Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

1987. november 28. "népújság 9 Uj divat Kubában A kubai „divat” évtizedeken át az oli- vazöld egyenruhát jelentette a külföld számára. Sok fiatal lány és fiú hordta ezt a viseletét világszerte, főleg a hetvenes években a kubai forradalmárok, első­sorban Fidel Castro és Che Guevara iránti tiszteletből. Napjainkban azonban már ez a klisé is eltűnőben van - ezt bi­zonyította az október végén Havanná­ban megrendezett nemzetközi divatbe­mutató, a „Cubamoda”. Nagy volt a meglepetés a Kubába ér­kezett külföldiek körében, amikor pezs­gő rock-zene hangjaira vonzó külsejű kubai manökenek lejtettek be a szín­padra ezerszinű ruháikban. A rendezők szerint a cél: minél jobban a divat szol­gálatába állítani a híres kubai grafikai művészetet, a maga sokféle, európai, af­rikai és indián eredetű hagyományaival, híven kifejezve a kubai nép izzóan forró, szenvedélyes lelkületét. A kubai ruházati iparnak természete­sen nem csupán az a távlati célja, hogy minél szebben mutassanak a „világ leg­szebb lányai" (sokan egyetértenek eb­ben a nem-kubaiak közül is...), hanem hogy a cukor, a rum, és a szivar után újabb árufajtából exportálhasson jelen­tősebb mennyiséget a karibi szigetor­szág. Az októberi bemutatóra máris 29 ország divatcégei látogattak el, köztük olyan divatdiktátor nemzetek képviselői, Föld alatti bevásárlóközpont Föld alatti bevásárlóközpont épül 8300 négyzetméteres területen a Koreai NDK fővárosában. Tágas, 4200 négy­zetméternyi eladótérben lehetőség nyí­lik majd az áruválaszték széles skálájá­nak bemutatására és a kényelmes be­vásárlásra. A le- és feljárást mozgólép­csők könnyítik meg. A jövőben - a metró állomásaihoz csatlakoztatva - több föld alatti üzletsor létesítését tervezik a város vezetői. Hexagonál cirkusz Öt egymásba kapcsolódó hatszögle­tű épületből álló cirkusz építését kezd­ték meg Phenjanban. A parkkal körülvett hexagonál épületegyüttes 38 ezer négy­zetméternyi területet ölel fel. Az épületek közül kettőt nagyméretű - 60 méter át­mérőjű - előcsarnoknak képezték ki. A harmadik - a középső - a főépület, mint Franciaország és Olaszország. E cégek mintegy 60 szerződést írtak alá kubai vállalatokkal, több mint 20 millió dollár értékben. A külföldi kritikusok szerint Kubának elsősorban a különféle könnyű, nyári öltözékek, pamutpólók, könnyű nadrágok, sortok és bermudák terén van esélye arra, hogy betörjön a nemzetközi piacra. Ezek a ruhák rend­szerint élénk trópusi türkiz, arany, vörös színekben pompáznak, de kedveltek a pasztell árnyalatok és a meleg égövön hagyományos fehér anyagok is. A karibi és a közép-amerikai országokban máris népszerű a „Guayabera” nevű laza szö­vésű ing. Az esélyeket növeli, hogy a kubai áruk a világpiac árszintjéhez képest olcsók, és a külföldi vásárlók egyöntetű vélemé­nye szerint minőségük határozottan ja­vult az elmúlt években. A kubai ruhákat egyelőre elsősorban a késztermék-piacra szánják, Így a nagy nyugati egyedi divattervezők nyugodtan alhatnak. Bár éppen egy olasz divatház vezetője jegyezte meg a „Cubamoda" idei bemutatója láttán, hogyha a kubai tervezőknek sikerül kihasználniuk az egyedülálló népművészet és „a zene, a tenger és a napfény” elegyét a divatban, akkor hamarosan igen komoly vetély- társra kell számítaniuk a világcégek­nek... amelyben 3500 személyes nézőteret és 14 méteres átmérőjű porondot alakítot­tak ki. A másik két épületben kaptak he­lyet az öltözők, az állatok szálláshelyei, a gyakorlótermek, díszletraktárak, mű­vésztársalgók. Az öltözősor egyidejűleg 200 művész számára nyújt helyet. A színpad automatikus berendezés segít­ségével változtatható: szükség szerint poronddá, manézzsá, vízicirkuszi me­dencévé, jégszínházzá. Modern akupunktúra-központ Új akupunktúra-központ épül Phen- jan Munszu kerületében. A hagyomá­nyos gyógymódokat a modern gyógyí­tás szolgálatába állító intézet rendelteté­séhez híven hagyományos koreai stílus­ban épül fel. A gyógyintézményben le­hetőséget biztosítanak a kutatásokhoz, a szakorvosok képzéséhez és tovább­képzéséhez is. (BUDAPRESS-KCNA) Magyarok Vracában Lehet, hogy kevesen vannak Magyar- országon, akik ismerik a festői kis bolgár várost, Vracát. És minden bizonnyal so­kan csodálkozással olvassák majd, hogy e kisváros érdeklődő lakossága milyen kíváncsi Magyarországra, a ma­gyar kultúrára és valóságra. Tizenegy évvel ezelőtt alakult meg a városbán a bolgár-magyar barátság klubja, amely a Botev-Petöfi nevet vá­lasztotta magának. Nem a véletlen szülte ezt az elnevezést. Itt a vracai Balkán he- gyeken pusztult el a nagy bolgár költő és forradalmár - Hriszto Botev, akinek köl­tészete és élete igen hasonlít Petőfiére.- Természetesen, nemcsak ez az oka. A vracaiak erősen kötődnek Magyaror­szághoz, mondhatnám a szívükben hor­dozzák, - mondja a klub elnöke, Neska T urtumanova. A Botev-Petöfi-klub alapí­tói azoknak a bolgároknak a fiai és leá­nyai voltak, akik a második világháború alatt életüket áldozták a magyar nép fel­szabadításáért. Tagjai között vannak úgynevezett „magyar neveltetésűek”: mérnökök, képzőművészek, filmrende­zők, akik Magyarországon végezték ta­nulmányaikat. A klub tagjai között van­nak a bolgár-magyar barátság gyerme­kei is. így nevezik tréfásan a vracaiak a bolgár-magyar vegyes házasságokból született gyermekeket. Nemrég vették fel a klub tagjai közé, mint kollektív tagot a helyi vegyipari kombinát Kun Béla bri­gádját. A brigád névadója a szófiai Ma­gyar Intézet igazgatója, Sipos István volt. A Botev-Petőfi-klub fontos helyet ví­vott ki magának ennek az élénk vidéki városnak gazdag kulturális életében. Az utcákon gyakran találkozhatunk plaká­tokkal, amelyek Liszt Ferenc-koncer- tekre, Petőfi vagy Nagy László irodalmi estekre invitálják az érdeklődőket. A „magyarok", ahogy a város lakói hívják a klub tagjait, szerveznek különfé­le filmvetítéseket, magyar művészek kiállításait, magyar vendégegyüttesek fellépéseit, kirándulásokat Petőfi szülő­városába. Igen mély benyomást tett rá­juk annak a temetőnek a meglátogatása, ahova a magyar földön elesett bolgár katonákat temették.- Az az érzésem, mintha otthon len­nénk. A vracaiak hazám iránti érdeklő­dése valóban egyedülálló - mondta nemrég egy ott járt magyar turista. A vracai „magyarok” azonban telje­sen természetesnek tartják érdeklődé­süket. Számukra ez - ahogyan ők ma­guk állítják - egy közeli kedves néppel való szellemi találkozás. Phenjani újdonságok ★ HORIZOm^ Nemzetközi együttműködés az elektronikában 1987-ben a világpiacon új szovjet külkereskedelmi cég - a „Sovelektro” - jelent meg, amely egyidejűleg gyártó és eladó is. Hasonló jogokat kapott a minisztériu­munkhoz tartozó öt legnagyobb elektrotechnikai termékeket gyártó vállalat is. Gyors ütemben bővülnek más vállalataink és a KGST országbeli partnereink közötti közvet­len termelési kapcsolatok. Egyre gyakoribb, hogy a fejlesztéstől egészen a sorozat- gyártás beindításáig az új eszközök létrehozásának minden szakaszában egyeztetik tevékenységüket. Az Interelektro „Híradástechnikai fénykábelek” komplex program­jának realizálása során például a partnerek elosztották egymás között a feladatokat, a koordinátori szerepet pedig a szovjet szakemberekre ruházták. Szovjet szakembe­rek dolgozták ki az új kábelek konstrukcióját, a bolgár és lengyel szakemberek pedig a félkésztermékek gyártásához és szálhúzásához szükséges technológiai berende­zéseket. Magyar és NDK-beli tervezők hozták létre a csévéző gépeket, bolgár és len­gyel szakemberek pedig a bevizsgálási metodikát. Ma már nagy mennyiségben gyártunk híradástechnikai fénykábeleket, amelyek óriási megtakarítást jelentenek a hiánycikknek számító rézből. A közvetlen kapcsolatok továbbfejlesztésének eredményeként a szovjet kábel­gyártók lengyel partnereikkel közös technológiai berendezés-fejlesztéseket, bolgár kollégáikkal új optikai szálak és egyéb termékek fejlesztését végzik. Magyar vállala­tokkal közös tevékenység folyik speciális automata sorok, nagy termelékenységű gépek, huzalzománcozó agregátok és más technológiai berendezések létrehozásá­ra. Jó ütemben fejlődik a leningrádi „Elektroszila” és a legnagyobb csehszlovák elektrotechnikai cég a „CKD-Praha” közötti együttműködés. Szerződést kötöttek 1000 kilowatt teljesítmény feletti villamosberendezések közös fejlesztéséről. E ter­mékek versenyképességének növelésében mindkét fél érdekelt. A szovjet szakem­berek végzik ezeknek a gépeknek a tervezését, a csehszlovák kollégák pedig a haté­kony technológia létrehozásával foglalkoznak. Bízunk abban, hogy az új gépek ke­vésbé lesznek anyag- és munkaigényesek, ami előfeltétele a világpiacon való megje­lenésnek. Műszakilag és gazdaságilag is indokolt a leningrádi „Elektrik” gyár és a jugoszláv „Iskra-Avtomatik” cég együttműködése. Együttműködési megállapodásuk a hegesz­tőautomaták és félautomaták gyártásszakosítását és kooperációs tevékenységét írja elő. A jugoszláv fél Leningrádban gyártott hegesztőautomatákhoz adagolókat, és égőfejeket szállít. A kooperáció kölcsönös, hosszú távú kompenzációs szállítások formájában valósul meg. Kölcsönösen előnyös együttműködési szerződést kötött a moszkvai Elektrozavod a hasonló profilú NDK-beli vállalattal speciális transzformátorok és reaktorok gyártá­sára. Tudományos - termelési kooperációs kapcsolatok kialakítását tervezi a do- nyecki „Robbanásvédett villamosberendezések” egyesülés és a lengyel „Ema-Apa- tor” gyár robbanásbiztos vezérlőállomások - az egyik legfontosabb bányaipari villa­mosberendezés - kifejlesztésére és gyártására. Összességében ágazatunk mintegy 40 vállalata él a közvetlen termelési kapcsolatok adta lehetőségekkel. A minisztériumban komoly viták folynak szocialista és kapitalista országbeli part­nerekkel való közös vállalatok kialakításáról. Ezen a téren a legfontosabb az alapos műszaki-gazdasági megindokoltság, beleértve nemcsak a jövendőbeli gyár termelé­si lehetőségeit, de a partnerországok törvénykezésének figyelembevételével a meg­bízható, stabil értékesítés lehetőségeit is. E nehéz úton az első lépéseket már meg­tettük, és egyre inkább megtaláljuk a közös nyelvet osztrák, francia, NSZK-beli, olasz, finn, és más országbeli cégekkel. így például tárgyalásokat kezdtünk a finn „Nokia” céggel hegesztőrobotok közös gyártásáról, az osztrák „MAG” céggel pedig fokozott hőállóképességű zománcozott vezetékek közös gyártásának megszervezé­séről. Az olasz „Merloni” céggel egy Bakuban létesítendő villamos háztartási gép­gyár létesítéséről tárgyalunk. Itt mixereket, húsdarálókat és többféle kis teljesítmé­nyű motort gyártanánk. Az együttműködés új formáinak eredményességében senki sem kételkedik. Az előzetes elemzések szerint 1986-al szemben már az idén több mint 50 százalékkal növeljük exportunkat. A ritka dél-amerikai farkas, amely csupán a világ tíz állatkertjében látható A Kínából származó Milu-szarvas is csupán az állatkertekben maradt fenn Przewalski-ló, nevelésében a prágai állatkert nemzetközi hírnevet szerzett Ritka állatok a prágai állatkertben A világon mintegy ezer állatkert léte­zik. Csehszlovákiában ebből tizenhár­mat találunk. Egyikük Prága fővárosé, amely ugyan nem a legnagyobb terje­delmű, még csak nem is a legrégibb Csehszlovákiában (mindössze 56 éves), mégis itt él a legnagyobb számú állatfaj­ta (több mint 600 állatfajtából 2700 pél­dány). Számos különlegesnek számitó tenyészettel dicsekedhet. A főváros északi részén elterülő szép fekvésű állatkert 64 hektárnyi területén minden olyan közeget megtalálunk, amire az állatoknak szükségük van. A Vltava folyó partján fekvő, vizenyős ré­tektől a terep egyre emelkedik, meredek sziklák és meleg domboldalak váltakoz­nak rajta egészen a sztyeppés eredetű részekig. Először a Przewalski-lovak (Equus Przewalskii) kifutójánál állunk meg. Mé­nesük nemzetközi hírnevet szerzett a prágai állatkertnek. A mai állatkertek korszerű állattartása ugyanis míír nem arra épít, hogy minél nagyobb számban tartson egzotikus egyedeket, hanem ar­ra törekszik, hogy minél nagyobb szám­ban élő csoportokat neveljen fel egy- egy kihalással fenyegetett állatfajtáéból. Ez történt itt a Przewalski-ló esetében is. Eredeti hazájában, Kína és Mongólia ha­tárán ez a vadló már kihalt. A prágai ál­latkert első helyen áll az ilyen vadcsikók felnevelésében (1933-1985 között 135 csikó született itt). Prágát bízták meg a Przewalski-ló nemzetközi törzskönyvé­nek vezetésével is, amelybe minden egyes fogságban élő Przewalski vezeté­sével is, amelybe minden egyes fogság­ban élő Przewalski-lovat bejegyeznek. További ritka, patás állatfajták mellett haladunk el, amilyen például az Addax- antilop (Addax nasomaculatus), amelyet Észak-Afrikában igen szép, néha 110 cm hosszúságot elérő spirálszerűen csavart szarva miatt szintén kihalás fe­nyegetett, vagy a trópusi Milu-szarvas, amely csupán az állatkertek gondosko­dásának köszönhetően maradt fenn a természetben. A kölcsönös csere jelenti ma az állatkertek legfőbb szaporodási forrását. A prágai állatkert évente több tucat csereakciót hajt végre számos eu­rópai és Európán kívüli állatkerttel. Az egyik igen kelendő állatfajta, amelynek nevelésében Prága rendkívül sikeres, a ritkaságszámba menő sörényes farkas (Vhrysocyon brachyurus). Dél-Ameri- kából származik, ahol ma a természet­ben már csak kétezer van belőle, s csu­pán a világ tíz állatkertjében található. A szecsuáni fácán is, a prágai állat­kertben megtalálható még ötven állatfaj­tával együtt a kihalással fenyegetettek közé tartozik, s ezeket az úgynevezett piros könyvben jegyzik fel. A látogatók túlnyomó többségét rendszerint az em­berszabású majmok, a nagy macska­szerű ragadozók és természetesen a vastagbőrűek vonzzák. Talán azért is, mert nekünk, európaiaknak a távoli vi­dékeket, az afrikai kontinens utolsó ál­latparadicsomát idézik. A prágai állatkert nem csupán jelen­tős tudományos és szakmai műhelyt je­lent, hanem a csehszlovákiai állatkertek módszertani központjául is szolgál, aho­vá külföldi állattenyésztők is eljárnak ta­pasztalatszerzésre. Ugyanakkor kulturális-népnevelő in­tézmény is. Számos természettudományi szak­kört szervez és vezet a gyermekek és az ifjúság részvételével, a gyermek- és ifjú­sági sajtóval együttműködve különböző vetélkedőket rendez. De örömet és kel­lemes pihenést is nyújt minden állatked­velőnek.

Next

/
Thumbnails
Contents