Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

1987. december 1. ^fepQJSÁG 5 Katonai pályán Látogatás a pécsi honvéd kollégiumban A Magyar Néphadseregben jól kép­zett, felkészült, hivatásukat értő és szere­tő tisztekre, tiszthelyettesekre van szük­ség. Ezért a katonai pályára irányítás fe­lelősségteljes munkáját sem lehet elég korán kezdeni. Megyénkben e feladat­nak a Tolna Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság, az isko­lák pedagógusai és a Tolna Megyei Pe­dagógiai Intézet bevonásával kíván ele­get tenni. A szemléletváltoztatás igényével... Ezt a célt kívánta szolgálni az a látoga­tás is, amit a pécsi honvéd kollégiumba szerveztek, melyre lapunk is meghívót kapott. A megye 52 általános iskoláját képviselő 54 pályaválasztásért felelős tanárral, a szekszárdi úttörőház és a Tol­na Megyei Pedagógiai Intézet képviselői­vel ismertette a programot, a látogatás célját Mandler Ervin őrnagy, pályára irá­nyítási főtiszt. Az autóbuszon azután Zsikó Erzsébet tanárnőt arról kérdeztük, milyen az ér­deklődés a katonai pálya iránt a bátaszé- ki általános iskolában.- Évente mintegy 110 tanuló fejezi be eredményesen az általános iskolát. Az utóbbi két évben ketten jelentkeztek a pécsi honvéd kollégiumba, közülük egyet - aki 4,5-es tanulmányi eredményt ért el - fel is vettek. Ebben a tanévben há­rom érdeklődő van, közülük kettőnek 4 egész fölötti az átlaga. Kitanics István a szekszárdi 4. Számú Általános Iskola tanára szemléletváltoz­tatást is remél ettől a látogatástól.- Az a tapasztalatom, hogy úgy a gye­rekek, mint a szülők részéről bizonyos fokú tartózkodás figyelhető meg a kato­nai pálya iránt. Ennek egyik okát abban látom, hogy még nem tudtunk kellő mély­ségű tájékoztatást adni. Most felvértez­hetem magam konkrétumokkal, s így már könnyebb lesz továbbadni tapaszta­latomat. Minőségi követelmények Autóbuszunk - a menet közben előfor­dult kisebb műszaki hiba ellenére - idő­ben „landolt” Pécsett a Puskin téren, a külsőre is tetszetős kivitelű honvéd kollé­gium épülete előtt. A földszinti aulából nyíló ebédlőben - egyben színházterem is - Csordás Lász­ló őrnagy, a kollégium igazgatója fogadta és köszöntötte a Tolna megyei küldöttsé­get. Tájékoztatójában elmondta, hogy még 1974-ben döntöttek az országban tíz honvéd kollégium felállításáról azzal a céllal, hogy az 1990-es évektől kezdő­dően nekik kell biztosítaniuk a katonai főiskolák növendékeinek többségét.- Ez évben költöztünk az új épületbe - mondta az igazgató. Növendékeink - je­lenleg elsősök és másodikosok - a tizen­két év óta működő pécsi Kodály Zoltán Gimnáziumban tanulnak. A tapasztalatok szerint az első évben átlagosan egy egé­szet rontanak hozott eredményükön a növendékek. Aki a III. évben nem éri el a 3,0-as tanulmányi eredményt, azt a kollé­giumból átteszik tiszthelyettesi iskolába, amit a tanulók a szerződés szerint kötele­sek vállalni. Szólt az igazgató az általános iskolai tanárok felelősségéről, szerepéről, mun­kájáról. A kollégiumok léte, a tisztikar jö­vője azon múlik, hogy kiket iskoláznak be, hogyan tudják megnyerni és megtar­tani a pályán a diákokat. Mitől honvéd a kollégium? Megtudtuk a kollégiumi napirend is­mertetése során, hogy naponta négyszer negyvenperces kötelező tanulás van. Ebből egy sportolással, mozgással telik el. A vacsora után ki-ki televíziót néz, sportol, tanul, szakkörökben tevékeny­kedik, vagy éppen kimenőre mehet a vá­rosba. Havonta két hét végén lehet ha­zautazni. Aki jól tanul, jutalomból, a har­madik hét végén is mehet. Egy hónapban egyszer a „tömbösített” hét végén nem utazik haza senki. Ilyenkor honvédelmi, kulturális, sportprogramokat szerveznek. Ezek teszik tulajdonképpen honvéd kol­légiummá a kollégiumot, mert ekkor kap­ják meg a növendékek a plusz isme­reteket. Teljes ellátást, ruházatot, tan- és sport­szereket, étkezést kapnak a növendé­kek. No, és ami nem mellékes még, zseb­pénzt is, melynek alapmértéke 300 forint egy hónapban (III—IV-ben 500), de az a tanulmányi eredménytől függően akár a duplájára is növekedhet.