Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-19 / 299. szám

1987. december 19. 2 KÉPÚJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Vasárnap: A belga választásokon meggyengülnek a kor­mánykoalíció pártjai, előretörnek az ellenzéki szocialisták - Mubarak egyiptomi elnök fogadja Kairóban a magyar külügy­minisztert. Hétfő: Mihail Gorbacsov televíziós beszédben értékeli a csúcskonferenciát - Összeül a Román Kommunista Párt or­szágos értekezlete - A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság bejelenti haderejének százezer fővel történő csökkenté­sét - Shultz Bonnba érkezik. Kedd: Haladás a huszonhármak bécsi találkozóján, ahol a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai egy európai leszere­lési konferencia összehívásáról tanácskoznak - A délkelet­ázsiai szövetség, az ASEAN manilai összejövetele, a japán kormányfő a Fülöp-szigeteki fővárosba utazik - Lengyel pártplénum a reformpolitikáról. Szerda: A szöuli elnökválasztásokon Ro Te Vut választják államfővé, a megosztott ellenzék 62 százalékot kap - Gary Hart mégis indula demokrata párt elnökjelöltségéért - Sziha- nuk visszavonja a visszavonást: kész ismét tárgyalni Hun Sennel. Csütörtök: Csehszlovák pártplénum: Milos Jakest választ­ják meg a párt új főtitkárává, Gustáv Husák megtartja államfői posztját - Genscher nyugatnémet külügyminiszter Romániá­ban - újabb támadások tankhajók ellen az Öbölben - Har­cok Dél-Libanonban. Péntek: Folytatódik a tömegtiltakozás az Izrael által meg­szállt arab területeken - Az olasz miniszterelnök az Egyesült Államokban A hét 2 kérdése 1. Hogyan állnak a regionális válságok a washingtoni csúcs után? A washingtoni csúcsot követő hét természetszerűleg a tár­gyalások értékelésének és értelmezésének jegyében állt. Te- levíziós beszédben foglalta össze véleményét Mihail Gorba­csov, s jóváhagyta a konferencia eredményeit az SZKP KB Politikai Bizottsága. Nyilatkozott Reagan, több beszédet mon­dott az amerikai külügyminiszter. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok csaknem ötven országba küldött különmegbí- zottakat, általában magas beosztású diplomatákat, szakértő­ket, hogy tájékoztassák a világot. A legtöbb szó változatlanul a leszerelési-fegyverzetkorláto- zás kérdésekről esik: az aláírt rakétamegállapodásról, a kö­vetkező fordulóról: a stratégiai fegyverek 50 százalékos csökkentését célzó tárgyalásokról (az elvi egyezség megszü­letett Washingtonban, de e téren még bonyolultabbak a rész­letek), s végül, de nem utolsósorban az űrfegyverkezés me­gakadályozásáról, a rakétaelhárító rakétákat korlátozó ABM­Daniel Ortega elnök és Miguel Obando y Bravo mana- guai érsek megbeszélését követően Ortega bejelentet­te, hogy a nicaraguai kormánycsapatok december 14-én és 25-én az ország egész területén beszüntetik a harci cselekményeket. egyezmény érvényéről. Ám a csúcson nemcsak erről volt szó, hanem további három lényeges kérdéscsoportról is. A kétol­dalú kapcsolatokról (ezek keretében írt alá három szerződést az együttműködésről a két külügyminiszter); az emberi jogi­humanitárius problémákról (a közös nyilatkozatba erről min­dössze egy mondat került be, jelezve a nézetek különbözősé­gét); a regionális, helyi válságokról. A meghatározás is jelzi, ezekben a válságokban elsődle­ges a helyi elem: az Öböl-háborúval kapcsolatban például mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok elfogadta a Biztonsági Tanács emlékezetes 598. számú határozatába foglalt tűzszüneti felhívást, ám ennek ellenére folytatódik Irak és Irán háborúja. Ugyanakkor vannak szovjet-amerikai viták, véleménykülönbségek is, amelyeket Washingtonban sem si­került mérsékelni. Elég arra utalni, hogy Moszkva ENSZ-flot- tával kívánja ellenőrizni a térségre elrendelt fegyverszállítási tilalmat, míg az Egyesült Államok ragaszkodik saját hadiflottá­jának Öböl-beli állomásoztatásához. Ami „olaj a tűzre és tűz az olajra” - jellemző adat, hogy amióta júliusban tömegével jelentek meg az amerikai hadihajók, nem javult, hanem észre­vehetően romlott a helyzet, és 155 tartályhajót ért súlyos tá­madás. A másik válságterület, amiről különösen sok szó esett: Af­ganisztán. Mihail Gorbacsov ezzel kapcsolatban kijelentette: a problémát nem az jelenti, hogy kivonják az ott tartózkodó szovjet csapatkontingenst. Szovjet részről erre készek, sőt meglehetősen szoros határidőt is vállaltak: tizenkét hónapot, sőt esetleg annál is rövidebb terminust. Az igazi vita a körül van, hogy milyen más intézkedések történjenek. Az Egyesült Államoknak például kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy a szovjet kivonulásra vonatkozó elvi megállapodás után legkésőbb hatvan nappal beszüntet minden támogatást az ellenforradalmároknak. Erre azonban Washingtonban mind ez idáig nem mutattak hajlandóságot. A párbeszéd folytató­dik, s a héten Moszkvába érkezett - majd az amerikai fővá­rosban kezd tárgyalásokat - Diego Cordovez, aki az ENSZ- főtitkár megbízottjaként közvetítő szerepet tölt be a pakisztá­ni-afgán konzultációkon is. Súlyos zavargásokra került sor a Gáza-övezetben és Ciszjordániában. Az izraeli terror ellen tiltakozó felvo­nulók kövekkel és benzines palackokkal dobálták a megszálló hadsereg katonáit, akik lőfegyverekkel és könnygázgránátokkal válaszoltak. Érintőlegesen szerepelt a napirenden Kambodzsa, Dél-Af- rika és Közép-Amerika ügye is a csúcson, ugyancsak anél­kül, hogy érdemleges előrelépésről lehetne beszámolni. A délkelet-ázsiai válságterület legforróbb pontján, Kambodzsa körül bizakodásra adott alkalmat az első Szihanuk-Hun Sen találkozó Párizs mellett, igaz, utána a volt kambodzsai ál­lamfő visszalépett az elhatározott, további megbeszélésektől. De hát ez nem unalmas égtáj, s a jelen helyzet szerint már a visszalépéstől is visszalépett... Nyilván Szihanuknak leg­alább fél szemmel partnereire, a többi kormányellenes cso­portokra kell figyelnie, nem szólva a kérdésben érdekelt kínai politikáról. Bizonytalanság van Közép-Amerikában is, a Cos­ta Rica-i elnök, Arias béketerve lefékeződött, a kontrák időhúzásra játszanak, hogy újabb amerikai segélyt kaphas­sanak. (Erős propagandakampány is folyik: egy magas rangú nicaraguai tiszt disszidálását és nyilatkozatait felhasználva, Washingtonban Managua mértéktelen szovjet felfegyverzé­séről beszélnek). Dél-Afrikával kapcsolatosan tart a megbe­szélések, utazások idénye, miként lehet végre biztosítani azt, hogy megszűnjenek az apartheidrendszer behatolásai Angola déli körzeteibe. Kézzelfogható eredmények nélkül is fontos volt azonban a szovjet-amerikai párbeszéd: jobban megismerték egymás pozícióit, s néhány vonatkozásban megindulhatott a tisztázó- dási folyamat. Mindenképpen óvni kell a túlzott várakozásoktól, a helyi válságok esetében csak araszolva lehet elképzelni a kibonta­kozást. S ha már az elmúlt napok fejleményeinél tartunk, viha­rossá vált a közel-keleti helyzet is. 2. Miért éleződött ki a helyzet a megszállt arab területe­ken? Naponta érkeznek a „hadijelentések” az Izrael által meg­szállt területekről. Forrong a Jordán nyugati partja, a gázai övezet, amely 40-szer 12 kilométeres sávján 600 ezer palesz- tinnel a Föld egyik legzsúfoltabb vidéke, sőt az elégedetlen­ség hulláma átterjedt a Szíriától elhódított Golan-fennsikra is. Sortüzek dördülnek, s a halottak számát már harminc és negyven közöttire teszik. A Biztonsági Tanács négy alkalom­mal foglalkozott az eseményekkel, tiltakozó nyilatkozatot adott ki az Arab Liga rendkívüli ülése, az iszlám világkonfe­rencia, és az el nem kötelezettek mozgalma. Még az Egyesült Államok sem maradhatott néma, igaz, felemás állásfoglalásá­ban „mindkét felet” türelemre próbálta inteni. Két olyan körülmény esett egybe, ami hozzájárult az új tün­tetéshullámhoz. November 29-én volt negyven esztendeje az ENSZ (meg nem