Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

1988. januoer 16.

“ríÉPÜJSÁG 3

Hogyan lehet befolyásolni?

A lakosság politikai hangulata Szekszárdon

Kis események nagy hatása

Rendkívül bonyolult és a pártmunka sok területével összefüggő témát tárgyalt meg decemberben a szekszárdi városi pártbizottság, majd ugyanezt az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága. A témakör címe a lakosság politikai hangulata, de mindkét sőt a városi vb-vel együtt három testület vitája igen szerteágazó és jelentős területeket érintő volt.

Sem az anyag, sem pedig a viták teljes tükrözésére nem vállalkozhatunk, csupán néhány közérdeklődésre számot tartó kérdést, tapasztalatot és az utóbbiból következő feladatot lehet megfogalmazni. A felmerült problémákra válaszokat és az ezekhez kapcsolódó munka- módszereket az alapszervezetekben kell kidolgozni és a feladatok végrehajtása is csak ott lehetséges, természetesen az irányító pártszervek következetes és a helyi igényeknek megfelelő, segítő és ellenőrző munkája mellett.

Milyen is a hangulat?

A kérdésre természetesen van rövid válasz is, e szerint a megyeszékhely politikai hangulata változatos és változó. Ezeknek összetevőit részletesen és alaposan elemzi az anyag. Hozzátéve, hogy a munka politikai és nem tudományos módszerrel készült. Ettől függetlenül természetesen sok ember, párttag és pár- tonkívüli véleménye, és észrevétele alapján fogalmazódott meg. A racionális elemek mellett tartalmaz emocionális elemeket is.

A városi pártbizottság megállapítása szerint ma belső helyzetünk alakulása, a gazdasági reform üteme, eredményei, még pontosabban ezeknek életszínvonalunkat befolyásoló következményei hatnak a közhangulatra. A városi kép legfeljebb belső arányaiban tér el az országostól. A vitákban szóba is került, hogy ez a kép egyáltalán mennyire helyi, és mennyire általános.

A jelzett időszakban szaporodtak a társadalmi gondok, halmozódtak a megoldásra váró feladatok. Már akkor ismerte mindenki a január elsejével életbe lépő intézkedéseket, ezek is befolyásolták a lakosság hangulatát, egészen pontosan az a tudat, hogy az életszínvonal csökken.

A viták során is elemezték

Egyik meghatározó eleme a társadalmi-gazdasági kibontakozás programjának a megvalósításába vetett hit és bizalom mértéke, amely sokszínű, vegyes képet mutat. Jelen vannak a bizakodás elemei épp úgy, mint a kétségek. Nemcsak erre vonatkozó megállapítás, hogy nem különül el és nem különíthető el a párttagok és a pártonkívüliek véleménye. Ez természetesen újabb feladatsorozatot jelent a párt számára, hiszen azt mutatja, hogy a párt tagjainak mennyire jogos és a párt számára is fontos igénye, hogy vonják be őket jobban - persze nemcsak őket - a politikai döntések előkészítésébe. Egyáltalán, a döntések előtti viták, véleménycserék és álláspontok kapjanak nagyobb nyilvánosságot.

Ennek hiánya is hatással lehet arra az eléggé általános hangulati elemre, amia felelősök keresésében nyilvánul meg. A párttagság körében általános vélemény, hogy magát a kibontakozási program tervezetét meg kell volna vitatni, legalábbis a párttagság körében, de esetleg szélesebb társadalmi körben is, és arról pártértekezleten dönteni. Az anyag testületi vitáiban azt is elemezték a hozzászólók, hogy a politikai hangulat miként változott a különféle országos döntések, így a júliusi határozatot, majd az országgyűléseket követően. A programtervezet társadalmi vitájával azt is el lehetett volna

érni, hogy sokkal inkább tudatosuljon, hogy a változásokat a párt kezdeményezte. A vitákban felmerült, hogy a bizonytalanság sok esetben annak „köszönhető”, hogy még a párttagok körében sem tudatosult megfelelően az a tény, hogy a változtatás kezdeményezése a pártból indult ki.

Azt a következtetést vonta le a városi pártbizottság, hogy a program megvalósításába vetett bizalom jelen van ugyan a közhangulatban, de labilis és sérülékeny. A kételyekkel vegyes bizakodás mellett a várakozás a jellemző, amely sajnos meghatározza a magatartást, esetenként a cselekvést.

Mi a helyzet éppen ott, ahol élünk?

Az anyag megfogalmazza, és a viták összegzéseképpen nagy hangsúlyt kapott a megállapítás, hogy általános elemek mellett, amelyek az alaphangját adják meg a politikai hangulatnak, és amelyek nem térnek el jelentős mértékben az országostól, a mikrokörnyezet fontos szerepet játszik a közhangulatban.

Keveselték is a tájékoztatást és kifogásolták annak pontatlanságait, beszélnek tehóról, a vállalkozói adóról, az áremelkedésekről, a pályakezdők, családalapi- tó fiatalok, a kis keresetűek és nagycsaládosok, kisnyugdíjasok helyzetéről. Majdnem mindenki számára érthetetlen, hogy gyerekruházati cikkek miért ennyire drágák. Mégis az a helyzet, hogy - pontosan az általános helyzet miatt -, az emberek a kis ügyekre élesebben reagálnak. Általánosságban igaz, hogy az egyes ember a közvetlen környezetén keresztül kapcsolódik a társadalomhoz és azok nagy folyamataihoz, de most ez a törvényszerűség élesebben jelenik meg a hangulatot befolyásoló elemek között. Éppen emiatt nőtt meg a jelentősége például a tanácsi ügyintézés színvonalának, ezen belül az emberséges hangnemnek. Természetesen mindennek a jelentősége hangsúlyozódik a pártmunkában, aminek fontosságára az éppen folyó elbeszélgetések tapasztalatai is rámutatnak.

Ez is alátámasztja a párt belső megújulásának fontosságát.

Hogyan tovább?

Megint egy kérdés, amire nem lehet egyszerű, gyors és kész választ találni. Nyilvánvaló - nemcsak a politikai hangulat alakítása szempontjából -, hogy meg kell újítani a pártélet belső demokratizmusát, beleértve a döntéselőkészítést, a kádermunkát, és a belső munkamódszert, munkastílust is.

Ma még nincsenek meg a megfelelően átfogó és ugyanakkor differenciált módszerek például a politikai közhangulat formálására.

Az első lépés a módszerek megtalálásának útján maga a helyzetelemzés. Meghatározták feladatként, hogy rendszeresen és tervszerűen figyelemmel kell kísérni a közhangulat alakulását, és eszerint meghatározni a tömegpolitikai munka legfontosabb feladatait. Másik feladat a politikai munka személyes jellegének javítása, a tájékoztatás őszintesége és nyíltsága. A felvetődő kérdésekre gyorsabban kell tudnunk válaszolni, akár testületi szinten is.

Ennek közvetítésével elérhető, hogy a válaszadásba és politikai hangulat alakításába kapcsolódjanak be a tanácsok KISZ-szervezetek, a népfront városi szervezetei.

Fel lehet használni erre minden létező és ezt követően kialakítható és kialakítandó fórumot.

IHÁROSI IBOLYA

HÉTRŐL

HÍRRE

HÉTRE

Farsangi székelybál (archív fotó)

szik, hogy meglelje azokat a pontokat, melyek kiindulói lehetnek az ügy intézésének, a segítség adásának. Mindezt azért mondtam el, hogy nyilván vannak olyan ügyek, melyekre azonnal nem lehet kielégítő választ adni, melyek körültekintő vizsgálódást igényelnek.

De megismétlem: továbbra is várjuk olvasónk kérdéseit, s reménykedünk, hogy az első héten „kialakult” meghitt, néhol egészen bizalmas kapcsolatot tartják velünk olvasóink!

Frizura - olcsón

Hírt adtunk arról, hogy Kardos László, szekszárdi fodrász, a Hazafias Népfront szekszárdi bizottságának aktivistája az esztendő harmadik hetétől minden kedden ötvenszázalékos árkedvezménnyel nyújt férfifodrászati szolgáltatásokat, valamint a nőknek levágja és beszárítja a haját. No, természetesen nem mindenkinek, hanem azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek havi nyugdíjuk nem haladja meg a 4000 forintot.

