Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-28 / 305. szám
1987. december 28. tíÉPÜJSÁG 3 Nagyközségek közvetlen megyei irányítás alatt Az ügyintéző utazik, nem az ügyfél A kétszintű helyi-területi igazgatás bevezetéséről „A Minisztertanács szükségesnek tartja a községek közvetlen megyei irányítása feltételeinek fokozatos megteremtését. Ennek érdekében a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai tegyenek intézkedéseket a községi tanácsi munka feltételeinek javítására, fokozatosan, a feltételektől függően csökkentsék a községi tanácsi szervek irányításában a városi közreműködés körét és mértékét, továbbá tegyék hatékonyabbá és egyszerűbbé a megyei irányítást, felügyeletet, valamint ellenőrzést.” Miről van szó, mire utal a jogszabály, mennyiben, hogyan érinti ez az állampolgárt? Erről kérdeztem dr. Farkas Lászlót, a Tolna Megyei Tanács V. B. szervezési és jogi osztályának vezetőjét.- A kétszintű irányításra való áttérés racionalizálást, korszerűbb irányítási módot jelent. Célja az, hogy a nem termelő területeken folytatott tevékenység összhangban legyen a gazdasági élet egyéb területein folytatott korszerűsítési törekvésekkel. 1983. december 31-én, a járási hivatalok megszűnésével általános lett a városkörnyéki igazgatás. A városi tanácsok feladata háromirányúvá vált. Első- és másodfokon eljárnak hatósági ügyekben; közreműködnek a megyei irányításban - ellátják a testületi tevékenység törvényességi felügyeletét, komplex felügyeleti és egyéb vizsgálatokat végeznek; mellérendeltségen alapuló gazdasági együttműködést - kereskedelmi ellátás, kommunális ellátás terén - végeznek. Ebben a felállásban a városok többségében mintegy „átvették” a járási hivatalok szerepét.- Most, a kétszintű igazgatásra való áttérésnél megszűnik ez.- Igen, mivel már 1983-ban is a városok közreműködését a községek irányításában átmenetinek tekintették. A cél már akkor a kétszintű igazgatásra való áttérés volt. Ennek a személyi, tárgyi feltételeit előbb azonban meg kellett teremteni. Olyan fontos kérdésekre kellett választ találni, mint például hogyan alakuljon a megyei és a helyi tanácsszint közötti munkamegosztás, a hatáskörrendezés. Vagy, hogy mi legyen a megyei irányítás, felügyelet, ellenőrzés tartalma, mik legyenek a módszerei. Vizsgáltuk, hogy milyen feltételekkel és ütemezésben lehet áttérni a kétszintű igazgatásra úgy, hogy egyidejűleg biztosítva legyen az, hogy a városok és a vonzáskörzetükbe tartozó községek együttműködése növekedjék. Ezek a kérdések azóta tisztázódtak. Egyébként Tolna megyében három nagyközség - Dunaföldvár, Tolna, Simontornya - már 1984. január elsejétől közvetlen megyei irányítás alá tartozik.- Milyenek itt a tapasztalatok?- Általános vélemény az, hogy az eddigi nagyközségi megyei irányítás bevált. Egységesebb így az ügyintézés, kevesebb az áttétel. Most elsőfokon a nagyközségi tanács jár el, másodfokon a megyei szakosztály, a felülvizsgálati kérelmeket pedig a megyei vb-titkár bírálja el. A fórumrendszerben ugrás történt, a városi tanácsok hatósági szerepe megszűnt. Azok az ügyek, amelyeket egyszerűbben, gyorsabban lehet intézni helyben, azok lekerültek a nagyközségi tanácsokhoz. így például a kisajátítási ügyek, az állami nevelésbe vétel, az örökbefogadás vagy a helyi egyesületek felügyelete, illetve bizonyos intézményirányítási ügyek.- Van a helyi tanácsoknak elég képzett szakembere ezeknek az ügyeknek az intézésére? Fogják győzni a munkát?