- Egyelőre a kollégisták tanulmányi eredményei miatt sem kell szégyenkez­nünk. Bukás nem volt - mondta örömmel az igazgató. A földszinti aulából nyílik a tizenegyezer kötetes könyvtár, olvasóteremmel. Fele szépirodalom, fele pedig szakirodalom - tájékoztatott Czett Lászlóné könyvtáros. Még a földszinten láttuk a zenekari próbatermet, négy szakköri helyiséget, köztük a híradótechnikai és a fotószak­körökét. Az első szinten a beteg növen­dékek elkülönített étkezdéje van. Látoga­tásunk idején használaton kívül volt. Itt a fogászati orvosi rendelő is, egyelőre mű­szerek nélkül. A pécsi Honvéd Kórház or­vosai járnak ki rendelni napi négy órá­ban. A szintenként egy-egy szépen beren­dezett klubhelyiség, valamint két-három tv-szoba a szabaidő hasznos eltöltésére ad lehetőséget. Antal Gábor és volt tanárnője Szu- rovecz Erzsébet a szekszárdi lll-as iskola igazgatóhelyettese Az osztályonként kialakított tanulószo­bákban - délelőtt lévén - oktatás folyik. A négyszemélyes hálószobákban ágyak, íróasztalok, éjjeliszekrények, fali könyvespolcok. Ajtajukon a lakók által kialakított „takarítási rend" olvasható. A Tolna megyeiekkel A harmincöt megyei növendék közül Kocsis Károly elsőssel beszélgettünk, aki Paksról a Bezerédj iskolából jött.- Mindössze négy tizedet rontottam ta­nulmányi eredményemen. Nehezen megy a fizika és a kémia, a matekot na­gyon szeretem. Egyszer jutalom hazau-' tazáson is voltam. Szilencium után egy­két órát még szoktam tanulni, mert kevés a háromszor negyven perces tanulási idő. Hetente néhányszor a városba is ki­megyek barátaimmal. A zsebpénzem nagy részét megtakarítom. Jó érzés talál­kozni volt tanárommal Nagy Györggyel. Jól érzem magam itt. Távlati tervem, hogy műszaki jellegű katonai főiskolán folytas­sam tanulmányaimat - nyilatkozott a nö­vendék. Antal Gábor már másodikos, tengelici lakos és a szekszárdi 3. Számú Általános Iskolából jött. Neki a nyelvtannal vannak gondjai. Felderítő tiszt vagy pilóta szeret­ne lenni.- A kevés szabadidőmet barátnőmmel töltöm el - mondta a növendék, aki alap­szervi KISZ-titkár is. Nagy Zoltán százados, igazgatóhe­lyettes úgy összegez, hogy lényegesnek tartja a közösségi munkát, jellemformáló ereje miatt. Ezekben az egyáltalán nem zárt intézményekben egészséges, jó ne­velő munka folyik. A gimnázium tanárai is szivükön viselik a gyerekek sorsát. Sze­retnék ha Tolna megyéből még többen jelentkeznének a kollégiumba. SZABÓ GYŐZŐ A gyerek érdekében... Családi motívumok Kedves ismerősöm gyerekkora azzal telt el, hogy búsongott azért, mert nem le­het balett-táncos. Édesanyjának ugyanis a színpad fátylas, tapsos világa volt az ál­ma. Mivel neki ez nem sikerülhetett, ezért a lányát álmodta a színpadra, aki sajnos csípőficammal jött a világra. A kezelés, a műtét segített rajta, de balett-táncos nem lehetett. Nem sikerült a színművé­szeti sem a csúnyácska, ámde elragadó teremtésnek. Majdnem harminc éves lett amire rájött, hogy az idegenforgalom, ahol dolgozott - két nyelvvizsgával - tu­lajdonképpen a valódi hivatása, és egy ködös álom miatt volt eddig kiegyensú­lyozatlan az élete. Hasonló példát mindenki tudna sorolni a környezetéből. Még ennél szélsősége­sebbet is, amikor egy orvostanhallgató mindent elkövetett, hogy kibukjon az egyetemről, mert történész szeretett vol­na lenni, de mivel az egész család orvo­sokból állt, egész addigi életében nem hallott mást, mint hogy neki is orvosnak kell lennie. Már az egyetemen volt, amikor rádöbbent, hogy a történelemtudomány érdekli igazán. Nem tudni, nem volt-e ez már késői időpont a pálya megváltoztatá­sához. Természetesen lehetnek áramütéstől rettegő villanyszerelők, ügyetlen varró­nők, kétbalkezes asztalosok, vagy egy­szerűen csak olyanok, akik még nem talál­ták meg azt a foglalkozást, szakmát, hiva­tást, hol igazán azonosak lehetnek mun­kájukban önmagukkal. Pályát választani rettenetesen nehéz, főként akkor, ha a szülők saját álmaikat akarják megvalósítani gyerekeik életé­ben, és nem törődnek azzal, hogy annak milyenek a hajlamai, képességei és szán­dékai. Természetesen végleges döntést hozni 14 éves korban nagyon nehéz, de elindulni valamilyen irányba muszáj. A pályaválasztás realitását gyakran a körülmények is befolyásolják, hiszen nem mindenkinek akad a környezetében meg­felelő szakmatanulási lehetőség, vagy olyan szakközépiskola, amilyen a legin­kább megfelelne. Az egyetemi, főiskolai helyszűke is befolyásolhatja egy-egy fia­tal életpályáját. Szerencsére végleges kudarctól so­sem kell tartani. Aki kitartó és komolyan megdolgozik egy-egy felvételiért, az előbb-utóbb el is érheti célját, vagy vala­milyen az eredetihez hasonló szakmát, hi­vatást találhat magának. Sokan vannak, akik tájékozatlanságból tévednek zsákutcába. Szerencsére min­denkinek van lehetősége arra, hogy ész­szerű kompromisszumokat találjon, vagy menet közben változtasson szakmát, hi­vatást, munkahelyet. A cél mindenképpen az, hogy min­den posztra arra alkalmas, megfelelő em­ber kerüljön. A nem szeretett munka, beosztás tönkre tudja tenni az ember éle­tét. Erre is gondoljanak a szülők, amikor tanácsot adnak gyereküknek pályaválasz­tás előtt. „Döntsél magad! Válassz okosan!” Jó, ha szakember is segít Van ahol könnyebb a választás A gimnázium is lehet népszerű Kék leporelló, címlapján a fenti két felszólító mon­dat, alattuk hatalmas kérdőjel. Merre tovább? Ilyen­kor, már-már elérhető távolságra a félévi bizonyit- ványosztástól, sok-sok közép-, illetve általános is­kolás fejében keveredik a kettő: az önálló választás vágya és a bizonytalanság. A Tolna Megyei Pedagó­giai Intézetben, ahol a fent említett prospektust kap­tam, Tálosi Ferencné pályaválasztási tanácsadó pe­dagógussal beszélgettünk arról, mi mindenben tud­nak segíteni az intézmény munkatársai a végzősök­nek.- Tájékoztatást adunk a különféle pályákról, szak­mákról, mind a megyei, mind a megyén kívüli, de szélesebb körből beiskolázó iskolákról, felvételi kö­vetelményekről, bejutási esélyekről, elhelyezkedési lehetőségekről. Ezenkívül pályaegészségügyi orvosi, pályapszi­chológiai és rehabilitációs tanácsadással is foglal­kozunk.- Ez utóbbiak mit takarnak?- Pszichológusunk többek között elvégez egyes szakmákhoz nélkülözhetetlen vizsgálatokat, ha szükséges szakrendelőbe irányítja a gyereket, illet­ve segíti az egészségügyi problémákkahküzdő tanu­lók pályaválasztását.- Mennyire bíznak a gyerekek és a szülök az „ide­gen” szakember véleményében? *- Mivel tanácsot várnak tőlünk, legtöbbször hall­gatnak ránk. Jönnek együtt is, de előfordul, hogy csak az anyuka, máskor egyedül az érdeklődő gyerek kopogtatott be. őszintén elbeszélgetünk ve­lük, igyekszünk megítélni a gyerek jellemét, képes­ségeit, s ajánlunk neki szakmát, iskolatípust. A baj akkor van, ha nagyon gyenge tanulmányi eredmény­nyel túl merész vágyai vannak egy diáknak. Ilyenkor igyekszünk okosan meggyőzni, hogy csak kudarc érné, próbálkozzon mással. Minden esetben el­mondjuk az ajánlott, vagy a gyerek által választott pályák fény-és árnyoldalait is, hiszen egy leendő nő­vérnek tudnia kell, hogy munkájához hozzátartozik majd az ágytálazás is, s egy bolti eladó sem csak a pult mögött „pompázik”, hanem gyakran árut is ci­pel.- Melyek az úgynevezett hiányszakmák, amelyek­ből nem elég az utánpótlás?- Ács-állványozókra, bádogosokra, húsfeldolgo­zókra nagy szükség lenne.- A középiskolát végzettek közül kik tudnak leg­nehezebben elhelyezkedni?- Főleg a lányok. Szinte mindannyian kozmetiku­sok, fodrászok, fogművesek szeretnének lenni, de ezek a szakmák nagyon telítettek.- A napokban fejeződött be a felsőoktatási intéz­mények tanáraival szervezett pályaválasztási be­szélgetések. Milyen volt ezek látogatottsága?- A legtöbben a pedagóguspálya iránt érdeklőd­nek, az erről tartott tájékoztatóra mentek el legtöb­ben. Érdekes azonban, hogy volt iskola, amelyre alig voltak kiváncsiak a diákok, pedig az ott végzettek ta­valy három-három álláshely közül is válogathattak.- Melyik intézmény volt ez?- Az Erdészeti és Faipari Egyetem Székesfehér­vári Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kara. Mindössze két gimnazista várta csak beszélgetésre a jogi egyetem képviselőjét is, aki először megijedt az érdektelenségtől, de olyan okos kérdéseket ka­pott, hogy a végén már élevzte a társalgást. Mi sem tömegeket várunk, a fontos, hogy aki megkeres ben­nünket, annak segíteni tudjunk.- esi ­Mire ad lehetőséget a négy gimnáziumi osztály el­végzése? Voksolni mellette általában csak igen jó bizonyítvánnyal érdemes, sőt, a jó tanulmányi ered­ménynek önbizalommal és ambícióval is társulnia kell a későbbi továbbtanulás reményében. A négy esztendő a további önmegismerés lehetősége is, amit - mivel formálódó személyiségekről; tizennégy éves gyerekek indulásáról van szó - egyáltalán nem kárhoztathatunk. A gimnázium leértékelődése nem újkeletű jelen­ség, de azért nem olyan általános, mint hinnénk. A szekszárdi IV. Számú Általános Iskola nyolcadik A osztályosai - matematika tagozatos osztály - általá­ban jó tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, s ez a körülmény már önmagában megkönnyíti számukra a választást, így - döntsenek gimnázium vagy szak- középiskola mellett - többnyire határozott elképze­léseik vannak.- Összehívtuk a családi tanácsot, de aztán végül csak úgy döntöttek, ahogy én elképzeltem - mondja Nyisztor József. - Maradt a Garay Gimnázium. Fölvetődött az is, hogy az atomos iskolába megyek, de én nem akarom az egész életemet összekötni a számítástechnikával, ráadásul egy irodába bezárva. Inkább csábit az a munka, amit édesapám végez szervezőként és anyagbeszerzőként. Ehhez persze javítanom kell, stabilan a négyes átlag fölé kell jut­nom... Most szúrtam el a kémia dogát!- ...és ha nem sikerül a gimnázium?- Erre én nem is gondolok...- Én viszont Paksra szeretnék menni - mondja La­bore György. Tavaly már 4,7 fölött volt az átlagom, a fizika, a matek és a kémia a kedvenceim. Na és a számítástechnika. Egyéniségénél fogva félszegebb Varjas Attila, de annál határozottabb abban, hogy a nyelvérzékét kellene kamatoztatnia.- Csak azt nem tudom, hogy a németet folytas­sam, amit már néhány éve tanulok, vagy kezdjem az angolt? Oroszból jeles vagyok, ahogy földrajzból, történelemből, rajzból, kémiából is. Ha nem sikerül? A többiek mondják: ügyes keze, jó műszaki érzéke van Attilának, akkor sem kell félte­ni a jövőtől.- A szüleim befolyásolták a döntésemet - mondja Csurgai Csilla - de úgy érzem, jó irányba, hiszen én nem ismerhetem annyira magam... Korábban a ba­latonalmádi kétnyelvű gimnázium vonzott volna, az­tán beszéltek rá, hogy a pécsi művészeti szakközép- iskolába, a zenei tagozatra adjuk be a jelentkezé­semet. A trombita mellett ma már zongorát is tanu­lok, és majd szívesen folytatnám az angolt is, amit két éve tanulok. Ugrai Pétert a külkereskedelmi pálya vonzza, azt mondja, mások szerint is kereskedői lélek lakik ben­ne és a minta sem hiányzik, unokabátyja dolgozik ezen a pályán. Már sorolja is fizikából, földrajzból, történelemből is ötös lehetne, de mindenképpen bí­zik abban, hogy gimnáziumba jut. S ami figyelemre­méltó, ő sem felejti el hangsúlyozni a nyelvtanulás szerepét, azt, hogy most németet tanul ugyan, de emellett jó lenne az angolt is elsajátítani, ezért sze­retne erre a tagozatra kerülni. A kérdésre, hogy döntésükben milyen szerepet játszik a pénz, Csilla reagál a leggyorsabban a kö- rém csoportosulok közül. Persze, hogy fontos a pénz, de a sok pénzért végzett lélektelen munka mit ér - magyarázza pörgő nyelvvel - szemben azzal, amit hivatástudattal végezhetünk? B. R. Az impozáns honvéd kollégium

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents