Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-09 / 264. szám

2 "KÉPÚJSÁG 1987. november 9. Kitüntetési ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról.) Megyei tanács Kiválóan- dolgozókat köszöntötek szombaton a megyei tanácson is. Tamás Ádám általános elnökhelyetes rövid ün­nepi köszöntőjében szólt az első szocia­lista forradalom máig érvényes tanulsá­gairól, majd meleg szavakkal köszöntötte az ünnepségen megjelenteket abból az alkalomból, hogy kitüntetésben része­sültek. Az ünnepségen részt vett Váradi László, a megyei pártbizottság titkára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Április Negyediké Érdemrendben részesítette Bányai Márton, nyugdíjast, a teveli téesz elnökét, István Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét és Sza­bó Sándort, a Simontornyai Nagyközségi Közös Tanács elnökét. A Munka Érdemrend arany fokozatá­ban részesült Bach Ferenc, nyugdíjas téeszelnök, Paks, Kródi József, a Paksi Konzervgyár főmérnöke, és Lovas Hen­rik, a Megyei Könyvtár igazgatója. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Bajor László, a bonyhádi I. Számú Általános Iskola igazgatója, Gál Istvánná, a Tolna Megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalat igazgatója, Jákli Péter, a Paks Vá­rosi Tanács elnöke, Király Péter, a Tolna Megyei Népbolt Vállalat Korzó Áruházá­nak igazgatója, Puskás János, a faddi Le­nin Termelőszövetkezet elnöke, dr. Sző­István József átveszi az Április Ne­gyediké Érdemrendet ke Sándor, városi tanácstag, a dombóvá­ri Gőgös Ignác Gimnázium tanára, és Szőts László, a bonyhádi Pannónia Ter­melőszövetkezet elnökhelyettese. A Munka Érdemrend bronz fokozatát vette át az ünnepségen Amma Lászlóné, a Bo- nyádi Városi Tanács V. B. csoportvezető­je, városi tanácsos, Antii Istvánná, városi tanácstag, a tamási városi bölcsőde mb. vezetőhelyettese, Bebesi Istvánná, a ma- gyarkeszi Petőfi Termelőszövetkezet magtárosa, Kulcsár József, a Tolna Me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalat szek­szárdi üzemmérnökségének lakatos csoportvezetője, Máthé János, a Gabon- forgalmi és Malomipari Szolgáltató Válla­lat asztalosa, Bátaszék, Mátyás Tibor, a Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának helyettes vezetője, a keres­kedelmi felügyelőség vezetője, Németh Józsefné, a Tolna Megyei Tanásc V. B. Tervosztályának csoportvezetője, Parrag Ferenc, a pusztahencsei Kossuth Ter­melőszövetkezet mezőőre, Schmidt Nándor, a teveli Kossuth Termelőszövet­kezet személyzeti vezetője, Túróczi Bá­lint, a Tolna Megyei Kommunális Szolgál­tató Vállalat gépkocsivezetője. * Budapesten, a központi ünnepsége­ken az alábbi kitüntetéseket adták át: A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült dr. Kolumbusz László, a Tolna Megyei Tanács Kórház- Rendelőintézete osztályvezető főorvosa, Pech József, a Gemenc Volán igazgatója, Zsoldos Ferenc, a MÁV Dombóvári Fő­nökség mozdonyvezetője, és Balogh Jó­zsef, az orvostudományok kandidátusa, a Tolna Megyei Tanács Kórház-Rende­lőintézete főigazgató-főorvoshelyettese. A Munka Érdemrend ezüst fokozata ki­tüntetést kapta Erdélyi Tibor, a Tolna Me­gyei Állami Építőipari Vállalat osztályve­zető-helyettese, dr. Kovács János, Tolna megyei főügyészhelyettese, Lengyel László, a Bonyhádi Cipőgyár osztályve­zető-helyettese, Hanoi József, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága mun­katársa, Forró Lajos, a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság előadója, szb-tit- kára, Füves György, a tamási Széchenyi Tsz művezetője, Almási Józsefné, a tolnai Aranykalász Tsz tehenésze. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült Aszman József­né, a bogyiszlói Dunagyöngye Tsz beta­nított szőlőmunkása, Bedesi Istvánná, a magyarkeszi Petőfi Tsz magtárosa, Gu- zser Ferenc, a Bonyhádi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat lakatosa, Hammer György, a Bonyhádi Cipőgyár rámavar­rója, Rein László, a Bonyhádi Zománc- árugyár főművezetője, Szabó Sándor, a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat hegesztője, dr. Vasas István, a Bonyhádi Zománcárugyár igazgatója, Loboda József, a Herbária tolnai üzemé­nek müszakvezetője, és Mikulás József, a Simontornyai Bőrgyár csoportvezetője. PANORÁMA BELGRAD - Köpeczi Béla művelő­dési miniszter - a Szerb Szocialaista Köztársaság elnökségének meghívására - november 5-7-én látogatást tett a ju­goszláv fővárosban. Részt vett Vük Ka- radzsics, a szerbhorvát irodalmi nyelv megalapozója, a több évszázados múltra visszatekintő magyar-szerb művelődési kapcsolatok kiemelkedő alakja születé­sének 200. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségen. Köpeczi Béla meg­beszéléseket folytatott a köztársaság ve­zető tisztségviselőivel a magyar-jugo- szláv kulturális, oktatási és tudományos kapcsolatok időszerű kérdéseiről, külö­nös tekintettel a közös kulturális és törté­nelmi emlékek védelmére, a magyar és a szerb nép közös történelmi évfordulóiról való megemlékezésekre. PÁRIZS - Federico Mayor Zaragoza spanyol biokémikust választották szom­baton az UNESCO új főigazgatójává. Hosszas utódlási harcok után a tagor­szágok 149 képviselőjéből 142-en sza­vaztak a szombati közgyűlésen Zarago- zára. WASHINGTON - Tizenhárom latin­amerikai ország külügyminiszterével tar­tott szombaton Washingtonban megbe­széléseket Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár a térségbeli válságok poli­tikai rendezéséről. A külügyminiszterek az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) 17. közgyűlése alkalmából tar­tózkodnak az Egyesült Államok főváro­sában. A tanácskozáson elhatározták: arra kérik az Amerikai Államok Szerveze­tét, hogy küldjön a térségbe polgári meg­figyelőket a Közép-Amerikában javasolt tűzszünetek betartására. NÁPOLY - Csehák Judit miniszterel­nök-helyettes szombat este Nápolyban ünnepélyes keretek között megnyitotta a magyar gazdasági napokat A megnyitót Castel dell’Ovo-ban rendezték, amely a magyar gazdasági kiállításnak, illetve a kortárs magyar festők műveinek ad ott­hont november közepéig. A magyar mi­niszterelnök-helyettest a megnyitón Anto­nio Gava pénzügyminiszter köszöntötte. Pillantás a hétre Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből Fontos kétoldalú tanácskozások uralják a hírügynöksé­gek előrejelzéseit. Mintha ősz derekát tartanák a legjobb „utazó-időnek” a politikusok. Az egyetlen kivétel - egy re­gionális szervezet konferenciája - csak erősíti a szabályt. Hétfő: Washingtonban megkezdi éves közgyűlését sz Amerikai Államok Szervezete. Az AÁSZ korábban az Egye­sült Államok közvetlen befolyása alatt állt, ám mostanra erő­södtek a latin-amerikai összetartásra utaló jelek. Nagy vita várható a közép-amerikai válság ügyében, hiszen ép­pen a tanácskozás előestéjén jár le a guatemalavárosi megállapodás által szabott határidő a tűzszünetre. Kedd: Ronald Ragan amerikai elnök Washingtonban fo­gadja Haim Herzog izraeli államfőt. A Fehér Házban némi nehezteléssel vették tudomásul, hogy Izraelben még leg­enyhébb, az Egyesült Államok által támogatott variációban sem hajlandók tárgyalni a közel-keleti válság megoldására hivatott nemzetközi konferencia összehívásáról. Miközben a kabinet tagjai éppen ezen vitatkoznak, Herzog befolyása megnőtt. Szerda: Berlinben, az NDK fővárosában tárgyal John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes, aki az előző napon érkezik kollégája meghívására, mivel az Egyesült Ál­lamoknak több kérdésben, mindenekelőtt Berlin státusá­nak ügyében fenntartásai vannak, így most fokozott várako­zás előzi meg a külügyminiszter-helyettes tárgyalásait. Csütörtök: Ismét találkozik egymással Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellár és Francois Mitterrand francia köztár­sasági elnök. Ketten olyan jól megértik egymást, hogy az már a világsajtó figyelmét is fölkeltette. Péntek: Új-Delhiben tárgyal egymással Kína és India kül­döttsége a két ország közti határvita megoldásának lehető­ségeiről. A korábban fegyveres konfliktust is okozó nézetel­térés alapja az, hogy Kína megszállva tart olyan területeket, amelyeket India is sajátjának tekint. Szombat: Portugáliába látogat Chirac francia miniszter- elnök. Megbeszéléseinek előterében várhatóan a gazdasá­gi együttműködés, a Közös