Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-27 / 280. szám

1987. november 27. 4 KÉPÚJSÁG Válaszol az orvos ♦ CSALÁD ♦ OTTt Praktikusan - gyerekszobába „Szúr a szívem" jeligével írt levelet egy 40 éves asszony. Szívszúrás nemcsak „nappali panasz”, hanem éjszaka is elő­fordul, „különösen akkor, ha bal oldala­mon fekszem. Rosszul - amúgy - nem szoktam lenni, de idegesít a dolog. Na­gyon félek az infarktustól!” A szivtáji, illetve mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb tünet, amivel az em­berek rovoshoz fordulnak. Megítélését - előfordulásának gyakorisága mellett - tovább nehezíti, hogy a döntés esetleg a beteg életét is meghatározhatja, eldönt­heti. Lehet tünete egy súlyos szívbeteg­ségnek, ugyanakkor a neurózisnak is, mely szintén korunk egyik legyakoribb betegsége. A szívtáji fájdalomra is vo­natozik az a megállapítás, hogy a szív­panasz nem egyenlő a szívbetegséggel. A valódi, a koszorúerek szűkületére visz- szavezethető fájdalom (angina pekto- risz) igen erős szegycsont mögötti, bal karba, bal vállba sugárzik, halálfélelem I kiséri, egy-két percig tart. Ha már hosz- szabb ideig áll fenn, szívinfarktusra kell gondolni. Kiváltásában fizikai, psychés túlterhelés, nagyobb mennyiségű táplá­lék felvétele, nikotin bőséges élvezete, hideg levegő vagy fürdő stb. játszhatnak szerepet. A funkcionális, (nem szervi jel­legű) neurotikus panaszok nem a szegycsont, inkább a bal emlő tájékán mutatkoznak, ter­helésre nem foko­zódnak (sőt gyak­ran enyhülnek!). A nem szervi eredetű mellkasi fájdalom­ra jellemző még, hogy napokig, he­tekig fennáll, kapkodó légzés („nem tu­dom jól kilélegezni magam”), szapora szívműködés, végtagzsibbadás, arc­zsibbadás, feszültségérzés, fejfájás kí­séri, értágító gyógyszerek nem szünte­tik, nyugtatok azonban igen. Az elkülöní­tés legjobb módszere az EKG-vizsgálat. A bal oldali fekvésben jelentkező, szúró szivtáji fájdalom megítélése még orvosi körökben sem egységes. Többségben vannak azok, akik in­kább a nem szervi, funkcionális jelleg mellett törnek lándzsát. Ha nyugtatok tartós szedése nem mulasztja el, itt is or­voshoz kell fordulni. E panaszok háttere tehát mindig azt jelzi, a szervezet jelzéseket ad, hogy a külvilág ingereit nem képes helyesen feldolgozni, arra kórosan reagál. Ennek oka lehet általános kimerültség, az ideg- rendszer kifáradása, de a szív saját erei­nek szűkülete is. DR. GESZTESI TAMÁS megyei belgyógyász szakföorvos Ahol a lakásoknak fél szobája van, ott azt általában a gyerekeknek rendezik be. Ez a szoba többnyire hosszú és kes­keny, így a bútorzatát is ehhez kell igazí­tani. Egy átlagos 2,5x4 m-es alapterüle­tű szobát véve alapul mutatunk be egy szobabelsőt. Az egyik hosszanti fal mentén bal oldalt - 90 cm maximális szélességben - helyezkedik el az ala­csony, különféle beosztású elemekből álló szekrénysor, amelynek tetetén 190 cm hosszúságban (habszivacs matra- cos megoldással) fekvőhely van kiala­kítva. (Akár két gyerek részére is megol­dás lehet.) Az ablaktól balra könyv-, illetve játék­polc, jobbra pedig Íróasztallal kombinált elemes szekrény. A hosszanti jobboldali falfelületen falitábla, amelyre sok min­den elhelyezhető (készülhet textilből, sokzsebes megoldással is). Utána házi­lagosan készült bordásfal (így jóval ki­sebb költséggel jár), ami kiválóan bizto­sítja a gyerek sokféle testmozgását. Gyerekszobába faltól falig padlószö- nyeget célszerű alkalmazni. Az ágy fölé kisebb posztert tehetünk, a textíliák (ro­ló, ágytakaró, falvédő kárpit, stb.) vidám, élénk színűek, és egymással harmoni­kusak legyenek. Rajz és szöveg: BÁNYAI KATALIN A csuka horgászata II. Ünnepi üdvözlet Az előző részben ismertetést adtunk a csuka úszós horgászatáról, most a mű- csalis horgászat egyik vállfáját, a villan­tózást és annak tapasztalatait adjuk közre. A csuka kitűnően lát és a szineket is megkülönbözteti, leginkább a kishalak közelében, a viz között tartózkodik, igen fejlettek az áramlás rezgésfelfogó ér­zékszervei is. Ezt a tulajdonságát hasz­náljuk ki a műcsalik vontatásánál lépre, illetve horogra csalására. A legjobban bevált felszerelés a 2,70-3 méteres kö- zépmerev, könnyű csőbot, a jó minősé­gű peremfutó orsó, a 30-as, nyílt aka­dálymentes terepen a 25-ös zsinór. Általában kétféle villantót használunk, a támolygót és a körforgót. Ki erre, ki ar­ra esküszik, mégis erősen akadályos te­repen jobb a kisebb méretű körforgó vil­lantó, ennél jóval kisebb az elakadás ve­szélye, minta nehezebb támolygó villan­tóval. A villantó színe mindig alkalmaz­kodjon az időjáráshoz és a vízben élő kishalak színéhez. A jelenleg kereske­delemben kapható villantók nem felel­nek meg a követelményeknek, erős, fé­nyes színük miatt különösen napsüté­ses időben teljesen használhatatlanok. A tompa sárga és vörösréz színű, illetve anyagú villantók váltak be a legjobban. Legeredményesebbnek a sárga színű, vese alakú kanál, illetve azok változatai bizonyultak. A támolygó, vagy forgókanalas villan- tókat egy rugós karika közbeiktatásával a forgókapocshoz csatlakoztatjuk, majd ehhez kötjük a zsinórt. Soha sem alkal­mazunk drót, vagy fém élőkét, mert az nagyon gátolja a műcsali mozgását. Igaz, így gyakran előfordul, hogy a vil­lantó és a csuka is elveszik, de ezt az esélyt azért adjuk meg neki. Napsütéses időben a mélyebb rétegekben vezessük a villantót, esős, szeles időben kár pró­bálkozni. Legalkalmasabb a kissé borús, szél­csendes, de hűvös délelőtti, vagy kora délutáni óra. Néhány jó tanács, itt is: A vízpartot lehetőleg csendben közelítsük meg. Árnyékunk ne vetitődjön a vízfelü­letre. Erősen látogatott helyeken több­fajta módszert, többfajta és formájú vil­lantót használjunk, mert a csuka igen ta­nulékony. Egy-egy pergetés után az orsón lévő zsinórunkból vágjunk le 6-8 métert, mert elfáradt és a következő horgászat­nál esetleg emiatt leszünk egy él­ménnyel, no meg egy csukával szegé­nyebbek. SZ. L. A Képzőművészeti Kiadó erre az esz­tendőre 167 fajta hagyományos kará­csonyi képes levelezőlapot gyártatott, 15 millió példányban. Újdonság az a jóféle grafikai lap, me­lyet a Képeslap anno... című könyvben megjelentek közül reprodukáltak, mint­egy 1 100000 példányban. Bővült a mennyisége és a választéka a négyoldalas hajtogatott, bontókban küldhető ünnepi kártyáknak, melyekből kereken 700 000 példány készült, 30- féle változatban. A piackutatások alapján a kiadó je­lentős mértékben csökkentette az újévi képes levelezőlapok számát. Egyre gya­koribb, hogy az emberek - talán takaré­kossági okokból - a karácsonyi képes levelezőlapon kívánnak boldog új esz­tendőt is. A korábbi 5-6 millióval szemben az ez évi mennyiség mintegy 1,5 millió darab, melyet kiegészít különböző árban és mi­nőségben, kereken 200000 darab borí­tékos üdvözlőlap. A kereskedelem szakemberei szerint a vásárlók minden igényét kielégíti ez a mennyiség. Újdonság a stancolt figurás és kará­csonyi gyermekdalok kottáját és szöve­gét tartalmazó üdvözlő, valamint a régi időket idéző úgynevezett nosztalgia ka­rácsonyi és újévi üdvözlőlap is. Az ajándékok átadását ünnepélye­sebbé teszi a díszes csomagolás. Ör­vendetes, hogy a kiadó az olcsó és sok­féle palackcsomagoló mellett, most 10 féle új díszcsomagolót készíttetett. Gazdag a kinálat a már hagyományos ajándékkisérő kártyákból is. GERÖLY TIBOR Fönn a Jeruzsálem hegyen Sarusi Mihály regénye A téma a „szocialista karriertörténet,, régóta kínálja magát, keresi íróját. A kri­tika és az irodalmi közvélemény már régóta sürgeti is, mégsem tartom vélet­lennek, hogy nem íródott meg koráb­ban. No, nem a tehetség hiányzott hoz­zá, hanem az a távlat, ahonnan nézve ér­telmezhető egésszé állnak össze az egyébként talán markáns, de nehezen értelmezhető részletek. Mire is godno- lok? A deklarált eszmék, eszmények, va­lamint a valóság - finoman fogalmazva - aszinkronjára. Ezek a repedések, el­lentmondások már korábban is jelent­keztek, de megragadásukra, ábrázolá­sukra mégis most látszik érettnek az idő, amikor a társadalmunk az elmozdulás állapotában van. Másképpen fogalmaz­va: az, amire még egy évtizede legyinte- ni lehetett, mondván, hogy „nem jellem­ző”, az mára kiteljesedett, jól tettenérhe- tővé, markánssá vált. Magyarul reform­ért kiált. Gazdaságiért és társadalmiért. A szociológia nyelvére lefordítva: el kell döntenünk, hogy kit díjazunk, kit (mit) tartunk kívánatosnak a továbblé­péshez: a teljesítményt, vagy a pozíció­orientált embert? A kérdés nem csupán erkölcsi, hanem vérremenően gazdasá­gi, sőt politikai is. Még mielőtt elijesztenék valakit Sarusi Mihály regényétől, annyit elárulok, hogy a szerző is ezeket a kérdéseket feszege­ti, de a vérbeli epika nyelvén. Mégsem teljesen indokolatlan a szociológiai fo­galmak emlegetése, mert van azért hiányérzetünk a regény elolvastán, ser­ről éppen a szerző tehet. Érezzük és ért­jük is a dühét, amellyel, mint egy bozót­vágó késsel, a sűrűjébe akar behatolni, hogy a leleplezés­sel mintegy ki is irt­sa, ki is iktassa a bajokat. De éppen ezáltal válik kicsit tételszerűvé dr. Oláh István törté­nete, aki pincérként kezdi Jeruzsálem hegyen, valahol Pannóniában a „Tó” partján, s szorgalmával, tehetségével, rátermettségével feljut a csúcsra: válla­lata vezérigazgatója lesz. Sarusi szereti a hősét, s éppen ezért nagyon dühös rá. Mert mi történik vele? Miközben egyre magasabbra hág a hivatali ranglétrán - meg- és kitanulva az érvényesülés csín- ját-bínját -, úgy üresedik ki, válik egyre ellenszenvesebb emberré. Már nem­csak őt manipulálják, de ő is manipulá­tor, mert „benne van a buliban”, a nagy­hatalmú megyei főnök Kakácsi stábjá­ban. Ezek az emberek azért olyan ellen­szenvesek, mert úgy viselkednek, mint­ha valóban az övéké lenne a megye. Nem is annyira cinizmusuk és zsivány- ságuk mértéke a felháborító, hanem gátlástalanságuk. Szinte már nincs természetes mozdu­latuk, érzésük, mert pózaik mozgatják, tartják össze őket. Nos, ez a regény leg­nagyobb gyengéje: a motiválatlanság, a jó, életes megfigyeléseket, jellemáb­rázolást, cselekményt lerontó lapossá­gok, a köznyélv közhelyeit alig meghala­dó kommentárok. A történet szatíráért kiált, Sarusi azonban leragad a „sült realizmusnál”. Mentségére szolgál a megírás ideje, 1981. (Szépirodalmi Kia­dó, 1987.) HORPACSI SÁNDOR Gyorsan, könnyen elkészül Finom csemege: a burgonyakörte Varráshoz értő anyukák gyorsan elkészíthetik 104- es testmagasságú kisgyermekre al­kalmas szabás­mintánk alapján ezt a divatos kis na­drágot a hozzá illő denevérujjú felső­résszel. Attól függően, milyen anyagból készül (flanell, plüss, kordbársony, frot­tír, vászon, stb.), viselheti szabadidőru­haként, pizsama gyanánt vagy oviba nappali viseletként. 90 cm széles anyagból 160 cm kell a nadrághoz, a blúzhoz pedig 140 cm szélesből 90 cm. A szabásminta szerint kiszabjuk az egyes részeket. Mielőtt összefércel- nénk, eldolgozzuk a széleket. Utána ösz- szeállítjuk, megpróbáljuk, és ha nincs rajta igazítanivaló, géppel össze is varr­juk. A nadrág derekába és szárába 1 cm széles, saját anyagból készült kötőpán­tot fűzzünk be. A felsőrész ujjára a passzét akár kézzel is megköthetjük, de készülhet saját anyagából is. Az ele­jén kivarrjuk a gomblyukakat és felvarr­juk a gombot, de aki ért hozzá, patent­gombot is üthet bele. B. K. Hozzávalók: 1 csomag burgonyapehely vagy 1 kg burgonya, 10 dkg őrölt mandula, 10-12 szem szegfűszeg, zsiradék a kisütéshez. Előírás szerint elké­szítjük kissé sűrűre a burgonyapehelyböl a masszát, vagy burgányából pürét főzünk. Kihűlve szalámiformára alakítjuk, majd a kb 3 cm átmérőjű rollnit egy­forma nagyságú darabokra vágjuk föl. A darabokból kis „körtéket” formázunk, s ezeket a mandulareszelékbe alaposan beleforgatjuk. A „körte” csücskébe egy szegfűszeget dugunk, majd forró olajban vagy zsírban aranysárgára süt­jük, és melléje befőttet tálalva, még melegen kínáljuk. B. K. ❖ CSALÁD ❖ OTT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents