Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-29 / 306. szám

6 ^fepÜJSÄG 1987. december 29. /-------------------------­$. ; T jti v_______________ % f A* & ' j 7%, ' Ö y‘,\----------------\ Bükfürdőn kezdenek a súlyemelők Ambrus László, a súlyemelők szövetségi kapitánya sokat töprengett, amig kijelölte azt a tiz versenyzőt, akikkel január 4-én megkezdő­dik Bükfürdőn az olimpiai felkészülés.- Szűk a keret - mondta Ambrus Lász­ló. - A világbajnok Balázsfi Zoltán porcmüté- ten esett át, nemrég jött ki a kórházból, még bi­zonytalan, mikor kezdheti el az edzéseket. Ki­rály Lászlóról a jelek szerint végleg le kellett mondani, Bertus Gábor pedig jelentősen visz- szaesett, ezért egyelőre nem vesszük figye­lembe. Új üstökös nem lépett elő. Az első tábo­rozásra csak tízen maradtunk. A keret: 56 kg: Karczag (Tatabánya), Lu­kács (MTK-VM), 82,5 kg: Barsi (Diósgyőr), Messzi (Kecskemét), 90 kg: Buda (Bp. Hon­véd), Tóth R. (Oroszlány), 100 kg: Szanyi (Ole­fin), Bökfi (Békéscsaba), 110 kg: Jacsó (Diós­győr), 110 kg felett: Kovács (Tatabánya). Maradona újra Kubába látogat A közelmúltban háromnapos látogatást tett Olaszországban Alberto Juantorena, a kubai Országos Sport- és Testnevelési és Üdülési Intézet (INDER) alelnöke. Az egykori világhírű atléta, a montreali olimpia bajnoka a 400 és 800 méteres síkfutásban, olaszországi tartóz­kodását többek között arra használta fel, hogy meghívja Kubába a világ legjobb labdarúgójá­nak tartott Diego Armando Maradonát. A Na­poli játékosa, aki idén már járt a szigetország­ban, előreláthatólag jövő májusban tölt egy hetet Kubában. Ez idő alatt meglátogatja az ország azon területeit, ahol a legnépszerűbb a labdarúgás. Kubában a sportvezetés kiemelt célként tűzte ki a labdarúgás fellendítését, amely je­lenleg meglehetősen háttérbe szorul az or­szág sportéletében. Maradona újabb látoga­tásától azt várják, hogy híveket szerezzen a sportágnak. Juantonerával Rómában portréfilmet is for­gattak. Ebben Gianni Mona, az olasz televízió riportere készített vele interjút. Mona néhány évvel ezelőtt azzal szerzett országos hírnevet, hogy „Találkozás Fidellel” címmel Fidel Cast­ro, kubai elnökkel készített tv-műsort. Polgár Zsuzsa: döntetlen és függő Újabb két fordulóval folytatták a brüsz- szeli nemzetközi sakktornát, amelyen férfiak játszanak nők ellen. A magyar résztvevő, Polgár Zsuzsa a 6. fordulóban világossal döntetlent játszott a nyugatné­met Lobronnal, majd a hetedikben az an­gol Watson elleni partija függőben ma­radt. További eredmények: 6. forduló: Gap- rindasvili (szovjet)-Winants (belga) 0-1, Watson (angol)-Csiburdanidze (szovjet) 1 -0, Cramling (svéd)-Dlugy (amerikai) 0- 1. 7. forduló: Csiburdanidze-Lobron (nyugatnémet) 1-0, Dlugy-Gaprindasvili döntetlen, Winants-Cramling döntetlen. Az állás: Csiburdanidze, Gaprindasvili, Lobron 4-4, Winants, Dlugy 3,5-3,5, Pol­gár, Watson 3-3 (1-1), Cramling 2. Tudósítóink tippelnek A totó 1988. évi első heti szelvényén sze­replő mérkőzé­sekre Dömötör Endre, lapunk dunaszentgyör- gyi tudósítója tippel. 1. Avelino-Ascoli X 2. Cesena-Pisa 1 3. Fiorentina-Roma X, 1 4. Milan-Napoli X 5. Pescara-Como X 6. Torino-Juventus X, 2 7. Arezzo-Taranto 1 8. Barletta-Parma X, 2 9. Lazio-Bari 1 10. Lecce-Cremonese X 11. Modena-Catanzaro X, 1 12. Padova-Udinese 1 13. Piacenza-Bologna 2, X + 1 14. Sampdoria-lnternazionale 1, X Magyar síugrók a négysáncversenyen Több mint három évtizede hagyomány, hogy a síugrók az óesztendő végén, az új esztendő első napjaiban az NSZK és Ausztria két-két 90 méteres sáncán mérik össze erejüket. A négysáncversenyen először az osztrák Sepp Bradl végzett az élen. Eddig az NDK 11, Finnország 8, Norvégia, Ausztria 6-6, míg Csehszlovákia, az NSZK és a Szovjetunió egy-egy első helyre lehet büszke. Obersdorfban kezdődő diadalra 21 ország 115 ugrója nevezett. Az erőviszonyok ismeretében gyakorla­tilag biztosra vehető, hogy az összetettben csak az NDK-beli, osztrák, finn, norvég és csehszlovák sportolók számíthatnak dobogós helyezésre. Az osztrák Ernst Vettori számára külön­leges tétje is van a küzdelemnek. Az utóbbi két alkalommal győzött, így esetleges újabb sikerével ő is „mesterhármast’’ érne el. Ezúttal azonban nem ő az esélyes, sokkal inkább a Vi­lág Kupában élen álló finn Matti Nykanen és a csehszlovák Pavel Fioc, valamint az NDK-ugrók legkiválóbbika, Jens Weiss­flog. Az utóbbi évek szokásainak megfelelően a szakág magyar képviselői is kipróbálhatják erejüket a „négysáncon”. Az erővi­szonyok ismeretében a Fischer László, Gellér Gábor, Szalai Mi­hály hármasnak azonban az is sikert jelentene, ha egyik állomá­son a legjobb ötven közé kerülne valamelyikük. A szervezőknek nem kis gondot okoz, hogy az elmúlt napokban az időjárás sok­kal inkább tavaszi volt, mint téli. Hó csak 2000 méteres magas­ság fölött esett, ezért könnyen lehet, hogy szerephez jutnak a hóágyúk is. Találkozunk január 2-án? Öt városunkban újévi futás- Igaz, hogy malacot is nyer­het, aki az 1988- as esztendőt fu­tással kezdi? - érdeklődtek töb­ben is telefonon tegnap sportro­vatunkban.- Igaz, sőt Bonyhádon és Dombóváron már meg is sütik azokat - vála­szoltuk. - Nem kell hozzá más, csu­pán csak annyi, hogy január 2-án, szombaton megyénk öt városában délelőtt 10 órakor kezdődő 3000 méteres távú, újévi futáson rajthoz álljanak. A tombola díjai között persze nem­csak élő és sült újévi malacok, hanem torták, sporteszközök, játékok és egyéb nyeremények is lesznek. Az újévi futás résztvevői rajtszámuk alap­ján válnak részesévé a tombolasorso­lásnak. Korábban már megírtuk, most csak emlékeztetőül: Bonyhádon a Ili­as Számú Általános Iskolában, Dom­bóváron a városi KISZ-bizottságon, Pakson az Atomerőmű SE sportcsar­nokában, Szekszárdon a Hunyadi ut­cai sportszékházban, Tamásiban pe­dig a gimnáziumban jelölték ki a szer­vezők a jelentkezési helyeket. Családokat, kollektívákat is várnak az „Új év - új életmód” elnevezésű tömegsportrendezvényre. Mindenki tetszés szerinti tempóban teljesítheti a távot, mert ezúttal nem ketyegnek az időmérő stopperórák, itt mindenki nyertes lesz: egészségéért, fittsé- géért, jó közérzetéért futhat. Couber- ten eszméje érvényesül, nem az eredmény, a részvétel a fontos. Akkor hát ugye találkozunk január 2-án megyénk öt városának egyiké­ben? A világ sportja GRAZ: - A nemzetközi labdarúgó te­remtorna döntőjében a jugoszláv Dina­mo Zágráb 2-1 (1-0) arányban legyőzte az osztrák Sturm Graz-ot. Gólszerzők: Skoro, Ladies, illetve Goldbirch. A győz­tes csapat 280 ezer, a második helyezett 210 ezer schillinget kapott. A két harma­dik - egyikük a Haladás VSE - jutalma csapatonként 105 ezer schilling. A torna gólkirálya harmadmagával a négygólos szombathelyi Dobány Lajos lett. BUENOS AIRES: - Enzo Francescoli, az uruguayi labdarúgó-válogatott csatá­ra bejelentette, hogy nem kíván tovább a francia Racing Paris csapatában ját­szani.- Spanyolországban vagy Olaszor­szágban szeretném folytatni - mondta Francescoli az argentin hírügynökség­nek adott nyilatkozatában. - Elhatározá­somnak kizárólag érzelmi okai vannak. Csapatom második a bajnokságban, én is második helyen állok a góllövőlistán, s a fizetésemre sem lehet panasz. Mégis elkívánkozom innen, mert nagyon hide­gek, önzők a franciák. Csak önmagukkal törődnek, lehetetlen velük baráti kapcso­latot létesíteni. Ráadásul a párizsiakat nem érdekli a futball, úgyhogy jobb, ha más országban nézek munkaadó után. Amiről a verebek csiripelnek...- Már elnézést, de engem még ma is roppant mód érdekel a Sáth- ügy. A nyáron, amikor az edzőt menesztették, több újságban is olvas­hattam cikket, sőt, szerepelt a téma a rádió Sportvilág című adásában. De azóta semmi. Ha nem beszélünk róla, akkor nem is létezik? Mi van Sáth Sáno orral?- Köször.i, a lehetőségekhez képest megvan. Felhagyott az igazsá­gát kereső bírósági cirkusszal, hisz a történtek után visszatérése lehetetlen. Egyébként élete nem volt pingpongmentes. Tárgyalásban áll klubokkal, megbízta a szövetség, hogy legyen a főiskolás vb-re utazó magyar csapat vezetője, kint volt Szófiában. Meg arról is tudomá­sunk volt, hogy gyakori vendége volt ősszel Bátorfi István, ami az őt eltávolítókban is furcsa csodálkozást váltott ki.- Megy a BSE-be, ahova Baloghék akartak, akik ezt az „átigazolási fegyvert” használták a nyáron céljuk eléréséhez.- Á, erről nincs szó, más, eddig még ki nem szivárgott dolgokról be­szélt a két egykori haragos, akik időközben kibékültek.- Menesztésére még mindig nincs elfogadható érv, magyarázat, ezek szerint személyes presztízsharcok áldozata lett?- Én is ez utóbbira tippelek, hisz a munkaügyi döntőbíróságon a tolnai klubelnök valósággal dicsérte Sáthot, hogy mekkora egyénisé­ge a sportágnak, aztán „filmszakadás", és csak annyi, hogy megromlott olyannyira a kulcsjátékosokkal a kapcsolata, hogy nem volt más válasz­tásuk.- Látja, ez az, amit nem lehet elfogadni. Nem is akartak több alterna­tívát fölállítani s ezt nyilatkozatában a szakosztályelnök, Stróbl József annak idején meg is erősítette. Mert azok az emberek, akiknek már a tolnai sikerkorszak kezdetén is voltak gondjai, nézeteltérései Sáthtal, azok most, hogy az edző viszonya nem volt felhőtlen kollegájával, Éberhardt Jánossal, feleségével, Balogh Ilonával, aki Bolvári külföldi szerződése után valóban az első számú játékossá lépett elő, és Bolvári Katalinnal elérkezettnek látták az időt, az edző eltávolítására. Ebben na­gyon jó partnerre akadtak az országos szövetség szakfelügyelőjének személyében, aki az ÁISH felé is rendezte a dolgokat.- Igen, nem kell különösebb jóstehetség annak megállapításához, hogy Juhos keze is bent van a dologban, aki a Népszava munkatársá­nak már márciusban jelezte, amikor az újságíró kolléga dicsérte a tolnai vezető edzőt, hogy „a Satya lapáton van”.- Én pedig azt kérdezném meq Juhostól, hogy mint szakfelügyelő, hányszor látogatta meg az elmúlt években a tolnai asztaliteniszezőket. Mert egyébként gyakori vendég megyénkben.- Azt hiszem, dialógusunk eddigi olvasása után lesznek olyanok is, akik földhöz csapják az újságot és elszidják fel- és lemenő ágban levő rokonságunkat, mondván, hogy „elvtelen" Sáth-rajongók vagyunk, nem szólunk hibáiról, arról, hogy mennyi embernek okozott fejtörést.- De mennyi embernek okozott edzői munkájával örömet! Az edzői szakmához való hozzáértése hányszor és hányszor bebizonyosodott. Nehéz, konok ember volt, mint a sikeredzők általában. Nem volt szabad mindent elfogadni tőle. Amikor Bercziket, a szövetségi kapitányt tá­madta, ezt a sportdiplomácia és minden más szempontból helytelení­tettem. Most sem fogadom el tőle, hogy Éberhardt János, a mostani edző annyira antitalentum lenne a szakmához, mint azt ő híreszteli, hi­szen a szövetség - talán az ő javaslatára is - válogatott csapatokkal utaztatta az elmúlt években.- Egyébként Éberhardt János sem tudta igazán azt megválaszolni, hogy miért volt útjában, vagy útjukban Sáth Sándor. Csak úgy általában szidta Sáthot, mondván, hogy ő nem akar kipakolni, régi ügyekkel előhozakodni. Az viszont roppant mellbevágó volt, hogy edzői munká­ját, múltját is elintézte egy kézlegyintéssel, mondván, hogy Sáth első­sorban a szen/ezéshez értett, és jól tudta eladni magát.- Ez elítélendőén nevetséges álláspont, és egy picit fölháborító is olyan valaki szájából, aki még tulajdonképpen nem tett le az asztalra semmit. Sáthnak nagy eredményei vannak, és számtalan elméleti pub­likációja jelent meg a szövetség szaklapjában.- Ennyire gazdagok lennénk szakemberekben, hiszen egy olyan ed­ző került abszolút partvonalon kívülre, aki ráadásul a sportágnak élt, er­re tette föl életét.- Az ügy pikantériája, hogy az ítélethozók között olyanok is vannak, akik a sportból élnek. S ez nagy különbség.- Azt hiszem, könnyebben túlélnénk ezt a Sáth-ügyet, ha perspektivi­kusabb kép tárulkozna elénk, ha a tolnai szakosztály jövőjét nézzük.- Minden bizonnyal. De ezen a képen inkább a szürke kontúrok raj­zolódnak ki. Bolvári távozásával mindenképpen törvényszerű volt egy­fajta visszaesés. De nem akkora, mintamekkora ősszel bekövetkezett. Egy Borsodi Bányászt máskor egy Tolna II. is elintézett, most pedig az első csapat is elvérzett. Sajnos, már az őszi vesszőfutás hozzájárult ahhoz, hogy hazai asztalitenisz-berkekben a Tolnát felejteni kezdjék és múlt időben beszéljenek róla. Ugyanis ebben az esetben hiába mentik meg a mai tehetségeket, akik, hogy a vezetés szóhasználatával éljek, „nem lehetnek a Sáth Sándor előidézte személyes torzsalkodá­sok áldozatai”, ugyanis nem lesz hova, kinek megmenteni őket ütőké­pes csapat hiányában.- Erre mondják illetékes helyeken: Na bumm, és akkor mi van ? Igaz, legföljebb más csapatokat erősítenek a tolnai tehetségek. Miképpen előbb-utóbb Sáth is majd másnak dolgozik... * Egészen más ügy a Balogh-ügy a súlyemelőknél, hiszen ezúttal az edző bizonyos okokra hivatkozva dobta be a törülközőt.- Egyszerűbb, de Balogh Lászlóval mindmáig vannak vitáink!- Éspedig!- Én azt mondom, hogy menedzserkedése közepette olyan fel­adatokat is végzett, ami direkt módon nem kapcsolódik a szakmai munkához, amit nem neki, vezető edzőnek kellett volna végeznie. Nos, az új vezetés valóban azt akarta, hogy vezető edzőként többet legyen a teremben. - Ő pedig ezt - miután éveken keresztül teljhatalmú úr volt - személyes sértésnek vette.- Igen. A napokban úgy fogalmazott, hogy ez volt az első lépés, hogy meg fogják majd buktatni..- Na látja, erről nem vagyok meggyőződve. Ha legalább néhány hó­napot dolgozik ebben a felállásban, hogy fölötte egy szakosztályel­nökség dolgozik, és ekkor panaszkodik, azt mondom, hogy mérlegel­ni kell, de így...- Azt is elérte, hogy megfutamodásnak tekintsék cselekedetét.- Úgy hallom, hogy az egyesületnél keresik az utódját. Több nagy név is röpköd a levegőben.- Igen, a szakosztálynál a jövőben még inkább nemzetközi mércé­vel mérnek. Egy olyan embert szeretne az elnökség vezető edzőnek, aki amellett, hogy vezetői erényekkel rendelkezik, a szakmának is az egyik fenoménja.- Ezek szerint a novemberi szekszárdi hármas viadalon nem vélet­lenül tűnt fel az olimpiai bronzérmes Szalai Gyuri, aki jelenleg a szö­vetség alkalmazottjaként az utánpótlás-válogatottnál dolgozik.- Nem. De az ügy nem sima, több mindent kell még tisztázni, mérle­gelni. Meg aztán más nevek is vannak, amelyek még pletyka szintjén se szivárogtak ki.- De az igen, hogy Balogh László titkos jelölt volt az ügyvezető elnöki posztra Bonyhádon, ugyanis ennek megválasztásában - a bennfentesek szerint - a közgyűlésnek nem sok szerepe volt.- Volt ilyen, ami bizonyítja, hogy a volt vezető edző még korántsem mondott le arról, hogy a sportban dolgozzon. Én még azt sem tartom teljesen elképzelhetetlennek, hogy újból felbukkanjon a szekszárdi súlyemelőknél.- Ezt sem lehet teljesen kizárni. De ebben az esetben - tekintettel az előzményekre - tényleg tudomásul kéne vennie, hogy fölülről diktál­nak neki. *- És mondja, Teszler Vendel alatt nem recseg a kispad?- Ha lennének jelöltek, önjelöltek, akkor minden bizonnyal. De ha Teszlertől megválnának, akkor, úgy vélem, olyan helyzet állna elő, mint két évvel ezelőtt, amikor az ügyvezető elnöki posztra szinte lasszóval kellett fogni egy vállalkozót.- Ne mondja ilyen biztosan... Hallani olyan hangokat, hogy a jelen­legi ifiedző, Laki Zoltán veszi át az első csapatnál a stafétabotot, aztán beszélnek arról is, hogy a nagy szekszárdi sikercsapat játéko­sa, Pusztai László Siófokról visszatérne Szekszárdra edzőnek. Mert vezetői berkekben van olyan vélemény is, hogy olyan szakvezető kel­lene, aki játékosként is bizonyított.- Ez a kispadon nem esik akkora súllyal latba. Teszler után a nagy Kereki sem váltotta meg a világot a Nagykanizsa kispadján.- Na de akkor a Dózsát tavasszal ki, vagy mi váltja meg?- Erről még a verebek sem csiripelnek... BÁLINT B. GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents