Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-02 / 284. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA rmm Fiatalok 1987. december 2. I I SZERDA (4. oldal) XXXVII. évfolyam, 284. szám i I ÁRA: 1,80 Ft | ... I 1 j Évente 4,5-5 ezer mázsa dohány Tartósítás és hőkezelés Nagydorogon Az összevarrás lényeges része a „csomagolásnak” • Közeledik az 1987-es esztendő vége, a termelő egységeknél ilyenkor összegzik, értékelik az elmúlt év eredményeit, teljesítményeit. Ebből az alkalomból látogattunk el a Dunántúli és Dina-Tisza közi Dohányfeldolgozó Vállalat nagydorogi üzemébe. A nagydorogi dohánybeváltó Tolna, Bács-Kiskun és Fejér megyében termeltet dohányt magántermelőkkel és nagyüzemekkel. Importáru is érkezik a délkelet-európai országokból, de ennek meny- nyisége elhanyagolható. Az üzemben tartósítás és hőkezelés folyik (fölnedvesítés, szárítás, szeletelés), majd a dohány 8-10 napig áll meleg raktárban, ahol időközönként átforgatják. Ezzel a tartósítással évekig élvezhető marad a dohány aromája. Ezután Szolnokra, a dohánygyárba szállítják az árut, ahonnan minimális mennyiségben exportra, többnyire azonban a hazai piacra kerül. Évente 4,5-5 ezer mázsa dohány fordul meg a nagydorogi üzemben. Az üzem kétféle dohányt vesz át: kerti és virginiai (hevesi) fajtát. Ez utóbbit ez idáig zölden vették nyáron, de ez a jövő évtől megszűnik. Az üzem területén négy 1500-1600 négyzetméteres raktár szolgálja !J a/ igényeket. Fotó: Sörös • Szállításra rakodják a dohányt ———---------- ■ Deák Józsefné és ifj. Zsolnai Ferencné ládázás közben Jaruzelski látogatása Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Woj- ciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke baráti munkalátogatásra szerdán hazánkba érkezik. Kölcsönös megértésre van szükség Gorbacsov nyilatkozata „Olyan új helyzet van kialakulóban, amely lehetővé, sőt kötelezővé teszi a politikusok, hatalmas országaink kormányai számára, hogy megpróbáljuk jobban megérteni népeink véleményét, tetteinkkel, politikánkkal juttassuk kifejezésre népeink akaratát” - jelentette ki Mihail Gorbacsov az NBC amerikai televíziós hálózatnak adott egyórás interjújában. Az SZKP KB főtitkárának interjúját, amelyet az egy hét múlva kezdődő csúcstalálkozó küszöbén adott, héfőn este sugározták az Egyesült Államokban. A nyilatkozatot hatalmas várakozás előzte meg: ez volt az első exkluzív interjú, amelyet a szovjet vezető amerikai televíziósoknak adott. „Azzal a szándékkal utazom Washingtonba, hogy megvitassam az országaink közötti kapcsolatok kérdését, mert úgy Vélem: az a legfőbb kérdés, hogy miként javítsuk meg a népeink közötti viszonyt. Kölcsönös megértésre van szükségünk, s azt hiszem, nagyobb tiszteletet kell tanúsítanunk egymás iránt” - hangoztatta Gorbacsov. - „Elmondhatom, hogy jövő heti látogatásomat nagyon fontos szakasznak tartjuk kapcsolatainkban. Ez lesz a harmadik találkozóm Reagan elnökkel, aláírjuk a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést, megvitatjuk a világ más kérdéseit is.” Mihail Gorbacsov interjújában érintette a csúcstalálkozó napirendjén szereplő valamennyi fontos kérdést, kitért a Szovjetunió belső életére, a peresztrojka, az átépítés folyamatának menetére, annak gazdasági és politikai összefüggéseire - még néhány, magánéletére vonatkozó kérdésre is választ adott. Az interjúban azonban a leszerelés kérdései szerepeltek az első helyen. A hadászati nukleáris fegyverek számának ötvenszázalékos csökkentése lehetőségeiről szólva Gorbacsov kijelentette: ez a szovjet-amerikai kapcsolatok gyökeréig nyúló kérdés, és megvannak a lehetőségek a megoldásra. „Úgy vélem, a jelenlegi amerikai kormányzattal sokat tehetünk azért, hogy előre lépjünk a leszerelés e legfontosabb területén. Konstruktívan fogunk cselekedni, s úgy vélem, mind az amerikaiak, mind az egész világ lakói meggyőződtek arról, hogy tudunk konstruktívan cselekedni s így fogunk eljárni” - hangoztatta. A szovjet politikus a többi közt leszögezte: az amerikai hadászati védelmi kezdeményezés - az űrfegyverkezés - programja nem tartozik a tárgyalások napirendjére, ott a hadászati támadó fegyverekről lesz szó. „Tehetünk néhány lépést ahhoz, hogy félúton találkozzunk az amerikai állásponttal, s ezek közül egyeseket már meg is tettünk - mondotta. - Tárgyalunk majd a rakétaelhárító rendszerekről megkötött ABM-szerző- dés szigorú megtartásáról, készek vagyunk arra, hogy az ABM-szerződés szigorú megtartása mellett elfogadjuk a hadászati fegyverek számának ötvenszázalékos csökkentését az első szakaszban. Addig a szintig, amíg az SDI-prog- ram nem lesz ellentétes az ABM-szerző- déssel, addig az Egyesült Államok csak folytassa a kutatásokat - addig ez nem a tárgyalások témája”. A szovjet vezető ugyanakkor aláhúzta: szükségtelennek tartja ezt a programot, mivel ha felszámolják a támadó fegyvereket, nincs szükség valamiféle védelemre ellenük. Gorbacsov veszélyes és bonyolult kérdésnek minősítette az űrfegyverkezés témáját. Rámutatott, a Szovjetunió a maga részéről „minden olyat megtesz" a védelmi eszközök fejlesztése terén, amivel az Egyesült Államok foglalkozik. „Úgy gondolom, mi is foglalkozunk olyan alapkutatásokkal, amelyek megfelelnének az SDI-program keretében az Egyesült Államokban folyó munkának. De nem építünk űrfegyvereket, nem telepítünk űrfegyverrendszereket, s arra szólítjuk fel az Egyesült Államokat, hogy maga is így járjon el. Ha az amerikaiak nem hallgatnak erre a felhívásra, megtaláljuk a válaszunkat, amely százszorta olcsóbb lesz - de a felelősség ekkor kizárólag az amerikai felet, az Egyesült Államok kormányzatát terheli majd”. A közepes hatótávolságú fegyverek felszámolásának európai következményeiről szólva, arra a nyugati aggodalomra reagálva, hogy e fegyverek eltávolítása után a Szovjetunió katonai fölénybe kerül Európában, a szovjet vezető kijelentette: a Szovjetunió és szövetségesei készek haladéktalanul tárgyalni a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők megfelelő csökkentéséről, tekintetbe véve azt is, hogy az erők és fegyverzetek tekintetében bizonyos aszimmetria áll fenn - megtették javaslataikat, várják a NATO válaszát. Az interjúban szó volt regionális kérdésekről is. Az afganisztáni helyzetről szólva Gorbacsov kijelentette, hogy a Szovjetunió kész a probléma lehető leghamarabb történő rendezésére, azonnali megoldására. „Ha az amerikai kormány valóban őszintén akarja a probléma megoldását, azt, hogy politikai eszközökkel zárjuk le a kérdést, az igen hamar meg- (Folytatás a 2. oldalon.) Keretmegállapodást kötött a Mogürt és a General Motors Kedden, a Mogürt székházában hosz- szú lejáratú keretmegállapodást irt alá Tóth László Pál, a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója és Lova Kho- ram, az egyesült államokbeli General Motors (GM), illetve a Motors Trading Corporation elnökhelyettese. Jelen volt Marjai József miniszterelnök-helyettes is. A keretmegállapodás előirányozza a GM konszern magyarországi vásárlásainak bővítését és a partnerek harmadik piaci együttműködésének kiszélesítését. A megállapodás fontos eleme, hogy a GM-licencek, know-howk átadásával közreműködik a hazánkban készülő járműipari alkatrészek és szerelvények fejlesztésében. Az 1992-ig szóló szerződés szerint a magyar gépipari termékekért cserébe a Mogürt az NSZK-ban készülő Opel személygépkocsikból hoz be, 1988-ban várhatóan ötszázat-ezret. A szerződés lehetőséget biztosít az áruszállítások, így a gépkocsik importjának fokozatos növelésére is. Az állami gazdaságok idei eredményei Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének igazgatótanácsa kedden ülést tartott. A testület a gazdaságok idei teljesítményét elemezte, és megvitatta a jövő évi teendőket, feladatokat. Az ülésen Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban nem csökken az agrártermelés jelentősége, sőt, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stabilizáló szerepe a korábbinál is nagyobb lesz. Az ágazatok - a terv szerint - jövőre is kiegyensúlyozott lakossági ellátást biztosítanak, és kellő arányban járulnak hozzá az export-előirányzat teljesítéséhez. A legfontosabb feladat: a minőség javítása. A mezőgazdasági nagyüzemek ezzel teremthetik meg a gazdálkodás intenzív pályára állításához szükséges feltételeket. A minőségi követelmények következetesebb érvényesítése nélkül a piaci pozícióknak nemhogy a javítása, hanem megtartása is nehézségeket okozhat. Ami az idei esztendőt illeti: a mezőgazdaság közepes évet zárt. A teljesítmények azonban a tavalyihoz képest tovább nőttek; a mezőgazdaság teljesítménye az előzetes értékelés szerint 1,5 százalékkal haladta meg az 1986. évit. Az előirányzattól kisebb mértékben mégiscsak elmaradt a termelés értéke, ám mindent egybevetve 1987 a mezőgazdaság eddigi harmadik legjobb éve. Az élelmiszeripar a második legjobb teljesítményt nyújtja, az erdő- és fagazdaság pedig - az eredmények tekintetében - ilyen jó esztendőt még nem zárt történetében. A termelési eredmények eléggé differenciáltak, a kalászos gabona- és a szőlő- termelés hozamai alatta maradtak a vártnak, más ágazatokban viszont jelentős sikerek mutatkoznak.
