Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

1987. december 9. Képújság 3 Lengyelben formálják a jövőt A termelés háromnegyed része tőkés export A szakmai képzés is megújulást igényel A lengyeli Mezőgazdasági Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézet párt­vezetése az iskolavezetéssel közösen ki­dolgozott egy feladattervet, mely a gaz­dasági-társadalmi kibontakozás prog­ramjának helyi tennivalóira keresi a meg­felelő megoldásokat. Ebben nincs semmi különleges, viszont magában a tervben sok olyan újdonsággal találkozhatunk, melyek valóban előrevihetik a szakmai képzést, a pedagógiai munkát. Egy oktatási intézményben a megfele­lő feltételrendszer alapkövetelmény. A lengyeliek e tekintetben nem panasz­kodhatnak az új szolgálati lakások át­adásától egészen az új oktatóbázisig és a kastély felújításáig terjed a pozitív válto­zások sora. Jobb feltételrendszer mellett mégsem ítélik megfelelőnek a befektetett szellemi tőke megtérülését, magyarán, tanulóik nem az elvárhatót produkálják. Megfogalmazódott a programban az is, hogy a tanulóktól a pedagógusokig min­denkinek növekedjen a szakmai felké­szültsége, sőt a program megvalósulá­sának feltételei közé sorolják azt is, hogy javuljon a személyi feltételek rendszere, a kádermunka színvonala. Élőbbé kíván­ják tenni kapcsolataikat a termelő üze­mekkel, sőt azt is kimondják, hogy a szakképzés rendszere igazodjon a ter­melési szerkezethez. Tehát nem csupán az a lényeg, hogy szakmát adjanak, de ezúttal elébe is mennek a „piac által kö­vetelt’’ igényeknek. Csupán érdekességként megemlíthe­tő és figyelemreméltó ötlet a felnőttkép­zésben bevezetendő biotechnológiai ok­tatás. Keresni kell azokat a lehetősége­ket, melyek növelik az iskola bevételeit - mondja a terv. Nagyon fontos program­pontnak ítélhető, ami már valamelyest a jövőre is utalhat, amikor nem csupán támogatásra várva igyekszik egy intéz­mény, iskola boldogulni. Szakmai munka folyik náluk, hát ezt szeretnék meglova­golni, vele anyagi javakat termelve taníta­ni is. A szőlőkultúra területi növekedése az ágazat szakmunkásképzésének ad majd leckét, különösen hangsúlyos lesz itt a középvezetői réteg oktatása, nevelése. Megvizsgálják a profilmódosítás lehető­ségét, ami kertészeti szakközépiskolai osztály indítását jelentené. Gyaníthatóan jót tenne ez a megye zöldségtermeszté­sének is hosszú távon. A kor színvonalán oktató és nevelő pedagógusgárda tudja csak ellátni a feladatoknak ezt az össze­tett és szerteágazó rendszerét, így ko­moly szerephez jut a folyamatos önkép­zés, a szervezett (és hatékony) szakmai és politikai képzés is. A lengyeli prog­ramban szó van még egészséges élet­módra nevelésről, az akaraterő tudatos fejlesztéséről, a dohányzás és italozás megakadályozásáról, sőt még a tömeg­sport lehetőségeiről is. Fontosnak tartják az idegen nyelv elsajátítását, melyet nyelvtanfolyamok formájában képzelnek el megvalósítani. A gazdálkodás takaré­kos szemlélete demokratizmussal páro­sulva segítse a munkát, de mindehhez már az elvek elkészítésekor felelősi rendszert is kijelöltek. A hagyományok ápolása, a tanulmányutak folytatása mel­lett még arra is gondoltak, hogy a kastélyt körülvevő park minél több ember előtt váljon ismertté és nyissa meg kapuit. Igen sokoldalú és jól megfontolt ez a tervezet, és hogy ez ne csupán terv ma­radjon, arról már az is árulkodik, hogy a megvalósulás egyes fázisait 1988 októ­berében taggyűlésen ellenőrzik majd. Közel félmillió Népszabadságot adott el Egy a kitüntetettek közül Bús Lajosné átveszi a kitüntetést A Népszabadság eredményes ter­jesztéséért öten kaptak kitüntetést a magyar sajtó napja alkalmából a Tol­na Megyei Népújság szerkesztőségé­ben, köztük Bús Lajosné, a hőgyészi postahivatal dolgozója. Ez alkalomból beszélgettem vele munkájáról.- Jövőre lesz harminc éve, hogy postán dolgozom - kezdi hosszú sza- badkozás után kedves mosollyal. Diósberényi lány voltam, érettségi után a gyönki postán helyezkedtem el. A szaktanfolyam elvégzése után, 1960-ban kerültem Hőgyészre. A fér­jemmel is itt ismerkedtem meg, egy lá­nyunk van, tanítónő, most várjuk az unokánkat. Többféle beosztásban is dolgoztam, voltam pénzfelvevő, pénz­táros, most főpénztáros vagyok. Húsz évig telefonközpontos voltam. Akkor még kézi kapcsolású rendszer műkö­dött, szombat, vasárnap, ünnepnap, éjszaka is dolgoztunk, ha be voltunk osztva. Nagyon oda kellett figyelni. Az a sok hang a vonalban! A legtöbbjét az első szó után, bemutatkozás nélkül megismertem. Régebben alig volt a fa­luban egy-két magánszemélynek ké­szüléke, mindenki a postára járt tele­fonálni. Gyakran - ha sokat kellett vár­ni - szóltak, hogy Tériké kérdezd, vagy kérdezze már meg, hogy van az asz- szony a kórházban, mit kér, mit vigyek neki látogatáskor? Majd beszaladok munka után a választért! Az volt a leg­nagyobb öröm, ha közölhettem valaki­vel egy jó hirt, például, hogy kisbaba született. Olyankor együtt örültem a szülőkkel.- Azt kérdezi, hogy mennyi Népsza­badságot adhattam el a hat év alatt? Nem könnyű ezt így megmondani. Kétszázharmincöt előfizetőnk van je­lenleg, úgyhogy ennyi idő alatt ez kö­rülbelül félmillió példány lehetett. A legutóbbi áremelés után sokan le­mondták, de aztán sikerült rábeszélni őket, hogy megint járassák, hiszen tá­jékozottnak kell lenni a világ dolgá­ban! Én is, ha van egy kis időm, rögtön az újságokat böngészem. Szeretek a postán lenni, szeretem az embereket. Ismerek minden hő- gyészit, ők is engem. Hívtak már más­hova dolgozni, de nem mentem, szí­vemhez nőtt a posta. F. K. É. Rugalmas, gyors alkalmazkodás a piachoz Továbbra is munkaerőgondok vannak a Pávában Kovács Erika ROBEX megrendelésre készülő női blúzokat varr A Páva Ruhagyár Tamási Gyárának nevét megtanulták, ismerik a neves svájci cégnél, a ROBEX-nél. Majd egy évtizedre visszanyúlik a kooperációs kapcsolat, aminek keretében a gyártás-előkészítést, varrást megyénk üze­mében végzik, a kész terméket pedig közvet­lenül szállítják a megrendelő partnernek. Út­törőnek számítanak ebben a közvetlen ke­reskedelmi formában, ami meggyorsítja, megkönnyíti a kapcsolattartást, színvonalas, megbízható teljesítés mellett erősíti a partneri viszonyt. Ez pedig egyre nehezebb feladat, hiszen a minőségi követelmények mellett krónikus létszámhiánnyal küszködik a tamási üzem. Ez elsősorban a központi üzemet érinti sú­lyosan, ahol 156 fővel stabilizálódott a lét­szám, a maximális kapacitás szerint ennek duplájára lenne szükség. Hasonló foglalkoz­tatási gonddal küszködnek az öt mellék­üzemágban, Fürgédén, Gyulajon, Varsádon, Miszlán és a Somogy megyei Kányán. Ez utóbbi egységekben összesen hetven hely­béli asszonynak, lánynak nyújtanak munka- lehetőséget. Égető probléma ugyanakkor a nagyarányú fluktuáció, a fiatalok gyesre mennek, az alacsony fizetések mellett pedig nagy vonzóerőt csábítást jelentenek a többi üzemek kereseti lehetőségei. Sokatmondó adalék, hogy minden évben egy teljes szala­got be kell tanítani, óriási a változás a munka­vállalók között. Mindezt szervezéssel próbál­ják áthidalni az üzemben, ami különösen szezonban, egy-egy nagyobb kiszállítás előtt és ilyenkor, év végén hárít több munkát, kö­vetel szombati műszakot, vagy túlórát az asz- szonyoktól. Igaz, ebben maguk is érdekeltek, a 4323 forintos átlagkereset 2800-tól 7000 forintig terjedő összegeket, igen eltérő telje­sítményt rejt magában. Idén ebben a háromnegyed évben több, mint 107 400 darab terméket gyártottak tő­kés exportra, aminek nagy részét a ROBEX megrendelésére szállított női blúzok teszik ki, de kisebb tétellel jelentkeztek a svédor­szági, NSZK piacokon is blúzokkal, kétré­szes ruhákkal. A központi üzemben egyéb­ként a két nagy szalag kizárólagosan ezekre a munkákra állt rá, míg a melléküzemágak és kapacitás szerint a kismamaszalag szovjet exportra dolgozik. E területen ötszázalékos lemaradás tapasztalható, eddig 16 ezer da­rab hálóinget, kétrészes pamutruhát, gyer­mekruhát szállítottak a Szovjetunióba. A leg­nagyobb gondot itt a rossz és hiányos alap­anyag- és kellékellátás jelenti, illetve a hiány­cikknek számító csomagolóanyag, karton­doboz. A Páva tamási gyára belföldre el­enyésző mennyiségben termel, idén csupán ötezer darabot regisztráltak. Összességében a piaci eladások idejé­ben egy hónapos csúszásban van az üzem, amelynek a tavalyi 46 millió forintos termelési értéknél idén félmillió forinttal kell többet tel­jesíteni. Ezt pedig mindenképpen tartani sze­retnék, mondta Kiss Erzsébet üzemvezető.-tzs-ka­Az év végi hajrá nagyobb terhet ró az asszonyokra, igaz, ilyenkor a ke­resetek is meghaladják az átlagot Gyuricza Lászlóné a közelmúltban kapott Kiváló Dolgozó kitüntetést Horváth Margit gomblyuka?ó Megbízható, percíz munkát követel a tőkés partner az üzemtől Az előkészítő A kismamaszalagon szovjet exportra varrják a női ru­hákat

Next

/
Thumbnails
Contents