Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-22 / 301. szám
MA Kirakati őrjárat 1987. december 22. KEDD XXXVII. évfolyam, t 301. szám ÁRA: 1,80 R (3. oldal) Megkezdődött a téli nagyjavítás Uj szerelőcsarnok a vízitársulat telepén Javítás alatt a DH-411-es kotrógép Ülést tartott a Minisztertanács Kormányszóvivői tájékoztató A Szekszárd-Paksi Vízitársulat szekszárdi telephelye a közelmúltban új szerelőcsarnokkal gyarapodott. Az épület létrehozását nemcsak a meglévő, régi, mintegy húszéves műhely elavultsága indokolta: a vízitársulat gépparkja folyamatosan bővült, korszerű dózerek, kotró- és drénezö gépek is érkeztek. Ezek javítása, karbantartása megfelelő körülményeket, technológiai váltást igényelt, ezért épült a tágas, világos, kilencszáz- nyolcvan négyzetméter alapterületű szerelőcsarnok. A tervezést a szekszárdi Agroterv, a kivitelezést a Kőműves Ipari GMK végezte, a költségek közel kilenc és fél millió forintot tettek ki. A gázfűtéses helyiség nagy előnye, hogy egyszerre több teherautó és nehézgép is elfér, mozoghat benne, így a jövőben meg lehet szüntetni a szabadtéren történő szerelést. Jelenleg a téli nagyjavítás kezdődött el az épületben, a nehézgépeket átvizsgálják, téliesítik, s azok csak tavasszal állnak ismét munkába. -szá-smA Minisztertanács hétfői üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács hétfői ülésén áttekintette a pályakezdő és a műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülésének helyzetét. Az elfogadott határozat lehetőséget teremt a pályakezdőknél az alapbérek növelésére, a műszakiaknál az ösztönzés javítására. A kormány felemelte a tudományok doktora címmel rendelkezők illetményét. A Minisztertanács határozatot hozott a nyugdíjak és egyéb ellátások emeléséről, valamint az életkörülményeket javító társadalombiztosítási intézkedésekről és a rokkantsági járadék bevezetéséről. A Minisztertanács javasolta a magánkereskedelemben foglalkoztatható alkalmazottak számának növelését. Ezzel összefüggésben módosította a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről szóló jogszabályokat. * Az ülést követő kormányszóvivői tájékoztatón Bányász Rezső részletesen szólt (a Magyar Hírlap kérdésére) a megemelt összegű ellátásokról, amelyeket az érintettek már 198S januárjában kézhez kapnak. Elmondotta: a hetven éven felüliek és a súlyosan rokkantak nyugdíját 1988-ban 15 százalékkal, de legalább havi 330 forinttal emelik. Az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés keretébe tartozók ellátását további 210 forinttal kell kiegészíteni. A baleseti járadékoknál a kiegészítés összege 100 forint, illetve az úgynevezett negyedik fokozatúaknái havi 210 forint. Havonta 330 forinttal egészül ki a nyugdíj mellett folyósított házastársi pótlék, a nyugdíjas házastárs utáni jövedelempótlék pedig 180 forintról 390- re emelkedik. Döntés született a családi pótlék és az egygyermekes családok jövedelempótlékának emeléséről is. A családi pótlék - mint ismeretes - gyermekenként most 400 forinttal növekszik, a gyermek hároméves koráig pedig további 100 forinttal. Ugyancsak 400 forinttal nő, havi 350 forintról 750-re, az egy gyermek utáni jövedelempótlék is. A tartósan beteg és a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott gyerek utáni családi pótlék növekedése gyermekenként 500 forint. A gyermekgondozási segély mellett folyósított jövedelempótlék havi 330 forinttal egészül ki, tehát 930-ra emelkedik, az oktatási intézmények hallgatóinak ösztöndíja pedig havi 210 forinttal nő. A kormány döntött egyes társadalombiztosítási kérdésekben is. Eszerint a munkáltatónak fizetés nélküli szabadságot kell biztosítania a dolgozó részére, ha azt közeli hozzátartozójának otthoni ápolására, vagy saját lakásának magánerős építésére kéri. Ennek időtartama a társadalombiztosítási járulék fizetése esetén biztosításban eltöltött időnek számít. A kormány határozott a rokkantsági járadék intézményének bevezetéséről is. Ez a teljesen munkaképtelen, családban gondozott személyek részére jár, állam- polgári jogon. Széles körű vita bontakozott ki a Minisztertanácsban a pályakezdő és a műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülésének helyzetéről. Ennek kapcsán (a Magyar Rádió kérdésére válaszolva) a szóvivő bejelentette: a kormány úgy döntött, hogy a pályakezdő értelmiségiek kezdő fizetését 1988. szeptember 1 -jével fel kell emelni, vagyis már ekkor el kell érni a bértarifában eredetileg 1991 januárra tervezett mértéket. A jövő év szeptemberétől esedékes alapbéremelést részben a vállalatok sa-, ját bérfejlesztési alapjából, részben pedig a költségvetésből fedezik. Az innovációs folyamatban résztvevő alkotó műszaki értelmiség helyzetének javítását kiemelt feladatként kezeli a kormány. A műszakiakat nagy arányban foglalkoztató vállalatoknál a jövő évben központi (Folytatás a 2. oldalon.) Németh Miklós a Szovjetunióba utazott Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára az SZKP Központi Bizottságának meghívására hétfőn a Szovjetunióba utazott. Kíséretében van Kovács Imre, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Napirenden: a tsz-ek gazdálkodása Ifjúsági turizmus és sportpolitika Az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága mellett működő Ifjúsági Munkabizottság tegnap ülést tartott. Simon Károly, az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda tolna megyei kirendeltségének forgalmi helyettese az ifjúsági turizmus helyzetéről, feltételeinek alakulásáról tartott tájékoztatót. Mint elmondotta, a Szovjetunióba a KISZ KB által támogatott testvérmegyei csoportokon kívül nehéz utazást szervezni. Az NDK-beli utazások terén erőteljes visszaesés tapasztalható. A jugoszláviai üdülések iránt megnőtt az érdeklődés, vonzó a bolgár tengerpart, közkedveltek az erdélyi és a tátrai utazások is. A nyugati lehetőségek közül szinte mindegyik értékesíthető. Kuhl Mihály, a Tolna Megyei Tanács V. B. ifjúsági és sportosztályának vezetője a sportosztály tevékenységéről és további feladatairól tartott tájékoztatást. Összességében megállapította, hogy a megyei ISO a fennállása óta eltelt rövid idő alatt igyekezett az új feladatokat elsajátítani. A jövőben fokozottabb hangsúlyt kell helyezni a társadalmi és tömegszervezetekkel, a megyei tanács szakigazgatási szerveivel való együttműködésre, a diáksportra, az ifjúsági turizmusra és az egészségmegőrző program végrehajtására. A területi munka javításával hatékonyabb segítséget kell adni a helyi tanácsok ifjúsági és sportpolitikai feladatainak ellátásához. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hétfőn, a Szövetkezetek Házában ülést tartott. A testület a tsz-ek idei eredményeit és a jövő évi gazdálkodási feladatokat elemezte. A tanács elé terjesztett írásos anyag megállapította: a közös gazdaságok termelésének értéke az idén az előzetes értékelés szerint mintegy 255 milliárd forint lesz. A mezőgazdasági termelés az egy évvel korábbihoz képest négy százalékkal csökkent, ami részben az aszály következménye - ez a kalászos gabonatermelést érintette kedvezőtlenül -, de a fagy által okozott szőlőkárok is visszavetették a szövetkezeti bevételeket. A gyümölcstermesztésben is kiesés mutatkozott. Az állattenyésztésben a sertés- és a baromfiágazatokban a tsz-ek sikeres erőfeszítést tettek a teljesítmények szinten tartására, illetve javítására. Mindez nem mondható el a szarvasmarha- és a juhágazatról, ahol az állomány tovább csökken, ezért ismételt elemzésekre és újabb intézkedésekre van szükség. A szövetkezetek beruházásainak értéke ebben az évben meghaladta a 23 milliárd forintot, ami csaknem negyedével volt nagyobb a tavalyinál. Főleg az állattelepeken élénkült meg a fejlesztés és a rekonstrukció. Gépekből a vásárlás változatlan értékű volt, ezen belül az üzemek kevesebb tőkés géphez jutottak, és ötödével több hazai gépet vásároltak. 1988- ban a termelőszövetkezeteknek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt fokozni kell teljesítményeiket, és az ipari üzemágakban is előrelépésre van szükség ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a népgazdasági terv előirányzatainak. Ez - mint ismeretes - a mezőgazdasági termelés 5-5,5 százalékos növelésével számol. Az írásos dokumentumhoz Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta, hogy az idei esztendő figyelemre méltó fejleménye: a mezőgazdasági nagyüzemek eddig legjobban teljesítő harmadának fejlődésében a megtorpanás jelei mutatkoznak. Immár megszokottjelenségnek számít, hogy a gyenge adottságú üzemekben évek óta gondok mutatkoznak a jövedelmezőséggel, a termelési érték alakulásával, ám az, hogy fékeződött a termelőszövetkezetek élcsapatának lendülete, átfogó elemzést igényel. Ha ugyanis az élboly nem képes megőrizni korábbi dinamikáját, ez a középmezőnyre is hatással van. Annál is inkább, mert legjobb termelők tapasztalatait mindig is szívesen hasznosították másutt is. A lemaradó, általában gyenge adottságú, központi segítségben részesülnek azért, hogy megkezdhessék a felzárkózást. Számukra megoldás lehet, hogy - élve a szövetkezeti formák gazdagításának lehetőségével - esetenként szakszövetkezeti gazdálkodásra térnek át. Ebben a formában rugalmasabban dolgozva elkerülhetik a gyakori szanálást és vezetőségváltást. A tsz-ek eléggé bátortalanul közelítenek ehhez a lehetőséghez, ezért szükség van az érdekvédelem és a területi irányítás támogatására - hangsúlyozta. A testület végül állásfoglalásban rögzítette a fontosabb tennivalókat. A könnyűszerkezetes elemekből épült szerelőcsarnok
