Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

1987. december 1. Képújság 3 MÚZEUMAINK Századfordulói fagöröndős, váltvaforgatós eke, amit iparos- ember készített A palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola méltán lehet büsz­ke gazdag gyűjteményére, mely tulajdonképpen mezőgazdasági állandó kiállí­tásként várja - az iskola területén lévő különálló épületben - a látogatókat. Te­hát érdemes ide betérni a tanulmányi kiránduláson lévő diákoknak, de mint ide­genforgalmi nevezetességgel is lehet számolni a múzeummal. A kiállítás első részében - ezt 1985 márciusában, a Csapó-napokon adták át - a látogatók a képek segítségével ismerkedhetnek meg Csapó Dániel, az első magyar nemzetgazda reformkori terveivel. A második teremben a régi mező- gazdasági eszközökkel ismerkedhet a látogató - természetesen a fejlődés tör­ténetét követve -, a harmadik részben pedig a mezőgazdaságot kiszolgáló ipa­rosmesterségek - kovács, bognár, pék és húsfeldolgozó - szerszámai találha­tók. Egyébként minden eszköz mellett feltüntették annak korabeli nevét és úgy­szintén az ajándékozóét is. Mi pedig ezt tesszük Beödök Bertalan nevével, az is­kola volt diákjáéval, aki jelenleg ugyanitt tanár és a múzeum „igazgatója”. Bognár- és kovácsmesterségek szerszámai Egy sorvadas anatomiaja Szövetkezet a lejtőn (1.) Különösebb baj nincs, majd kilábalunk Leg­A Tolna megyei ipari szövetkezetek cí­mű - háromévenként megjelenő kiad­vány 1982. évi számában a következő sorok szerepelnek négy nyelven, illuszt­rálva négy fotóval: A Szekszárdi Szabó Szövetkezet Magyarország öt legna­gyobb ruházati ipari szövetkezete közé tartozik. A termelés mintegy 95 szá­zalékát exportáljuk. Felső-, sport- és sza­badidő-ruházatunk iránt a kereslet évről évre növekszik. Korszerűség, minőség, praktikusság, legújabb divat: ez a leg­főbb törekvésünk. Gyártmányaink általá­ban a legújabb alapanyagból, a minden­kori új divatirányzatnak megfelelően kor­szerű technológiával készülnek. Mindez igaz... volt. Akkor. Amint hogy igaznak kell elfogadni az OKISZ-nak azt az értékelését-elemzését, amely szerint az 1987. első félévi mérlegadatok alap­ján az ország 19 megyéjében működő mintegy négyszáz, a könnyűiparhoz tar­tozó szövetkezet közül 1-2 tucatnyi - 1987. első felében összesen 34,2 millió forint veszteséget „produkált”. Tizennégy megyében. Tizenháromban a veszteség összesen 24,6 millió, Tolnában 9,6. És ez az egyedüli veszteséges szövetkezet: a Szekszárdi Szabó Szövetkezet nemcsak a nyolc könnyűipari szövetkezet között, hanem a megye egész szövetkezeti ipa­rában. Tehát most is „leg” - sőt a „leges- leg”. Csakhogy ellenkező előjellel. Nincs még egy megye az országban, ahol a könnyűipar szövetkezeti ágazatában ösz- szesen ekkora veszteség „képződött” volna. Nem kéne foglalkozni a dologgal, ha átmeneti jelenségről volna szó. Ám itt már tartós és egyre lefelé irányuló tendenciát kell látni, és ennek összetevőit feltárni. De térjünk vissza az első megállapítás­ra: A szövetkezet öt-hat évvel ezelőtt a megye legjobbjai közé tartozott. Ami a profilját illeti, - textilkonfekció-ipar - mind termelését, mind az exportot, mind a nyereséget tekintve megelőzte „tár­sait”, a Tolna Megyei Ruhaipari, valamint a Bonyhádi Ruházati Szövetkezetei. Ma szinte minden termelési, hatékonysági mutató tekintetében, de főleg a gazdál­kodás eredményét tekintve, messze mö­göttük kullog. Az összehasonlítás ellen következete­sen tiltakozik a szövetkezet elnöke, mondván: egészen más náluk a ter­mékstruktúra. Ám a „versenypálya” azo­nos, mind a belföldi, mind a külpiaci. Le­het és kell összehasonlítani. De hasonlít­suk megint az országoshoz. Néhány mu­tató: A textilruházati ipari termelése (szö­vetkezeti szektor) 1980-85 között 7 szá­zalékkal nőtt. Nem rubel elszámolású ex­portja 17, a rubel elszámolású 73 száza­lékkal emelkedett. A nyereség 8 száza­lékkal nőtt. Tehát nincs válságban ez az iparág. És ha korábbi „önmagához" hasonlít­juk a szövetkezetét? Az eredmény lesúj­tó. Míg az előző évek 8-11 milliós nyere­ségével szemben 1980-ban 22, 81-ben csaknem 30, 82-ben 23,9 milliót ért el, 83-ban mindössze 477 ezer forint nyere­ség képződött. Utána pedig hullámzóan 8 és 12 millió között. Ám ez sem arányo­san megosztva az év folyamán, hanem rendszerint az év első felében minimális volt az eredmény, sőt több alkalommal veszteség volt, amit többé-kevésbé az év végére sikerült „átbillenteni”. ‘Erről bő­vebbet majd később. Az egyenetlen ter­melés és nyereségképződés súlyos pénzügyi zavarokhoz vezetett, a késedel­mes befizetések miatt késedelmi kama­tok, bírságok fizetésére került sor - az utóbbi években évi 4-5 millió forint. Ma már évek óta ott tart a szövetkezet, hogy máról-holnapra él, a puszta fennmaradá­sáért küzd és hogy az állam iránti kötele­zettségeit teljesíteni tudja, elkezdte a „kiárusítást”. Nem a termékekét, hanem ingatlanaiét. A bajok egyik oka - az elnök szerint Mint a városi párt vb, mind a Kiszöv több alkalommal foglalkozott a szövetke­zet problémáival, feltárva a helyzetet, ele­mezve az okokat. Legutóbb, ez év októ­berében ismételten a városi párt vb elé került a szövetkezet helyzete, pontosab­ban dr. Kalmár József elnök újrajelölésé- nek kérdése. Terjedelmes beadványá­ban igyekszik kisebbíteni a helyzet sú­lyosságát, másrészt, indokolni a bajok forrását. Ezúttal ragadjunk ki egyet. (Többre is sor kerül a későbbiekben.) Az 1983-as katasztrofális visszaesést (477 ezer forintos nyereség) a követke­zővel magyarázza: „Ezt az évet egy hosz- szú belső és külső elnökválasztási harc előzte meg. Ezt az évet a tagság jelentős részének, akaratának megerőszakolását jelentő elnök (ez én vagyok) külső erők - által való idehelyezése előzte meg... Ezek a külső erők 1983-ban nem takartak mást, mint az MSZMP Városi Bizottságát, valamint a Tolna Megyei Kiszöv szerve­zetét. Mindig is biztos voltam abban, hogy a bizonytalan helyzet jelentősen rontja egy gazdasági egység eredmé­nyeit, de be kell hogy valljam, hogy a számszerű kimutathatóságot csak ezen anyag összeállítása során találtam meg”, majd folytatja: „Mi jellemzi az 1987-es évet? Az elnökválasztási harc (még nem belső) már 1986-ban megkezdődött. A Kiszöv elnöke 1986. novemberi küldött- közgyűlésen igyekezett a vezetés becsü­letét megingatni...” Próbáljuk meg a rész­kérdések - amelyekre a későbbiekben vissza kell térni - közül a lényeget kira­gadni: Megingatja az elnökváltás okozta bizonytalan helyzet a gazdálkodást. Előbb a „megtalálásról”. Itt mellétalá­lásról van szó. Ugyanis az elnökváltás - dr. Kalmár József megválasztása - 1982 nyarán történt, tehát semmiképp a szö­vetkezet történetében legalacsonyabb nyereség évében, 1983-ban. Ami pedig a már említett lényeget illeti: Nem volt el­nökválasztási harc, megnyilvánult ellen­kezés az elnökjelölttel szemben, ám a pártbizottság és a Kiszöv kiállt mellette. Sokan az előző elnök mellett tették le a voksot, de ekkor ő ért szót és javasolta megválasztani a jelöltet, mondván, hogy az ő egészsége megromlott, folyamatban van a leszázalékolása. Azóta is rokkant­sági nyugdíjban van. Most sincs, illet­ve nem volt elnökválasztási harc, hogy mi volt, arra is vissza kell térni. Másutt nem okozott visszaesést Utánanéztem. A megye szövetkezeti iparában az utóbbi években sok elnök­váltás volt. Nagyrészt nyugdíjazás miatt. Sehol sem okozott gazdasági megren­dülést a változás. Egyszerűbb volt ott, ahol szövetkezeten belül oldották meg az utódlást, lévén