Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-21 / 300. szám

1987. december 21. ( TOLNA • 2 tíÉPÜJSÁG NDK-NSZK Az alapszerződés 15 éve Mai kommentárunk Konfliktus karácsony küszöbén A béke és szeretet ünnepének közeledtével egyre mélyül a konfliktus az Izrael ál­tal megszállt területeken. A vallási szempontból kivételesen fontos Ciszjordániában és a gázai-övezetben egymást érik a halálos áldozatokat követelő összecsapások az arab lakosság és az izraeli rendfenntartó erők között, nő a veszélye egy esetle­ges dél-libanoni hadjáratnak. Ilyen előzmények után utazik hétfőn Moszkvába Husz- szein jordániai király, hogy a rendezés különféle módozatairól tárgyaljon a szovjet vezetőkkel. A térségben fenyegető konfliktus miatt pedig összeül az ENSZ Bizton­sági Tanácsa, hogy megvitassa a mohamedán országok által benyújtott határozati javaslatot. Husszein nem véletlenül látogat ezekben a napokban éppen a Szovjetunióba. A két nagyhatalom közül ez az, amely a békés, tárgyalásos rendezést igyekszik elő­mozdítani, az Egyesült Államok inkább saját érdekeinek érvényesítését tartja szem előtt. A jordániai uralkodó tehát nyilvánvalóan Moszkva támogatásával szeretne előrejutni a hosszan elnyúló válság megoldása felé. Az ENSZ-ben folyó vitának is nagy a tétje: a határozati javaslatot beterjesztő or­szágok szeretnék elérni, hogy az Egyesült Államok legalábbis tartózkodjék a szava­zástól, hiszen esetleges vétója megakadályozná a dokumentum elfogadását. Ezért újabb, enyhébben fogalmazott, kompromisszumos javaslatokról folytak a tár­gyalások az egész hétvégén. Amerikai részről főként a palesztin nép jogaira és az ENSZ-főtitkár további vizsgálódásaira vonatkozó passzusokat kifogásolják. Ez utóbbiak szerint Pérez de Cuellart megbíznák azzal, hogy akár különmegbízott ki­küldésével is igyekezzen további információkat szerezni a kialakult helyzetről és er­ről legkésőbb január végéig számoljon be a világszervezetnek. Az ENSZ szerepé­nek növelése azért nem tetszik Washingtonnak, mert a Fehér Ház nem szeretné, ha az amerikai befolyást csökkentve nemzetközi megfigyelők, köztük esetleg szocia­lista országok képviselői érkeznének a térségbe. A tőkés országok többsége, így például az Egyesült Államokkal általában min­denben egyetértő Nagy-Britannia is túlzónak találja az izraeli hadsereg ismételt, erőszakos fellépését az alapjában békésen tüntető palesztinok ellen, van tehát esély az áthidaló megoldásra. Közben az Izrael 1967 előtti határai között élő palesz­tinok is szolidaritásukról biztosították a megszállt területek lakóit és hétfőre általá­nos sztrájkot hirdettek. Különösen szomorú a kép, ha belegondolunk, hogy alig né­hány nap múlva Betlehem, Jeruzsálem és a többi zarándokhely milyen jelképes szerepet kellene, hogy betöltsön. HORVATH GABOR Erdei Ferenc Társaság alakult Makón Kellően szilárdnak és szélesnek bizo­nyult az az alap, amelyen a két német ál­lam közötti kapcsolatok épülete emelke­dik immár kereken másfél évtizede. A fundamentum kiállta az építkezés körüli időnkénti heves csaták próbáját és bő­ven elbírja még újabb emeletek felhúzá­sát. „A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zötti kapcsolatok alapjairól szóló szerző­dési 1972. december 21-én írták alá Berlinben. Az enyhülési politika fontos állomásának, a második világháború utáni szerződéses rendszer egyik kulcselemének számitó egyezmény tel­jesen új szakaszt nyitott a két német ál­lam viszonyában. A náci harmadik birodalom megszű­nése