Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-27 / 304. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA Ön kérdez 1987. december 27. VASÁRNAP mi válaszolunk XXXVII. évfolyam, 304. szám (4. oldal) ÁRA: 1,80 Ft I A magyar népgazdaság 1988. évi terve A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1987. évi várható fejlődését és jóváhagyta az 1988. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy a gazdaságirányítás és a gazdálkodó szervezetek erőfeszítéseinek eredményeként az 1987. évi gazdasági folyamatokban az 1985-86. évi tendenciákhoz képest szerény, egyes pontokon számottevő javulás tapasztalható. A termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása és a gazdasági egyensúly javítása terén azonban az elért előrehaladás nem kielégítő. Bátaszék, Gyönk, Hőgyész, Nagydorog A megyei tanács elfogadta a jövő évi költségvetést A termelés és a nemzeti jövedelem az 1985. évi visszaesés és az 1986. évi lassú növekedés után élénkült, lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. Az ipari termelés az előirányzottat meghaladóan bővült. Az ipari termékek konvertibilis elszámolású kivitele a termelésnél dinamikusabban nőtt, belföldi célú értékesítésük is emelkedett. Az építőipar teljesítménye nőtt, a lakásépítés ütemessége javult. A mezőgazdasági termelés főleg az aszály és a szőlőültetvények elfagyása miatti terméskiesés következtében jelentősen elmaradt a tervben előirányzottól és alacsonyabb az 1986. évinél. A belföldi felhasználás az előirányzott kismértékű csökkenés helyett bővült. A számítottnál gyorsabb volt a jövedelmek, ezen belül a keresetek növekedése. Ezért is szükségessé vált - hatósági intézkedések révén - a fogyasztói árszínvonalnak a tervezettet meghaladó emelése. A lakosság fogyasztása így is - elsősorban a megtakarítások terhére - számottevően nőtt. A szocialista szektor beruházásai - leginkább a vállalati körben és a tanácsoknál - jelentősen meghaladták a tervezettet, mennyiségük az előző évihez képest emelkedett. A készletfelhalmozás mértéke - elsősorban a belkereskedelmi készletek csökkenése miatt - alacsony volt. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban a kivitel erőteljesen nőtt, a behozatal - a tervezettől eltérően - nem mérAz 1988. évi gazdasági munka fő célja, hogy megkezdődjék a Magyar Szocialista Munkáspárt gazdasági-társadalmi kibontakozási programjának, illetve a kormány ezt szolgáló stabilizációs munka- programjának a végrehajtása. A gazdaságpolitikában és a gazdaságirányításban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a gazdasági szerkezet korszerűsítésének gyorsítását, a gazdasági hatékonyság növelését kell előtérbe helyzeni. Szelektív, az egyensúlyi és a szerkezetkorszerűsitési célokat összehangoló és érvényre juttató, más célokat ezeknek határozottan alárendelő termelési és elosztási politikát kell követni. a) A gazdasági egyensúly javításában a fő cél a konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány növekedésének erőteljes lefékezése. A terv előírja, hogy a folyó fizetési mérleg passzívuma konvertibilis valutákban 500 millió dollár körül alkuljon. Ehhez a külkereskedelmi forgalomban mintegy 250 millió dollár aktívumot kell elérni. Fontos követelmény, hogy az aktívum a gazdaságos kivitel bővüléséből és a behozatal ésszerű megtakarításából származzon. A rubel elszámolású áruforgalom a kölcsönös előnyök alapján bővül. Szorgalmazni kell a fizetőképes hazai keresletnek megfelelő behozatal növelését, a kivitel ezzel összehangoltan emelkedhet, az aktívum legfeljebb 150 millió rubel lehet. Fontos cél, hogy a belföldi pénzügyi egyensúly is javuljon, ezen belül az állam költségvetés hiánya lényegesen mérséklődött. A passzívum lényegesen csökkent, de a tervezett kismértékű aktívum nem jött létre. Az idegenforgalomban a bevételek erőteljesen növekedtek. A fizetési mérleg hiánya az előző évinél lényegesen kisebb lett, de a tervezettet meghaladta. A rubel elszámolású áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal a tervezetthez közelállóan alakult. A cserearányok javultak. A tervezettnél valamelyest nagyobb kiviteli többlet keletkezett. A gazdasági egyensúly más területein - igy az anyag- és árupiacokon - a helyzet érezhetően romlott. Az állami költségvetés bevételei a számítottnál jobban, kiadásai ahhoz közelállóan emelkedtek. A deficit így - döntően az évközi intézkedések eredményeképpen a tervezettnél és az előző évinél lényegesen kisebb lett. A vállalatok jelentős részének pénzügyi helyzete az év során érezhetően kedvezőbb volt a teljesítmények alapján indokoltnál. A fizetés- képtelen vállalatok elleni eljárások megindításában nem történt érdemi előrelépés. A gazdasági szabályozás következetlenségei, a támogatások és kedvezmények széles köre miatt továbbra sem volt kielégítő az összhang a ténylegesen megtermelt és a felhasználható jövedelmek között. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá az 1988. évi népgazdasági terv fő céljait és előirányzatait. séklődjék. Biztosítani kell az anyagi és pénzügyi folyamatok összhangját. Ezt szigorú monetáris politika, az állami támogatások jelentős mérséklése, a minden irányú takarékosság fokozása támassza alá. A belföldi piaci egyensúlyt megfelelő kínálattal, a termelő, a szolgáltató, a kereskedelmi vállalatok jobb együttműködésével is javítani kell. b) A termelés csak az egyensúlyi követelményeknek megfelelő szerkezetben és a hatékonyság növekedésére alapozva emelkedhet. A bruttó hazai termék 1-1,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 1 százalékkal nő. A termelés szerkezetének átalakítását a műszaki fejlődés élénkülésére, eredményeinek hasznosítására is támaszkodva úgy kell meggyorsítani, hogy erőteljesen bővüljön a gazdaságos konvertibilis kivitel és számottevő importmegtakarításra kerüljön sor. Követelmény, hogy javuljon a termékek nemzetközi versenyképessége; fokozódjék a jövedelemtermelő képesség. Érdemi haladást kell megvalósítani a nem hatékony tevékenységek, ezen belül a gazdaságtalan kivitel visszaszorításában, átalakításában vagy felszámolásában, az ezekhez nyújtott támogatások és kedvezmények mérséklésében és megszüntetésében. A fizetésképtelen gazdálkodó szervezetekkel szemben következetesen alkalmazni kell a felszámolási eljárást. c) A terv előirányozza, hogy a belföldi felhasználás, különösen a lakosság fogyasztása mérséklődjék. A bruttó hazai termék belföldi felhasználása körülbelül 1 százalékkal, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 1,5-2 százalékkal csökken. A lakosság fogyasztása 2-2,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 2,5-3 százalékkal mérséklődik. A közösségi fogyasztás reálértéke nem emelkedhet. A kibontakozást elősegítő, hatékony, egyensúlyjavító fejlesztések forrásai - főleg a feldolgozóipar és az agrárszféra versenyképes tevékenységeinél, valamint a távközlésben - bővülhetnek, más területeken a beruházások mérséklődnek. d) Meg kell gyorsítani a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését, fokozottabban hozzáigazítva a gazdaságpolitika követelményeihez. Olyan gazdálkodási környezetet kell kialakítani, amelyben tartós gazdasági kényszer érvényesül a vállalkozói készség fokozására, a bel-és a külpiaci igényeknek megfelelő kínálatnak, főleg a konvertibilis exportnak a növelésére, a nagyobb jövedelem- termelésre. A szabályozóelemek összhangjának erősítése, a szigorú pénzügyi és költségvetési politika, a határozott gazdaságirányítási magatartás révén javul a pénzügyi egyensúly; a belföldi vásárlóerő csak a tervben előirt keretek között alakulhat. e) Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztés eredményeinek a termelésben történő hasznosítását. Ennek elősegítése érdekében az általános közgazdasági környezet és a finanszírozás korszerűsítésével el kell érni, hogy a műszaki fejlesztés egyre inkább vállalkozói jellegű tevékenységgé és érdekké is váljon. Szélesedni fog az innovációs bankok tevékenysége, ezek - kockázati tőkebefektetés révén is - az eddigieknél nagyobb mértékben finanszírozzák az új műszaki ötleteken és eljárásokon alapuló akciókat, vállalkozásokat. A kutatás- igényesebb gazdálkodó szervezeteknél - mások terheinek egyidejű növekedése mellett - mérséklődik a központi műszaki fejlesztési hozzájárulás. Megszűnik a gazdálkodó szervezetek kőtelező műszaki-fejlesztési alap képzése. A termelő ágazatok fejlődése A terv szerint az ipari termelés a szerkezeti változások mellett, az egyensúlyi követelményekkel összhangban, 1 százalékkal növekszik. A hozzáadott érték, illetve a konvertibilis elszámolású kivitel a bruttó termelést meghaladó mértékben bővül. Az értékesítési lehetőségeknek megfelelően az átlagot meghaladóan nő a könnyűvegyipari és a gépipari termékek termelése és konvertibilis elszámolású kivitele. Csökken a hengereltacél-, a kar- bamid- és a polipropilén-kivitel; ezt más, gazdaságosabb exporttal szükséges pótolni. Az ipari - elsősorban a gépipari - termékek rubel elszámolású kivitele csak a behozatallal arányosan bővülhet. Az export szerkezetét úgy kell változtatni - egyeztetve az érintett KGST-országokkal -, hogy csökkenjen a támogatásigényes kivitel, növekedjen a fajlagosan alacsony konvertibilis elszámolású importot tartalmazó, gazdaságos termékek aránya. Az ipari termékek konvertibilis elszámolású behozatalának csökkenését segítse a gazdaságos importhelyettesítő tevékenységek bővülése, különösen részegységekből és alkatrészekből, más közbenső termékekből, egyszerűbb fogyasztási cikkekből. Állami szervezőmunka is elősegíti, hogy az importot helyettesítő termelés erőteljesebben járuljon hozzá a hazai ke- (Folytatás a 2. oldalon.) Karácsony előtt, ez évi utolsó ülésén döntött a megyei tanács a megye tanácsainak jövő évi költségvetéséről. Határozatában Tolna Megye Tanácsa megállapította, hogy jövőre a gazdasági fejlődés feladatai, a bevezetésre kerülő adóreform hatásai szigorú feltételeket diktálnak a tanácsi gazdálkodás területén is. Az ellátás különböző területein a feszültségek további fokozódása várható. A tervben meghatározott fő célok teljesítése, az intézmények zavartalan működtetése több irányú intézkedést igényel, természetesen nemcsak a megyei, hanem a helyi tanácsok hatáskörében is. A megváltozott feltételek miatt a VII. ötéves terv irányszámai valamennyi területen nem tarthatók, ezért ismételten át kell tekinteni a feladatokat, és a korlátozottabb lehetőségek függvényében kell dönteni az új rangsor felállításáról. Mindez nem azt jelenti, hogy az ötéves terv kiemelt feladatai érvényüket vesztették. A támogatási rendszerek, mind az országos, mind pedig a megyei továbbra is a lakás, az egészségügyi és szociális ellátást, valamint a középiskolai tanterembővítést, illetve az egészséges ivóvíz- ellátást segítik. Ezekhez, ha csökkentett mértékben is, de megmaradnak a támogatások. A fejlesztési célok újragondolása a lakosság és társadalmi szervezetek, illetve érdekképviseleti szervek széles körű bevonásával történjék, hangsúlyozza a megyei tanács határozata. Annak érdekében, hogy a lakosság széles körét érintő alapellátás színvonalában nagyobb romlás ne következzen be, a gazdálkodásban következetesen érvényt kell szerezni a takarékosságnak, a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználásának. Egyes területeken lehetőség mutatkozik a költségek csökkentésére is, illetve a költségvetési szervek hatékony működtetésével is enyhíthetők a feszültségek. Egyik fontos kérdés a szervezeti rendszer felülvizsgálata, ennek eredményeképpen megszüntethetők a párhuzamosságok, a felesleges szervezetek és feladatok. Intézkednek az alacsony kihasználtsággal működő intézmények ésszerűbb hasznosításáról, a belső erőforrások jobb kihasználásáról. A nehezebb körülmények között megnő a szerepe például a tanácsok egymás közötti gazdasági együttműködésének és a helyi erőforrások jobb kihasználásának. Továbbra is szükség van a széles társadalmi összefogásra. Jövőre a megye tanácsai és intézményei összesen valamivel több, mint 4,4 milliárd forint bevétellel számolhatnak. Ebből az Összegből működési, fenntartási és felújítási feladatokra - a gazdálkodási tartalékokkal együtt - mintegy 3,3 milliárd forintot költhetnek el. Ez 20,4 százalékkal több, mint az elmúlt évben volt, de már benne van a forgalmi adó miatti növekedés, vagyis a tényleges emelkedés csak 7,9 százalék. Az áremelkedések viszont természetszerűen ezt a területet is érintik. Összességében tehát az előirányzatok mérsékeltebb lehetőséget tartalmaznak. Ezért kizárólag a kiemelt területeken, vagyis az egészségügyi és szociális ellátás és az oktatás körében van lehetőség a támogatások növelésére, a megvalósuló fejlesztések működéséhez szükséges pénz biztosítására. A fejlesztési célú kiadások között újra kellett szabályozni az úgynevezett fejkvótát is. E szerint a megyeszékhelyen állandó lakosonként 1100 forint jut, a többi városban 750, a nagyközségekben pedig 650 forint. A községekben ez az összeg 460 forint lesz jövőre. A fejkvóta a megyeszékhelyen 58 százalékkal, a többi városban 55-tel, a jelenlegi megyei irányítású nagyközségeknél 25, a többinél 8 százalékkal lett alacsonyabb. A községi tanácsoké nem változott, viszont már tartalmazza a forgalmi adó ellensúlyozását is. A megyei céltámogatások maradnak, vagyis elsősorban a kiemelt feladatokat szolgálják. A fejlesztéseknél le kell mondani a szekszárdi új középiskola, a dombóvári szakmunkásképző tornatermének építéséről, illetve ezek elkezdéséről, és a tervezett szociális bérlakások többségéről. Az év utolsó tanácsülésén megtárgyalták és elfogadták a hatósági ügyintézések tapasztalatairól szóló előterjesztést is. Tolna Megye Tanácsa 1/1987. (XII. 23.) számú rendelete pedig az alábbiakat tartalmazza. Bátaszék, Gyönk, Hőgyész és Nagydorog Nagyközségi Közös Tanács szervei tevékenységét közvetlenül megyei irányítás alá vonják. Ezzel újabb lépést tett a megye a kétszintű igazgatás megvalósítása felé. -iAz 1988. évi terv fő gazdaságpolitikai céljai és a gazdaságirányítás feladatai Az egészségügyi és szociális ellátás fenntartására több mint 1,1 milliárd forint jut
