Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-27 / 280. szám

1987. november 27. Képújság 3 Az 1988. évi árpolitika főbb kérdései Az 1988. évi árpolitika főbb kérdéseiről tanácskozott csütörtökön a Fogyasztók Országos Tanácsának árszakértői bi­zottsága a népfront Belgrád rakparti székházában tartott ülésén. A testületet Lakatos József, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal közgazdasági főosztályának vezetője tájékoztatta a jö­vőre hatályba lépő új árszabályozási rendszerről. Elöljáróban kiemelte: az ár- mechanizmus korszerűsítésének az a célja, hogy az állam főként a gazdálko­dás, a piaci verseny tisztasága fölött őr­ködjék, az árak a kereslet-kínálat tör­vényszerűségeinek megfelelően alakul­janak ki. Hozzátette: valóságos piaci ár­rendszer 1988-ban még nem hozható létre, mert a gazdálkodás külső, belső egyensúlyi helyzete erre nem ad lehető­séget. Elkerülhetetlen azonban az ársza­bályozás eddigi rendszerének korszerű­sítése, épp ezért a Minisztertanács jóvá­hagyta a másfél évig tartó vizsgálatok után e témakörben megalkotott új jog­szabályokat. Ezeknek megfelelően a hatósági árfor­ma csak azokon a területeken marad meg, amelyeken a piac szerepe nem tud kellően érvényesülni, vagy az ellátási színvonal megtartása érdekében állami döntéssel kell meghatározni a fejleszté­sek irányát. Ilyen szférák például a köz­üzemi, az infrastrukturális szolgáltatá­sok, az alapanyaggyártás, illetve ide tar­toznak azok az alapvető fogyasztási cik­kek, amelyek hosszú távon is állami tá­mogatásban részesülnek. A szabadáras kategóriába kerülnek viszont a korábbi gyakorlattól eltérően például az épitő- és faanyagok, az építési, szerelési mun­kák. Az eddiginél jóval kevesebb ipar­cikk, élelmiszer tartozik majd a jövőben a hatósági árformába, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások terén azon­ban arra számítanak, hogy növekszik a piac árbefolyásoló szerepe, s ezért eze­ken a területeken - piaci elemzések alapján - új típusú árszabályozást dol­goznak ki. Ott, ahol a piaci egyensúly felborulására lehet számítani, sajátos kontrollmechanizmust alkalmaznak. En­nek lényege: az árhatóságnak lehetősé­ge nyílik arra, hogy árkonzultációra kérje fel az érintett vállalatokat. Ezzel meg­szüntethető a visszaélés az erőfölénnyel, a tisztességtelen áralkalmazás. Ameny- nyiben a konzultáció nem jár eredmény­nyel, egyeztető bizottsági tárgyalást hív­nak össze a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Fogyasztók Országos Ta­nácsa bevonásával. Ez valóságos érdek- egyeztetést jelent, hiszen a gazdálkodói és a társadalmi kívánalmakat egyaránt mérlegre helyezik ezeken a tanácskozá­sokon. Továbbfejlesztik az árbejelentési rendszert is, a fogyasztási cikkeknek ab­ban a körében, amelyben megszűnik a hatósági ár, árbejelentési kötelezettsé­get írnak elő a gyártóknak, például a hús­iparnak, a konzerviparnak. Ugyancsak új vonása az árszabályozási mechaniz­musnak: az árhivatal elnöke lehetőséget kap arra, hogy egy adott vállalat összes termékére, vagy valamely árucsoportjára az árak maximálását rendelje el. A jövő­ben arra törekszenek, hogy az árak ki­alakításával kapcsolatos tevékenység nagyobb nyilvánosságot kapjon - hang­súlyozta az előadó - ezért közzé teszik az árkonzultációkon, az egyeztető bizottsá­gi tárgyalásokon született megállapodá­sokat. A vitában felszólalók szóvá tették: a la­kosság kétkedéssel fogadja a hivatalo­san bejelentett 15 százalékos árszintnö­vekedést, s ennél magasabb áremelke­désre számít. A közvélemény a gazdasá­gi helyzetből adódó nehézségekkel in­dokolt úgynevezett áráldozatot gyakran úgy ítéli meg, hogy az nem egyéb, mint közönséges áremelés. Fokozza a bizal­matlanságot, a pesszimizmust, hogy az elmúlt években az előre bejelentett árin­dexnövekedésnél mindig magasabb volt az inflációs ráta, s ez, a nem kellően meg­fontolt tájékoztatás most felvásárlási láz­hoz vezetett. Az árszabályozás új rend­szere szerint a népgazdaság helyzetére hivatkozva bármikor be lehet avatkozni a vállalatok életébe, s ez megkérdőjelezi a vállalati önállóságot, nehezíti a piaci ár­rendszer kialakulását - vélekedtek a hozzászólók. Voltak, akik arra mutattak rá: a piaci kontroll nem helyettesíti a köz­ponti árszabályozást, az ármechanizmus további liberalizálása következtében nem lesz olyan hathatós eszköz, amellyel befolyásolni lehetne például a szolgálta­tó kisszervezetek árképzési gyakorlatát. Két számjegyű fogyasztói árszínvonal­emelkedés esetén a bérek sem tarthatók a korábbi szinten, ezért fennáll egy part­talan infláció kialakulásának veszélye. Kérdéses viszont, hogy az árhivatal ren­delkezik-e olyan stratégiával, amely az infláció felgyorsulása esetén eredmé­nyes beavatkozásra ad módot - hangsú­lyozta az egyik felszólaló. Az ülésen el­hangzott: nem megfelelő az árváltoztatá­sok előkészítése, a vállalatok későn kap­ták meg az árjegyzékek kialakításához szükséges információkat, ennek az lehet a következménye, hogy elkerülhetetle­nek lesznek az esetleg több hétig tartó, a lakosságot irritáló leltározások. Helytele­nítették a hozzászólók, hogy az áregyez­tetések során az állam közvetlenül be­avatkozik majd a kereslet-kínálat viszo­nyának alakulásába, úgy vélték: se vége, se hossza nem lesz az ilyen tárgyalások­nak, mert a gazdasági egységek érvé­nyesíteni kívánják majd érdekeiket. Fogyasztók Tolna Megyei Tanácsa Eredményes esztendők Öt évvel ezelőtt alakult meg Szekszárdon a Fogyasztók Tolna Megyei Tanácsa. Az eltelt időszak tapasztalatairól, eredményeiről tár­gyaltak tegnapi ülésükön. A tanács személyi összetétele szerteágazó információk össze­gyűjtését teszi lehetővé, mely alapján teszik meg javaslataikat, nyilvánítanak véleményt. Éves munkaterv alapján dolgoznak. Az öt év alatt vizsgálták - többek között - a me­gye városainak piaci árukínálatát, az árak ala­kulását, a vásárlási körülményeket, a tartós fo­gyasztási cikkek alkatrész-ellátásának hely­zetét, az általános iskolai tanulók közétkezte­tését, a diabetikus készítményekből való ellá­tottságot, a kistelepülések alapellátását, a szolgáltatásokat. A testület javaslatára több olyan intéz­kedés történt, mely javította a vásárlók közér­zetét. Ilyen volt a boltok, vendéglátóhelyek és szolgáltató egységek nyitva tartási idejének megváltoztatása a helyi igényeknek megfele­lően. Szekszárdon például egy ABC késő es­tig nyitva tart. Egyes konkrét esetekben - fogyasztók megkárosítása, udvariatlan magatartás, garanciális, szavatossági reklamációknál - in­tézkedtek az illetékeseknél. Elérték, hogy a Ti­tán Nagykereskedelmi Vállalat nem tonna­súlyban kapja a kerti szerszámokat, hanem áruféleségre bontva történik a szerződés és a szállítás. A felsoroltakból látható, hogy a fogyasztók gondjainak megoldása nem igényelt jelentős költségnövekedést. Azokat a nem kívánatos tényezőket szün­tették meg, amelyek megoldása alapvetően az emberi magatartástól, a szervezettebb, ponto­sabb munkától függött. Nem sikerült megfelelő intézkedéseket hozni néhány olyan javaslatukra, mely orszá­gos szinten is megoldatlan, mint például az árak pontos feltüntetése az árun, vagy az au­tóalkatrész-árusítás koncentrálása. Összeségében elmondható - állapította meg a testület -, hogy a fogyasztók tanácsai­nak létrehozása szükséges volt. Működésük­ben érződött, hogy néhány, a fogyasztókat régóta foglalkoztató kérdést újszerűén tudtak megközelíteni, megoldani. Mint Korsós István, a FMT elnöke kiegészí­tésképpen elmondta, a lakosság elfogadta ezt a szervezetet, nem tartja hivatalnak. Ez a szé­les társadalmi bázis a biztosítéka további munkájuknak. Uj magyar-szovjet vegyes vállalat alakult GSFV Gyémánt- és Szerszámforgalma­zó Kft. néven új magyar-szovjet vegyes vállalat alakult - tájékoztatták az újságíró­kat az alapítók csütörtöki sajtótájékoztató­jukon az Atrium Hyatt Szállóban. A társasá­got 23,5 millió forintos alaptőkével két szovjet és két magyar cég - a Sztankoim- port Külkereskedelmi Vállalat és a Vnyiial- maz Tudományos Egyesülés, továbbá a Ferunion és a Gránit Csiszolószerszám-és Kőedénygyártó Vállalat - alapította. A ve­gyes vállalat elsősorban szovjet szuperke­mény szerszámok importjával és magyar- országi értékesítésével kíván foglalkozni. A vegyes vállalat januárban kezdi meg mű­ködését, szakembereik szervizszolgálta­tással, műszaki szaktanácsadással is se­gítik a magyar vásárlókat. Gunarasi délelőtt Ki miért jár a gyógyfürdőbe? A Dombóvár Gunaras Gyógyfürdő 1977 óta működik, az azt megelőző négy esztendőben termálfürdőként üzemelt. A gyógyfürdővé nyilvánítása óta évről évre jelentősen növekszik az ott fürdözők és pihenők száma, s ugyanez vonatkozik a gyógyulást keresőkre is. Míg 1980-ban hatvanezer körül volt a kezelések száma, tavaly, illetve tavalyelőtt már meghaladta a 150 ezret, ami naponta 427 kezelést je­lent. *- Tavasz az őszben - állapítjuk meg, amikor afürdö előtt kiszállunk a kocsiból. Fölmegyünk a lépcsőn, majd a hatalmas üvegajtó tiszta csillogása a belépés pilla­nataiban eltűnik. Az előtérben ketten áll­nak, egyikük a pénztár ablakába hajolva. Megkapja a szükséges belépőket, s ben­nünket „kint hagy”. Amikor ránk kerül a sor, „próbavásár­lást” mímelünk. Érdeklődünk az árakról, majd a fürdőjegy mellé solarium- és szaunajegyet kérek, érdeklődve a tenni­valókról. Majoros Árpádné pénztáros készséggel ad felvilágosítást, hogy mit, mennyi ideig lehet igénybe venni, de azt is hozzáfűzi, hogy mi, mennyi ideig tesz jó szolgálatot, s például a fürdőzést mikor ajánlatos abbahagyni. Megtudjuk azt is, hogy:- Ősszel és télen a hétköznapok nem zsúfoltak, annál inkább a hétvégék. Ami­kor beérkezik egy-egy busz, hát van mit tennünk. Olyankor időre osztjuk be a so- láriumot, masszázst és a szaunát... A törzsvendégek pedig előre bejelentkez­nek. A hatalmas és kellemes hallba érve el­válnak az utak. A beutaltak, a kezelésre jövők jobbra indulnak, az információként is szolgáló kartonozóba. Itt történik a be­tegek irányítása - természetesen az ada­tok a kartonokra kerülnek, s szabályos időrendet tartalmazó „napirendet” kap­nak a kezelésre szorulók, s ezzel elkerü­lik a tumultust, megkímélik a betegeket a várakozástól. A hall másik felében asztalok. A körü­löttük ülők jó étvággyal falatoznak, ká­véznak.- Reggelente tejet, tejterméket és pék­süteményt árusítunk, majd a szendvics, a virsli, a sült kolbász lesz a „sztár”, hozzá pedig üdítő, utána kávé - mondja Gyurkó Viktorné, a dombóvári áfész büfése.- Sör, vagy bor kapható?- Nem. Ez szeszmentes büfé. De nem is igénylik az emberek. Tudják, hogy a meleg fürdő és az alkohol nem fér ösz- sze... Néha egy-egy férfi kérne sört... - s ezzel megszakad a beszélgetés. Hatal­mas tálcán gusztusosán elrendezett ko­csonyatálakat tesz a pultra egy fiatalem­ber. Ma ezzel is bővül a repertoár. A repertoárról - de másmilyenről - majd később beszélgetünk dr. Keller Jó­zseffel, a gyógyfürdő vezető főorvosával. Előbb viszont készséggel és jogos büsz­keséggel mutatja be „birodalmát", mely föltűnően tiszta, roppant praktikus és mindenütt a szervezettség és precizitás uralkodik.- Ez itt a központi öltöző. Itt veszik föl az emberek a fürdőruhát és a fürdököpenyt - ezek más egyébbel együtt bérelhetőek is -, s nem kell folyton-folyvást öltözni és vetkőzni a kezelésekre érkezve. A folyosón, a kezelőkben ragyog min­den, s az idegennek olyan érzése támad, mintha üres lenne a fürdő. De amonnan köpenybe burkolózó férfi lép ki, a folyosó végén két idősödő nő kanyarodik, s vég­re hangok, mégpedig igazi és határozott hangok hallanak az ajtó mögül. A terem szinte medencéből „áll”. A vízben gyere­kek, a „parton” Bujákiné Édes Judit gyógytornász - aki nagyon-nagyon sze­ret itt dolgozni. Folyik a munka, amúgy igazian, bár mégsem úgy. Hiszen most nem beteg gyerekek tornásznak, hanem dombóvári iskolások bemutató foglalko­zását láthatjuk, akik éppen hátizomerő- sítő és lazító gyakorlatokat végeznek - könnyedén és vidáman. Benézünk a bordásfalakkal és más tornaszerekkel berendezett tornaterem­be is, majd a „Tangentorba” megyünk. A hölgy - aki ma a 12. kezelt, pedig még csak 11 óra múlt öt perccel - szívesen vállalkozik némi beszélgetésre. Megtud­hatjuk tőle, hogy derék- és vállövi pana­szai miatt utalták víz alatti sugárkezelés­re, ami csöppet sem kellemetlen, inkább nagyon „finom”, s áldásos hatását a fur­csa fazonú kádon kívül is érzi.- Az alapkúra tíznapos - magyarázza Keller főorvos, majd némi részletekbe is beavat:- Fontos a fokozatosság betartása. A kezelést öt perccel kezdjük, majd napon­ta egy-egy perccel növeljük az időt, ezenkívül a vizsugár erősségét a keze- löfejek cseréjével és az atmoszféra vál­toztatásával variáljuk. A már többször említett csillogás és tisztaság kérdést sugall. Miszerint:- Az emberek mennyire érzik maguké­nak a fürdőt, vigyáznak-e rá és tekintettel vannak-e egymásra? Ez utóbbi alatt sze­mélyi higiéniájukra is gondolok. A főorvos válasza így szól:- A többség gondos és figyelmes. De vannak olyanok, akik saját egészségükre sem vigyáznak. Egész