Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

1988. január 16. NÉPÚJSÁG 9 Krakkó - a műemlékek városa A gótikus reneszánsz Posztócsarnok az óvárosi főtéren A múlt évben 2,5, millió fő látogatója volt Krakkónak. A város hat évszázadon át: a Xl-től a XVII. századig Lengyelor­szág fővárosa volt. Mindmáig fennma­radta XIII. századbeli középkori beépíté­sű városegyüttes. Műemléki értékei alapján Krakkót 1978-ban felvették az UNESCO Világkultúra örökségeinek jegyzékébe. A krakkói műemlékek gyöngye vitat­hatatlanul a Wawel-dombi épületegyüt­tes, a reneszánsz királyi várral és a góti­kus waweli székesegyházzal. Mindkét épületben (a várban múzeumot rendez­tek be) különböző korokból származó felbecsülhetetlen értékű művészeti al­kotások találhatók. A székesegyházban őrzik a lengyel királyok szarkofágjait. Ugyancsak itt temették el a legkiválóbb költőket: Adam Miczkiewiczet és Janus Slowackit, valamint Tadeusz Kosciusz- kót, a nemzeti szabadság hőst, az 1794. évi felkelés fővezérét. A székesegyház Zsigmond-tornyában 1520-ban helyez­ték el a Lengyelországban a legnehe­zebb harangnak számító „Zygmunt” (Zsigmod)-harangot, amelyet csak a legnagyobb egyházi és állami ünnepek alkalmával szólaltatnak meg. A bazilika típusú Mária-templom góti­kus tornyából viszont éjjel-nappal min­den órában felhangzik a „héjnál” nevű kürtszóló, a legenda szerint annak a to­ronyőrnek az emlékére, aki ezzel a kürt­jelzéssel figyelmeztette Krakkó városát a tatár hadak támadására. A krakkót-Fű- piactéren, a Rynek Glówny-n emelkedő Mária-templom fő nevezetessége a Wit Stwosz mester által fából faragott híres szárnyasoltár. A Főpiactér közepét a re­neszánsz Posztócsarnok (Sukiennice) kereskedöház foglalja el, mellette pedig a magányos, gótikus Városháza-torony emelkedik. A környező utcákban egy­mást érik a gyakran a római szentélyek mintájára emelt templomok, mint pél­dául a Szt. Anna, valamint a Szt. Péter és Pál-templom, a lengyel barokk legszebb képviselői. A sok más műemlék között feltétlenül említést kell tenni a megerősített Flórián- kapuról, az egykori középkori védfalak maradványairól. Valamikor a várost 47 bástya védte. Napjainkig csak három maradt fenn, valamint a sajátos katonai védműnek számító Barbakán. Sajnos, a múló idő nem kíméli a krakkói műemlé­keket sem. Az egykori paloták, polgár­házak és templomok eredeti szépségé­nek helyreállítása költséges és nagy munkát igénylő vállalkozás. Ezért Krak­kó általános helyreállításának műveletét több évtizedre tervezték. A krakkói műemléki létesítmények fel­újításából az egész lengyel társadalom kiveszi részét. A széles körű műemlékvédelmi moz­galomnak köszönhetően évente folya­matosan tízegynéhány létesítményt újí­tanak föl. Krakkó műemlékvédelem terén kifej­tett eredményeit ismerte el az Idegenfor­galmi Újságírók és Írók Nemzetközi Szö­vetsége (FIJET), amikor az idén egyhan­gúlag ennek a városnak Ítélte a szövet­ség „Aranyalma” diját, az idegenforgal­mi „Oscar”-díjat (ez ideig ezt a díjat 20 város kapta meg). A Krakkóba látogató turistákat a ne­vezetes műemlékeken kívül számos mú­zeum és művészeti galéria várja. Ezek között kiemelkedő helyet foglal el a Nemzeti Múzeum, a Waweli Állami Kép­zőművészeti Gyűjtemény és a Krakkó Várostörténeti Múzeuma. Krakkó Varsó mellett a legnagyobb, rendkívül gazdag hagyományokkal ren­delkező tudományos központ is. Bach örökösei A lipcsei Tamás-templom kórusa A lipcsei SzentTamás-templom fiúkó­rusa, a Thomanerchor Johann Sebas­tian Bach műveinek, zenei hagyatéká­nak ápolásával tett szert nemzetközi hírnévre. A legrégebbi német énekkarok közé tartozó fiúkórus az idén ünnepli fennállásának 775. évfordulóját. Meg­alapítása (1212) a lipcsei székesegyház Ágoston-rendi kanonok alapítványával és a templomhoz tartozó, szegény szü­lők fiúgyermekeit befogadó rendházi is­kola létrehozásával függött össze. Ami­kor 1539-ben a reformáció hatására a kolostort feloszlatták, a kórus és az isko­la felügyeletét, patronálását a Lipcsei Városi Tanács vette át. (Ez a státus mind a mai napig érvényes.) A thomanerek - ahogy az énekkar tagjait nevezik - ott­hona napjainkban is a lipcsei Tamás­templom, s munkájuk középpontjában Johann Sebastian Bach müveinek tol­mácsolása áll. A kórus leghíresebb karnagya - 1723-tól - Bach volt. Amikor megpá­lyázta a kántori állást, már tekintélyes zeneszerzőnek számított, több kórus­művét kifejezetten a fiúkar számára írta. Az úgynevezett Bach-évkönyvekböl ki­derült azonban, hogy akkoriban a legfia­talabb énekes tizenhét, a legidősebb pedig huszonhat éves volt. Eszerint a magas fiúhangokat is férfiak énekelték. A mai kórus tagjai kilenc és tizennyolc év közöttiek. A Thomanerchort 1972 óta Hans- Joachim Rotzsch professzor vezeti. Zeng a dal Bach óta ő a 15. karnagy, s egyébként az első, aki Lipcsében is született. Már egyházi zenei tanulmányai idején is fel­lépett a fiúkarban, mint vendégénekes, később pedig ugyanitt énektanár és szólista volt. Tanítványai nemcsak nagy szakmai tekintélyként, hanem atyai jó­barátjukként is tisztelik Rotzsch profesz- szort. A kórus 92 tagja a kollégiumban és az énekkar közösségében második ottho­nára talált. Valamennyien, a lipcseiek épp úgy, mint az ország más részéből származó fiatalok a Thomas Általános Iskola 7-13 fős kórusosztályaiba járnak. Az oktatás ugyanolyan tanterv szerint folyik, mint bármelyik általános iskolá­ban. A tanítási órák és a hosszabb déli szünet után elkészítik a másnapi házi feladatokat, majd kétórás próba követ­kezik a karnagy, az énektanárok és a zongoratanárok irányításával - egyéni­leg és csoportosan. Mindegyik fiú tanul valamilyen hangszeren is, zongorán, hegedűn, csellón, furulyán, gitáron. Ám csak minden ötödik kórustag választ ké­sőbb zenei pályát magának. Az egyik leghíresebb, innen kikerült zenész Jörg- Peter Weigle, a drezdai filharmónia ve­zető karmestere. Rotzsch professzor mindent megtesz azért, hogy a diákott­honban Családias légkör uralkodjék. „Az idősebb és fiatalabb fiúk szinte test­vérekként élnek együtt. Természetesen fegyelem uralkodik nálunk, de ezt a fajta fegyelmet én inkább kölcsönös figyel­mességnek nevezném.” Évente 10-15 megüresedett helyet pályázhatnak meg a legszebb hangú hétéves fiúk az ország minden megyéjé­ből. A felvételhez azonban korántsem elég, ha énekhangjuk tetszik a karnagy­nak. A tanulásban is jó eredményeket kell felmutatniuk. Aki megfelel a követel­ményeknek, büszke is rá, hogy a kórus tagja lehet. 9­★ H Í1T Magyar-NDK együttműködés a szerszámgépiparban A magyar-NDK gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködési bizott­ság budapesti ülésén a tárgyalt témák közül fontos helyet töltöttek be a szer­számgépipari együttműködés kérdései. Magyarország és az NDK mintegy há­rom évtizede szállít egymásnak külön­böző szerszámgépeket, ezen belül az NC- és CNC-gépek cseréje tízéves múltra tekinthet vissza. Magyarország mindenekelőtt koordináta-fúrógépeket exportál az NDK-ba. A legnagyobb NDK szerszámgépgyártó vállalat, a WMW legfőbb partnerei közé tartozik az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, a Csepel Autógyár, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a Diósgyőri Gépgyár. A magyar CNC-gépeket a többi között a sajtológépeket gyártó erfurti Unform- werk, a jénai Carl Zeiss Művek és az NDK nyomdaipara alkalmazza. A gépek szállításáról kötött szerződé­sek a pótalkatrész-ellátást is szabályoz­zák. A WMW-gépek számára Budapes­ten berendezett alkatrészraktár szava­tolja a 48 órán belüli javítást. A Tech- noimpex Berlinben központi vevőszol­gálatot rendezett be. A két ország gazdasági vegyesbizott­ságának szerszámgépipari munkacso­portjai mindenekelőtt tudományos-mű­szaki téren műkődnek szorosan együtt. A szerződésekben foglaltaknak megfe­lelően a karl-marx-stadti kutatóközpont és a budapesti Kohó- és Gépipari Ter­vező Vállalat kölcsönösen felhasználja az integrált gyártósorok és a többren­deltetésű géprendszerek fejlesztésének és alkalmazásának legújabb eredmé­nyeit, a típusmegoldások kidolgozásá­ban épp úgy, mint a számítógépes terve­ző és szimulációs módszerekben. A gazdasági vegyesbizottság évente be­számolót készít ezekről az eredmények­ről is. Különösen élénk együttműködés ala­kult ki az utóbbi években a berlini és a karl-marx-stadti szerszámgépipari kombinátok, valamint a budapesti és az esztergomi partnerüzemeik között. A gazdasági tervek koordinálásának keretében a sezrszámgépgyártás terü­letén is kidolgozták már az 1990-ig szó­ló munkatervet. Ennek értelmében az árucserét mindkét partner 4-7 száza­lékkal kívánja növelni. Az NDK az elkövetkező években főleg hagyományos elven működő gépeket, továbbá CNC- és más automatikus gép­sorokat, a forgács nélküli alakításban alkalmazott berendezéseket, közöttük karosszériák készítésére szolgáló saj­tológépeket, valamint fröccsöntő és műanyag-megmunkáló gépeket, s kü­lönböző különleges szerszámokat szál­lít Magyarországra. A magyar export ré­szét alkotják a jövőben is a SZIM Művek jól bevált CNC-esztergagépei, továbbá az olyan célgépek, mint például a radiál- fúró. A magyar szállítmány újdonságai kö­zé tartoznak a Csepeli Szerszámgép- gyár megmunkáló központjai. Magyarországon épp úgy, mint az NDK-ban évente számos szakmai szim­póziumot, alkalmazástechnikai tanács­kozást rendeznek a partnerek, s meg­szervezik a szakemberek cseréjét is. S természetesen mindkét ország szer­számgépgyártói kiállítják termékeiket a lipcsei és a budapesti vásárokon. 9­Ez a digitális kijelzésű egyállványos koordináta-fúrógép a WMW drezdai gyá­rának, a Mikromatnak végszereldéjében készült az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi üzeme részére A XVI. században épült királyi vár, a Wawel

Next

/
Thumbnails
Contents