Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-18 / 298. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Befejezte munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka Elfogadták a jövő évi költségvetést Csütörtök reggel 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka. Az elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők az 1988. évi állami költ­ségvetésről, illetőleg az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosí­tásáról benyújtott törvénytervezetekről tárgyaltak. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek számos veze­tője és tagja a diplomáciai páholyokból figyelte a törvényhozó testület munká­ját. A vitában elsőként POLGÁRI ISTVÁN (Hajdú-Bihar m„ 7. vk.) kapott szót. A Ke- mikál Építőipari Vállalat üzemvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kor­mányzat még mindig túl sok pénzt költ a termékek és a vállalatok támogatására. A pénzügyi-gazdasági folyamatok irányí­tásában nagyobb szerepet kell biztosíta­ni a hitel és a piac önszabályozó mecha­nizmusának. A felszámolási jogszabály igen hatékony eszköze lehet a jövedel­mező gazdálkodás kikényszerítésének. MAG PÁL (Csongrád m., 11. vk.) a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat igaz­gatója megállapította: a szabályzórend­szer reformmal szükségszerűen együtt járó változásainak kidolgozása és kihir­detése késett; a vállalatok csak most, vagy csak még ezután tudnak számolni ezekkel. A vállalati szintű tervezés, a változások miatt még nem rendelkezik kész jövő évi tervekkel. Szólt arról is, hogy az adó­rendszer előkészítése során kiderült: ke­vesebb vállalati nyereség mellett is több beruházási forrás képződik a vállalatok­nál. Pontos tervszámok nélkül is kitűnik azonban, hogy a reményekhez képest a beruházási lehetőségek kisebbek lesz­nek; ezeket ugyanis jelentősen csökken­tik az általános forgalmi adó hatásai. DR. BORSOS SÁNDOR (Somogy m., 9. vk.), a marcali városi kórház főorvosa, igazgatóhelyettese elmondta; szomo­rúan vette tudomásul a költségvetés ter­vezetének áttanulmányozásakor, hogy veszélybe került több egészségügyi fej­lesztés, s a rendelkezésre álló összeg ta­lán csak a válságos helyzetek elkerülé­sére lesz elegendő. Mindezt súlyosbítja, hogy a tanácsi költségvetés csökkenté­se elsősorban az egészségügyet és az oktatást érinti. VASSNÉ NYÉKI ILONA (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke kiemelte: Pest megye és az agglo­merációs övezet gondjairól szólva arra emlékeztetett, hogy ebben az ország­részben a népesség növekedése 22 szá­zalékos. A fővárosban érvényben lévő le­telepedési korlátozás miatt ebben az övezetben a legmagasabb az ideiglenes lakók aránya. Az élet realitása azt kíván­ná, hogy őket is számításba vegyék a for­rások elosztásakor. HORVÁTH JÁNOS (Fejér m„ 2. vk ), a Videoton tv-gyáregységének csoportve­zetője - képviselőtársainak hozzájárulá­sát kérve - módosító javaslatot tett. Egyetértett azzal, hogy a költségvetés biztosítja a 70 éven felüli nyugdíjasoknál a tervezett árintézkedések teljes körű el­lentételezését. Erre azért van szükség, mert aki 10, vagy ennél több éve vonult nyugállományba, annak nyugdíja az idők folyamán nem tartott lépést az áremelke­désekkel. A nők azonban ebből a szem­pontból ötéves hátrányban vannak, mivel náluk a nyugdíjkorhatár nem 60, hanem 55 év. Ezért azt javasolta, hogy a női nyugdíjasoknál 65 éves kortól biztosítsa a költségvetés a teljes kompenzálást. SZALAI ISTVÁNNÉ (Vas m„ 1. vk ), a Lakástextil Vállalat művezetője az elmúlt hónapok tapasztalatait összegezve meg­állapította, hogy az Országgyűlés szep­temberi ülésszaka óta a kormány tevé­kenysége felgyorsult, a vezetés keresi az új módszereket. A nyilt, őszinte szóval párosulva mindez növelte a bizakodást, javította a közhangulatot. Ugyanakkor - fűzte hozzá a képviselő - az aggodalmak sem múltak el, hiszen miközben a dolgozók határozott intézke­déseket, cselekedeteket, egyértelmű ál­lásfoglalásokat várnak az élet minden te­rületén, tapasztalataik azt bizonyítják, hogy a változások egyáltalán nem olyan következetesek, mint ahogyan joggal el­várnák. SIMON PÉTER (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m., 23. vk.), a Tiszai Vegyi Kombinát gyáregységvezetője előrebocsátva azt a véleményét, hogy a mai helyzetben ennél jobb, a valóságtól nem elszakadó költ­ségvetést nem lehetett készíteni, felhívta a figyelmet a terv néhány feszültségpont­jára. Mint mondta, alapvetően fontos és hatalmas feladat a tőkés export előirány­zott mértékű növelése, ezzel együtt az import csökkentése. Gazdasági szabá­lyozórendszerünkben ebben az évben döntő jelentőségű és kockázatos változ­tatásokat vezettünk be, amelyek közül - hatásukat tekintve - az adótörvények a legjelentősebbek. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a most bevezett hozzáa­dott érték típusú adót jobbnak tartja, mint az eddigi, az erőforrásokat adóztató rendszert. Bevezetése azonban jelentő­sen - és megbizhatóan fel nem mérhető módon - megváltoztatja a gazdálkodó szervezetek jövedelmi viszonyait. Ez sok vállalatnál bizonytalanná teszi a jövő évi tervezést. Az előterjesztéshez több hozzászóló nem jelentkezett; az elhangzottakra Medg'yessy Péter miniszterelnök-helyet­tes válaszolt. Ezután határozathozatal következett. Az elnöklő Sarlós István bejelentette, hogy a terv- és költségvetési bizottság módosító javaslatokat terjesztett elő az 1988. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslathoz. Ezek közül a képviselők többre külön is szavaztak. Eldöntendő volt, hogy a három év alatti gyermekek családi pótléka 1988-ban gyermeken­ként 500 forinttal emelkedjen-e a terve­zett 400 forint helyett, vagy az anyasági segély változzon tízezer forintra az elő­irányzott hatezer helyett. A képviselők - 11 ellenszavazattal és 3 tartózkodással - a három éven aluli gyermekek után járó családi pótlék emelését fogadták el. Emiatt módosult a költségvetés egy má­sik tétele, a szanálási alap előirányzata is: 500 millió forinttal csökkent, s így 1,5 milliárd forintra változott, a családi pótlék emelésének érdekében. A képviselők - két tartózkodással - el­fogadták a terv- és költségvetési bizott­ságnak azt a javaslatát is, amely a többi között előírja: az Országgyűlést előzete­sen tájékoztatni kell arról, ha az állami költségvetés több paragrafusában sze­replő kiadások közül a szénbányászat, a vaskohászat, a hústermelés és -értékesí­tés, a Magyar Államvasutak, a szanálási alap, illetve a foglalkoztatási alap támo­gatásának bármelyikét a Minisztertanács növelni kivánja. E szavazással több más, bizottsági módosító indítványt is elfogadtak. így azt Tolna megyeiek az ülésteremben Borics Gyula expozéját tartja. (Telefotó) elengedhetetlen az állami szervek kibo­csátotta jogszabályok világos, áttekint­hető és egységes rendszerbe foglalása, továbbá a szabályozandó életviszonyo­kat pontosan feltáró, az érdekek széles körű egyeztetésén alapuló jogszabály­előkészítés, és végül, de nem utolsósor­ban a következetes végrehajtás. Az elő­terjesztett törvényjavaslat ezeknek a fel­adatoknak a megoldását kívánja elősegí­teni. Amennyiben a törvényjavaslatot az Or­szággyűlés elfogadja - jogszabályt csak az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Mi­nisztertanács és tagjai, az országos ha­táskörű szerv vezetésével megbízott ál­lamtitkárok, valamint a tanácsok adhat­nak ki. Az állami irányítás minden más jogi eszköze csak szűkebb személyi kör­re és külön feltétellel lenne kötelező. Ez­zel megszűnne az a különleges helyzet, hogy néhány miniszter és országos ha­táskörű szerv vezetője azokra a szervek­re is kötelező utasítást adhatott ki, ame­lyeket nem irányított közvetlenül, illetőleg az, hogy például a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket valamennyi mi­niszter utasításban szabályozhatta. Az úgynevezett utasításos jogalkotás tehát megszűnne, és ennek következtében né­hány országos hatáskörű szerv jogalko­tási hatásköre is.- Az állami irányítás másik típusa az úgynevezett jogi iránymutatás. Ez nem kötelező jellegű rendelkezés, hanem olyan jogi forma, amellyel az állami, tár­sadalmi szervek, gazdálkodó és más szervezetek az állampolgárok tevékeny­ségét ajánló jelleggel kívánják befolyá­solni. Az irányítás korszerűsödése foly­tán ugyanis egyre gyakrabban merül fel olyan kívánság, hogy a közonti állami szervek ne konkrét magatartási szabá­lyokat írjanak elő, hanem átfogó, elvi jel­legű célokat, programokat tegyenek köz­zé - mondotta a törvényjavaslat előadó­ja. Az expozé további részében a törvé­nyek szerepével foglalkozott az államtit­kár. Utalt arra, hogy a törvényhozás sze­repének, jelentőségének fokozására ed­dig is törekedtek, de a tapasztalatok sze- (Folytatás a 2. oldalon.) is, hogy az egyéb kiadásokra - köztük az év elején bevezetendő új ár- és adó­rendszerre való áttérés előre nem látható következményeinek áthidalását szolgáló tartalékra - előirányzott költségvetési tartalék 1988 első félévében nem hasz­nálható fel. A második félévben a felhasználásról döntést kizárólag az Országgyűlés hoz­hat, figyelembe véve a belföldi megtaka­rítások alakulását és a nem rubel elszá­molású nemzetközi fizetési mérleg terve­zett hiányát. Ezután az Országgyűlés 4 ellenszava­zattal és 18 tartózkodással - általános­ságban és részleteiben, a már megsza­vazott módosításokkal együtt - elfogadta az 1988. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A továbbiakban döntöttek az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosítására vonatkozó terv-és költség- vetési bizottsági javaslatokról. Az indítvá­nyok a többi között szorgalmazzák, hogy a pénzügyi ellenőrzés megállapításairól az ellenőrzött szervezet vezetőjét - veze­tő testületét - tájékoztatni kell. Ennek alapján az ellenőrzött szerveze­teknek meg kell tenniük az ellenőrzés megállapításai szerint szükséges intéz­kedéseket, indokolt esetben a személyi felelősségre vonást is. A képviselők a módosító javaslatot két ellenszavazattal elfogadták. Majd az Or­szággyűlés - általánosságban és részle­teiben a már megszavazott módosítások­kal együtt - egyhangúlag elfogadta az ál­lami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tör­vény módosítására vonatkozó törvényja­vaslatot. Borics Gyula expozéja a jogalkotásról A reális meg­ítélés érdeké­ben azt is meg kell mondani - mutatott rá -, hogy a jogsza­bályok nagy száma, a jog­rendszer bo­nyolultabbá vá­lása az életvi­szonyok diffe­renciálódásá­nak, a fejlődésnek szükségszerű velejá­rója. A továbbiakban kifejtette: a jog csak akkor szolgálhatja hatékonyan az előt­tünk álló feladatok megoldását, ha meg­őrzi társadalmi tekintélyét. Ehhez pedig A határozathozatalt követően megkez­dődött a jogalkotásról és az 1960 előtt ki­bocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalása. Borics Gyula igazságügy-minisztériu­mi államtitkár tartotta meg expozéját. Elöljáróban kiemelte: ha mérleget készí­tünk az elmúlt öt évről, megállapíthatjuk, hogy a Parlament törvényalkotó tevé­kenysége megélénkült, növekedett az országgyűlési bizottságok szerepe a tör­vények és más jogszabályok előkészíté­sében, a jogalkotás minden eddiginél jobban igyekezett kielégíteni a politikai, a társadalmi és a gazdasági szükséglete­ket, a joganyagot tudatosan és folyama­tosan korszerűsítették és egyszerűsítet­ték, s a jogszabályelőkészítés demokra­tikus jegyeit is bővítették.- A vitathatatlan fejlődés ellenére a jogszabályok száma az indokoltnál na­gyobb mértékben, évente 4-5 százalék­kal növekszik: 1986-ban már 5529 hatá­lyos jogszabályunk volt. Különösen a rendeletek száma emelkedett. S bár a törvények száma is növekvő tendenciát mutat, szerepük a jogrendszerben a kí­vánatosnál kisebb, 1986 végén a számuk csupán 146 volt. Mindezekkel párhuza­mosan gyengült a jogszabályok stabilitá­sa, egyes terü­leteken - főként a gazdaság szabályozásá­ban - túlságo­san gyors a vál­tozás. A jog­rendszer átte­kinthetősége is csökkent. Sok­féle elnevezésű, különböző jogi erővel bíró sza­bályozás van, bizonytalan a jogalkotó szer­vek köre. Ösz- szegezve tehát: fokozódott a túl­szabályozás, az indokolatlan beavatkozás az életviszonyok­ba.

Next

/
Thumbnails
Contents