Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-18 / 298. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Befejezte munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka Elfogadták a jövő évi költségvetést Csütörtök reggel 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka. Az elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők az 1988. évi állami költségvetésről, illetőleg az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról benyújtott törvénytervezetekről tárgyaltak. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja a diplomáciai páholyokból figyelte a törvényhozó testület munkáját. A vitában elsőként POLGÁRI ISTVÁN (Hajdú-Bihar m„ 7. vk.) kapott szót. A Ke- mikál Építőipari Vállalat üzemvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzat még mindig túl sok pénzt költ a termékek és a vállalatok támogatására. A pénzügyi-gazdasági folyamatok irányításában nagyobb szerepet kell biztosítani a hitel és a piac önszabályozó mechanizmusának. A felszámolási jogszabály igen hatékony eszköze lehet a jövedelmező gazdálkodás kikényszerítésének. MAG PÁL (Csongrád m., 11. vk.) a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója megállapította: a szabályzórendszer reformmal szükségszerűen együtt járó változásainak kidolgozása és kihirdetése késett; a vállalatok csak most, vagy csak még ezután tudnak számolni ezekkel. A vállalati szintű tervezés, a változások miatt még nem rendelkezik kész jövő évi tervekkel. Szólt arról is, hogy az adórendszer előkészítése során kiderült: kevesebb vállalati nyereség mellett is több beruházási forrás képződik a vállalatoknál. Pontos tervszámok nélkül is kitűnik azonban, hogy a reményekhez képest a beruházási lehetőségek kisebbek lesznek; ezeket ugyanis jelentősen csökkentik az általános forgalmi adó hatásai. DR. BORSOS SÁNDOR (Somogy m., 9. vk.), a marcali városi kórház főorvosa, igazgatóhelyettese elmondta; szomorúan vette tudomásul a költségvetés tervezetének áttanulmányozásakor, hogy veszélybe került több egészségügyi fejlesztés, s a rendelkezésre álló összeg talán csak a válságos helyzetek elkerülésére lesz elegendő. Mindezt súlyosbítja, hogy a tanácsi költségvetés csökkentése elsősorban az egészségügyet és az oktatást érinti. VASSNÉ NYÉKI ILONA (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke kiemelte: Pest megye és az agglomerációs övezet gondjairól szólva arra emlékeztetett, hogy ebben az országrészben a népesség növekedése 22 százalékos. A fővárosban érvényben lévő letelepedési korlátozás miatt ebben az övezetben a legmagasabb az ideiglenes lakók aránya. Az élet realitása azt kívánná, hogy őket is számításba vegyék a források elosztásakor. HORVÁTH JÁNOS (Fejér m„ 2. vk ), a Videoton tv-gyáregységének csoportvezetője - képviselőtársainak hozzájárulását kérve - módosító javaslatot tett. Egyetértett azzal, hogy a költségvetés biztosítja a 70 éven felüli nyugdíjasoknál a tervezett árintézkedések teljes körű ellentételezését. Erre azért van szükség, mert aki 10, vagy ennél több éve vonult nyugállományba, annak nyugdíja az idők folyamán nem tartott lépést az áremelkedésekkel. A nők azonban ebből a szempontból ötéves hátrányban vannak, mivel náluk a nyugdíjkorhatár nem 60, hanem 55 év. Ezért azt javasolta, hogy a női nyugdíjasoknál 65 éves kortól biztosítsa a költségvetés a teljes kompenzálást. SZALAI ISTVÁNNÉ (Vas m„ 1. vk ), a Lakástextil Vállalat művezetője az elmúlt hónapok tapasztalatait összegezve megállapította, hogy az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka óta a kormány tevékenysége felgyorsult, a vezetés keresi az új módszereket. A nyilt, őszinte szóval párosulva mindez növelte a bizakodást, javította a közhangulatot. Ugyanakkor - fűzte hozzá a képviselő - az aggodalmak sem múltak el, hiszen miközben a dolgozók határozott intézkedéseket, cselekedeteket, egyértelmű állásfoglalásokat várnak az élet minden területén, tapasztalataik azt bizonyítják, hogy a változások egyáltalán nem olyan következetesek, mint ahogyan joggal elvárnák. SIMON PÉTER (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m., 23. vk.), a Tiszai Vegyi Kombinát gyáregységvezetője előrebocsátva azt a véleményét, hogy a mai helyzetben ennél jobb, a valóságtól nem elszakadó költségvetést nem lehetett készíteni, felhívta a figyelmet a terv néhány feszültségpontjára. Mint mondta, alapvetően fontos és hatalmas feladat a tőkés export előirányzott mértékű növelése, ezzel együtt az import csökkentése. Gazdasági szabályozórendszerünkben ebben az évben döntő jelentőségű és kockázatos változtatásokat vezettünk be, amelyek közül - hatásukat tekintve - az adótörvények a legjelentősebbek. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a most bevezett hozzáadott érték típusú adót jobbnak tartja, mint az eddigi, az erőforrásokat adóztató rendszert. Bevezetése azonban jelentősen - és megbizhatóan fel nem mérhető módon - megváltoztatja a gazdálkodó szervezetek jövedelmi viszonyait. Ez sok vállalatnál bizonytalanná teszi a jövő évi tervezést. Az előterjesztéshez több hozzászóló nem jelentkezett; az elhangzottakra Medg'yessy Péter miniszterelnök-helyettes válaszolt. Ezután határozathozatal következett. Az elnöklő Sarlós István bejelentette, hogy a terv- és költségvetési bizottság módosító javaslatokat terjesztett elő az 1988. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslathoz. Ezek közül a képviselők többre külön is szavaztak. Eldöntendő volt, hogy a három év alatti gyermekek családi pótléka 1988-ban gyermekenként 500 forinttal emelkedjen-e a tervezett 400 forint helyett, vagy az anyasági segély változzon tízezer forintra az előirányzott hatezer helyett. A képviselők - 11 ellenszavazattal és 3 tartózkodással - a három éven aluli gyermekek után járó családi pótlék emelését fogadták el. Emiatt módosult a költségvetés egy másik tétele, a szanálási alap előirányzata is: 500 millió forinttal csökkent, s így 1,5 milliárd forintra változott, a családi pótlék emelésének érdekében. A képviselők - két tartózkodással - elfogadták a terv- és költségvetési bizottságnak azt a javaslatát is, amely a többi között előírja: az Országgyűlést előzetesen tájékoztatni kell arról, ha az állami költségvetés több paragrafusában szereplő kiadások közül a szénbányászat, a vaskohászat, a hústermelés és -értékesítés, a Magyar Államvasutak, a szanálási alap, illetve a foglalkoztatási alap támogatásának bármelyikét a Minisztertanács növelni kivánja. E szavazással több más, bizottsági módosító indítványt is elfogadtak. így azt Tolna megyeiek az ülésteremben Borics Gyula expozéját tartja. (Telefotó) elengedhetetlen az állami szervek kibocsátotta jogszabályok világos, áttekinthető és egységes rendszerbe foglalása, továbbá a szabályozandó életviszonyokat pontosan feltáró, az érdekek széles körű egyeztetésén alapuló jogszabályelőkészítés, és végül, de nem utolsósorban a következetes végrehajtás. Az előterjesztett törvényjavaslat ezeknek a feladatoknak a megoldását kívánja elősegíteni. Amennyiben a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja - jogszabályt csak az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és tagjai, az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkárok, valamint a tanácsok adhatnak ki. Az állami irányítás minden más jogi eszköze csak szűkebb személyi körre és külön feltétellel lenne kötelező. Ezzel megszűnne az a különleges helyzet, hogy néhány miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője azokra a szervekre is kötelező utasítást adhatott ki, amelyeket nem irányított közvetlenül, illetőleg az, hogy például a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket valamennyi miniszter utasításban szabályozhatta. Az úgynevezett utasításos jogalkotás tehát megszűnne, és ennek következtében néhány országos hatáskörű szerv jogalkotási hatásköre is.