Amikor e gáláns felajánlásról kérdeztem Kardos Lászlót, mit mondjak, majdnem zavarba hozott. Valahogy úgy fogalmazott, hogy tulajdonképpen „nem nagy ügy az egész”, s hogy ő már régóta van a szakmában, tudja, hogy az idős emberek is - nagyon helyesen - azon vannak, hogy küllemük esztétikus, jól ápolt legyen. Viszont úgy véli, hogy az alacsony nyugdíjasok a rendszeres frizuracsináltatást nem engedhetik meg magunknak, hiszen az árak igencsak megemelkedtek. Gesztusnak szánja fölajánlását, s csöppet sem fél attól, hogy a keddi napok ezután túlzsúfoltak lesznek.

S ekkor számtalan magatartásforma jut eszembe, ami mellett az ember fancsali képpel megy el, vagy áll döbbenten. Olyanokra gondolok, amikor idegesek, értetlenek vagyunk egymással szemben, a másik problémájára fittyet hányunk, csak a sajátunkat érezzük fontosnak. Amikor durván, cinikusan beszélünk az ügyfelekkel, amikor úgy véljük, hogy csak a kioktatás vezethet eredményhez. S visszatérve az e hasábok elején írottakra azon tűnődöm, hogy mennyivel egyszerűbb és szebb lenne életünk, hétköznapjaink, ha kicsit jobban figyelnénk egymásra. Mert a gesztusok valahol mindig kamatoznak. Ha másutt nem, az ember „lelkében”. És az is milyen csodálatos dolog.

Nem hiszem, hogy tévednék, amikor azt mondom, hogy amennyiben párosul egymás iránti megértésünk, toleranciánk az akarással, nagyobb bizalommal tekinthetünk jövőnk felé. Tudom, hogy ezek a napok, hónapok és évek mindenki számára sok nehézséget okoznak és hoznak, tehát legalább apró, butácska dolgokkal ne keserítsük egymást, ne szegjük a másik munkakedvét, s örüljünk egymás sikerének.

Ugye, e nézet nem eretnek?

Fasen, faseln

Hogy mit jelent e két német szó? Mesélni, pajkosságot űzni, s ez az eredete a farsangnak, a vígság azon idejének, mely vizkereszttől tart egészen a húsvét előtti nagyböjtig. Van, ahol a farsangot karneválnak mondják, s mint tudjuk, a világ minden részében rendeznek nagyszabású karneválokat, vidám és hangos, dekoratív és káprázatos felvonulásokat - fűszerezve népi hagyományokkal. A kisebb településeken is - hazánkban is - bált rendeznek, ahol a mulatság hagyományos étke a farsangi fánk.

Révai nagy lexikonában a következők olvashatók a farsangról: hazája Olaszország, ahol ez a régi római Saturnalia-ünnepekböl származott, melyeket a keresztény egyház nem bírt a nép tudatából elenyészteni, s ennél fogva rákényszerítve volt ezen régi pogánykorbeli ünnepekre keresztény színezetet ruházni...”

Ma már azt hiszem, sokunknak teljesen mindegy, hogy milyen „színezetet, s kik ruháztak” a farsangra. A fontos az, hogy egy-egy (farsangi) bálra, kellemes mulatságra jusson idejéből és erejéből mindenkinek egy évben legalább egyszer. Mert egy jó hangulatban eltöltött összejövetel is csak jól hathat az emberre, s megkockáztatom azt is, egy időre „fel is

d0bja V. HORVÁTH MÁRIA

HÍRRŐL

A január tizenvalahányadik napjai is még az év kezdetét jelentik. Idén, az esztendőt „fölvezető” napok talán még inkább kezdetet jelentettek, mint az előző évtestvérekben. Az új rendszerek és rendeletek, szabályozók és szabályok bevezetése „parancsolóan” határozza meg napjainkat, melyeket gyakorta az átállás időszakának is titulálnak.