valósult) alaphatározatának, amely a koráb­bi palesztínai brit mandátumterület felosztásáról s - Izrael lét­rehozása mellett - egy független arab Palesztina megalakítá­sáról intézkedett. Palesztina napján kezdődtek meg azok a megmozdulások, amelyekre izraeli részről a rendőri erőszak volt a válasz, s ez az eszkalációs folyamat azóta is tart. A má­sik tényező, hogy néhány kisebb sikeres palesztin katonai akció nyomán (ide tartozott egy öngyilkos támadás a Kirjat Smona melletti katonai tábor ellen) az izraeli kormány ke­mény kezet és megingás nélküli határozottságot akar mutatni a megtorlásban, mind Dél-Libanonban, mind a megszállt te­rületeken. Nyilván közrejátszik a helyzet kiéleződésében, hogy az am- mani arab csúcs következtében az arab és palesztin erők ön­bizalma növekedett, s úgy vélik, jobb feltételek teremtődtek a küzdelemhez. Miközben teljes a holtpont, nem történt mozdu­lás - a jelek szerint a washingtoni csúcson sem - egy közel- keleti békekonferencia irányába. RÉTI ERVIN Csúcsértekezletet tartottak a délkelet-ázsiai ASEAN-or- szágok Manilában. A képen a találkozó résztvevői (balról jobbra): Thaiföld, Singapore, Malaysia miniszterelnökei, a Fülöp-szigetek, Brunei és Indonézia államfői. A VSZ szakértői Budapesten A Varsói Szerződés tagállamainak az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó szakértői munkacsoportja december 17. és 18-án Budapesten ülést tartott. A szakértők - a közép- és rövid hatótá­volságú rakéták felszámolásáról a Szovjet­unió és az USA között létrejött megállapo­dás fényében - megvizsgálták az európai fegyveres erők és hagyományos fegyver­zetek, közöttük a kettős rendeltetésű fegy­vereknek az Atlanti-óceántól az Uraiig tör­ténő csökkentésével a 23-ak bécsi konzul­tációin foglalkozó tárgyalások mandátu­mának helyzetét. Megvitatták a mandátum végleges kidolgozása meggyorsításának lehetőségeit, azzal a céllal, hogy a közeljö­vőben megkezdődhessenek a konkrét in­tézkedések kimunkálására irányuló érde­mi tárgyalások. A KISZ MB év végi mérlege A KISZ Tolna Megyei Bizottsága ülé­sén Kiss Magdolna, a megyei KISZ- bizottság első titkára értékelte a testület ez évi munkáját. A testület a napirendre tűzött témákat változó eredményesség­gel vitatta meg. Az éves munkát áttekintve nem lehet beszélni egyenletes részvétel­ről, felkészülésről és aktivitásról. Ennek több oka is van: a tagok mozgása, cseré­lődése 1987-ben a korábbi éveknél gya­koribb, nagyobb mértékű volt. Több ré­tegtanács és bizottság váltotta delegált­ját a jobb képviselet érdekében. Az ilyen mozgásokra adott a lehetőség, de a gya­kori változások visszavetették a munkát. Nehezítette a napirendek megvitatását, a döntések meghozatalát, hogy a tagok vi­szonylag kevés tapasztalatot, véleményt gyűjtöttek össze egy-egy témáról az adott réteg köréből, vagy a területi egy­ség munkájából. Az eredményesebb munka érdekében érzékelhető volt a törekvés a testület tag­jainak folyamatos informálására, tájé­koztatására, valamennyi fontos, aktuális kérdésben. Ezek a törekvések azonban kevés eredménnyel jártak. A KISZ előtt álló feladatok új, időszakosan működő munkabizottságok megalakulását is igénylik. Jövőre meghatározott időtarta­lommal két bizottságot kell létrehozni - az egyik a KISZ lakásgazdálkodással kapcsolatos javaslatainak és a megyei helyzet elemzésének feladatát kell, hogy felvállalja. A másik a „Milyen szocializ­must építsünk?” vita irányítójaként, szer­vezőjeként működik közre. Az MB sokat erősödött, fejlődött a poli­tikai feladatok gazdasági hátterének megítélésében, megtervezésében. A tes­tület véleménye, több meglátása segítet­te a gazdasági apparátust az éves költ­ségvetés elkészítésében, a rendelkezés­re álló pénz ésszerű és rugalmas fel- használásában. Javult a KISZ Tolna Megyei Bizottsága munkakapcsolata, együttműködése az irányított egységekkel. A KISZ városi és megyei irányítású nagyközségi bizottsá­gaival gyakoribb a találkozás, erőtelje­sebb az együttgondolkodás. A testületi vita és feladatmeghatározás, az appará­tus erőfeszítéseinek eredményeként elő­nyösen változott a hazafias honvédelmi nevelőmunka, az IG tevékenységének személyi feltétele, a képzés tartalma. Át­gondoltabbá vált a káderutánpótlás ter­vezése. A megye közvéleménye, a KISZ Központi Bizottsága elismerését sikerült kivívni a megye által vállalt és megszer­vezett ifjúsági rendezvényekkel. A szóbeli előterjesztés után a KISZ MB-tagok ez évi munkájának személyre szóló értékelése hangzott el, majd a résztvevők megvitatták a KISZ Tolna Me­gyei apparátusa bérezési és jutalmazási rendszerének korszerűsítésére tett ja­vaslatot. PANORÁMA BUDAPEST - A bányászat idei és jövő évi munkájáról tárgyalt pénteki ülésén a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára. Jelen volt Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. KECSKEMÉT - Pénteken este ünne­pélyes keretek között felavatták a kecske­méti Katona József Színház kívül-belül megújult épületét. A patinás intézmény re­konstrukciója hat hónappal a tervezett ha­táridő előtt fejeződött be, a Bács-Kiskun Megyei Épszer Vállalat kivitelezésében. A felújítás csaknem 330 millió forintba került. Az ismét megnyílt színház ünnepélyes át­adásán Pál Lénárd, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titká­ra tartott beszédet. WASHINGTON - Amerikai szenátusi küldöttség utazott csütörtökön a Szovjet­unióba. A delegáció a helyszínen ellenőriz­heti azokat a washingtoni állításokat, hogy a Szovjetunió - két rakétaelhárítási radar- rendszer áthelyezésével - megsértette az ABM-szerződést. Az amerikai szakértők fényképfelvételeket készíthetnek azokról a szállító járművekről, amelyekről Washing­tonban azt állították, hogy új rakétaelhárító radarrendszerhez tartoznak. Hazafi József Szembenéző (Mai történet) © „Nekem egyedül kell megoldani az életemet” - morfondírozott az ágyban Miklós Péter, s egy pillanatra sem ötlött eszébe, hogy este Annával másról be­széltek. Arról, hogy egy társ vagy társak nélkül lehetetlen. Ez az „egyedül” ugyan mikor lett a sajátja? Ha gondban volt, mindig csak magára számított a szövet­kezet elnökeként is. Bent ült az íróasztal mögött, és kereste a kiutat. Ilyenkor Anna kint strázsált az előszobában, és senkit sem engedett be hozzá. Képes volt egész nap egyedül maradni. S amikor végig­gondolt mindent, hívatta a vezetőséget és előadta, hogy milyen kemény, szinte me­goldhatatlan helyzetbe jutottak. Azok so­káig vitatkoztak a megoldáson, de ő - mint mindig -, már előnyben volt. A töb­biek nem tehettek mást: megszavazták azt, amit javasolt. Ilyenkor elégedetten dőlt hátra a széken, boldog volt, érdemes élni hangulatban ment este haza a csa­ládjához. Halálos fáradtan zuhant az ágyba, és másnap hajnalban ismét elin­dult Székhelyre, a szövetkezetbe. A csa­ládja csak hét végén látta, a gyerekei ilyenkor beszámoltak arról, hogy mi tör­tént az iskolában, de ő nem volt képes odafigyelni, csak bólogatott fáradtan, és pénzt adott a srácoknak, ha kértek, ha nem. A felesége hiába próbálta rendben tar­tani a családot, senki sem figyelt rá, Péter se. Talán azért nem, mert sokszor csak követelődzött, néha a barátnőivel nagy­ságosasszonyt játszott. Előfordult az is, hogy Péter nem volt hajlandó a sajátján kívül más munkáját igazán elismerni. Szeretett fölénybe kerülni vitapartnerei­vel szemben, és asszonyával szemben is. Az utóbbi években csak nagy ritkán si­került azonos hullámhosszra kerülniük. Péter „befeléfordult”, hiába figyelmeztet­ték erre. Körülötte az elnémuló emberek, a vezetőtársak egyre merevebb arca, vagy a fiának nyegle viselkedése nem tűnt fel neki. Eszébe jutott még este, hogy egyszer - van talán öt éve is - Berhidai, a gépipari szövetkezet elnöke, a legjobb barátja megpróbálta figyelmeztetni. Elmagya­rázta, hogy ö milyen vezetői stílust követ.

Next

/
Thumbnails
Contents