- Az állami irányítás másik típusa az úgynevezett jogi iránymutatás. Ez nem kötelező jellegű rendelkezés, hanem olyan jogi forma, amellyel az állami, társadalmi szervek, gazdálkodó és más szervezetek az állampolgárok tevékenységét ajánló jelleggel kívánják befolyásolni. Az irányítás korszerűsödése folytán ugyanis egyre gyakrabban merül fel olyan kívánság, hogy a közonti állami szervek ne konkrét magatartási szabályokat írjanak elő, hanem átfogó, elvi jellegű célokat, programokat tegyenek közzé - mondotta a törvényjavaslat előadója. Az expozé további részében a törvények szerepével foglalkozott az államtitkár. Utalt arra, hogy a törvényhozás szerepének, jelentőségének fokozására eddig is törekedtek, de a tapasztalatok sze- (Folytatás a 2. oldalon.) is, hogy az egyéb kiadásokra - köztük az év elején bevezetendő új ár- és adórendszerre való áttérés előre nem látható következményeinek áthidalását szolgáló tartalékra - előirányzott költségvetési tartalék 1988 első félévében nem használható fel. A második félévben a felhasználásról döntést kizárólag az Országgyűlés hozhat, figyelembe véve a belföldi megtakarítások alakulását és a nem rubel elszámolású nemzetközi fizetési mérleg tervezett hiányát. Ezután az Országgyűlés 4 ellenszavazattal és 18 tartózkodással - általánosságban és részleteiben, a már megszavazott módosításokkal együtt - elfogadta az 1988. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A továbbiakban döntöttek az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosítására vonatkozó terv-és költség- vetési bizottsági javaslatokról. Az indítványok a többi között szorgalmazzák, hogy a pénzügyi ellenőrzés megállapításairól az ellenőrzött szervezet vezetőjét - vezető testületét - tájékoztatni kell. Ennek alapján az ellenőrzött szervezeteknek meg kell tenniük az ellenőrzés megállapításai szerint szükséges intézkedéseket, indokolt esetben a személyi felelősségre vonást is. A képviselők a módosító javaslatot két ellenszavazattal elfogadták. Majd az Országgyűlés - általánosságban és részleteiben a már megszavazott módosításokkal együtt - egyhangúlag elfogadta az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Borics Gyula expozéja a jogalkotásról A reális megítélés érdekében azt is meg kell mondani - mutatott rá -, hogy a jogszabályok nagy száma, a jogrendszer bonyolultabbá válása az életviszonyok differenciálódásának, a fejlődésnek szükségszerű velejárója. A továbbiakban kifejtette: a jog csak akkor szolgálhatja hatékonyan az előttünk álló feladatok megoldását, ha megőrzi társadalmi tekintélyét. Ehhez pedig A határozathozatalt követően megkezdődött a jogalkotásról és az 1960 előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalása. Borics Gyula igazságügy-minisztériumi államtitkár tartotta meg expozéját. Elöljáróban kiemelte: ha mérleget készítünk az elmúlt öt évről, megállapíthatjuk, hogy a Parlament törvényalkotó tevékenysége megélénkült, növekedett az országgyűlési bizottságok szerepe a törvények és más jogszabályok előkészítésében, a jogalkotás minden eddiginél jobban igyekezett kielégíteni a politikai, a társadalmi és a gazdasági szükségleteket, a joganyagot tudatosan és folyamatosan korszerűsítették és egyszerűsítették, s a jogszabályelőkészítés demokratikus jegyeit is bővítették.- A vitathatatlan fejlődés ellenére a jogszabályok száma az indokoltnál nagyobb mértékben, évente 4-5 százalékkal növekszik: 1986-ban már 5529 hatályos jogszabályunk volt. Különösen a rendeletek száma emelkedett. S bár a törvények száma is növekvő tendenciát mutat, szerepük a jogrendszerben a kívánatosnál kisebb, 1986 végén a számuk csupán 146 volt. Mindezekkel párhuzamosan gyengült a jogszabályok stabilitása, egyes területeken - főként a gazdaság szabályozásában - túlságosan gyors a változás. A jogrendszer áttekinthetősége is csökkent. Sokféle elnevezésű, különböző jogi erővel bíró szabályozás van, bizonytalan a jogalkotó szervek köre. Ösz- szegezve tehát: fokozódott a túlszabályozás, az indokolatlan beavatkozás az életviszonyokba.
