Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-16 / 13. szám
1988. január 16. 8 Képújság n Átfogó reform Bulgáriában Városközpont Az utóbbi időben sokat hallunk-olva- sunk a bulgáriai reformtörekvésekről. Már a hatvanas években is jelentkeztek ilyen szándékok, azonban az alig kilenc- milliós balkáni országban a hullámokat hullámvölgyek követték, a reform lendülete rendre megtört. A bolgár vezetés napjainkban a társadalmi-gazdasági élet átfogó reformjára törekszik. Bulgáriában a reform újkorát a hetvenes évek végétől számítják. Ettől az időtől kezdve ugyanis jelentősen csökkent a kötelező tervmutatók száma. A következő lépcsőben nemrégiben megszűntek a szakminisztériumok, helyükbe kilenc gazdasági egyesülés lépett, amelyek a legfontosabb ágazatokat fogják át. Az egyesülések elsősorban azért nem azonosak a korábbi minisztériumokkal, mert „olyan testületek, amelyeket az érintett vállalatok demokratikusan választottak meg” - hangzik a hivatalos indoklás. A hierarchiában az egyesülések után az ún. önigazgató gazdálkodó szervezetek következnek. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok általában véve nagyobb önállóságot kapnak, a kormány pedig közvetett eszközökkel - például adókon, árakon, hiteleken keresztül - próbál érvényt szerezni gazdaságpolitikai elképezléseinek. A múlt nyár végén a bolgár nemzet- gyűlés újabb nagy horderejű változásokról döntött. Az eddigi kilenc miniszterelnök-helyettesi tisztségből nyolcat, továbbá több minisztériumot és kormányhivatalt megszüntettek. A jövő év elejétől a gazdasági és tervezési, a külgazdasági kapcsolatok, a külügy- és a belügy-, a földművelésügyi és erdészeti, a kulturális, a tudományos és oktatási, a közegészségügyi és szociális ügyek, valamint az igazságügyminisztérium működik majd. Megszűnik négy, a kormány mellett felállított tanács, amelyeknek a gazdaságban, a szociális ügyekben, a szellemi életben és a mezőgazdaságban az állami irányítás és a felügyelet lett volna a feladata. A tervbizottsági, valamint a pénzügyi ellenőrző és árképző feladatokat a gazdasági minisztérium látja el. Ez év első napjától - ekkor lépett életbe a szabályozás - Bulgária az egyetlen olyan európai ország, s talán a világon is, amelynek nincs pénzügyminisztériuma. A vállalatokat a felduzzasztott minisztériumi bürokrácia helyett bankokkal ellenőriztetik, ezért átszervezték a bankokat is. Tíz új, ezen belül nyolc kereskedelmi bank alakult meghatározott ágazatok finanszírozására. A bankok önállóan, saját kockázatra gazdálkodnak. Kérdés azonban, hogy ez elvezet-e például egyes ráfizetéses üzemek bezárásához is. Az átszervezéseket Bulgáriában így indokolják: „az új irányítási struktúrában, az önigazgatás fejlett rendszerében feleslegessé válik, hogy a kormány sok állami szervvel dolgozzék. A kormánynak stratégiai kérdésekkel kell foglalkoznia, az operatív problémák az önigazgatású gazdasági szervezetekre tartoznak”. Hriszto Popov, a Kohászati és Ásványügyi Egyesülés igazgatóhelyettese a következő példával illusztrálta mindezt: „Korábban a minisztérium volt a fej, a vállalatok pedig a végtagok. Mostanra ez megváltozott. Az egyesülés nemrégiben például felbontott egy ércbehozatali szerződést, mert a feldolgozó vállalat jelezte, hogy számára az üzlet nem gazdaságos.” A példa ellenére egyesek nem tartják kizártnak, hogy az egyesülésnek mégis marad - a vállalati önállóságot csökkentő - közvetítő szerepe. Közgazdászkörökben még most is élénk vitatéma az életbe lépő intézkedések várható hatása. Kérdés, hogy a vállalatok miré használják fel frissen szerzett önállóságukat, ha a jövőben is a kormány mondja ki az utolsó szót az ár- és bérpolitikáról, a nyersanyagárakról, - hallani a kétkedő hangokat. A korábbi reformpróbálkozások lényeges változásokat nem hoztak Bulgáriában, ám a mostanihoz nagy reményeket fűznek. A világgazdasági kihívással Bulgáriának is szembe kell néznie, g. i. Szovjetunió Javuló demográfiai helyzet A statisztika szerint a születések száma töretlenül nő a Szovjetunióban. 1980-ban például a megszületett gyermekek száma kevesebb volt mint 4,9 millió, 1983-ban 5,4 millió gyermek született. 1986-ban 5,6 millió újszülött jött a világra, ami a legtöbb volt a háború utáni években. A Szovjetunió Statisztikai Állami Bizottságának nyilvánosságra hozott közleménye megerősítette, hogy 1987-ben tovább tartott a születések számának emelkedése. Ezeket az adatokat kommentálja Mark Tőle demográfus, a közgazdaságtudományok kandidátusa: A 70-es évek vége felé a születési mutatószámok az egész Szovjetunió vonatkozásában annyira visszaestek, hogy mind reálisabban fenyegetett a depopu- láció, vagyis az, hogy a későbbiekben fogyni fog az ország lakossága. Ebben a helyzetben a 80-as évek elején intézkedéseket hoztak a gyermekes családoknak nyújtott állami támogatás növelésére. Egyebek között a szülő nőket a négyhónapos szülési szabadságon kívül a gyermek egyéves koráig gyermek- gondozási díj is megilleti, emelték a családoknak nyújtott közvetlen anyagi támogatást, bővítették a bölcsődei és óvodai hálózatot és így tovább. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására - különösen azoké, amelyek lehetővé tették, hogy az anya a gyermekével tovább maradhasson otthon - egyre több házaspár kívánt több gyermeket. Nem véletlen, hogy napjainkban a születések számának növekedése a családokban születő második és harmadik gyermekek révén valósul meg. Ugyanakkor viszont az elsőszülöttek száma kissé visszaesett. Ez jelentős mértékben annak a következménye, hogy most a 60-as évek kis létszámú nemzedékei érik el a házasodási életkort. Szintén fontos, hogy a születések számának emelkedése azokra a köztársaságokra is kiterjed, amelyekben a születések szintje hosszú ideig különösen alacsony volt. így például a 80-as évek elején a születések átlagos száma az Oroszországi Föderációban, Lettországban és Ukrajnában 1,9 gyermek volt egy asszonyra vetítve. A legfrissebb adatok szerint viszont ez a mutatószám a Szovjetunió egyetlen tagköztársaságában sem alacsonyabb 2,1-nél. Lényeges változások tapasztalhatók a születések számával kapcsolatban a szovjet közép-ázsiai köztársaságokban is. A születések szintje ebben a térségben továbbra is elég magas. Viszont a hagyományosan sokgyermekes családokat fokozatosan az a törekvés váltja fel, hogy mérsékeljék a születendő gyermekek számát a családokban. A legutóbbi adatok például azt mutatják, hogy még a türkméniai falusi asszonyok körében is a születések száma az átlagosan 7,8 gyermekről 6,9 gyermekre esett vissza. A Szovjetunióban egészében véve a születések mutatója 2,5 születést ért el a 80-as évek elején tapasztalt 2,2-vel szemben. Az összes tagköztársaságban a falusi népesség körében megfelelő a születések száma a bővített újratermeléshez. Síexpedíció az Északi-sarkon keresztül 988. március 1-jén indul az Északisarkon átvezető útjára a szovjet-kanadai közös expedíció. Az 1800 kilométer hosszúságú utat az expedíció tagjai sítalpakon teszik meg az Arktyicseszkij- foktól az Északi-sarkon át a Columbiátokig, amely Elsmir szigetén van. Ez a barátság síexpedíció két országot fog egymással összekapcsolni, a Szovjetuniót és Kanadát. A hosszú síexpedíció előtt a résztvevők közös edzéseket tartanak. Az elsőt a Szovjetunió területén, a Tien-San hegy-, ségben, a másodikat pedig Kanada északi részén olyan feltételek között, amelyek a leginkább hasonlítanak a sarkvidéki körülményekhez. A jövőbeni szovjet-kanadai expedíció tagjai megmászták a Tujuk-Szu glecs- csert a Tien-San északi nyúlványait képező Zaili Alatau hegységben. Gram Ma- hor, az expedíció kanadai orvosa és Vaszilij Zausicin szovjet rádiós kezet ráz a magasban. Lengyel találmány Vasúti-közúti traktor Az 1987. évi Poznani Nemzetközi Vásáron nagy érdeklődést keltett az Ursus 1222-es traktor. A traktort a Poznani Vasúti Járművek Kutató-Fejlesztő Központjában alkalmassá tették a vasúti síneken való közlekedésre. Az Ursus 1222-es traktort elöl és hátul vontató-to- lató berendezéssel, valamint hidraulikus motorok segítségével fel- és leereszthető, mozgatható vasúti kerékpárrendszerrel szerelték fel és így speciális felvezető rámpa nélkül bárhol felmehet a vasúti sínekre. Az Ursus 1222-es traktor sokféle célra alkalmazható. A traktor hátsó részén elhelyezett hagyományos kapcsolóberendezésnek köszönhetően a közúti közlekedésben pótkocsi vontatására is alkalmas. A vasúti üzemmódban pedig a gyári rakodóvágányokon, a rendezőpályaudvarokon vagy mozdonyházakban a vasúti vagonok tolatására-vonta- tására szolgálhat: a vasúti vágányon összesen négy vagon - együttesen 320 tonna - vontatására alkalmas. A jármű helyettesítheti a jóval drágább tolatómozdonyokat, azoknál kevesebb üzemanyagot fogyaszt, s az üzemeltetési és javítási költségei is jóval alacsonyabbak. Esély az életben maradásra Vilniusban, Szovjet Litvánia fővárosában, a köztársaság szív- és érsebészeti központjában, első alkalommal hajtottak végre szivátültetést. A műtét öt óra hosz- szat tartott. Az operációt végző sebészcsoportot Algimantasz Marcinkjavicsusz, a Vilniusi Állami Egyetem professzora, a Szovjet Orvostudományi Akadémia levelező tagja irányította. Albinasz Pankausztasz, az Ukmerge városban élő zenetanár, két nappal a műtét után jól érezte magát, mosolygott és állandóan azt ismételgette, hogy négy év óta először nem érez nyilalló fájdalmat a szivében. Tavaly tavasszal a Vilniusi Szívsebészeti Központ a Szovjetunióban másodikként (a moszkvai után) kapott felhatalmazást a szívátültetések megkezdésére... A 46 éves Pankausztasz is a húsz olyan beteg között volt, akinek az állapotán lényegesen csak ilyen műtét javíthatott. Már régóta szenvedett a kardiomio- tápia súlyos formájában és fel kellett hagynia kedvelt foglalkozásának gyakorlásával. A jövő semmi jóval sem kecsegtetett, ezért a páciens már tavasz óta készen állt az operációra. Az orvosok csak az immunológiailag megfelelő donorra vártak, aki egy motorkerékpár-balesetben életét vesztett fiatalember lett. Az ő szivét ültették azután át a páciens mellkasába. Vizsgálják az újszívest a műtét utáni harmadik napon Az Ursus 1222-es vasúti pályán