Piac keretei között folytatandó kereskedelem áll majd. Mindkét ország jelentős mezőgaz­dasági exportőr, így jócskán vannak közös, és egymással ellentétes érdekeik is. Vasárnap: Afrikai körutazásra indul Helmut Kohl. Az NSZK miniszterelnöke Kamerunba, Mozambikba és Kenyá­ba látogat és elsősorban arról tárgyal majd, hogyan járul­hatna hozzá az NSZK Fekete-Afrika gazdasági nehézségei­nek leküzdéséhez. Moszkvai díszszemle, felvonulás (Folytatás az 1. oldalról.) is katonai fölényre törekszenek. Ilyen kö­rülmények között az SZKP és a szovjet állam minden szükségeset megtesz azért, hogy a Szovjetunió védelmi ereje olyan szinten legyen, hogy senki se za­varhassa meg az ország békés életét.- A szovjet fegyveres erők a Varsói Szerződés testvéri tagállamainak hadse­regeivel együtt készek a szocialista vív­mányok megvédésére, hazafias és inter­nacionalista kötelezettségük teljesítésé­re - mondotta végezetül a szovjet honvé­delmi miniszter. Ezután elhangzott a szovjet állami him­nusz, majd megkezdődött a diszzászlóal- jak felvonulása. Elsőként - az 1940 óta változatlan hagyományoknak megfele­lően - moszkvai katonai és haditengeré­szeti zenésziskola növendékei vonultak el a tribün előtt. A dobosok és harsoná­sok feladata volt a percenkénti százhúsz lépés ritmusának megadása. Mögöttük a történelmi díszszemle résztvevői következtek. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt zászlajá­val Kravcsenko őrnagy, a Szovjetunió hőse, az afganisztáni harcokban részt vett katona haladt a menet élén. Történel­mi korszakokat megjelenítve felvonultak a polgárháború bőrzakós munkás fegy­veres osztagai, szuronyos puskákkal a milíciák tagjai, a vörös matrózok, Bu- gyonnij-sapkában a Vörös Hadsereg re­guláris alakulatai, a legendás lovashad­sereg katonái élükön a kürtösökkel, majd a híres tacsankák, a négylovas harci sze­kerek végébe szerelt géppuskák halad­tak át a téren. A győzelem zászlaja mö­gött a nagy honvédő háború géppiszto- lyos lövészei léptek el a dísztribün előtt. A történelmi felvonulást követően a ha­gyományoknak megfelelően, a kiemel­kedő érdemeket szerzett katonai akadé­miák hallgatóinak díszzászlóaljai vonul­tak át a téren. A következő percekben a hadsereg egységeit képviselő gépesített alegységek vonultak el a tribün előtt. Tíz óra ötvenöt perckor néhány má­sodpercre megürült a tribün előtti térség, ahová Lenin arcképével az élen, a dísz­szemle és a dolgozók felvonulása közötti átmenetet biztosító nyitókép felvonulói vonultak be. 1400 zászlóvivő között né­hány másodpercre megjelentek az 1918-as év felvonulását idéző, korhű ru­hákba öltözött fiatalok. Hogy ezzel jelké­pezzék a forradalom iránti hűséget, a for­radalom folytatását, annak továbbvitelét. Közöttük vitték a forradalom lángját jel­képező fáklyát, amelyet a Kreml falánál az ismeretlen katona sírján lobogó örök­lángról gyújtottak meg. Kétezer fiatal for­málta az SZKP legutóbbi kongresszusát jelképező XXVII-es számot. Ezenközben úttörők köszöntötték virággal a mauzó­leum tribünján állókat. A Moszkva város kitüntetéseit hordozó kocsi mögött nyolc tiszlopban következett a szovjet főváros mintegy 125 ezer felvonulója. A Vörös tértől nem messze nyolcszáz méter ma­gasságba felbocsátott légvédelmi lég­gömbről 400 négyzetméteres hatalmas vörös zászló lobogott a napsütésben, amely eddigre felváltotta a szeles, borús időt, a kezdeti hószállingózást. A mozgó kocsik között léggömbökkel, zászlókkal, transzparensekkel, virág­csokrokkal felvonuló dolgozók sorát a fiatalok élőképe zárta, amelynek megfor- málói az évfordulót jelképező 70-es alak­zatban vonultak ki a térről. Németh Károly nyilatkozata A szocializmus építésében a lenini ér­tékrend, a lenini normák visszaállításá­nak fontos állomása az évforduló, amint azt a nagy októberi szocialista forrada­lom moszkvai jubileumi ünnepségei a Szovjetunió hét évtizedes útját értékelve érzékeltették - mondta Németh Károly. Az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, aki az évfordu­lón részt vevő magyar párt- és állami kül­döttség tagjaként töltött egy hetet Moszk­vában, az ünnepségsorozat végén nyilat­kozott Szántó Andrásnak, a Magyar Táv­irati Iroda tudósítójának. A 70. évforduló azoknak az eredmé­nyeknek az ünnepe volt, amelyeket a szovjet nép erőfeszítések, kemény mun­ka révén ért el, s amelyek méltán adnak okot a büszkeségre. Elvi alapokon kritikus önvizsgálat volt az évforduló, amely az eredmények mellett józanul, őszintén szólt mindarról, ami kudarc vagy hiba volt a szocialista építés hét vétizedes gyötrelmes valósá­gában. Az ünnep - mondta Németh Károly - egyúttal előretekintés is abba a jövőbe, amelynek alapjai az elért eredmények. Az SZKP KB, a szovjet és az oroszországi legfelsőbb tanács ünnepi ülésén elhang­zott főtitkári beszédben az ország veze­tése a néphez, a tömegekhez fordult, hi­szen csak a nép alkotóerejét mozgósítva lehet kihasználni a szocializmus hatal­mas tartalékait, megvalósítani a társada­lom átépítésének nagy programját. A gazdasági célok eléréséhez olyan társa­dalmi, politikai viszonyok kellenek, ame­lyek mozgásba hozzák a tartalékokat. Mai kommentárunk Támaszpontvita két felvonásban Alig ért véget múlt hét végén Madridban, máris kezdődik Athénben a vita az ame­rikai katonai támaszpontok jövőjéről. Bár a feltételek nem teljesen azonosak, s má­sok az érintett kormányok követelései, indítékai is, mégis sok a közös vonás a két tárgyalássorozatban. Mindkét kormánynak, Gonzalez és Papandreu kabinetjének egyaránt belpolitikailag fontos, hogy eredményeket mutasson föl az amerikaiakkal folytatott alkudozás során, míg a Egyesület Államok arról igyekszik meggyőzni őket, hogy a „szovjet fenyegetés" elhárításának legésszerűbb módja, ha a Pentagon to­vábbra is fenntartja a szóban forgó bázisokat. Felipe Gonzalez hatalomra kerülése előtt megígérte, kivezeti Spanyolországot a NATO-ból. Ezután ha nem is könnyen, de keresztülvitte, hogy a népszavazás során a spanyolok hozzájáruljanak a választási ígéret megszegéséhez Cserébe azt ígérte, hogy felszámolják azt a négy amerikai támaszpontot, ahol összesen mintegy 18 ezer idegen katona szolgál. Jelenleg már csak azt szeretné elérni, ha kivonnák azt a 72 F-16-ost és az ezeket kiszolgáló 10 ezer embert amelyek a Madrid melletti légitámaszponton állomásoznak. Ezek az atomfegyver hordozására is alkalmas gé­pek képezik a NATO európai nukleáris csapásmérő erőinek tartalékait a Pentagon ezért foggal-körömmel ragaszkodik hozzájuk, míg a spanyolok szerint jelenlétük atomcsapásnak tenné ki az országot egy esetleges háború legelső szakaszában. Görögországban Papandreu síkraszáll az atomfegyvermentes Balkán-félszigetért s ehhez elsősorban görög földről kell kitiltani az amerikai nukleáris eszközöket Washington hevesen ellenkezik és minden eszközzel igyekszik húzni-halasztani a dön­tést Közben állandóan azzal zsarolják Athént, hogy a hagyományos ellenlábas Török­ország hadseregét erősítik és a görögöknek szállítandó fegyverek mennyiségét és mi­nőségét összefüggésbe hozzák a támaszpont-tárgyalások kimenetelével. A napokban lemondott amerikai hadügyminiszter, Caspar Weinberger hevesen ellenezte az ameri­kai jelenlét bármilyen csökkentését a NATO amúgy is gyengének mondott déli szár­nyán. Nagy kérdés, hogy utóda, Frank Cariucci milyen sikeresen védi majd elődje pozí­cióit a tárgyalásokon, s az azokat követő washingtoni megbeszéléseken. A tárgyalássorozat mindkét felvonása folytatást ígér, pedig a határidők igencsak szűkreszabottak: mindkét országban hamarosan meg kell újítani a támaszpont­szerződéseket, mert a régiek lejárnak. Washingtonnak valószínűleg az okozza a legnagyobb fejtörést, hogy miért olyan heves az ellenkezés egész Európában az amerikai katonai jelenlét, elsősorban a nukleáris eszközök jelenléte ellen. Hiszen nemcsak délen vannak a Pentagonnak bázisai, s nemcsak délen tüntetnek százez­res, olykor milliós tömegek az atom rakéták ellen. Márpedig a precedenstől jobban fél­nek a Pentagonban, mint a tűztől: ha egy helyen engednek a nyomásnak, máshonnan is távozásra bírhatják az amerikai katonákat, s átértékelésre szorulhat az Egyesült Álla­mok Európában követett katonapolitikájának egésze. HORVATH GABOR Ünnepség a megyei tanácson

Next

/
Thumbnails
Contents