- Igen sarkalatos pont, hogy jobban fizetett, felkészültebb ügyintézők legyenek a falvakban. Ahol ennek nem adott a személyi feltétele, ott igazgatási társulást kell alakítani. Ez azt jelenti, hogy több község alkalmaz egy ügyintézőt a speciális szakértelmet igénylő ügyekben, mint az építésügyben, és ez a dolgozó jár ki a falvakba. Tehát nem az ügyfélnek kell utaznia, az ügyintéző utazik. Az igazgatási társulás nem a nagyközségekért van, hanem a környező kisközségekért, az ott lakókért. F. Kováts Éva Új ipari festőberendezés A következő időszakban sokkal nagyobb eredményt kell produkálnunk A tsz-szövetség küldöttközgyűlése Uj ipari festőkészüléket fejlesztettek ki a DETE-Skála magyar-NSZK vegyes vállalatnál, és a gyártását jövőre megkezdik. A bútor-, fa- és járműiparban, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemekben használható berendezésből az első sorozatban 450-500 készül. A Trumf-35 típusú gép gyártását az NSZK- beli cég teljes egészében a magyar üzemre alapozza. A készülékhez kezdetben külföldi alkatrészeket is használnak, ezeket azonban egy-másfél év alatt teljetek, egymással szemben. Péter várt kicsit, mert fogalma sem volt, hogy mitakar tőle a másik. Az pedig próbált határozottnak látszani, de a gyakorlott és kemény tárgyalásokhoz szokott ember azonnal észrevehette, hogy remeg a hangja.- Azt hiszem, hogy én mindig komolyan beszéltem - mondta nyomatékosan az elnök.- A kettőnk és a szövetkezet dolgáról lenne szó - mondta a műszaki vezető.- Ez elég drámaian hangzik.- Ha drámát csinálunk belőle - nyerte vissza lelki nyugalmát Gölöncsér. A két férfi méregette egymást. Miklós Péter nem akarta sürgetni a beosztottját, mert jól sejtette, mit akar, hiszen ő nem jár becsukott szemmel és zárt füllel, csak nem hitte, hogy lesz annyi bátorsága a másiknak, hogy elöálljon a javaslatával. Gölöncsér pedig tudta: ha az elnök még rendelkezik támogatókkal, akkor rajtaveszít. Annyira nem volt naiv, hogy ne tudta volna: akik itt a szövetkezétnél melléje álltak, azok nagyon hamar ellenséggé válhatnak. Azoknak csak a nagyobb konc az érdekes. S amennyiben ezt Miklós Pétertől is megkapják, azonnal felrúgják a szövetséget vele. Most azonban nem volt más választása, mint tovább folytatni.- Nagyon egyszerű az ügy: befejeztem az egyetemet.- És? sen hazai gyártású gépelemekkel váltják fel. Az idén alakult DETE-Skála eddig 50 millió forint értékben gyártott különféle festőberendezéseket, főként olyan finomszórókat, amelyek évek óta hiányoztak a hazai kínálatból. A vegyes vállalat termékének egyharmada külföldre került. Hazánkban az ipari üzemeken kívül kisiparosok, elsősorban az autójavítók keresték, igényeiket azonban eddig nem tudták maradéktalanul kielégíteni.- Csak úgy egyszerűen... - mondta az elnök. Csodálkozott magán, hogy egy szemernyi indulat sincs benne. Fölényes tudott maradni még most is, pedig ez az igénybejelentés túlment minden határon.- Mi úgy gondoljuk, hogytovábbra is te maradnál a szövetkezet elnöke. Az irányítást átveszem, te pedig csak reprezentálnál. Ahogy eléred az 55 éves kort, kérjük a nyugdíjazásod.- Ez már pimaszság - háborodott fel az elnök. - Takarodj innét, addig amíg jó dolgod van! Anna abban a pillanatban nyitotta az ajtót, amikor Péter hangosan kiáltott: „Takarodj innét”. Az asszony megrettent, vissza akart lépni, de egy csintalankodó fénynyaláb elárulta, hogy ott áll hálóingben az asz- szony.- Gyere - szól halkan Péter. Anna macskaléptekkel indul a férfi felé, aki idegesen doboló szívvel várja. Felejteni kéne a tegnapi kudarcot, a mai magányt.- Ne szólj most semmit - suttogja a fülébe az asszony. Péternek esze ágában sincs szólni. Mit is mondhatna akkor, amikor ekkora ajándékot kap, egészen olyat, mint valamikor még legény korában. Akkor érezte először a felfedezés ízét, azt a csodát, amit egy asszonytest kínál. A Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének küldöttközgyűlése Tolnán, a nagyközségi pátbizott- ság székházában tartotta ülését. Az elnöklő Ulbert Ádám bölcskei tsz-elnök, a megyei szövetség elnökségének tagja üdvözölte a küldötteket és vendégeket, köztük Nagy Ferencet, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét és Fülöp László bátai tsz-elnö- köt, a TOT alelnökét. Bemutatta és köszöntötte a fél évvel ezelőtti ülés óta megválasztott két új tsz-elnököt: Száraz Istvánt, (paksi Dunamenti Egyesült), valamint Pozsonyi Attilát, (tamási Széchenyi Tsz). A javasolt napirend elfogadása után átadta a szót Barsi Mihálynak, a megyei szövetség titkárának, aki szóbeli kiegészítést fűzött a résztvevőkhöz korábban eljuttatott - „az 1988. évi szabályozórendszer-változások várható hatása a termelőszövetkezetek gazdálkodására, a tsz-ek zárszámadásra való felkészülése, szövetségi feladatok" című beszámolóhoz.- A szabályozórendszer változásának várható hatásáról szóló beszámolót a szövetség elnökségének állásfoglalását is tartalmazóan terjesztem a tisztelt küldöttközgyűlés elé megvitatásra és elfogadásra - mondta. - Az elnökség megtárgyalta, megállapította, hogy bár módszerében és megközelítésében vitatható, de a hatás számszerű kimunkálása alkalmas arra, hogy belőle érzékelhető legyen a változás tendenciája. Tudjuk, hogy minden szövetkezet más. Más-más hatású minden év a termelés és gazdálkodás szempontjából, az arra alapozott számítás eltérő hatásmechanizmust jelez visz- sza... Ám egyet szeretnénk nagyon hangsúlyozottan kimondani: a következő időszakban sokkal nagyobb teljesítményt kell produkálnunk ahhoz, hogy jelentős visszaesés ne következzék be, sem szövetkezetenként, sem a megye egészében, sem pedig a szövetkezeti tagság anyagi és szociális ellátottságában. A feladatokat meghatározni csak úgy lehet, ha pontosan, részletesen megtanuljuk alkalmazni a szabályozókat. Megismerjük azok egyes elemeinek, és egészének működési mechanizmusát és az adott szövetkezetre az abból következő tennivalókat. Ez minden szövetkezetre, szövetkezeti vezetőre érvényes követelmény a következő időszakra. Az írásban kiadott beszámolót gondolatébresztőnek szántuk, a közösségért vállalt felelősség jegyében. Mindenki figyelmét felhívni, hogy szorít az idő, most kell még közösen megtanulni a szabályozókat, ..hogy az eddig megszerzett pozíciót megőrizhessük. Nem volt szándékunk a jövőt kilátástalannak bemutatni. Van erőnk, van közös ügyünk, amiért akarunk, és tudunk együtt gondolkodni, közösen dolgozni. Aggódunk és féltjük a gyengéket a lemaradástól, és azokat, akik még nem ismerték fel, hogy a következő időkben másképp kell a szövetkezeti célokért dolgozni. A továbbiakban a nagyobb kockázatról, az adó- és árreform okozta feszültségek levezetése, oldása tekintetében vállalt, megnőtt felelősségről szólt a napirend előadója és az adóreform miatti többlettennivalókról. - Szeretnénk mindenkiben tudatosítani; az új gazdaság- irányítás eszközrendszerét és jogi szabályait most és közösen tanulják az alkalmazók és az ellenőrző szervezetek. Nem válhat senki bűnbakká, se főkönyvelő, se elnök, de a beosztott dolgozó sem. Nem sokkolni kell a végrehajtókat, fel kell készülnünk és kihasználnunk ehhez az adóhatóságok segítőkészségét.- Az idei esztendő lezárásával, a mérlegek összeállításával kapcsolatban azt kérjük szövetkezeteinktől, hogy döntéseikben a ma érdekeltsége mellett vegyék figyelembe a holnap megalapozását. Úgy döntsenek a tartalékok, a fejlesztés, a személyes jövedelem dolgában, hogy az ne csökkentse, hanem megalapozza további lehetőségeinket - mondta befejezésül Barsi Mihály. Izsák Gyula bátaszéki tsz-elnök, a megyei szövetség elnöke a következő napirendhez - a szövetség cselekvési programja - fűzött szóbeli kiegészítést. - Az írásban kiadott programmal kapcsolatban - mint mondta - több helyütt felvetették, hogy az túl sokat vállal fel, több kérdésben túl általános a megfogalmazás, nem a megye arculatára szabott, jobban kellene tükröznie a megyei sajátosságokat.- E megállapítások többnyire jogosak - állapította meg. - Figyelembe veendő azonban, hogy az elnökségi ülés előtt, de napjainkban sem tisztázott még teljes egészében a szabályozórendszer-változás és ennek kihatásai. Ennek következtében minden tekintetben nem számolhattunk a gazdálkodást befolyásoló hatásával sem. Természetesen ezt a végrehajtás időszakában meg kell tenni és ennek hatására korszerűsíteni kell programunkat.- Lévén a megyei szövetség a megye téeszeinek és közös vállalatainak érdek- képviseleti szerve, cselekvési programjában azt kellett megfogalmazni, ami valamennyiünk előrehaladását segíti. Természetesen segítjük az „egyéni” gondok és problémák megoldását is, de ezek egy megyei progrmaba nem illeszthetők be. A program két témájával kapcsolatban szólt részletesebben a szövetség elnöke. A szerkezetváltás szükségességéről és lehetőségéről elmondta többek között, hogy az igényekhez igazodó szerkezet- váltás - belföldi ellátás biztosítása, export növelése - a mezőgazdaságban is elkerülhetetlen. De a sajátosságokból adódóan ez lassúbb folyamat, mint a népgazdaság más ágaiban. Elsősorban biológiai okok miatt, de azért is, mert a termelési folyamatok indításánál még ismeretlenek a mezőgazdasági üzemek előtt az exportálható termékek mennyiségei. Másrészt, a mezőgazdasági termékek döntő többsége az élelmiszer- iparban feldolgozásra kerül. így az itt bekövetkezett feldolgozókapacitás-bővülésnek megfelelően következhet csak be termelésbővülés, illetve szerkezetváltozás. Mindehhez pénz kell, amit a szövetkezetek többsége csak több éves céltudatos munkával tud előteremteni. A továbbiakban arról szólt Izsák Gyula, hogy a megye termelőszövetkezeteiben megvan a reális lehetősége az 1988. évi tervcélkitűzések teljesítésére, a cselekvési program végrehajtására. Néhány szövetkezet kivételével jelentős tartalékokkal kezdi a megye szövetkezeti mezőgazdasága az 1988-as évet. Ez és a hozzáértő, szorgalmas munka nyújt lehetőséget a tervek valóra váltásához és a növekvő termékvolumen előállításához. Bízunk benne, hogy az időjárás és a jár- ványszerűen fellépő növényi betegségek sem okoznak olyan kieséseket, mint 1987-ben. A vitában szót kért és kapott Solymosi József bonyhádi, Ferenczi János dunaföldvári (Virágzó) Lozsányi Sándor sióagárdi, Erős András felsőná- nai és Molnár János értényi tsz-elnök, Fülöp László és Nagy Ferenc, valamint Antus Gyula a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Tolna Megyei Igazgatóságának vezetője. Barsi Mihály összefoglalója után a küldöttközgyűlés elfogadta a beszámolókat. Ezután ugyancsak elfogadta a szövetség jövő évi munkatervét, a küldött- közgyűlés ügyrendjét. Végül Izsák Gyula megemlékezett a szövetség - pontosabban a két területi szövetség, melyek egyesüléséből „született" a megyei - két évtizeddel ezelőtti megalakulásáról. Az elnökség tárgyjutalomal és oklevéllel ismerte el azoknak a küldötteknek a munkáját, akik részt vettek a két területi szövetség megalakításában és azóta folyamatosan küldöttei a megyei szövetségnek.- Add át nekem a szövetkezet irányítását. (Folytatjuk) Izsák Gyula szóbeli kiegészítőt fűz a cselekvési program tervezethez Lakos József a pálfai tsz nyugalmazott elnöke, hosszú időn át a megyei szövetség elnöke átveszi a jutalmat Erős András felszólalása