nap a vízben ül­nek, ami köztudomásúan káros is lehet. Fölléphet egy rosszullét... Nem paran­csolhatjuk őket ki, mert azt mondják: „Megvettem a jegyet, addig ülök bent, amíg akarok...” Sajnos, elő-előfordul gond a személyi higiéniával kapcsolat­ban, ami az emberek önmaguk és mások iránti igénytelenségét mutatja. Amikor a főorvos szobájában ülünk le beszélgetni, két, szép küllemű felvilágo­sító lapot tesz elém. Az egyik a szauná­zásról nyújt bőséges tájékoztatást, a má­sik pedig a „Gyógyfürdőről mindenki­nek” címet viseli. Szó van benne a „vízzel gyógyításról”, mely olyan régi, mint maga az emberiség, de a gyógyfürdők jelentő­ségét is taglalja, majd a sok egyéb mellett a gunarasi gyógyvíz összetételét és gyógyhatását ismerteti, és számtalan praktikus, illetve hasznos tanácsot is ad. Az alkali-hidrogénkarbonátos hévíz fluo- rid-tartalma is jelentős. A víz jellemzői alapján kiválóan alkalmas „mindennemű mozgásszervi betegség, gyomor-, bél­és epebántalmak, nőgyógyászati, fog- íny-és szájbetegségek kezelésére. Ered­ményesen alkalmazható bizonyos légző­szervi, szív- és érrendszeri elváltozások­nál, továbbá a bőrgyógyászat területén". S ilyenkor merül fel az emberben az a meglehetősen butácska kérdés, hogy:- Ha mindenre alkalmas a víz, az nem gyanús?- Ha mindenre, akkor semmire? - kér­dez vissza dr. Keller József mosolyogva, s máris magyaráz: - Szemléletváltozásra van szükség. Azaz tudni kell, hogy a gyógyvízen kívül hidro- és fizikoterá­piás kezelést is alkalmazunk. Tehát a komplex formának csak egy része a gyógyvíz.- A gyógyfürdőben dolgozó orvos mi­lyen szakvizsgát tesz - érdeklődöm.- Valamelyik alapszakmához - reuma­tológia, traumatológia, ideg-, illetve nő­gyógyászat - szerez balneológiái és fizi­koterápiás ismereteket.- Foginy- és szájbetegségek gyógyítá­sára is alkalmas a víz. Hogy működik a nyugati importból származó fogínyzu- hany?- Sajnos, sehogy. A műszakilag át­adott készülék bármelyik pillanatban „in­dulhat”. De nem indul, mivel a gyógyfürdőnek nincs fogászati szakasszisztense. E szo­morú tényt most ne részletezzük, hanem tegyük melléje azt is, hogy a gyógyfürdő hivatalosan megállapított 49 státusából mindössze 42-t kaphattak meg, s ebbe beletartozik a négy fűtő is. (S ilyenkor megint a csillogás, a tisztaság jut eszem­be!) Az anyag nem lenne teljes, ha nem esne néhány szó a gyógy-idegenforga- lomról, ami szervezett formában most van kialakulóban. Szívesen járnak ide a nyuga­ti vendégek is, hiszen a gunarasi fürdőzés jóval olcsóbb, mint náluk. Tudvalevő, hogy amott, külföldön sem milliomos mindenki, s nem mindegy, hogy egy fürdőzés ötven, avagy húsz dollárba kerül.- A sok-sok húsz dollár nekünk sem, mármint az országnak sem közömbös - teszi hozzá Keller főorvos, s szívesen beszél arról is, hogy a Tolna Tourist és az IBUSZ is épít a vendégcsalogatás során a gyógy-idegenforgalomra. * Most tízesztendős a Gunaras Gyógy­fürdő. Ez alkalomból megemlékezést és szakmai tanácskozást tartanak. Nem ün­nepelnek, hanem dolgoznak. Dolgoznak a mának és a holnapnak. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: SÖRÖS MIHÁLY Víz alatti vízsugárkezelés Megérkezett a gusztusos kocsonya A tanulók bemutatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents