Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-26 / 279. szám

1987. november 26. NÉPÚJSÁG 3 Jó volt az idei kukoricatermés Se­bestyén Józseféknél Termékszerkezet­váltás Több olyan beruházás kezdődött meg, illetve áll befejezés előtt az Országos Érc- és Ásványbányák üzemeiben, amely a jövedelmezőbb gazdálkodást, a termékszerkezet korszerűsítését szol­gálja. A lépésváltást az utóbbi években - a mangánbányászatot kivéve - az ércek gyenge minősége felszínre hozatalának drágasága, bányászatuk gazdaságta- lansága tette szükségessé. Ugyanakkor az ásványok felszíni bányászatának rela­tív olcsósága és a hazai ércvagyon gaz­dagsága (majd 200 féle ásvány található az országban) az ásványbányászat fel­futtatására, a kitermelt anyagok értéke­sebb késztermékké való feldolgozására és eladására késztette a korábban csak bányászatra szakosodott vállalatot. Eh­hez az OÉÁB két évvel ezelőtt jelentős állami hitelt is kapott, s részben ebből, részben saját erőből valósítja meg fej­lesztéseit. Rudabányán a vasércbánya bezárása után ez évtől a gipszbányászat és -gyár­tás az új profil. A májusban kezdődött ter­melés a hazai cementgyártást látja el nyers gipsszel; jelenleg évi 80 ezer ton­nát, a teljes felfutás után pedig ennek a két és félszeresét adva az országnak. A nyers gipsz feldolgozására év végére ké­szül el az az égetőmű és gipszvakolat- gyártó üzem, amely a ma még a külföldről beszerzett gipsztermékek importját teszi feleslegessé. Gyöngyösorosziban, ahol gazdaság- talansága miatt szünetel a színesfémbá- nyázat, olyan üzem építésébe fogtak, ahol használt akkumulátorok és egyéb ólomtartalmú hulladékok feldolgozása, illetve visszanyerése válik lehetővé. (Ezt most külföldön bérmunkában végzik el.) A szigorú környezetvédelmi szempon­toknak is megfelelő 500 millió forintos beruházás várhatóan két év múlva készül el. Különleges ásványkincsünk a Pilisvö- rösvár mellett bányászott fehérdolomit, amely a jól ismert Terranova vakolatok alapanyaga. További sokrétű felhaszná­lását teszi majd lehetővé az a Pilisvörös- váron épülő és befejezés előtt álló mik- roőrlő üzem, ahol 15-20 ezer tonna, ed­dig Svájcból importált őrleményt gyárta­nak. Az 5-10 mikron nagyságú dolomitot a papírgyártástól kezdve a gyógyszer- iparig számos területen használják ada­lékanyagként. Értékes ásványa az országnak a sós­kúti, a fehérvárcsurgói és a kisörsi ipari homok. Sóskúton már kész az az új ho­mokmosó és -osztályozó, amely évente 25 millió darab VÁÉV Bramac tetőcse­réphez ad alapanyagot. Fehérvárcsurgón, amely a hazai üveg- homok-bányászat és -előkészítés bázi­sa, egy készülő üzemben nagy kémiai tisztaságú, kristályüvegek gyártására is alkalmas homokot gyártanak majd a ha­zai üveggyáraknak. Máris működik vi­szont a kisörsi homokbányában az öntö­déi formázóhomokot készítő üzem. Értékes hazai ásvány, egyben export- termék a Pálházán bányászott perlit, amelyből hőszigetelő anyagot készíte­nek. Az ottani beruházás a perlit szem­cseösszetételének finomítását, színvá­lasztékának növelését, a termék külföldi versenyképességének javítását szolgál­ja. A fejlesztés révén nemcsak a minőség javul: a termelt perlit mennyisége is nő. Az utóbbi időben termelőszövetkeze­teink egyre jobban érdeklődnek a mész­kő iránt, amelyet a műtrágyázások miatt elsavanyodott talajok közömbösítésére használnak. A felnémedi bányában már épül az az üzem, amely a korábbinál több őrölt mészkövet ad a mezőgazdaságnak. Az állami hitelből, illetve a saját erőből történő beruházásokon kívül az Orszá­gos Érc- és Ásványbányák az importhe­lyettesítésben és az exportban érdekelt cégekkel is keresi a kapcsolatteremtés lehetőségét; a zempléni Erdőbényén ta­lálható kovaföld úgynevezett szűrőkova­földdé való feldolgozásáról - magyar­amerikai vegyes vállalat formában - foly­nak a tárgyalások. A szűrőkovaföldet a bor-, a sör- és az üdítőital-gyártásban használják; beszerzése jelenleg tőkés importból történik. Bútorkötvény A Szék- és Kárpitósipari Vállalat és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. újfajta kötvénnyel jelentkezik a piacon. Újdonságként, a kötvény részeként, vásárlási szelvényeket is kapnak á tulaj­donosok. A hétéves lejáratú értékpapír futamideje alatt a kötvénytulajdonosok a névértékkel megegyező értékű bútor vá­sárlásakor 6,5 százalékkal olcsóbban - nagykereskedelmi áron - jutnak az új bútorhoz, ha azt a Szék- és Kárpitosipari Vállalat saját mintaboltjaiban vásárolják meg. Ilyen üzlet egyébként Budapesten kívül Debrecenben, Kecskeméten és Mohácson van. A vásárlási kedvezmény a kötvény futamideje alatt összegyűjthe­tő, s egyszerre is felhasználható. Az ér­tékpapír évi 11 százalékot kamatozik. A vásárlás könnyítésére a Szék- és Kárpi­tosipari Vállalat keresettebb termékeiről prospektusokat is mellékel a kötvényhez. KIVÁLÓ KISTERMELŐK Rossz szokása a falusi embernek, hogy az úton megy a járda helyett, kivált esőben. Mert ott megy, s mivel ismeri a falu összes autóját, az idegen kocsi elől a járdára menekül. Ott meg egy tízéves for­ma fiúcska kétkerekűjén egy zsák tápot tol, hazafelé menet az iskolából. Esik az eső Kakasdon. A tápbolt már becsukott, de kistermelők után érdeklődni mégis­csak az a legjobb hely. A kutyák jelzik a gazdának az ismeretlent, így ketten is ki­néznek. Hamar kiderül, hogy nem is oly egyszerű csak úgy Sebestyéneket ta­lálni a faluban. Na nem azért mert nincse­nek, hanem éppen azért mert jó páran vannak. Mint később kiderült, Sebestyén Antalból van 14, de azért az segít, hogy elmondom: most kapott kiváló sertései után kistermelői kitüntetést. „Diszké Sebestyénék minőségi sikere”- Az új háznál keressék, ha ott nincs, akkor egyszerű megtalálni, mert a szé­pen rendbetett parasztház, ahol lakik, éppen a gázcsereteleppel szemben van,- mondja a tápboltos. Az udvaron a fehér lada mögé fogott utánfutón már az idei tüzelés nyomán keletkezett salak vár el­szállításra. Egy házzal előbb állunk meg, s mégis ki jön velünk szembe; - Sebes­tyén Antal, aki a kistermelők közötti érté­kelés l|l. kategóriájában második lett. A minőségi termelésben, ezért 10 ezer fo­rint jutalmat vehetett át.- A bátyám háza - fogunk kezet. Saj­nos négy éve baleset érte, így én bese­gítek itt is az özvegyen maradt sógor­nőmnek. De ballagjunk haza, gondolom, ezek után az állataimra kíváncsiak iga­zán. Idős ember ballag velünk szembe, aki illő módon botoz elénk, üdvözli az ide­gent, a többi már nem az ő dolga, arra már ott vannak a fiatalok.- Tízen voltunk testvérek, én egy kicsit kilógtam a családból már akkor is, ami­kor Mongóliába mentem dolgozni, aztán meg az NDK-ba. Mig erről beszélünk, a régi istállóból átalakított nevelőbe érünk, ahol két koca virgonc malacaival alkot egy csoportot.- Jobban falkásítható így az állomány- magyarázza a házigazdánk, Sebestyén Antal, aki azt is elmondja, ha úgy keres­tük volna, hogy a „Diszké" Sebestyént, akkor azonnal rámutattak volna a házra. A nagyapai múltból maradt ragadvány­név itt szinte kötelező, így azt is megtuda­kolom, hogy nem a testvére Sebestyén József, aki pedig a II. kategóriában lett harmadik helyezett kistermelő.- Nem, még rokonok sem vagyunk - mondja a fiatalember öt az édesapja után úgy ismerik, hogy ő a Vince Sebes­tyén, és elmondja hol találjuk meg.- Két éve vagyok kitermelő, előtte mint központifűtés-szerelő dolgoztam. Tu­dom, tudom, most azt kérdezné, hogy nem érte meg. De, megérte... Jól is keres­tem, de mindig vonzódtam az állatokhoz, na és való igaz az is, hogy ma már na­gyon sok a fűtésszerelő, lassan telített a piac. Nekiláttam a sertéstartásnak. Igaz, nem úgy képzeltem, mint sokan, hogy nosza, leadok húsz-harminc hízót és dől a pénz, mert ez nem igaz. Az állatot sze­retni kell, gondozni kell, mert csak úgy hoz forintot. Bemegy a két koca és malacai közé, azok, követelőzve, turkálják orrukkal a csizmát, kapnak egy adag „terven felüli" porciót, így megnyugodnak. Szép az ál­lomány.- Tőke és szerencse - ez kell az indu­láshoz - támaszkodik a kétszárnyú ajtó egyik felére a fűtésszerelőből lett kiste­nyésztő. - De jó lenne így ráérni, ha még a gazda szeme hizlalná is a jószágot - sóhajt nagyot, nevetve...- Az a fránya táp, de jó lenne, ha jó len­ne - küldi utána a szavakat, miközben megnézzük a maradék állományt, amiről kiderül, hogy az anyakoca lecserélésre vár, csak pigmentmentes állományt akar értékesíteni a gazda.- Nincs titok a dologban, de az is tény, hogy csak kukoricával etetni nem sza­bad, nem is bírná az ember anyagilag. Táp nélkül boldogulni lehetetlen. Nem le­het nyakkendőben pénzt keresni az álla­tok körül, annyi megint szent. Látja, az idei jó közepes év, a tavalyi príma volt. Jött egyszer a Papp Jóska, a háztáji agro- nómus, hogy benevez a minőségi ver­senybe. Gondoltam, csak hadd csinálja, már majd elfeledtem, amikor csak jött a papír, hogy siker lett belőle. Ballagunk befelé a gazdasági udvar­ról, a pajtában előkészítve a táp, a mé- röedény és a vödrök. Megállunk.- Ha betegség jön, nem híznak valami miatt, már viszik is az állatok a nyereség jó részét, hát ez a rizikó is megvan. Ha minden bejön, megéri, csak a munkát nem szabad számolgatni órákban. Dara­bonként ha „lejön” az ötszázas, akkor már elégedettnek kell lenni. Ha a tápárak, a takarmányárak változnak és a felvásár­lási árak stagnálnak, majd sokan mond­juk azt, termeljen az, aki ezeket az intéz­kedéseket hozza az emeletes házban, íróasztal mögött. Úgy tűnik, változik a megbecsülés, em­lítem, mire Sebestyén Antal is bizalmát erősítve meséli, hogy 5 és fél hónap alatt fut ki egy-egy eresztés. Búcsúzóul említi, hogy most egy jó durok kant akar beállí­tani. „Vince”-Sebestyénéknél a mennyiség elismerése A falusi utcában nem nehéz a sarat ta- podni, kivált ha esik is. A tárt kapun óva­tos bejutást jósol a kutyaugatás. Szeren­csére a gazda, Sebestyén József, éppen a hátán egy kukoricás zsákkal a létrán araszol lefelé. Esőmentes jó napot kívánunk, de nyugtat bennünket, így is akad teendő a ház körül, bár a tervben az szerepelt, hogy kimegy a szőlőbe, takarni, metsze­ni. Sebestyén József tűzoltó, szerencsés véletlen, hogy a váltótárssal való csere folytán itthon is van.- A szolgálat olyan, hogy 24 óra után 48 szabad jön, a kereset nem rossz, de messzire nem viszi az embert, hát kell a kiegészítés - világosít fel, miközben a fél­tetős fészeren át a tápraktárba visz az utunk, majd a régi istállóban már a vagy ötven esztendős morzsolóra kötött ékszí­jat futtat a surrogó villanymotor.- Előkészülök, morzsolok, a szüleim ugyan besegítenek, de a java azárt csak rám marad. Gratulálunk a sikerhez, a tavalyi el­adott 120 hízóhoz, meg az általuk nyo­mott 12 579 kilóhoz.- Négyezer forint jutalmat kaptam érte. Nagyon meglepett hogy a Papp Jóska benevezett. Nem tiltakoztam, mondtam magamban: ez aztán nem gond, csak ne­vezzen be, ha akar. Mikor jött a papír, arra gondoltam, na valami jó kis tájékoztatóra hívnak, ahol meg lehet tudni sok mindent a jövőről, az adóról, a kedvezményekről, hát erre jöt ez a siker. Beszélünk a boldogulás útjairól, az etetnivalóról, az udvaron álló traktorról, ami abban segít, hogy az édesapja föld­jén ezt-azt termelgessenek, mert amit nem kell kipdni, azt már költségcsökken­tő tényezőként is fel lehet fogni, csak a munkát ne számoljuk - erősíti meg a má­sik kakasdi nyertes szavait Sebestyén József is.- Nem tartok igazán nagyban állatot, bár berendezkedtünk évi száz körüli hí­zóra. Nyolc éve vagy százezerbe jött az épület, ehhez raktuk 3 éve a másik hizla­lót. Januárra 35 hízót szerződtünk, a má­sik eresztés majd csak március körül megy el. Tápot egyben hozatok, 25 má­zsát, de ha kell még, apránként magam veszek. Kukoricát, árpát termelünk, igy kevesebb táp kell. Jó erős ötszázas ma­rad, legfeljebb hatszáz forint állatonként, de akkor nem szabad egynek sem elhul­lani. Vizet készít a vödrökbe, hogy a szü­leinek könnyebb legyen az itatás. Kabát­ját porolva nevet, és mondja: - Ha igazi szezon van, akkor csak annyi idő marad, ami alvásra elég. Szívesen, szinte élvezettel tartják az ál­latokat. Nem számolják a törődést, a munkák sokaságát, szó nélkül dolgoz­nak. Boldogulnak. Kistermelők, akiket ki­tüntettek, akiket elismertek. SZABÓ SÁNDOR Fotó: SÖRÖS MIHÁLY- De jó is lenne ennyire ráérni - mondja Sebestyén Antal Két koca egy helyen a malacokkal Régi morzsoló, „villanymotorra fogva” A szülők is besegítenek

Next

/
Thumbnails
Contents