a jelöltnek sok helyi, és vezetői tapasztalata. Kissé bonyolultabb volt, ha „kívülről” kellett elnököt hozni. Ám az illető jól felkészült vezető volt és beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Egy példa erre: Amíg ehhez a sorozat­hoz gyűjtöttem az anyagot, a véletlen ho­zott össze a tamási Ta-Lux elnökével. A közös a szekszárdi és a tamási szövetke­zet között, hogy mindkettő Tolna megyei szövetkezet. És hogy őt is „kívülről”, (az erdőgazdaságból) „hozták”, és véletlenül őt is Kalmárnak hívják, csakhogy István­nak. Az iparághoz nemigen volt köze, lé­vén faipari mérnök és munkavédelmi mérnök. De vezetni, azt tudott. Először a frissen megkapott kitüntetéséhez, a Munka Érdemrend ezüst fokozatához gratuláltam, majd megkérdeztem, ho­gyan sikerült elfogadtatnia magát a szö­vetkezeti kollektívával. Gondolkodott egy kicsit, majd válaszolt: Becsületesen dol­goztam, megbecsültem az ott talált veze­tőket, munkásokat. Egy részük ismert már korábbról, de mint minden ilyen esetben, voltak, akik viszolyogtak... - És hányán találhatók most is ott az akkori - tizenkét év előtti - vezetőgarnitúrából? - Mindannyian. Azaz, néhányat előléptet­tünk, a nyugdíjazás folytán megürese­dett beosztásba. És hogy el ne felejtsem hozzátenni: nagyon sokat tanultam tőlük. Főleg az első években. Lényegében ugyanezt mondta Balázsi István, a gyönki Spirál ugyancsak „kívül­ről hozott” elnöke, hozzátéve, hogy meg­választásakor a mélyponton volt a szö­vetkezet. Kalmár István válaszának utol­só része nagyon elgondolkodtatott. Ezért tettem föl dr. Kalmár Józsefnek is ugyan­ezt a kérdést. Erről részletesebben hol­nap. A Ta-Lux-ról még csak annyit, hogy nyereségét 1980-85 között megkilenc- szerezte, rubel-exportját meg tizenki- lencszerezte(l) betört a tőkés piacra és szinte évről évre bővül, terjeszkedik, gya­rapodik. Megérdemelten kapta a kitünte­tést az elnök. De vehetünk közelebbi példát is, a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkeze­tét. Az első, „kívülről jött” elnök Gróh Jó­zsef volt, 1962-ben választották meg. Ti­zennégy év múlva búcsúztatták, elérvén a nyugdíjas kort, maga kérte fölmentését. A közel másfél évtized alatt fölvirágoztat- ta - no nem egyedül, hanem jól kivá­lasztott vezetői gárda és a megbecsült tagság segítségével a szövetkezetét. El­nöksége utolsó évében lett a sárközi „Ki­váló Szövetkezet”. Puszta véletlen, hogy nálam van az a magnókazetta, amelyen ezt az ünnepséget rögzítették. Ünnepi beszédek, meghatott szavak, kérés és ígéret, hogy továbbra is számítanak, szá­mítsanak segítségére. Bejelentése an­nak, hogy Gróh elvtárs másnap kapja meg a Munka Érdemrend arany fokoza­tát. Ő már három éve halott, a családjától tudtam meg, még tavaly, mélységesen fájlalta, hogy a szövetkezet részéről ezt egyszer sem vették igénybe. Mást is fájlalt, de most ne erről essék szó a to­vábbiakban. A magnószalagon ott van a jelölő bizottság javaslata is, amelynek alapján megválasztásra került dr Kalmár József. Hogy a váltásnak mi lett a követ­kezménye, nem jártam utána. A nyereség nagyjából egy szinten mozgott, ám 1980- ban másfél millióra csökkent, a követke­ző esztendőben 2,1,1982-ben 2,2 millió volt. Évközben jött át az elnök a szekszár­di szabókhoz. Az új elnök Sárközben Molnár Lászlóné, szintén „kívülről”. El­nöksége első teljes évének produktuma: 4,4 millió forint nyereség. A következő évben ötmillió, 1985-ben egymilliós csökkenés, ekkor ment nyugdíjba Mol- nárné. Az új elnök dr. Záborszky Ju­dit. 1986-ban a nyereség csaknem egy­millióval emelkedik, 4,9 millió forintra és ez év első kilenc hónapjának eredménye - tehát a háromnegyed évi - 4,4 millió fo­rint. Az elnökváltás tehát sehol sem idézett elő törést, a szabó szövetkezet