikusok Berlini Konferenciájának több tanácsko­zása, az európai katolikus püspöki kon­ferenciák titkárainak tanácskozása, a Zsidó Világkongresszus végrehajtó bi­zottsági ülése. Ugyancsak Budapesten tartotta - első ízben szocialista ország­ban - VII. nagygyűlését a Lutheránus Vi­Argentína Egy szélsőjobboldali katonatiszt na­pok óta túszként tartja fogva a fiatal ar­gentin demokráciát. Immár másodszor egy év leforgása alatt. Teheti, hiszen a demokrácia nem mutatott elég követke­zetességet, és irgalmas samaritánusként megbocsátotta amannak vétkeit. Aldo Rico ezért most rejtekhelyéről üzenget a demokratikus hatalomnak, kö­vetelheti a hadsereg vezérkari főnöké­nek leváltását, „akciókat” helyezhet kilá­tásba, zsarolhatja a kormányt, aggodal­mat keltve egy egész országban. A tavaly húsvéti események után lázadás címen ugyan a nemzetvédelmi miniszter meg­fosztotta őt alezredesi rangjától, alig há­rom hete azonban visszaadta csillagjait, mert a bíróság szerint csak „engedetlen­ség” történt. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy Rico kisétálhatott börtönéből és házi őrizetbe került, sőt, annak is enyhébb formáját al­kalmazták vele szemben. Elvbarátai egy­másnak adták a kilincset, villájának kert­jében grillpartik követték egymást több­száz jóbarát részvételével. Még kor­mánypárti politikusok is megtisztelték őt. Ami pedig szökése után történt, egyene­sen tragikomikus: a hatalom letartóztatta azt a rendőrparancsnokot és két beosz­tottját, aki Rico háziőrizetét adta. Az in­dok: a háziőrizet enyhített formája kizárja a rendőri biztosítást. Arról viszont nincs hír, hogy bárkit is előállítottak volna Rico lázadó társai közül. Akárhogyan végződjék is az újabb eset, az nyilvánvalónak tűnik, hogy Ar­gentínában még korántsem sikerült megoldani a „katonák kérdését”. A fegy­veres erők kötelékében még mindig ott vannak a demokrácia esküdt ellenségei, akik a „marxista felforgatás” elleni harc szükségességére hivatkozva emelnek kezet rá, s nem veszik tudomásul a végle­gesülő új nemzetvédelmi törvényt, amely a polgári hatalomnak rendeli alá a fegy­lágszövetség. A világgyűlés jelentőségét mutatja, hogy a résztvevők dokumentu­maikban állást foglaltak a fegyverkezési verseny megszüntetése mellett, hangsú­lyozták a békéért, a társadalmi beillesz­kedésért és a faji megkülönböztetés fel­számolásáért folyó nemzetközi összefo­gás szükségességét. Itt választottak elő­ször magyar elnököt a világszervezet élé­re a néhai Káldy Zoltán püspök szemé­lyében. Az utóbbi években elmélyült és új eredményeket hozott a marxisták és a hí­vők közötti párbeszéd, amely magyar kezdeményezésre nemzetközivé széle­sedett. Budapesten tartottak először - 1984-ben - nemzetközi marxista-ke­resztény dialógust, majd ennek eredmé­nyeire építve 1986 októberében megren­dezték - ugyancsak a magyar főváros­ban - a marxista és a katolikus tudósok nemzetközi tanácskozását. A partnerek a világnézeti, az ideológiai különbségek el­lenére is, képesek voltak az emberiség és a társadalom számos nagy kérdésé­nek megvitatására és a közös felelősség vállalására. A magyarországi egyházak nemzetkö­zi békemozgalmi munkájuk legjelentő­sebb részét a Keresztyén Békekonferen­ciában és az Európai Katolikusok Berlini Konferenciájában fejtik ki. A magyar egy­házak sokat vállaltak e két egyházi béke­mozgalom teológiai alapjainak kidolgo­zásában, a legfontosabb társadalmi kér­désekben azonos felfogást valló egyházi erők tömörítésében. Jelentősen hozzájá­rultak ahhoz, hogy megalakult a Keresz­tyén Békekonferencia, amely a világ pro­testáns és ortodox egyházainak prog­resszív erőit fogja össze. Emellett a ma­gyar egyházak képviselői rendszeresen részt vesznek a Békevilágtanács és más nemzetközi békeszervezetek és mozgal­mak békeakcióiban; álláspontjukkal, fel- készültségükkel eredményesen segítik e szervezetek tevékenységét. Jelentős a magyar egyházak képvise­lőinek az európai biztonság és együttmű­ködés megteremtése érdekében, a hel­sinki záróokmány megvalósításáért vég­zett munkája. Felismerték, hogy Európa békéjének és biztonságának megterem­tése olyan történelmi jelentőségű feladat, amely minden jóakaratú ember összefo­gását igényli. Aktív szerepet vállattak az Európai Kulturális Fórum előkészítésé­ben és munkájában is. A fórum résztve­vőinek lehetőséget teremtettek a magyar egyházak sokoldalú kulturális tevékeny­ségének megismerésére, bemutatva, hogy tevékenységükben, felfogásukban él és hat Helsinki szelleme. veres erőket, és tiltja beavatkozásukat belpolitikai ügyekbe. A polgári hatalmat így időről időre gyengíti a polgári sza­badságjogok megszilárdítására irányuló igyekezete. Kényszerpályán mozog a kormányzat gazdasági téren is. Hiszen nem férhet kétség ahhoz, hogy a katonai jobboldal igyekszik megnyergelni a népi elégedet­lenség hullámát, amelyet a termelés pan­gása, a munkanélküliség fokozódása, a 200 százalék körüli infláció, az adós­ságprobléma súlyosbodása korbácsol fel. Raul Alfonsin elnök a minap maga is elismerte: „Ez így nem mehet tovább”. Hozzátette: A fejlett ipari országoknak konkrétan, és nemcsak szavakban kelle­ne támogatniuk az argentin demokráciát, például az adósságok kérdésében, kü­lönben azt kockáztatják, hogy együttér­zésük megkésve, legfeljebb „virág lesz a demokrácia sírján”. A tudósító dermedten tapasztalhatta azt a közömbösséget is, amellyel a Bue­nos Aires-i utca embere viseltetett az újabb Rico-ügy iránt. Menotti, az argentin futballvilág ismert személyisége beletö­rődőn állapította meg: az emberek között a nehéz helyzetben eluralkodott a kö­zöny, és annak gondolata, hogy rosz- szabb már úgysem lehet, „akár visszajö­hetnek a katonák is". Tulajdonképpen ki ez az Aldo Rico? - A legújabb jobboldali katonai lázadás fő­szereplője az elitalakulatok 48 éves tiszt­je. A katonai főiskola elvégzését köve­tően, 1968-ban az első ilyen tiszti cso­port tagjaként az Egyesült Államokba küldték, ahol a hírhedt „rangers”-eknél kapta különleges kiképzését. Ő maga a Vietnamba indított amerikai alakulatoké­hoz hasonlította kiképzését. Egy speciális különítmény parancsno­kaként részt vett a Falkland (Malvinas)- szigetek visszaszerzéséért folytatott há­A Kisosz elnökségének ülése Hétfőn ülést tartott a Kiskereskedők Országos Szervezetének Elnöksége. A testület arról tárgyalt, hogyan készítették fel a magánkereskedőket az új adórend­szer bevezetésével összefüggő teendők­re. Megállapították, hogy több mint hat­ezren vettek részt azokon a budapesti és vidéki tanfolyamokon, amelyeken az adóhatóságok szakemberei tartottak előadásokat. Az új adórendszer a kiskereskedők dolgát sok szempontból megkönnyíti. Kedvező például az úgynevezett önadó­zás bevezetése, ami azt jelenti, hogy az adó alapját és összegét a kereskedő sa­ját maga számolhatja ki, ebbe hivatalos szerv nem avatkozik bele. Előnyös az is, hogy ezentúl nem a teljes nyereség után kell adózniuk, tartalékolhatnak fejlesz­tésre is. Az adózással kapcsolatos teen­dőket egyszerűsíti, hogy a jogszabály lehetőséget ad az adó kiszámolásának korrigálására - akár a következő évben is, de mindenképpen az adóellnőrzést megelőzően. A korábbiaknál kevesebb adminisztrációt ró a vállalkozókra, hogy a vendéglátásban 4 millió forintos, a ke­reskedelemben 8 millió forintos forgalo­mig átalányban is fizethetik az adót. A tanfolyamokon szó esett az új adózá­si rendszerrel kapcsolatos gondokról is. Sok -magánkereskedőnek problémát okoz, hogy az üzleti könyvek vezetése az eddigieknél szakszerűbb, precízebb munkát igényel, s a Kisosz ugyan ké­szíttetett mintanyomtatványokat, de a szabvány szerinti üzleti könyvek egyelő­re nem léteznek. A kiskereskedők árube­szerzését nehezíti, hogy megszűnt az ön­bizonylatolás, s kizárólag attól vásárol­hatnak árut, aki számlaadásra kötelezett. A magánkereskedők aránytalanul ma­gasnak találják az 50-200 százalékos bírságot, amely kiróható rájuk, ha nem tartják be maradéktalanul az adózással kapcsolatos rendelkezéseket, korábban ugyanis a büntetés csak 20-50 százalé­kos volt. Az elnökség összességében eredményesnek ítélte a kiskereskedők felkészítését az új feladatokra, de feltétle­nül szükségesnek tartja további tanfolya­mok szervezését, elsősorban az árakkal kapcsolatos tudnivalókról. Erre akkor kerülhet sor, ha megszületik a pénzügy­minisztériumi állásfoglalás a ma még tisztázatlan kérdésekkel kapcsolatban. Ezek közé tartozik egyebek között, mi­lyen bizonylat szükséges, ha a kereske­dő őstermelőtől vagy magánszemélytől vásárol. borúban a brit csapatok ellen. Egy ar­gentin haditudósítónak akkQriban kije­lentette: olyan katonának tartja magát, aki a hadszíntér bármely pontján képes küldetést teljesíteni, akár az ellenséges vonalak mögött is, s részt tud venni az emberi teherbírás határát súroló harcok­ban. Harc előtt a rózsafüzért tartja leg­főbb fegyverének, utána viszont „nem is­mer se istent, se embert”. Kitüntetést ka­pott a háborúban szerzett érdemeiért. Ricót szélsőségesen nacionalista tisztnek ismerik. A peronizmus legkemé­nyebb vonalához sorolható, ahhoz, ame­lyik sokban az európai fasizmussal szel­lemi rokon. Szülei Asturiasból származó spanyol bevándorlók voltak. Nős, két gyermek apja. Neve a nemzetközi sajtóban a tavaly húsvéti jobboldali tiszti lázadáskor vált ismertté. A Campo de Mayo-i tisztiiskola élén fellázadt az alkotmányos rend ellen. Bele akart lőni az iskola elé vonult tömeg­be, amely a lázadás beszüntetését köve­telte. „Marxista csürhének" nevezte a fel­vonulókat. A Rico-jelenséget már akkor is a jobb­oldali katonai jéghegy csúcsának tartot­ták. Ezért senkit sem lepett meg, hogy sikerült kompromisszumra késztetnie a kormányt: elérnie az akkori vezérkari fő­nök, Rios Erenu tábornok menesztését, továbbá a „kötelező engedelmességről” szóló törvény megszavazását, amelynek értelmében ejtették a vádat azokkal szemben, akik a katonai junták idején a „marxista felforgatás ellen” vívott harc je­gyében lábbal tiporták az emberi jogo­kat. Feljebbvalóiknak engedelmeskedve, „parancsra tették” Rico és társai, amit akkor tettek - szólt az indokolás. Ha rajtuk múlik, s a körülmények úgy fordulnak, szívesen tennék a jövőben is. SIMÓ ENDRE (Buenos Aires) VARSÓ - Kisebb radioaktív fertőzés érte egy wroclawi kutatóintézet néhány munkatársát, miután az ott dolgozók va­lamelyikének gondatlanságából megsé­rült néhány kutatási célokra használt izo­tóptároló. Az intézet számos helyiségé­ben érzékelt a normálisnál nagyobb su­gárzást a helyszínre érkezett szakértői csoport, ezért most mindenkit megvizs­gálnak, aki a kérdéses időben megfor­dult a helyszínen. Ezzel egy időben - bár a szakértők szerint a sugárzás csak helyi jellegű és nem jelent nagyobb veszélyt az emberi szervezetre - megkezdték az épület sugártalanítását. MOSZKVA - Tizenegy halálos áldo­zata, és tizenkét sebesültje - köztük sú­lyosak is - van a Krasznodovszkban hét­főn reggel történt légiszerencsétlenség­nek. Mint az Izvesztyija beszámolt róla, az Aeroflot szovjet légitársaság Moszk- va-Ashabád járaton közlekedő TU-154- es típusú gépe a Kaszpi-tenger keleti partján, Ashabádtól 500 kilométerre lévő város repülőterén leszállás közben való­sággal darabokra esett szét. A légika­tasztrófa okai egyelőre nem ismeretesek. RÓMA - II. János Pál pápa vasárnap este az olasz fővárosban látogatást tett a Rómában akkreditált külföldi tudósítók szövetségének székhazában. A több mint ötven ország sajtószerveit képviselő több száz tudósító előtt az egyházfő a sajtó szerepéről szólt beszédében, ki­emelve a korrekt, az igazságot hűen tük­röző tájékoztatás jelentőségét. WASHINGTON - „Békét, átfogó ren­dezést ajánlunk” - jelentette ki Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet VB-elnöke a CBS amerikai televí­ziónak vasárnap adott nyilatkozatában. Arafat megismételte: a palesztinok haj­landóak elfogadni a Biztonsági Tanács érvényes határozatait a közel-keleti ren­dezésről, de csak akkor, ha azokat Izrael is feltétlenül végrehajtja. Elutasította vi­szont az Izrael által ajánlott állítólagos autonómiát, mert - mint mondotta - Izrael ezzel akarja megakadályozni az önálló palesztin állam létrejöttét. MANAGUA - Nicaragua figyelmez­tette vasárnap az Egyesült Államokat, hogy a polgári szabadságjogok szomba­ton bejelentett helyreállításától vissza­lépnek, ha az amerikai kongresszus újabb segélyeket szavaz meg a nicara- guai ellenforradalmároknak. A figyel­meztetést Bayardo Arcé, a nicaraguai ve­zetés egyik tagja fogalmazta meg a kor­mány hivatalos lapja, a Barricada vasár­napi számában. Lányok a holland hadseregben A holland királyi testör- ségbe a legutóbb már több nő jelentkezett mint férfi. Meghozta a gyümöl­csét az öt éve bevezetett újítás, hogy nőket is tobo­rozhatnak az ország had­seregébe. A szélmalmok országában eddig több mint 1700 nő öltött „baka­ruhát", s számuk havonta 20-25-tel gyarapszik. Arányuk azonban - a lét­szám 3,1 százaléka - még lemarad az amerikai hadseregben képviselt 10 százalékostól. De a belga és a francia katonaság is „nőiesebb”a maga 6 szá­zalékával. Mi tagadás, ahhoz, hogy a katonai pálya lá­nyok számára is vonzó le­gyen, némi könnyítést kel­lett bevezetni. Az önkén­tesek 6 évi szolgálati ideje helyett a lányoknak csak két év kötelező, és már egy hónappal a kiképzés előtt megkapják bakan­csukat, hogy ne törje fel a lábukat. A katonák eleinte ide­genkedve fogadták a höl­gyeket, de fenntartásaik lassan megszűntek. Ta­gadhatatlan, hogy némely területenn a gyengébb nem lepipálja az erőseb­biket, különösen, ha nagy figyelmet igénylő munká­ról van szó. Ápolónői és titkárnői feladatokon kívül szívesen bízzák meg a lá­nyokat a vadászgépek biztonságának ellenőrzé­sével, mert gyorsabban észreveszik, és fürgéb­ben kijavítják a hibákat. Helikopter-pilótának és radarmegfigyelőknek is remekül beváltak. Sok férfi mégis szíve­sebben venné, ha a had­sereg ma is egynemű len­ne. De ennek is főleg a nők az okai. A tengerész­feleségek például harsá­nyan tiltakoznak amiatt, hogy férjük olyan hajókon tesz több hetes tengeri utat, amelynek fedélzetén nőkben nincs hiány. A ka­tonalányoknak sem köny- nyű hűségükről meg­győzniük féltékeny civil udvarlóikat. Laktanyai el­szállásolási problémák szintén felmerülnek, mi­óta megszüntették a kü­lön női csapategysége­ket. Az összevonásnak azonban áldásos hatása is volt: szalonképesebb lett a katonák stílusa. Hölgytársaságba visel­kedni illik! Ami a lányokat illeti, ne­kik a legnagyobb nehéz­ségeket a kiképzés fizikai megpróbáltatásai jelentik. Tőlük is ugyanazt a telje­sítményt várják, mint férfi kollegáiktól. Néhány alegységnél a lányok egy különleges súlyzópadon fejleszthetik izmaikat, s ez a segédeszköz annyira bevált, hogy gyakran a férfiak is ezzel gyötrik ma­gukat. A legkönnyebben azok a katonalányok illeszked­nek be a hadseregbe, akik bebizonyítják, hogy azo­nos terheket tudnak vál­lalni a férfiakkal, és sem­milyen feladat alól nem vonják ki magukat.- a szökevény túsza

Next

/
Thumbnails
Contents