Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-28 / 281. szám
1987. november 28. "rsfÉPÜJSÁG 5- Ha kiflit vagy kenyeret akarnak venni, ne várjanak - mondja egy fiatal asszony a zárt boltajtó előtt. - Majd csak tíz óra felé lesz. Akkor hozzák Paksról. A tanácstagunk? Fries Istvánnak hívják, de azt hiszem, még nincs itthon. Az óvodásokat vitte Paksra.- Igen, naponta viszem a gyerekeket a gazdaság buszával. Én ott vagyok sofőr. Huszonnyolc - harminc óvodásunk van. Ennyi az iskolás is, de ők már a menetrend- szerinti járattal utaznak. Tudja, megmaradnak itt a fiatalok. Az őslakosok között nincs nagy mozgás. A vendégmunkások, azok jönnek mennek. Aki már hosz- szabb ideje itt van és szeretne építeni, azokat a gazdaság segíti. Telekkel, a törvény adta keretek között pénz- és természetbeli segéllyel. Két év leforgása alatt 6-8 ház épült, illetve épül, de már van 17 újabb telkünk is. Takaros, gondos kezek nyomát viselő házakat, portákat látok. Minden házban van vezetékes viz. Ezt a gazdaságnak köszönhetjük. Az idén 849 méter járdát építettünk. A Rét utcában 280 méter hosszú betonút készült el. Korszerűsítették a közvilágítást. Villany. Azzal gondunk van. Elavult, gyenge a hálózat. Nem bír már el nagyobb terhelést. Rászorulna a cserére. Többek panasza az is, hogy ide nem jön ki a helyi járat. Jó a buszközlekedésünk, de akkor olcsóbb volna. Jogos a kérés. Pakshoz tartozó kis település. Ahogy itt mondják, puszta. Már egy 1343-ból származó okiratban feltűnik a helységnév. Az etimoló- gusok a gyapa szót illetően török eredetre gyanakodnak, ha így volna, akkor a szó „csinálni” értelmű. Mások magyar eredetre mennek vissza. Akkor a szó értelme „gyáva”, de jelentheti a kivágandó fákat, az „erdők gyapját”. Ma százhúsz család él itt, hozzávetőleg négyszázötven lelket számlálva. Jó munkalehetőséget ad a Paksi Állami Gazdaság itteni tehenészeti telepe. CZAKÓ SÁNDOR Szórakozás? Van televízió, meg a kocsma. De azért rendeznek ám itt bálokat is. A gazdaság éttermében. Most pénteken nyugdíjasoknak lesz találkozó, szombaton meg a fiataloknak. Olyan batyús- bál féle. Pakson, az ÁG központjában úgy tartják nyilván: „gyapai kerület”. Kétszázharmincegy ember dolgozik itt. Mutatják a napi jelentést. Íme: 1987. XI. 24.: A tehenek létszáma 593. Ebből 100, szárazon áll. A napi tejhozam 9120 liter, ami alapján az istállóátlag 15,4 liter. A tej zsírtartalma 3,8%. A létszámhoz tartozik még 362 borjú, 56 előhasi üsző, 45 hízómarha és 580 növendék. A gyapaiak többsége itt dolgozik, de többen Paksra járnak kenyérkeresni. Akik itt vannak, nem járnak rosszul: az átlagbér 6447 forintra rúg, amire még rájön az illetménykukorica. Új házak sora a Cecei úton- Ezen az őszön, ha jól számolok, már hat lakodalom is volt - mondja Aranyos István, aki brigádvezető a tehenészetben. - Leadtam egy selejt göbét és most várom az embereket, akik elvitték. Nagyon sok állatot tartanak itt. Van akinek tíz koca szaporítja a vagyonát. Talán minden házban van disznó. Baromfi az biztosan. Kell is a jószág, amikor háromszáz személyes lakodalmakat csinálnak. Ott kell az ennivaló. Van itt lakodalom, mert vannak fiatalok. Magamat illetően én az Alföldről kerültem ide. Nagyon megszerettem ezt a pusztát. Huszonöt éve lakunk itt, de már itt is maradunk. A gyerekek? A fiam - ő a legidősebb - a Szovjetunióban tanult. Az erőműben dolgozik. A nagyobbik lányom itt lakik, meg velünk van a kisebbik lány is. Gimnáziumba jár. Kertész Ignácné: „Az is mutatja, hogy mennyi állat van a háztájiban, ahogy táp fogy” Régi kút a Kováts-kastély kertjében Takarmányosok a tehenészeti telepen Fries István tanácstag Aranyos István brigádvezető: „Én már meggyökereztem itt” A reggeli fejés időszakában Mókus szemez velünk A kenyérre várni kell Wallner Istvánékhoz megérkezett az illetménykukorica