esetén kí­vül. Azaz, még egy helyen, a sárköziben. Ám ellenkező előjellel. Fölfelé. Dr. Kalmár József álláspontját osztja e tekintetben Vincze Istvánná párttitkár is, sőt kibővíti: Harminc éve vagyok ott, azó­ta az ötödik elnök a Kalmár elvtárs. Itt mindig is bizonytalanságot, visszaesést okozott a váltás. Utánanéztem, visszame­nőleg 1970-ig találtam adatokat. Különö­sen az elnökváltások éveit figyeltem. Nyomát sem találtam visszaeséseknek. Rájuk és az olvasókra bízom az ilyesfajta tájékoztatás megítélését. Egyébként mindkettejük véleménye a helyzetet és a perspektívát illetően azo­nos: Különösebb baj nincs nálunk, csak szűnjön meg az a nyomás, ami immár évek óta ránk nehezedik és hagyjanak bennünket nyugodtan dolgozni. Ez tük­röződik a címben. JANTNER JÁNOS (Következik: Veni, vidi, vincebo) Ismerős ismeretlenek Mi az az IMF? Az IMF - a Nemzetközi Valuta Alap - az ENSZ szakosított pénzügyi szervezete, me­lyet 1944-ben hoztak létre. Eredeti, legfontosabb célja az volt, hogy a vele egy időben létrehozott, a tőkés országok pénzkapcsolatainak elveit és intézményrendszerét tar­talmazó úgynevezett aranydeviza-rendszer szabályainak betartását ellenőrizze, a há­borúban meglehetősen szétzilálódott nemzetközi kereskedelem minél zökkenőmen- tesebb fejlesztése érdekében. Idővel azonban mindinkább előtérbe került az IMF hite­lezési tevékenysége. Az IMF hitelezési lehetőségét - mint minden más pénzintézetéét - alaptőkéje bizto­sítja. Az alaptőke a tagországok kvótabefizetéseiből adódik (az alapításkor 32 ország volt tagja a szervezetnek, ma közel 150), a kvóták nagyságát az egyes országok gaz­dasági teljesítőképessége határozza meg. A kvótának kiemelkedő jelentősége van, mivel ettől függ a hitelnyújtás összege. Az eredeti elképzelések szerint az IMF átmeneti fizetési nehézségek áthidalására kívánt csak hitelt nyújtani, de mára gyakorlattá vált, hogy a tagállamok egyes gazdaságpoliti­kai céljaik megvalósításához és a fizetési mérlegük tartós hiányát előidéző okok fel­számolására vesznek föl hitelt. Az IMF a nemzetközi pénzpiaci feltételeknél kedvezőbb kamatokkal és futamidőkkel nyújtja tagjainak a hiteleket. Emiatt - bár az IMF szigorú ellenőrzéshez köti a folyósítást - komoly előnyökkel jár az IMF-tagság. Az IMF-től egy tagország három év alatt kvótájának 450 százalékáig vehet föl hitelt. Magyarország 1982 májusától tagja a szervezetnek, a szocialista országok közül tag még Románia, Jugoszlávia, Kína, Vietnam és Kuba. Magyar—osztrák vegyes vállalat INNOWELD Kft. néven magyar-oszt­rák vegyes vállalat kezdte meg működé­sét Gödöllőn. A harmincmillió forintos alaptőkével létesített hegesztéstechnológiai, korlátolt felelősségű társaságot a gödöllői MÉM Műszaki Intézet Korrózióvédelmi és Javí­tástechnológiai Műszaki Fejlesztő Leányvállalata, a Budapesti Agrobank Rt., a Komáromi Mezőgazdasági Kombi­nát, a Miskolci Mezőgazdasági Gépgyár­tó Vállalat, valamint az ausztriai Interweld GmBH alapította. A vegyes vállalat tagjai a különleges hő-, korrózió- és kopásálló hegesztő- anyagok kutatásában, ipari alkalmazá­sának kidolgozásában, ezek felhaszná­lásával gépalkatrészek és szerkezeti egységek fejlesztésében, a termékek nyugati piacokon való értékesítésében működnek együtt. Tervezik pédlául a MÉM Műszaki Inté­zet szabadalma alapján gyártott, különle­gesen kopásálló földmunkagépek, mar­kológépek, bányászati eszközök ke- ményfém-alkatrészeinek közös gyártá­sát és értékesítését. Tervbe vették a gödöllői konstrukciójú mezőgazdasági gépek, talajművelő eszközök, valamint az osztrák licenc alapján gyártott különleges hő- és korrózióálló vegyipari hegesztőanyagok tőkés piacokon való értékesítését is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents