Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-27 / 280. szám

1987. november 27. 2 tíÉPÜJSÁG Közlemény Németh Károly argentínai látogatásáról PANORÁMA BUDAPEST - Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön a főváros XI. kerületébe láto­gatott. A pártbizottságon Szatmári István első titkár, majd Dollenstein István ta­nácselnök tájékoztatta. Fejti György programja a Gamma Művekben tett üzemlátogatással folytatódott, ezután pedig felkereste az Államigazgatási Főis­kolát. A KB titkára látogatásának befeje­zéseként időszerű politikai kérdésekről tartott előadást a kerületi aktivistáknak. ATAMI - A Japán Kommunista Párt kongresszusa csütörtökön a Központi Bizottság beszámolója feletti vitával foly­tatta munkáját. Ezzel párhuzamosan megkezdődtek a JKP és a meghívott pár­tok kétoldalú konzultációi. A nap folya­mán Fuva Tecuzo, a Központi Bizottság Elnökségének elnöke fogadta Szabó Ist­vánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, aki átadta Kádár János üdvözletét a megalakulásának 65. évfordulóját ün­neplő Japán Kommunista Pártnak. MOSZKVA - Hivatalos munkalátoga­tásra csütörtökön Moszkvába érkezett Kenneth Kaunda zambiai elnök. A repü­lőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, szovjet államfő és Anatolij Dobri- nyin, az SZKP KB titkára fogadta a zam­biai vendéget. WASHINGTON - Szívroham követ­keztében, 62 éves korában, váratlanul meghalt Harold Washington, az amerikai fekete politikusok egyik legjelentősebb képviselője, Chicago polgármestere. A nagy október és korunk Mai kommentárunk Haiti választ Emberoltönyi idő telt el azóta, hogy Haitin utoljára nem diktatúra, hanem válasz­tott elnök és parlament szabta meg az ország rendjét, ha semmi nem változik, úgy most vasárnaptól újra visszatérhet a demokrácia korszaka a karibi szigetvilág e leg­sűrűbben lakott kis államába. Haiti az elmúlt évtizedek diktatúriái közül talán a legundorítóbb terrorját élte át 1957-től tavaly februárig. A hírhedetten kegyetlen Francois Duvalier, majd 1971 -tői fia „Baby Doc” családi rémuralmat teremtett. Úgy becsülik, hogy a magát Papa- Doc-nak elnevező diktátor rendőrsége több mint ötvenezer embert kínzott halálra három évtized alatt. Iszonyatos nagy szám ez, egy mindössze öt és fél milliós or­szágban. De hát a legszélsőségesebb terror nélkül aligha lehetett volna ilyen hosszú életű az a rendszer, amely csupán egy igen szűk rétegnek - no meg a fegy­veres erőknek - biztosított jólétet, a lakosság kilenven százalékának kizárólag a nyomort és a rettegést garantálta. A terror „szelídítettebb" változata, amely a trónörökös, az ifjú Duvalier uralkodá­sát jellemezte, már nem volt eléggé elrettentő. A nyolcvanas években sokasodtak a tömeges elégedetlenség jelei, olyannyira, hogy az 1986 februárjában tetőzött tilta­kozási hullám végül is menekülésre kényszerítette Jean-Ciaude Duvaiiert. A hatalmat egy katonai junta vette át, azzal az ígérettel, hogy végre visszavezeti az országot a demokrácia útjára. A fontos mérföldkő ezen az úton 1987. november 29-e: az elnök- és parlamenti választás napja. Két tucatnál is több párt indul, külön­böző politikai színezetű elnökjelöltek versengenek, miközben növekszik a nyugta­lanság amiatt: nehogy politikai terrorakciók torpedózzák meg a szavazást. Amióta ugyanis a választási bizottság nem engedélyezte néhány, közismerten a Duvalier- korszak jelesei közé tartozó politikus indulását, sorozatban történnek a gyilkos me­rényletek Haitin. Az elkövetők felbujtóinak alighanem az a céljuk, hogy ürügyet teremtsenek a hadseregnek a beavatkozásra. Csakhogy a fegyveres erők vezetői is jól látják, hogy a régi, diktatórikus módszerek csak a csődbe vezetnek. Ezért is erősítette meg a junta képviselője a minap, hogy a választásokat mindenképpen megtartják. AVAR KÁROLY Németh Károly, az Elnöki Tanács elnö­ke dr. Raul Alfonsin elnök meghívására november 23-25. között'hivatalos láto­gatást tett az Argentin Köztársaságban. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytatott szívélyes tárgyalá­sokon a két államfő tájékoztatta egymást országaik belső helyzetéről, külpolitikai törekvéseiről. Véleményt cseréltek a két­oldalú kapcsolatokról és a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. A látogatás hozzájárult a két nép és a két állam kap­csolatainak bővítéséhez, elmélyítéséhez. Megállapították, hogy országaink kap­csolatai rendezettek. Hangsúlyozták; fo­lyamatos kapcsolatokra van lehetőség a parlamentek, az állami intézmények és a társadalmi szervezetek között. Kifejez­ték országaik készségét a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés fej­lesztésére, a kapcsolatok szélesítésére a kultúra, a tudomány, az idegenforgalom és a sport területén. A kereskedelmi­gazdasági kapcsolatok erősítése érde­kében szükség van új együttműködési formákra, mint például az ipari kooperá­cióra, a technológiák cseréjére, vegyes vállalatok létrehozására. A nemzetközi politika kulcsfontosságú kérdéseiben a két ország álláspontja azonos, vagy igen hasonló. Üdvözölték a két nagyhatalom közötti párbeszéd el­mélyülését. Kifejezték elégedettségüket, hogy a közeljövőben tartandó csúcsta­lálkozón sor kerülhet a rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló megállapodás aláírására. Németh Károly nagyra értékelte a po­zitív szerepet, amelyet Argentína a Hatok csoportjában, a Contadorát támogató li­mai csoport tagjaként játszott, valamint Raul Alfonsin elnök személyes szerepét az atomfegyvermentes világ megterem­téséért, a nemzetek közötti jobb megér­tésért, és együttműködésért kifejtett fára­A tekintélyes New York Times nemré­giben egy Atlantában készült fényképet közölt a városban lezajlott katonapolitikai vitáról szóló beszámolójához. A felvéte­len hét elégedetten mosolygó férfi látha­tó, akik a kísérő szöveg szerint teljesen azonos nézeteket vallottak a szovjet és az amerikai közepes hatótávolságú, illetve hadműveleti-harcászati rakéták felszá­molásáról. Mindannyian egyetértettek az ezzel kapcsolatos szerződés aláírásával. Véleményük már csak azért is figyelem­reméltó, mert ezek az emberek nem akárkik' Robert McNamara, Donald Rumsfeld, Melvin Laird, Clark Clifford, James Schlesinger, Harold Brown és El­liot Richardson. Annak idején valameny- nyien az Egyesült Államok hadügymi- niszteri székében ültek, ennélfogva pon­tosan tudták, mit beszélnek. Pótfegyverkezési tervek Caspar Weinberger, a Pentagon rövid­del ezelőtt leköszönt főnöke nem volt köztük. Nem is lehetett, hiszen az atlantai „hetek” eszmecseréjének idején még aktív szolgálatban állt és azon fáradozott, hogy még egy utolsó kísérletet tegyen a kettős nullamegoldás aláásására. A NA­TO atomtervezö csoportjának a kalifor­niai Montereyben megrendezett ülésén ezt ugyan már nem sikerült elérnie, az at­lanti tömb ott egybegyűlt belügyminiszte­rei azonban - nem kis részben talán ép­pen az ő ösztönzésére - úgy döntöttek, hogy a szovjet-amerikai megegyezéssel nem érintett európai hadszíntéri nukleá­ris fegyvereket (egyebek között az 500 kilométeresn aluli hatótávolságúakat) mielőbb korszerűsíteni fogják, hatékony­ságukat fokozzák és gondoskodnak „fo­lyamatos szinten tartásukról”. Nem sokkal e határozathozatal előtt egy máik szűkebb tanácskozáson ha­sonló állásfoglalás született. A hét NATO- tagállamot (az NSZK-t, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Olaszországot, Belgiu­mot, Hollandiát és Luxemburgot) tömörí­tő Nyugat-európai Unió kétnapos hágai konzultációján résztvevő külügy- és had­dozásokban. Alfonsin elnök nagyra érté­kelte Magyarország fejlődését, külpoliti­kai aktivitását Európában és a világban. Rokonszenvét fejezte ki a Magyarorszá­gon megvalósuló reformok iránt. Elisme­réssel szólt a bevándorolt magyarok ma­radandó hozzájárulásáról Argentína fej­lődéséhez, a legkülönbözőbb területe­ken. A falkland(Malvin)-szigetek kérdésé­vel kapcsolatban támogatásukról bizto­sították az ENSZ-közgyűlés 40/21 szá­mú határozatát. Sürgették a probléma mielőbbi békés, tárgyalásos rendezését, valamint a térség országai által javasolt béke és együttműködési övezet létreho­zását az Atlanti-óceán déli részén. Az Elnöki Tanács elnöke találkozott dr. Victor Martinez alelnökkel, a szenátus el­nökével, a képviselőház vezető tisztség- viselőivel és a két ház külügyi bizottságá­nak elnökével. Felkereste dr. Jósé Ca- ballerót, a legfelsőbb bíróság elnökét. Megkoszorúzta Jósé de San Martin em­lékművét. Találkozott a magyar kolóniá­val és a magyar emigráció képviselőivel. Kíséretének tagjai megbeszéléseket folytattak argentin partnereikkel, a kétol­dalú kapcsolatok konkrét kérdéseiről. A látogatás során megállapodást kötöttek a két külügyminisztérium közötti konzul­tációkról. Buenos Airesben megnyitották a Magyar Távirati Iroda első dél-amerikai tudósítói irodáját. Veress Péter külkereskedelmi minisz­ter és Juan Ciminari argentin ipari és kül­kereskedelmi államtitkár közleményt irt alá a gazdasági együttműködésről. Németh Károly köszönetét mondott vendéglátójának a meleg fogadtatásért, amelyben őt és kíséretét részesítették. Az Elnöki Tanács elnöke hivatalos ma­gyarországi látogatásra hívta meg dr. Raul Alfonsint, aki a meghívást köszönet­tel elfogadta. ügyminiszterek kijelentették: továbbra is ragaszkodnak a szövetség „elrettentési” hadászati koncepciójához, s az ennek alapját képező amerikai, brit és francia atomharceszközök fenntartásához. Azt is szükségesnek tartották leszögezni, hogy az Egyesült Államok közepes hatótávol­ságú rakétáinak kivonásával támadt „légüres teret” hagyományos erőik és fegyverzeteik nagyarányú fejlesztésével, gyártásuknak az eddiginél tervszerűbb összehangolásával kívánják kitölteni. Más szóval: a NATO-ban sajátos szere­pet magára vállaló Nyugat-európai Unió a megsemmisítésre kerülő Pershing-2- es rakéták és a robotrepülögépek „kom­penzálására” egy újabb „pótfegyverke­zési” programot akar beindítani. Tényleg védtelenek? Amikor az ember arról hall és olvas, hogy a nyugat-európai kormányok hiva­talosan üdvözlik a szovjet-amerikai megállapodást, ugyanakkor pedig „nem hivatalosan” a leszerelési folyamat fel- gyorsulásának lefékezésén fáradoznak, nem könnyírfelfogni, tulajdonképpen mi az oka, magyarázata ennek a „tudatha­sadásnak”. A félelem? De mitől? Mosta­nában bizonyos konzervatív körökben gyakran hallani azt az érvelést, hogy - úgymond - az Egyesült Államok nukleá­ris garanciájának gyengülése Nyugat- Európát „védtelenné” teszi a Szovjet­uniónak, a Varsói Szerződés tagállamai­nak a hagyományos erőkben állítólag meglévő „nyomasztó fölényével” szem­ben. Ilyen tényleges fölény azonban, még a különbözőségek, az aszimmetriák ellenére sem létezik, hiszen a két szem­benálló politikai-katonai szövetség ké­pességei összeségében nagyjából azo­nosak. A katonai elemzők ezt már Kele­ten és Nyugaton többször megállapítot­ták, így hát a mesterségesen táplált féle­lemérzet alaptalan. Ami például a „védtelenséget” illeti, a Nyugat-európai Uniónak a pót-, vagy át- fegyverzés mellett kardoskodó politiku­sai a közvélemény előtt egyszerűen Századunk sorsfordító nagy eseményé­re emlékező, október korunkra gyakorolt hatását elemző tudományos ülésnek adott otthont csütörtökön az MSZMP KB Politikai Főiskolája. Az egész napos rendezvényt Szabó József, a főiskola rektora nyitotta meg. Ezután Berecz János, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára lépett a mikrofonhoz. A szocia­lizmus hetven évének korunkra gyakorolt hatását áttekintő előadásában összegezte azokat az okokat és tényezőket, amelyek a nagy októbert győzelemhez vezették. Bognár József akadémikus, az MTA Vi­lággazdasági Kutatóintézetének igazgató-' ja a szocializmus és a kapitalizmus egy­agyonhallgatják, hogy a kettős nulla­megoldás egyáltalán nem azt jelenti, hogy csökken az Egyesült Államok kato­nai jelenléte a kontinensen. Csapásmérő eszközök Az úgynevezett euróhadászati rakéta­nukleáris (az 500-5500 kilométer ható- távolságú) fegyverek eltávolítása után is legalább négy-ötezer, amerikai kézben lévő harcászati atomtöltet marad földré­szünkön az itt - nagyrészt az NSZK terü­letén - állomásoztatott több mint 300 ezer amerikai katonával együtt. Ehhez jönnek még a brit és a francia nukleáris erők nem elhanyagolható csapásmérö eszközei! És ha azt is számításba vesz- szük, hogy a NATO brüsszeli főparancs­noksága tengeri telepítésű robotrepülő­gépek rendszerbe állítását, a tüzérségi tüzrendszerek modernizálását, a harcá­szati légierő támadókapacitásának igen jelentős növelését tervezi - miközben az 1990-es évek elejére Franciaország és Nagy-Britannia összesen mintegy ezer atomrobbanófejjel a mostaninak másra kifejtett hatását vizsgálta előadásá­ban. Történelmi utunk néhány tanulságát vizsgáló referátumában Huszár István, az MSZMP KB Párttöténeti Intézetének igaz­gatója a valóság és eszme történelmi dia­lektikáját boncolgatta. Az SZKP nemzetkö­zi stratégiájában megnyilvánuló folyama­tosságról és megújulásról szólt Kótai Géza, a Központi Bizottság osztályvezetője. A továbbiakban felszólaló Király István akadémikus a szocialista fejlődés és az irodalmi fejlődés kérdéskörét vizsgálta; Pach Zsigmond Pál akadémikus pedig a szocializmus fejlődésének törvényszerű­ségeiről és sajátos magyarországi tapasz­talatairól számolt be. A tudományos ülés Szabó József zárszavával ért véget. csaknem ötszörösével rendelkezik majd - a Nyugat-európai Unió „kemény szár­nyát” képviselő köreinek szándékait ille­tően aligha lehetnek illúzióink. Számos jelből ítélve - gondoljunk csak az egyre szorosabbá váló francia-nyu­gatnémet katonai együttműködésre, London nukleáris ambícióira, avagy a NATO-n belüli viszonylag önálló állam­csoportosulás aktivizálásának irányába mutató úgynevezett európai biztonsági charta kidolgozására - nem látszik köny- nyűnek a bizalmatlanság, a konfrontáció betonfalainak áttörése. Erre utalt a VSZ külügyminiszteri bizottságának legutób­bi októberi prágai üléséről kiadott közle­mény egyik elgondolkoztató megállapí­tása: „...súlyos aggodalmat keltenek a Nyugat egyes képviselőinek azok a nyi­latkozatai, hogy az Európában lévő ame­rikai rakéták felszámolását új nukleáris és nem nukleáris fegyverzetek telepíté­sével, új katonai rendszerek létrehozásá­val ellentételezzék”. SERFÖZÖ LÁSZLÓ alezredes A KISZ MB ülésén A rétegtanácsok működésének tapasztalatai A KISZ Tolna Megyei Bizottsága teg­nap ülést tartott. Elsőként Boda István, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka tartott tá­jékoztatót a szervezet megyei parancs­nokságának tevékenységéről. A közelmúltban az IG városi parancs­nokságok összetételében változások kö­vetkeztek be, mivel ezek nem feleltek meg a velük szemben támasztott követel­ményeknek. így az öt városi parancsnok­ság közül négynél már új parancsnok te­vékenykedik. Nem sikerült megállítani az IG taglét­számának csökkenését. Míg 1982-ben 904 fő tartozott a szervezethez, addig idén már csak 450. A társszervekkel való együttműködés jó, ezt bizonyítja több sikeres rendez­vény, melyek közül kiemelkedik a Dom­bóváron megtartott Ifjú Gárda XIV. orszá­gos szemle. Következő napirendként a KISZ MB mellett működő rétegtanácsok tevékeny­ségéről hangoztak el beszámolók. Ko­csis Erzsébet, a középiskolai diáktanács elnöke megfelelőnek ítélte e rétegtanács munkáját, hozzátéve, hogy néhány terü­leten változtatásra van szükség. Elsősor­ban a tájékoztatás, információáramlás meggyorsítására kell nagyobb figyelmet fordítani. Pálmai Ödön, az ifjúmunkás és mező- gazdasági fiatalok rétegtanácsának el­nöke megállapította, hogy a tagok egyéni szakmai és mozgalmi felkészültsége ki­emelkedő. A rétegtanács eddigi műkö­dése igazolja a KISZ XI. kongresszusá­nak irányelveit. Dr. Galambos Károly, az értelmiségi fiatalok tanácsának elnöke többek között követelményként jelölte meg az értelmi­ségi fiatalokat nagyobb számban tömörí­tő KISZ-alapszervezetekkel a közvetlen és rendszeres kapcsolattartást. Fontos azoknak a formáknak a felkutatása, mely- lyel az értelmiség a mindennapi munká­ban folyamatosan információt tud váltani a megoldandó kérdésekről. Ezt követően Schattmann Csaba, a KISZ MB titkára tett javaslatot az 1988. évi tavaszi történelmi évfordulók megün­neplésének megyei politikai tervére. A rendezvénysorozatnak különösen nagy hangsúlyt ad az a tény, hogy jövőre az 1848/49-es forradalom és szabadság- harc 140. évfordulóját ünnepeljük. Ki­emelt szerepet kell, hogy kapjanak a KISZ-szervezetek, ifjúsági közösségek öntevékenységére, kezdeményezőkész­ségére épülő programok, ezek járuljanak hozzá a különböző ifjúsági rétegek ér­deklődésének színvonalas kielégítésé­hez. Fokozott figyelem kiséri a lakóterü­leteken szervezett rendezvényeket. A résztvevők befejezésül a KISZ MB 1988-as mozgalmi év első félévére vo­natkozó üléstervjavaslatát tárgyalták meg. Mesterségesen táplált félelemérzet „Tudathasadás” a NATO-ban A NATO számos nyugat-európai tagállamának hadseregénél régebben rend- szersített, amerikai gyártmányú „Lance” harcászati rakéta, amelyet korszerűbb típussal kívánnak felváltani

Next

/
Thumbnails
Contents