Tehát az esztendő második hetében is - ki több, ki kevesebb sikerrel, ki több, ki kevesebb akarással - azon igyekezhetnünk, hogy e napok is jövőnk megalapozói legyenek. Erről úgy gondolom, hogy később még „beszélgessünk”, hiszen érdemes eltűnődni azon, hogy ki mit tett a sikerért.

Mi minden történt úgy, egyébként megyénkben a héten? Megpróbálom összefoglalni, pontosabban - természetesen szubjektív válogatásban - villantani néhány olyan dolgot, melyek mindenkinek a saját maga gyártotta szemüvegtől függően lehetnek igen fontosak, illetve jelentéktelenek. Kezdjük az időjárással, s most elsősorban nem azért, mert ugyanolyan örökzöld téma, mint a szerelem, hanem rendkívülisége miatt.

A növények élettani nyugalomban vannak

Még nagyon élénken él bennem a tavaly ilyenkori időjárás, s az jut eszembe, hogy az akkori nagy hideg, az irdatlan hó is rendkívüli volt, ahogyan az a mostani majdhogynem kis- kabátos tél. Kővári László, az Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásának termelésfejlesztési igazgatóhelyettese rendszeresen, folyamatosan és behatóan foglalkozik az időjárással - részben hobbiból, részben pedig munkailag, hiszen az időjárás a mezőgazdaságtól nem választható el.

Érdekességképpen összehasonlítottuk az 1987-es, illetve az 1988-as év első napjait. Tavaly is öt fok feletti plusszokkal indult az esztendő, 3-ára viszont már mínuszba csapott át, 8- ától pedig -15°C volt a napi középhömérséklet, sőt, volt, hogy hajnalban -20 fok alá esett a hőmérő higanyszála. Idén eddig kizárólag + volta napi középhömérséklet, január 7-én 10°C, s Szekszárdon a hajnali minimum is csak legfeljebb közelítette a nulla fokot. A csapadék? Eddig idén a megye- székhelyen 4-5 milliméter volt csupán, míg tavaly január 15- ig 88 milliméter esett, amiből 70 milliméter hó formájában. Ugye, emlékeznek, hogy akkor településeket zárt el a hó napokon át a külvilágtól? Gondoljunk csak Fürgéd térségére... A hófalakat napokig „bontották”, de újra és újra épültettek.

Mint megtudtuk Kővári Lászlótól, a mostani időjárás a meKövári László a csapadék, illetve a talaj, valamint a levegöhömérséklet-mérő eszközökről olvassa le az értéket

zőgazdaságra kedvező, legfeljebb az ültetvények vonatkozásában okozhat gondot, de a növények jelenleg élettani nyugalomban vannak. Persze, gond csak a lehűlés miatt adódna, ami ebben a hónapban nem várható. Sőt, hideg márciusra sem kell számítani, noha tavaly volt az évszázad leghidegebb márciusa. S még két adat: tavaly -3,5 ° C volt a középhőmérséklet január 15-ig, idén pedig 5 fok.

Ügyeletben

Számúnkra - s őszintén reméljük, hogy az olvasókéra is - fontos hét volt a mögöttünk hagyott. Szerkesztőségünkben beindítottuk a Népújság-ügyeletet, azaz napközben az olvasók ügyeletes munkatársaiknak elmondhatták gondjaikat, problémáikat, szóval mindent, ami foglalkoztatja őket. Mint minden újtól, tartottunk is egy kicsit, ugyanakkor reménykedtünk, hogy bizalmukat bírhatjuk, s telefonjaink csörögnek... Mi pedig azon igyekeztünk, hogy rövid időn belül írt leljünk az önök gondjaira, illetve megtaláljuk az illetékeseket, akik segítenek megoldani a problémákat.

Tudom, hogy mit szoktak mondani az öndicséretre, de az vesse rám az első követ, aki egy ilyen hét után nem írná örömmel e sorokat, miszerint valóban csörögtek a telefonok, az emberek jórészt közérdekű bejelentéseket tettek, de egyéni gondjaikat is megosztották velünk. Most, mikor ezeket a sorokat írom, a mellettem levő szobában jogtanácsadónk éppen egy panaszosunkkal beszélget, s azon igyek-