után, majdnem negyedszázadon át, semmi fajta hivatalos kapcsolat nem léte­zett a két német állam között. Az áttörést Willi Stoph, NDK kormányfő és Willy Brandt nyugatnémet kancellár 1970-ben tartott két találkozója jelentette. Majd a megbízottak hosszú hónapokig tartó ke­mény tárgyalásainak eredményeként született meg az alapszerződés, amely rögzítette, hogy két, egymástól független és egyenjogú államról van szó. Tíz cikke­lyében a szerződés minden fontos politi­kai és nemzetközi jogi részletre kiterje­dően szabályozta a viszony jövőbeni ala­kulását, tartalmazta az erőszakról való kölcsönös lemondást, a fennálló határok elismerését és tiszteletben tartását, to­vábbá, hogy nemzetközileg egyik ország sem képviselteti a másikat. A kétoldalú kapcsolatokban a döntő változást éppen az jelentette, hogy az NSZK feladta addigi, a szocialista német állam létét kétségbe vonó álláspontját. Egyértelművé és nemzetközi jogilag ha­tályossá vált, hogy az NSZK a „nemzeti egységre” hivatkozva nem léphette! min­den németek képvsieletében, nem von­hatja kétségbe, nem hagyhatja figyelmen kívül az NDK teljes önállóságát és szuve­renitását. Egyébként a szerződés pream- bulumában leszögezték, hogy „alapvető kérdésekben, így a nemzeti kérdésben eltérő nézeteket vallanak”. Az NDK által elutasított nyugatnémet felfogás szerint a szétválás, a társadalmi rendszerek kü­lönbözősége ellenére, továbbra is egy­séges német nemzet létezik. Ebből fakad a kétoldalú kapcsolatok egyik, mindmáig megoldatlan nagy problémája, hogy az NSZK számára csak német állampolgár­ság létezik, nem ismeri el a külön NDK ál­lampolgárságot. Az ilyen és ehhez hasonló elvi, politikai ellentétek megoldatlansága ellenére az alapszerződésben megfogalmazott el­vekre építve hasznos együttműködés alakult ki, megegyezések sora jött létre. A viszony bonyolultsága és különle­gessége miatt azonban az alapszerző­désben megfogalmazott együtmműkö- dési szándékok valóra váltásához egyes esetekben másfél évtized kellett, más esetekben annyi sem volt elegendő. A ta­valy aláírt kulturális szerződéstől és a most szeptemberben megkötött tudomá­nyos-műszaki, illetve a környezetvédelmi szerződésről 1972 óta folytak a tárgyalá­sok, éppen a sajátos problémák miatt ilyen hosszú ideig. Tekintettel, hogy a két katonai rend­szer fontos tagállamairól van szó, a világ- politikai légkör minden nagyobb változá­sa rányomta bélyegét a német-német kapcsolatok alakulására. A hetvenes­nyolcvanas évek fordulóján a rakétatele­pítések ügye növelte a feszültséget Bonn és Berlin között is. A vezető nagyhatal­mak utóbbi időben megélénkült tárgya­lásainak fontos szerepük volt abban, hogy intenzívebbé, eredményesebbé vált az NDK-NSZK párbeszéd is. Bár ez a hatás kölcsönös, hiszen a közép-hatótá­volságú nukleáris rakéták felszámolásá­ról szóló szerződés kapcsán mind szov­jet, mind amerikai részről méltatták az NDK és az NSZK hozzájárulását az első leszerelési egyezmény létrejöttéhez. A politikai színtéren zajlott vitáktól, a hullámzásoktól szinte teljesen függetle­nül a gazdasági, kereskedelmi együtt­működés egyenletesen fejlődött. Az 1972. évi 4,2 milliárd nyugatnémet már­káról 15 év alatt majdnem négyszeresére nőtt a kereskedelmi forgalom. Az alapszerződésben ugyancsak szándékként megfogalmazott „az embe­rek közötti közvetlen kapcsolatok javítá­sa" - csak az elmúlt egy-két évben kezd igazán megvalósulni. Tavaly áprilisa óta- amikor létrejött az első megállapodás- sorra jönnek létre a testvérvárosi kap­csolatok a két német állam települései között. Az így megvalósuló tanácskozá­sok, cserelátogatások nagyban elősegí­tik egymás jobb, őszintébb megismeré­sét, megértését. Másfél évtizede még csak 11 ezer volt az NSZK-ba utazó NDK látogatók száma, és később is csak tízezrekben számol­tak. De tavaly óta látványos a fejlődés: az idén mintegy két és fél millió NDK állam­polgár kereste fel nyugatnémet rokonait. Onnan mintegy hárommillió látogató ér­kezik a szocialista német államba. Erich Honeckernek, az NSZEP KB fő­titkárának, az NDK államtanácsa elnöké­nek szeptemberben tett NSZK-beli láto­gatása - mint Berlinben rámutattak - új utakat és új távlatokat nyitott a két német állam közti kapcsolatok fejlesztésében. PACH FERENC (Berlin) I PANORÁMA MOSZKVA - Befejezte egy hónapos küldetését a Progressz-33 automatikus vezérlésű teherűrhajó. A teherűrhajó szombaton eltávolodott a Mir űrállomás­tól. A földi irányítóközpontból bekapcsol­ták a hajtóműveket és visszatérő pályára vezérelték az űrhajót. Ezt követően a Progressz-33 belépett a Föld atmoszfé­rájának sűrű rétegeibe, ahol megsemmi­sült. A Progressz-33-at november 21-én bocsátották fel és két nappal később kapcsolódott össze a Mir űrállomással. A teherűrhajó üzemanyagot, élelmiszert, vizet és más, a kutatómunka folytatásá­hoz szükséges anyagokat szállított az űrállomásra. * Kísérleti nukleáris robbantást hajtottak végre vasárnap a Szovjetunióban, a Sze- mipalatyinszk környéki kísérleti telepen. A moszkvai idő szerint pontban 6 órakor végrehajtott robbantás töltetének TNT- egyenértéke nem haladta meg a 20 kilo- tonnát. Éppen egy héttel korábban haj­tották végre a legutóbbi szovjet robban­tást - ugyanezen a kísérleti telepen, ak­kor azonban a töltet nagysága 20 és 150 kilotonna között volt. Míg a korábbi rob­bantás célját a haditechnika korszerűsí­tésében jelölték meg, ezúttal a nukleáris robbanás fizikai folyamatainak vizsgála­tában elért eredményeket ellenőrizték kí­sérleti úton, tehát a robbantás tudomá­nyos célokat szolgált. * Afganisztán témája foglalkoztatja a szovjet embereket - írja vasárnapi nem­zetközi szemléjében a Pravda. Foglal­koztatja azokat, akik teljesítették vagy tel­jesítik internacionalista kötelességüket Afganisztánban, azokat a családokat, akik átérezték a fiú, a fivér, a férj elveszté­sének fájdalmát. Ezért, miközben a Szov­jetunió minden erőfeszítést megtesz az afgán probléma megoldása érdekében, joggal követeli meg a becsületes állás­pontot az Egyesült Államoktól ebben a kérdésben. A lap ezzel összefüggésben hangsúlyozza: a szovjet csapatok kivo­násának időrendjét nyilvánosságra hoz­ták. Ez 12 hónap, de kevesebb is lehet. A kivonás kezdetének azonban egybe kell esnie az ellenforradalmároknak nyújtott pénzügyi és katonai segítség beszünte­tésének kezdetével. A Pravda idézi Mihail Gorbacsovnak a washingtoni sajtóérte­kezleten elmondott szavait: „Nem akar­juk azt és nem törekszünk arra, hogy Af­ganisztánban a Szovjetuniót kiszolgáló rezsim jöjjön létre. De az amerikai félnek ugyanilyen egyértelműen ki kell jelente­nie, hogy nem törekszik az Egyesült Álla­mok által irányított rezsim létrehozásá­ra”. * Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Ál­lambiztonsági Bizottságának elnöke, va­sárnap hivatalos baráti látogatásra a Vietnami Szocialista Köztársaságba és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság­ba utazott. Csebrikov a Vietnami Kom­munista Párt és a Laoszi Népi Forradalmi Párt, valamint a két ország kormányának meghívására tesz látogatásokat. e Negyedóra múlva eszmélt arra, hogy egyedül van, és még mindig az ágyban. Kapkodva, mosakodás nélkül öltözött. Légszomj gyötörte. „Ha nem megyek ki az utcára, megőrülök”, - zakatolt benne a rémület, és rohant le a lépcsőn, be a vá­rosba. Lent, az utcán jött rá, hogy ez sem segít. Úgy érezte, hogy az emberek ösz- szemosolyognak a háta mögött. Ha is­merős jött, elfordult, nehogy felismerjék. „Soha nem láttak még engem ögyelegni az utcán." Nagyon gyorsan menekült vissza Anna lakásába. Ott ismét rátört a légszomj, de nyugalmat erőltetett magá­ra. Elhelyezkedett a kanapén, maga elé húzta az utólag elhozott dossziét, és el­kezdte az iratokat lapozgatni. Először minden rendszer nélkül, majd egyre többször olvasott bele a lapokba. A fon­tosakat szépen sorjába letette az asztal­ra, a többit vissza az iratkötegbe. Közben elfelejtkezett arról, hogy egyedül van. Dolgozott. Erdei Ferenc Társaság alakult szom­baton Makón, a tudós, politikus, író emlé­kének ápolására, szellemi hagyatékának összegyűjtésére. A társaság egyik leg­fontosabb célja, hogy a város nagy szü­löttjének munkássága, személyiségének példamutató elemei társadalmilag hasz­nosuljanak - különösen az ifjúság köré­ben - ismertté váljanak. Ezért ifjúsági csoportot is létrehoznak. Az alakuló ülésen elhangzott: a társaság arra is törekszik, hogy Erdei Ferenc eszmei örökségét, a tágabb szellemi környezeté­hez tartozókéval - mint például Darvas Jó­zsef, Féja Géza, Németh László, Veres Pé­ter - együtt ápolja, s ezáltal gazdagítsa a város szellemi életét, lehetőséget teremt­sen a helyi alkotó törekvések szélesebb körű kibontakoztatásához. A tudományos kutatókból és Erdei Fe­renc tisztelőiből szerveződött társaság programjában szerepel írásos emlékek, tárgyak, dokumentumok gyűjtése, irodalmi estek, kiállítások, ünnepélyek rendezése. A tárgyi emlékeket a Makói Múzeum mellett épülő Erdei Ferenc Emlékházban helyezik majd el. Dél körül járt az idő, amikor megvilágo­sodott előtte minden, „Itt szervezett meg­buktatás történt - állapította meg, és én buta fejjel nem vettem észre, mert túl ma­gabiztos voltam”. Kavarogtak a fejében a gondolatok. Percenként változott a hangulata. Ahogy felmentést talált önmaga számára, úgy lett jó kedve, vidámodott meg az arca, si­multak ki a ráncai. Nem kellett újabb perc, elvesztette önuralmát, s az egész világot hibáztatta sorsának fordulójáért. Nem tudott kitörni abból a gondolatkör­ből, hogy őt a pártbizottság és a Kiszöv segítségével módszeresen buktatták meg, mert kegyvesztett lett, mert az elv­társak levették róla a kezüket. „Kiestem a kegyeikből” - morfondírozott, de akkor meg azt gondolta, hogyha kegyből volt vezető, akkor az számára mégiscsak kel­lemetlen. „Miért dolgoztam évekig? Ha ez így igaz, akkor miért kellett volna törnöm magamat? Nem, nem a kegy, a jóindulat tartott pozícióban!” Száműzte a meg­alázó gondolatot, s kezdte keresni az A közgyűlésen felszólaló történészek, muzeológusok, irodalomkutatók, agrár- szakemberek hangsúlyozták: a társaság makói székhellyel alakult ugyan, de or­szágos jellegű. Eddig mintegy kétszázan jelentették be, hogy a társaság tagjai kí­vánnak lenni, köztükjogi személyek, mint például az Erdei Ferenc nevét viselő ter­melőszövetkezetek és iskolák. A társaság elnökévé Kulcsár Kálmán akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét, díszelnö­kévé Erdei Ferencné Majlát Jolánt vá­lasztották meg. A titkári funkció ellátásá­val Forgó Istvánt, Makó város nyugalma­zott tanácselnökét bízták meg. A tisztségviselők megválasztása után Kulcsár Kálmán akadémikus tartott elő­adást, méltatva Erdei Ferenc és haladó szellemű kortársainak munkásságát. Hangsúlyozta: Erdei Ferenc és társai szellemi hagyatékából sokat meríthet, hasznosíthat a mai generáció. Ugyan­csak szombaton a makói József Attila Mú­zeumban Erdei Ferenc hétköznapjai cím­mel - főleg a családi hagyatékban őrzött képekből - fotókiállítást nyitottak. utóbbi 10-12 évnek azokat az esemé­nyeit, amelyek most megnyugtatnák a lelkét. Reggel óta alig jutott előbbre. Délután vette észre, hogy kegyetlenül éhes. Rá­döbbent, hogy ma még nem is mosdott, arca borostás. Megborzongott. Koszos­nak, büdösnek, ápolatlannak érezte ma­gát. Semmi mást nem utált jobban, mint az ápolatlanságot. A nagyobbik gyereké­vel is mindig ezért veszekedett, mert kép­telen volt elviselni a koszos farmert rajta, meg a csigássá faggyúsodott, ápolatlan haját. A fiú alkalmanként megígérte, hogy rendesen fog tisztálkodni, a fodrászra a pénzt is elkérte, egy hét múlva azonban ugyanolyan volt, mint a múltkor, csak az apja már nem emlékezett rá, hogy akkor is megszidta. Újra zsebregyűrte a pénzt borbélyra, és megint elköltötte másra. Most jutnak az eszébe ezek a dolgok. Nem bosszankodik. Mintha mindaz, ami történt, nem is vele történt volna, mintha kívülálló lenne. Idegen, akinek nincsenek érzelmei. Simogatja a borostáit azon tű­nődve, hogy borotválkozni kellene. Ekkor ébred tudatára, hogy idegen he­lyen van. Haza mehetne néhány ruhada­rabért, a tisztálkodó eszközeiért. Ehhez azonban semmi kedve sincs. „Majd meg­kérem Annát, hogy vegyen egy-két dara­bot” - tér ki a gond elől, s ezzel le is zárja az ügyet. A fürdőszobában nem győz csodál­Pillantás a hétre Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből A karácsony a béke és a szeretet ünnepe a világpolitikában is. Csak hát az ér­dekek és az erőviszonyok erre a pár napra sem szünetelnek - legfeljebb néhány csatatéren csökken a harc intenzitása. A hétből csupán négy napra van konkrét előrejelzés a hírügynökségek naptáraiban. Hétfő: Újabb találkozót tartanak a nicaraguai kormány és az ellenforradalmá­rok képviselői - ismét igénybe véve a managuai püspök közvetítői szolgálatát. A karácsonyi ünnepekre életbe lépő tűzszünet meghosszabbítása lesz a központi téma és itt valóban igaz a mondás: „aki időt nyer, életet nyer...” Kedd: Párizsban tartja szokásos év végi sajtóértekezletét az OECD, a legfejlet­tebb tőkés országok gazdasági szervezete. A világ gazdasági helyzetének alaku­lásáról közölt jelentések általában komoly hatással vannak a tőzsdei és valutaár­folyamokra, különösen a mostanihoz hasonló, bizonytalan helyzetben. Csütörtök: Új-Delhiben találkozik egymással az indiai és a pakisztáni külügy­miniszter. A két szomszéd évtizedekre visszanyúló vitájában most némi enyhülés tapasztalható, s várható, hogy ez a folyamat ismét erősödni fog. Mindazonáltal az alapvető problémák megoldásához még nagyon sok nehéz kérdésben kell közös nevezőre jutniuk a feleknek. Szombat: A mohamedán országokban nincs karácsonyi szünet a politikában: Szaúd-Arábiában csúcsértekezletet tartanak az Öböl menti országok együttmű­ködési tanácsának tagállamai. A központi téma természetesen az iraki-iráni há­ború miatt kialakult feszült helyzet, a konfliktus szélesedésének veszélye lesz. Hazafi József Szembenéző (Mai történet)

Next

/
Thumbnails
Contents