Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

6 IvÉPÜJSÁG 1987. december 1. Csak egy bronzéremre tellett A Sárköz Kupa országos I. osztályú, nemzetközi jellegű asztalitenisz-verseny második napján az ifjúsági és az újonc korosztályúak vették birtokukba a Zrínyi utcai csarnokot. Az utánpótlást reprezentáló két korosztályban minden várakozást felül­múló létszámú mezőny állt rajthoz. A135 ifista és a közel 100 fős újoncversenyzővel le­zajlott küzdelem igen nehéz helyzet elé állította a versenybíróságot. Mi tagadás, csak jelentős késéssel kerülhetett sor az eredményhirdetésre. Az ifjúsági lányok selejtezőtábláján jól szerepelt a Tolnai VL két egészen fiatal asz­taliteniszezője, Pilisi és Majzik. Mindketten három ellenfelet legyőzve kerültek a főtáb­lára, s ez mindkettőjük eddigi legnagyobb sikerének számított. A főtáblán aztán már korban és játéktudásban is megelőzték őket a soros ellenfeleik. A főszerepet a Statisztika SC által nevelt versenyzők játszották ezúttal is. Mindez már cseppet sem számít különösebb meglepetésnek. Dr. Ólmai László, a fővárosi klub nagynevű vezető edzője a következőket mondta: - Az a klub, amelyik sikeresen akar szerepelni ebben a sportágban, két lehetőség közül választhat. Ha gazdag bázisvállalat áll mögötte, akkor egyszerűen megvásárolja a már kész versenyzőket. Másik esetben, amikor a klub saját maga neveli ki utánpótlását, s mi ezt az utat választottuk. Az ifjúsági döntő két résztvevőjének játéktudása igazolta a szakember állítását. A Hegedüs-Wirth döntő színvonala még nemzetközi mércével mérve is minden igényt kielégített. Az újonckorúak versenyét talán az előbbinél is nagyobb érdeklődés kísérte. Érthető, hiszen ennek a korosztálynak igen kevés lehetősége van országos jellegű versenyen bemutatkozni. Pedig, az asztaliteniszben már a 10-12 éves gyerekek is ma­gas színvonalú játékot képesek produkálni. Jól tudják ezt megyénkben is a sportot szeretők, hiszen Bolvári Ildikó, vagy éppen Bátorfi Csilla ebben az életkorban már si­kerrel szerepelt a felnőtt NB l-ben is. Ezúttal is látványos, szép játékot láthattunk az újoncoktól. Örömmel nyugtáztuk: hosszú idő után ismét akadt tolnai versenyző - Herczig Gabriella személyében - aki eredményesen szerepelt. Herczig kitűnő formában játszott, öt fordulón kellett túljutnia, -hogy elérkezzen az elődöntőbe. Itt a végső győztes, Bozsingtól szenvedett vereséget. Eredmények: Ifjúsági leány egyéni: 1. Hegedűs (Fővárosi Vízmű), 2. Wirth V. (Sta­tisztika SC), 3. Marosi (Statisztika SC) és Kertész (Borsodi Építők). Újonc leány egyes: 1. Bozsing (Bp. Postás), 2. Kiss B. (Bp. Postás), 3. Herczig G. (Tolnai VL) és Kovács (ESMTK). Benfica: menesztették az edzőt Portugáliában a húsz együttes 12 for­dulón jutott túl. A BEK-győztes FC Porto az egyetlen veretlen csapat. A hírneves Benfica vezetése menesztette a dán ed­zőt, Ebbe Skovdahlt. Helyére a másod­edző Antonio „Toni” Oliveira került. A portóiak előnye öt pont a Benfica és a Boavista előtt. Várjuk olvasóink szavazatát Az év legjobb megyei sportolói Amint arról lapunk szombati számá­ban már hírt adtunk, szerkesztőségünk a KISZ Tolna Megyei Bizottságával, a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsá­val, valamint a Tolna Megyei Tanács V. B. ifjúsági és sportosztályával közösen tize­dik alkalommal hirdeti meg azt a közvéle­ménykutatást, amelyben olvasóink sza­vazatai alapján megválasztjuk az 1987- es esztendő legjobb megyei sportolóit és csapatait. Ez az év is szolgált több elismerésre méltó sporteredménnyel a Tolna megyei versenyzők nemzetközi megméretésén. Hoffmann Ervin a paksiak kenusa Bel- grádban háromszoros világbajnok lett. A jugoszláv fővároshoz,további kellemes emlékek fűzik megyénk sportolóit: az ifjúsági súlyemelő összevont világbaj­nokságon és Európa-bajnokságon Sza- lontai Tibor, a Szekszárdi Dózsa ver­senyzője 6. helyen végzett. Súlyemelés­ben ennél nagyobb eredmény is akadt: előbb a szekszárdiak felnőttválogatottja, Bertus Gábor Reimsben a felnőtt EB-n lett hatodik, majd a közelmúltban az Egyesült Államokban megrendezett első hivatalos női világbajnokságon a Szek­szárdi igazolt Kollmann Klára szintén pontszerző, hatodik lett. Az Atomerőmű SE cselgáncsozója, Krausz Tamás a wroclawi junior Európa-bajnokságon újoncként az ötödik helyet szerezte meg. A csapatsportokban olvasóink bizonyára díjazzák majd a Paksi SE NB l-es ökölví­vóinak listavezető pozícióját, továbbá a Dombóvári VMSE kosarasainak újabb győzelmi erőfeszítéseit az NB I. felsőhá­zába kerülésért. A Szekszárdi Dózsa női gárdájának ez már sikerült az idén, mint ahogy az Atomerőmű SE kosarasainak is a sportág élvonalába jutása. A szek­szárdi kerékpárosok az országúti szá­mokban a hazai főversenyeken változat­lanul megőrizték vezető pozíciójukat. Az asztalitenisz felnőtt női országos bajnok­ságon a tolnai Balogh llona-Bolvári Ildikó duó párosban ötödször is aranyérmes lett. Nem folytatjuk a sort, hiszen olvasóink rendszeresen figyelemmel kísérik az egyes sportágak eredménylistáit. Szava­zataikat viszont várjuk: december 31-ig mindenki tetszés szerinti számú szel­vény beküldésével voksolhat. Levélcí­münk: Népújság sportrovat, 7100 Szek- szárd, Liszt Ferenc tér 3. Sajtóházunk portáján a szavazólapok személyesen is leadhatók. Az ünnepélyes díjkiosztót 1988 január elején tartjuk a szavaztok ér­tékelése alapján kialakult legjobbak részvételével. Díjazásukhoz a meghirdetőkön kívül az OTP Tolna Megyei Igazgatósága és az Atomerőmű SE elnöksége is hozzájá­rult. TOLNA MEGYE 1987. ÉVI LEGJOBB SPORTOLÓI NŐK Név Egyesület L_______________' ____________ _______________ 2,________________________________________ 3 . Beküldő neve: ft Lakcíme:­Beküldési határidő: 1987. december 31. Rég volt - szép volt! A Leposák közül öten öklöztek A Leposa név fogalom volt az ökölví­vóversenyeken. Már a felszabadulás előtt aktívan és eredményesen űzték e sportot. Mint edző, különösen jeleske­dett a néhány éve elhunyt Dezső, de Bé­la még jelenleg is aktív, a paksi ökölvívó csapatnál tevékenykedik. Feri, aki De­zső mellett kezdett, szintén büszkélked­het néhány neveltjével. Ezekről az évek­ről, eseményekről beszélgettünk.- Miért pont engem választottál, hisz az emberek már „leírtak”, elfelejtettek?- Ez nagy tévedés, mert a Leposák e sportágban olyan érdemeket szereztek, mely elévülhetetlen. Tehát ne szabad­kozz, kezdjük a beszélgetést.- A hat fiútestvér közül öten lettünk ökölvívók. Egyedül Lajos bátyám birkó­zott. Gyula, Dezső, Béla és jómagam hosz- szú-hosszú éveken át míg Laci öcsém csak alkalomadtán lépett szorítóba, járt edzésre, de még így is főiskolai bajnok­ságot nyert.- Tulajdonképpen mikor kezdtétek az ökölvívást?- Amikor megalakult Szekszárdon a szakosztály, 1936-ban. Alig múltam tíz­éves, már ott voltam az edzéseken, egy évre rá már öklöztem, igaz, hogy csak másfél perces menetekben, De nézd csak, itt van egy kép 1938-ból, melyen a Gyuszi, a Dezső és én is ott vagyok a csa­pat tagjai között.- Talán sorolj néhány egykori klubtár­sat!- No várj, ez nem olyan könnyű, hisz rég volt: Ciráki János, Ciráki László, Hra- dek Nándor, Schwarcz Laci, Reményi, Monajkó, Vida, a Kovács Bandi, akit csak Bumbusnak ismertek, Tamás Jancsi és Horváth.- Volt már akkor bajnokság?- Nem, csak hosszú évek múltán lett. A klubok egymás között megegyeztek és oda-vissza alapon vívtuk a mérkőzése­ket. Makótól Sopronig, Szombathelytől Miskolcig utaztunk természetesen vonat­tal. Volt, amikor már szombaton indultunk és hétfőn érkeztünk haza. Ezalatt egy­szer kaptunk főtt ételt, a többit táskában vittük. A munkaadókkal bizony akadtak gondok, igaz, én szerencsés voltam, mindig elengedtek, bár hónap végén a munkabéremből a kiesett időt levon­ták. Egy kép a múltból: balról jobbra Orbán László, Leposa Fe­renc, Rózsa József, Csötönyi Sándor, Mestyán Ádám inté­ző és Torma János- Mint versenyző, de mint edző?- Dezső bátyám szólt 1962-ben, hogy segíthetnék neki, kellene foglal­kozni a kezdőkkel. Nem sokkal később megbízást kaptam, hogy irányítsam a megyei ifjúsági válogatott edzéseit. Ez­alatt megyénk ificsapata az országos bajnokságban az előkelő harmadik he­lyet szerezte meg.- Emlékszel néhány névre a kezdők kö­zül?- Hát lehet ilyen neveket elfelejteni, mint Orbán, a két Csötönyi, a Kónya, a két Torma, Dudás, Sajben, vagy a két Mészá­ros testvér? az Európa-bajnokságon harmadik lett és ki tudja hányszor volt válogatott.- És Füzessy, valamint Csötönyi?- Természetesen örülök, hogy a ma­gyar ökölvivósport vezető egyénisége Füzessy Zoli, aki jelenleg is a MOSZ egyik vezetője, míg az egykori tanítvá­nyom, Csötönyi Sanyi a magyar váloga­tott keret edzője.- És most beszéljünk a fájdalmas dol­gokról.- Meddig verse­nyeztél?- Vagy öt-hat évig, aztán a háború közbeszólt. Ezalatt mint ifjúsági ver­senyző megenged­ték, hogy az orszá­gos felnőttbajnok­ságon induljak - Budapesten -, ahol harmadik lettem. A háború után még néhányszor szorító­ba léptem, de jött a kéztörésem, s vég­leg abbahagytam.- Igen, hát akkor a felnőtteknél is volt néhány kiválóság. Nem volt véletlen, hogy az NB ll-es bajnoki mérkőzéseken 1200-1300 néző volt.- Igen, ez igy volt, de csak nézzük a ne­veket, akik akkor öklöztek: a Takács test­vérek, Almach, Dorogi, Miklósi, Horváth, Sörös, a két Markos, Halász, Árpás, Kál­mán, Füzessy, Tóth, Varga, Lampert és Botos.- És volt olyan, hogy a magyar váloga­tottban három Tolna megyei volt, a szek­szárdi Kálmán és Dorogi, valamint a bony­hádi Borda.- Igen, de hol van ez már?- Melyik tanítványodra vagy a legbüsz­kébb?- Bizony elég fájdalmas, de ha hallga­tunk róla, azzal még nem lesz semmi sem jobb. Már 1971 óta rokkantsági nyugdíj­ban vagyok - az érszűkületem miatt. En­nek következménye lett, hogy hat éve a bal lábamat amputálni kellett. Amint lá­tod, a mozgásban nagyon korlátozott va­gyok, csak ritkán megyek az utcára, úgy­szólván négy fal között élem az életem. Az újság, a rádió, a televízió adja a külvi­lággal a kapcsolatot.- Meglátogatnak az egykori tanítvá­nyok, sporttársak?- Nem panaszkodhatom, gyakran jön­nek és elbeszélgetünk az elmúlt időkről. Néhány napja volt nálam például Orbán Laci, aki a Budapesti Honvédnél edzős- ködik.- Talán Orbán Laci ért el legszebb si­kert: Európa-bajnokság, olimpiai ezüsté­rem, a sok magyar ifjúsági és felnőtt baj­noki cím mellett. Bár Kálmán Jancsival nem én, hanem főleg Dezső bátyám fog­lalkozott, mégis büszke vagyok rá, hisz- Köszönöm, hogy alkalmat adtál a be­szélgetésre, jólesett feleleveníteni a har­minc, negyven éve történteket. Kívánom, hogy a lehetőségekhez képest egészsé­gesen, nyugodtan teljenek éveid.-kas Játékvezetői évadzáró __________________________%_____________ L abdarúgás NB-s serdülö- és ifibajnokság Serdülők FTC-Szekszárdi Dózsa 6-0 (5-0). Sz. Dózsa: Komiáti - Bildhéber, Demkó, Kiss, Finta - Kedves (Kos- tyán), Péter, Páli - Kardos, Jager, Kecskeméti (Honvéd). Edző: Gálffy Dezső. A nagy különbségű FTC-s győzelembe a helyzetek kihagyá­sával a dózsás serdülök is alaposan besegítettek. Jók: Kardos, Demkó, Páli. Ifjúságiak Szekszárdi Dózsa-FTC 1-0 (0-0). Szekszárdi Dózsa: Bartal - Méhn, Kasza, Pető, Hámori - Ignácz, Izsák, Máté, Balogh, (Lubastyik) - Berecz- ki, Petrovics. Edző: Laki Zoltán. A fe­gyelmezetten és nagy lelkesedéssel játszó, listavezető dózsások megér­demelt győzelmet arattak. G.: Petro­vics. Jók: Bartal, Kasza, Pető) Izsák, Máté. Körzeti bajnokság Öcsény-Sióagárd 2-0, ifi: 7-0, Al- sónána-Báta 1-3, ifi: 2-2, Bogyisz- ló-Kakasd 1-2, ifi: 1-8, Györe-Harc 1-2, Középhidvég-lzmény 4-2, Ci- kó-Tolna 1-3, ifi: 2-2, Zomba-Kö- lesd 5-0, ifi: 6-0. A Tolna Megyei Kézilabda Szövetség társadalmi aktívái, valamint játékvezetői feleségeikkel együtt vacsorával egybe­kötött évadzáró értekezleten vettek részt. A megyei bajnokság sípos emberei csaknem valamennyien megjelentek a hangulatos ünnepi esten a szekszárdi Édes panzióban. Mint azt Kerekes Antal­tól, a játékvezető bizottság elnökétől megtudtuk, nehéz, de színvonalas bajno­ki évet zárt megyénk kézilabdasportja. Kerekes Antal, a JB elnöke értékel­te a bírók működését Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Du- naföldvári Spartacus együttesének NB I/ B-be jutása. Igaz ugyan, hogy a Tolnai VL kiesett az NB ll-böl, de helyébe lépett a megyebaj­nokságunkban vendégként szereplő Sárbogárdi Videoton. Idén a megyei bajnokságban több ha­sonló képességű csapat kapott helyet, így élvezetesebb mérkőzéseket láthattak a kézilabda iránt érdeklődők. Az „el­szánt" csapatok keményen hajtottak minden egyes pontért, ennek következ­tében több fegyelmi vétség történt, mint az elmúlt években. Ezután Kerekes Antal a sípot fújó em­berekről beszélt. Megtudtuk, hogy me­gyénkben 19 működő játékvezető van, körük évről évre fiatalodik. Közülük egy páros a megyei bajnokság mellett az NB I. élvonalában is vezet mérkőzéseket. Rajtuk kívül a játékvezető bizottság még egy párost felterjesztett, akik januárban mennek az országos vizsgára. A jövőben a játékvezető bizottság az 5, 10, illetve 15 éve működő tagjainak em­lékplakettet ad, ezzel is emlékezetessé téve a sportpályákon eltöltött éveket. Ke­rekes Antal reményét fejezte ki, hogy a kézilabdasport az eljövendő nehéz gaz­dasági helyzet ellenére is felfelé fog ível­ni, amihez Tolna megye is szeretne hoz­zájárulni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents