Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-09 / 290. szám
2 NÉPÚJSÁG 1987. december 9. Aláírták a fegyverzetcsökkentési megállapodást (Folytatás az 1. oldalról.) érvényesülését, a népek szabadságát. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezeket a konfliktusokat távoli bo- zóttüzeknek tekintsük. Még a kis füzekből is nagy fellobbanások lehetnek és meggátolhatják az országaink közötti pozitív fejleményeket. Tekintsük át azt is, hogy miként bővít- hetnénk a saját állampolgáraink közötti kapcsolatokat. A szovjet és az amerikai nép többet tudhatna meg egymásról, és többet is kell tudnia. Le kell bontani a köztük álló akadályokat, utazási s érintkezési korlátozásokat, elő kell segíteni a fiataljaink közötti személyes kapcsolatokat. A kormányaink közti megállapodás ne állja a népeink közti baráti kapcsolatok útját. Gorbacsov úr! Remélem, hogy az alatt a rövid idő alatt, amit itt tölt, látni fogja: mi, amerikaiak, dinamikus és energikus társaság vagyunk, vállalkozó szellemű és Tisztelt elnök úr, tisztelt Reagan asz- szony, hölgyeim és uraim, elvtársak! Szívből köszönöm Önnek, Elnök úr, a szívélyes fogadtatást és a kedves üdvözlő szavakat. Országaink kormányaira, ránk kettőnkre, Elnök úr, a történelem nagy feladatot rótt: igazolnunk kell az amerikai és a szovjet emberek, az egész világ népeinek reményeit, s becsületesen, közös munkával ki kell törnünk a fegyverkezési hajsza kereteiből. A világ fejlődésében sok minden függ majd attól, hogyan választunk most, mi kerekedik felül: a hidegháborúból örökölt félelmek és előítéletek, amelyek a szembesüléshez vezetnek, vagy pedig az emberiség fennmaradását szolgáló cselekvést diktáló, józan ész. Mi a Szovjetunióban döntöttünk. Megértjük, hogy nemcsak óceánok választanak el bennünket, de mélyreható történelmi, ideológiai, társadalmi-gazdasági és kulturális különbségek is. Ám a korszerű politika bölcsessége éppen abban rejlik, hogy ezeket a különbségeket ne a konfrontáció, az ellenségeskedés, a fegyverkezési hajsza ürügyéül használjuk fel. Látogatásunkat 46 évvel azok után a napok után kezdjük meg, amikor az Egyesült Államok belépett a II. világháborúba. S az 1941 -es esztendőnek ugyanezekben a napjaiban kezdődött meg a náci csapatok menekülése is Moszkva alól. Ez jelképes. Azokban a napokban indultunk el a győzelem közös útján abban a háborúban, amelyben szövetségesekként harcoltunk az ördögi erőkkel szemben. A történelem ily módon is emlékeztet bennünket lehetőségeinkre és felelősségünkre. Önmagában véve az a tény, hogy ma a szovjet és amerikai közepes és kisebb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról szóló szerződés aláírása elébe nézünk az, hogy ezeket a rakétákat megsemmisítjük, kifejezi, hogy államaink képesek nagyfokú felelősséget vállalni magukra a történelem fordulópontot jelentő időszakaiban. Természetesen ez lesz az első lépés Jó hangulatban kezdődött meg Gorbacsov és Reagan első tárgyalása. A két vezető Reagan dolgozószobájában, az úgynevezett Oval Officeban foglalt helyet, a lángoló kandalló előtt. „Új dolgokat hallottam Reagan elnök köszöntő szavaiban s üdvözlöm azokat, - mondotta egy kérdésre válaszolva Gorbacsov abban a rövid egy-két perces időben, amíg az újságírókat beengedték a tárgyalásra. A tudósítók elsősorban azt akarták megtudni, hozott-e magával a szovjet vezető új javaslatokat, készül-e „meglepetésre". „Vannak általános jellegű politikai nyilatkozatok, s van reálpolitika - mondotta Gorbacsov. - Amint hallhatták, sok azonosság volt most elhangzott beszédeinkben mai világunkról, arról, hogyan alkalmazzuk mindazt, amiről e beszédekben szóltunk. Erről kívánok tárgyalni az elnökkel”. „Nem gondolom, hogy a politikában szabadságszerető emberek. Hiszünk Istenben, és törődünk azokkal, akik szükséget szenvednek, büszkék vagyunk és függetlenek. A Szovjetunió népeihez hasonlóan mi is úgy hisszük: országunknak erősnek kell lenni. De békét kívánunk, efelől nem lehet semmi kétség. A béke iránti vágy igen mély errefelé, és csak szabadságunk megőrzésének heves vágya mélyebb ennél. Az amerikaiak úgy hiszik: az embereknek képeseknek kell lenni arra, hogy tiszteljék egymást és békében éljenek egymással akkor is, ha nem értenek egyet. Ez az a szellem, ez az a demokratikus szellem, amelyet magammal hozok találkozóinkra. Egyszóval a magam nevében, Reagan asszony nevében, az Egyesült Államok valamennyi polgára nevében üdvözlöm Önt, Gorbacsov főtitkár úr, és üdvözlöm Önt, Gorbacsova asszony! azon az úton, amely a nukleáris fegyverektől mentes világhoz vezet, s amelynek megteremtéséről Reykjavíkban Ön és én beszéltünk. Ám ez egyben hatalmas lépés is a jövőbe, ahová népeink, s minden más ország népei törekszenek. Azzal a szándékkal érkeztem Washingtonba, hogy meggyorsítsuk a következő és még jelentősebb cél elérését, megállapodjunk a hadászati támadó fegyverek számának megfelezéséről, egyidejűleg szilárdan szavatolva a hadászati stabilitást. Egyben a legkomolyabb és legnyíltabb párbeszédre számítunk a szovjet-amerikai viszony többi kérdésében. A Szovjetunió mai külpolitikája a legközvetlenebbül kötődik a szovjet társadalom belső átalakításához. A szovjet nép bátran elindult a gyökeres átalakítások és fejlesztés útján az ország életének minden szférájában, a gazdasági, társadalmi, politikai és szellemi életben egyaránt. Eme átalakítások sikerének döntő feltétele a demokratizálás és a glasznoszty. Ezek egyben szavatosságai annak, hogy messzire jutunk, és hogy a megkezdett irányvonal nem visszafordítható. Ez népünk akarata. Eme ambiciózus tervek kijelölése miatt a szovjet nép létérdeke az, hogy az egész világon megőrizze és megszilárdítsa a békét. Hadd fejezzem ki azt a reményemet, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok minden néppel együttműködve olyan államokként foglalja el helyét a történelemben, amely ajtót nyitott az emberiség számára a biztonságos, a nukleáris megsemmisülés veszélyét nem ismerő világ felé. A szovjet vezetés nevében kijelentem, hogy békeszeretö nagyhatalomhoz méltóan, őszintén és felelősséggel készek vagyunk maradéktalanul megtenni az út ránk jutó részét. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kézfogással üdvözölte egymást. Ezután a két vezető a Fehér Ház épületében megkezdte első négyszemközti tanácskozását. meglepetésekre van szükség, az olyan országoknak, mint az Egyesült Államok és a Szovjetunió, alaposan átgondolt politikára van szükségük, mert csak ennek alapján hozhatnak felelős döntéseket”. Reagan rövid válaszaiban méltatta az új leszerelési szerződést és megismételte: a tárgyalásokon mindkét fél megállapodásokra, eredményekre törekszik majd. Közben a szovjet küldöttség washingtoni sajtóirodája terjedelmes dokumentumban tette közzé a Szovjetunió még 1986-ban kidolgozott javaslatait a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésére. A javaslat, amelyet ezúttal tájékoztatóként ismertettek, három szakaszban irányozza elő a nukleáris fegyverek teljes felszámolását az évezred végéig. Az első szakasz már most megkezdődik, s ebben felszámolják a közepes hatótávolságú nukleáris eszközöket, illetve a hadászati nukleáris fegyverek felét. Az 1990-ben kezdődő újabb szakaszban befagyasztanák a harcászati-hadműveleti nukleáris fegyvereket, megsemmisítenék a hadászati nukleáris eszközök második felét és beszüntetnék a nukleáris fegyverkísérleteket, illetve az ilyen fegyverek előállítását. A harmadik szakaszban - 1995-től kezdve - végrehajtanák valamennyi nukleáris fegyver teljes megsemisítését. Minden egyes szakaszban széles körű ellenőrzés mellett hajtanák végre az esedékes tennivalókat. Egyelőre nem ismeretes, átnyújtotta-e Mihail Gorbacsov ezt a javaslatot Reagan elnöknek. Megalakultak a munkacsoportok Munkacsoportok létrehozásában állapodott meg az első találkozón Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan: a leszerelési kérdésekkel foglalkozó munkacsoportot Szergej Ahromejev marsall és Paul Nitze nagykövet, a csúcstalálkozó napirendjén szereplő egyéb kérdésekkel foglalkozó munkacsoportot AlekszandrBesszmertnih külügyminiszter-helyettes és Rozanne Ridgway külügyi államtitkár vezetik. A két vezető első tanácskozásáról a küldöttségek szóvivői, Gennagyij Geraszimov és Mariin Fitzwater tartottak tájékoztatást. Mint elmondották, Gorbacsov és Reagan négyszemközti találkozóját követően - amely hozzávetőlegesen egy órán át tartott - a megbeszélések az amerikai kormány tanácstermében folytatódtak. Itt csatlakoztak hozzájuk vezető szakértőik: Sevard- nadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter, továbbá Anatolij Dobrinyin és Alek- szandr Jakovlev KB-titkárok, valamint Howard Baker elnöki tanácsadó és Colin Powell, Reagan nemzetbiztonsági tanácsadója. Ez a szakasz körülbelül 25 percen át tartott, ezt követően Gorbacsov a szovjet nagykövetségre tért visza ebédre. Az első megbeszélések tartalmáról nem adtak érdemi tájékoztatást, de leszögezték, hogy azok haladéktalanul az érdemi szakaszba léptek, kiterjedtek a leszerelésre, a hadászati fegyverek számának csökkentésére és az emberi jogok kérdésére. Mindkét szóvivő szívélyesnek, tárgyilagosnak és célratörőnek minősítette az első megbeszélést. Fitzwater elmondotta: Reagan arany mandzsettagombokkal ajándékozta meg Gorbacsovot. Ezek azt a bibliai jelenetet ábárzolják, hogy Ézsaiás ekevasat kovácsol a kardokból - Reagan maga is ilyen mandzsettagombokat viselt a találkozón. * Helyi idő szerint kedden kora délután a washingtoni Fehér Házban történelmi jelentőségű megállapodást írtak alá: szovjet-amerikai szerződést a közepes és rö- videbb hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan emellett több más olyan okmányt is ellátott kézjegyével, amelyek a megállapodás elidegeníthetetlen részét fogják képezni. Ezek között szerepel egy emlékirat a szerződéssel összefüggő kiinduló adatok rögzítését tartalmazó megállapodásról, egy jegyzőkönyv a rakétaeszközök felszámolását szabályozó eljárásokról, és egy jegyzőkönyv a szerződéssel kapcsolatos ellenőrzésről. Mint a szerződés szövegéből kitűnik, a feleknek szándékában áll felszámolni a fegyvereknek ezt az osztályát, „felismerve, hogy egy atomháború megsemmisítő következményekkel járna az egész emberiségre nézve, szem előtt tartva továbbá a hadászati stabilitás erősítésének célját. A szerződés előirányozza, hogy mindkét fél felszámolja összes közepes hatótávolságú rakétáit, és az ilyen rakéták indítóberendezéseit, mégpedig oly módon, hogy legkésőbb e megállapodás hatályba lépése után három évvel és a továbbiakban soha többé ne rendelkezzék egyik fél sem ilyen rakétákkal, indítóberendezésekkel, kisegítő felszereléssel és berendezésekkel. A csökkentés két szakaszban történik. Az első szakasz a szerződés hatályba lépése után 29 hónappal zárul le. Ekkor a felek mindegyikénél rendszerben álló és közepes hatótávolságú rakéták indítására szolgáló berendezések száma nem lehet több, mint az az indítóállásszám, ahonnan egyidejűleg lehet indítani 171 robbanótöltetet hordozni képes vagy annyit tartalmazó rakétamennyiséget. A rendszerben levő közepes hatótávolságú rakéták száma nem haladhatja meg a 180 robbanót’öltet hordozására alkalmas ilyen rakéták számát. Gorbacsov beszéde a fehér házi fogadáson Megkezdődtek a tárgyalások KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) üzemi szervezetek működési feltételeinek javítása.- A vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biztosítása érdekében átmenetileg széles körben központi bérszabályozás érvényesül. 5. ) A Központi Bizottság szükségesnek tartja a lakosság megfelelő színvonalú áruellátásának biztosítását. Figyelembe véve a szeptemberben bejelentett jövő évi mintegy 15 százalékos fogyasztói árszintemelkedést, fontos, feladatnak tekinti a szociális biztonság fenntartását, a nehéz helyzetbe kerülő rétegek fokozott támogatását. 6. ) A jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásának elengedhetetlen feltétele a feladatokkal való azonosulás, a fegyelmezett és szervezett munka, a felelős, kezdeményező vezetői magatartás. Az adó- és árrendszer változásainak a vállalatokra és a lakosságra gyakorolt hatása kapjon folyamatos és kiemelt figyelmet. Az indokolatlan termelői áremeléseknek szigorú ellenőrzés szabjon gátat. A követelményeket lazító és az egyedi kivételt igénylő vállalati törekvéseket egyaránt el kell utasítani. A gazdaságtalan termelés visszaszorítását határozottan folytatni kell. A tartósan veszteséges gazdasági egységeket szanálni kell, illetve fel kell számolni. A költségvetési intézmények takarékossági programját - feladataik színvonalas ellátását szem előtt tartva - példamutató határozottsággal kell végrehajtani. 7. A Központi Bizottság felhívja a párt- szervezeteket és a párt valamennyi tagját, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezeteket, hogy határozottan támogassák a jövő évi népgazdasági tervet, és mozgósítsanak annak végrehajtására. A televízió, a rádió, a sajtó munkatársai propagálják a terv céljait, népszerűsítsék a jó példákat, és szánjanak szembe a végrehajtást akadályozó törekvésekkel és jelenségekkel. II. A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. 1. Párttisztségekkel kapcsolatban az alábbi határozatokat hozta:- Karakas László elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjét saját kérésére felmentette tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul;- Kovács Béla elvtársat, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé;- Szabó József elvtársat, a politikai főiskola rektorát saját kérésére felmentette tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul;- Romány Pál elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte a Politikai Főiskola rektorának. 2. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a kormányzati munka átszervezésével kapcsolatos elgondolásokról. Úgy határozott, hogy ezzel összefüggésben a Hazafias Népfronttal együtt ajánlásokat tesz az Országgyűlésnek állami tisztségek betöltésére. 3. A Központi Bizottság a Politikai Bizottság javaslatára úgy döntött, hogy 1988. első félévében összehívja a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletét a szocialista építőmunka időszerű kérdéseinek megtárgyalására. (MTI) A csúcs visszhangja Francois Mitterrand francia elnök kedden egyértelműen támogatásáról biztosította a szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták kivonását Európából. Egyúttal maró gúnnyal szólt azokról a francia politikusokról, akik félelmet akarnak kelteni a közvéleményben, de nem árulják el valódi szándékukat, a túlfegyverkezést. Mitterrand elnök kijelentette, hogy a szovjet-amerikai megállapodás „jó irányba mutat”. Folytatni kell, tette hozzá, méghozzá a hadászati, a hagyományos és a vegyi fegyverek csökkentésével. „A választás egyszerű - mondotta a francia elnök. - Vagy leszerelünk, vagy túlfegyverkezünk. Én már választottam - a leszerelést.” Volker Rühe, a CDU/CSU parlamenti csoportjának helyettes elnöke, a CDU vezető leszereléspolitikai szakértője a csúcstalálkozó alkalmából azt hangsúlyozta, hogy kettős nullamegoldást szentesítő amerikai-szovjet rakétaszerződés után a Nyugatnak nem szabad korszerűsítenie Európában megmaradó rövid hatótávolságú eszközeit. Manfred Wörner hadügyminiszter, a NATO-főtitkári tisztség várományosa az NSZK televíziójában kijelentette: változatlanul érvényes a NATO-kül- ügyminiszterek idén júniusban Reykjavíkban kialakított közös álláspontja, amely szerint a rövid hatótávolságú atomfegyverek további csökkentését a hagyományos és a vegyi fegyverzet leszerelésével összefüggésben kell szemlélni. A nyugati államoknak most abban kell egyetértésre jutniuk, hogy a fentiekről milyen sorrendben tárgyaljanak a Szovjetunióval, és e tárgyalásokon milyen célokat tűzzenek ki maguk elé. Az azonban vitathatatlan, hogy a NA- TO-nak szüksége van minden fegyverzet csökkentésére - mondotta. Egon Bahr, az SPD biztonságpolitikai szakértője és Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a CSU elnöke a ZDF nevű televízió vitaműsorában egyaránt fontos lépésnek nevezte az amerikai-szovjet rakétaszerződés aláírását. Míg azonban Bahr pártja nevében fenntartás nélkül támogatta a szerinte történelmi jelentőségű és az NSZK számára is nagyobb biztonságot teremtő megállapodást, Strauss feltételeket emlegetett. Történelmi jelentőségűnek nevezte és támogatásáról biztosította a legmagasabb szintű szovjet-amerikai megbeszéléseket Andreasz Papandreu görög és Robert Hawke ausztrál kormányfő, valamint Takesita Naburu japán miniszterelnök. Giovanni Spadoli- ni, az olasz szenátus elnöke az enyhülési folyamat fontos mérföldkövének nevezte a szovjet-amerikai csúcstalálkozót, amelyet üdvözölt Daniel Ortega nicaraguai államfő, valamint Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke is. II. János Pál pápa Vatikánvárosban kijelentette: a katolikus hívők az egész világon imádkoznak azért, hogy a szovjet-amerikai csúcstalálkozó csökkentse a nukleáris katasztrófa veszélyét. A közepes hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról szóló világhatalmi egyezmény Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt a Nobel-békedijra jogosítja fel, míg Ronald Reagan amerikai elnöknek mentőövet kínál - hangoztatta a vezető egyiptomi napilap, az AI Ahram publicistája. Ugyanakkor az Új Kína hírügynökség tudósítójának Washingtonból keltezett hírmagyarázata - a „szuperhatalmakról” szóló elmélet jegyében - várakozó, ám szkeptikus hangot üt meg a csúcstalálkozóval kapcsolatban. A tudósító szerint az „egymással rivalizáló szuperhatalmak közötti kötélhúzás újabb fordulójáról van szó”, amely arra irányul, hogy új döntésekre jussanak az új világhelyzetben. Nincsenek könnyű helyzetben, mert „mindketten arra törekszenek, hogy katonai téren fölébe kerekedjenek a másiknak". A nagy kérdés az, hogy megkezdik- e a különféle fegyverzetek drasztikus csökkentését, vagy éppen ellenkezőleg, kiterjesztik a fegyverkezési versenyt a világűrre is - írja a tudósító, egyformának tüntetve fel, egyes kínai téziseknek megfelelően, a két nagyhatalom törekvéseit.
