Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-26 / 279. szám

4i*ÉPÜJSÁG 1987. november 26. SZAKSZERVEZETI ÉLET Megjelent A magyarországi szakszervezeti moz­gatom dokumentumai 1945-1948. A kötet az 1945-48-as időszak szak- szervezeti mozgalmának dokumentu­maiból ad válogatást. A könyvben sze­replő anyagok élethűen mutatják be a szervezett munkásság, a dolgozók élet- körülményeit, a reakció elleni harcot, a munkásegység kialakítását. A gyűjte­mény tükrözi a magyar szakszervezeti mozgalom szerepét, jelentőségét a kor­szak osztályharcának bonyolult viszo­nyai között. Méhes Lajos: A négyszög mind a négy oldalán. A gyűjtemény az 1977-1985 végéig terjedő időszakot öleli fel, ahogy egy munkáspolitikus különböző megközelí­tésben, különböző funkciókból látja. A válogatás három témakört ölel fel:- munkások és a szakszervezetek,- a szocialista termelés és munkaver­seny,- társadalmunk és a szervezett dolgo­zók. Új világ született. Versek, elbeszélések a nagy októberi szocialista forradalomról. Dr. Zsiga László: A munkaügyi döntőbi­zottság. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok nem kellő ismerete, helytelen értelmezése .vagy bürokratikus alkalmazása, a meg­gondolatlan magatartás általában vitára ad okot. Ezek gyors és igazságos megoldása nagyon fontos társadalompolitikai érdek. A munkaügyi viták elbírálása első fokon - kevés kivétellel - a munkahelyen, a dolgo­zótársak részvételével alakult társadalmi szervek dolga. A viták elbírálása egyre színvonalasabb, az ügyek kétharmada véglegesen lezárul a munkaügyi döntőbi­zottságok határozatával. Ehhez a megtisztelő és felelősségtel­jes tevékenység még jobb ellátásához kí­ván segítséget adni a kézikönyv. Munkaügyi jogszabályok V. kötet. Fegyelmi felelősség. Anyagi felelősség. Munkaügyi viták eldöntése. E gyűjtemény része a munkaügyi jog­szabályokat tartalmazó többkötetes ösz- szeállításnak. A kötet a Munka törvény- könyvének a fegyelmi felelősségről, az anyagi felelősségről és a munkaügyi vi­ták eldöntéséről szóló szabályait, vala­mint a végrehajtásukkal összefüggésben 1987. január 30-ig megjelent, valamint a miniszterek által kiadott jogszabályokat tartalmazza. Tartalmazza továbbá az ezek alkalma­zásával összefüggő legfontosabb irány­elveket, útmutatókat, ide értve a Legfel­sőbb Bíróság vonatkozó irányelveinek és elvi állásfoglalásának a teljes körét. Ipari üzemek fűtése, szellőzése és kli- matizálása. A kiadvány az 1982. évi kiadás átdol­gozása a szükséges változások figye­lembevételével. Tartalmazza a téma megértéséhez elengedhetetlen általános ismereteket. A második fő fejezet részletezi a mes­terséges és természetes szellőzés tör­vényszerűségeit, a mesterséges helyi el­szívóberendezéseket, a légpótló és lég­fűtő berendezéseket, a szellőzőberende­zés elveit és a klímaberendezéseket. A harmadik fő fejezet a fűtéstechnikai tudnivalókat tartalmazza. A mű záró fejezete a település, környe­zetvédelem kérdéseit taglalja. A mérés- technikai rész megértését számpéldák segítik elő. Munkaköri munkavédelmi ismeretek című sorozatban megjelent- Az áruházi munkák munkavédelmi követelményei.- A targoncavezetés munkavédelmi követelményei II. kiadás. Az SZMT elnöksége előtt A kommunális szolgáltatás helyzete Az SZMT elnöksége az elmúlt napok­ban meghallgatta, megtárgyalta és elfo­gadta a HVDSZ megyei titkársága tájé­koztatóját a kommunális szolgáltatás ja­vítása érdekében végzett szakszervezeti munkáról. A kommunális (közüzemi) szolgáltatást az egész megyére kiterjedő hálózattal a megyei alapítású vállalatok látják el. Ilyen a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a Kommunális Szolgáltató, a Tolna Megyei Temetkezési és a Tolna Megyei Tüzeléstechnikai Vál­lalat. A helyi és kisebb hatósugarú ellá­tást Szekszárdon a Városgazdálkodási Vállalat, a megye más településein tíz ta­nácsi költségvetési üzem és néhány ta­nácsi házi brigád látja el. Tevékenységük valamilyen formában minden állampolgárt érint. Ilyen az ivóvíz- ellátás, a településtisztasági, a köztisz­tasági, temetkezési, a zöldterület-ellátási szolgáltatás. De feladatkörébe tartozik e szerveknek az állami tulajdonú lakóhá­zak felújítása, a csatornázatlan területe­ken keletkező folyékony hulladék össze­gyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása és célszerű felhasználása is. Hogy milyen nagyságrendű a feladat, ennek érzékel­tetésére csupán néhány jellemző adatot sorolunk fel. A lakossági ivóviztermelés a megyében például eléri a 15 millió 625 köbmétert évente. Az ellátott lakosság aránya 90 százalék. A vízművekbe bekö­tött lakások száma az összes lakásokhoz viszonyítva 60 százalék. Meg kell azonban jegyezni, hogy ko­A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 1/1982. sz. irányelve és a Közalkalma­zottak Szakszervezete Tolna Megyei Bi­zottságának állásfoglalása alapján a Tol­na Megyei Tanács elnöke, a Tolna Me­gyei Tanács Szakszervezeti Bizottsága és KISZ-bizottsága munkakollektiva mozgalmat kezdeményezett. A mozgalom a megyei tanács appa­rátusában dolgozók munkavégzésével, közösségi és egyéni életével összefüggő öntevékeny mozgalom, amelynek célja, hogy a kollektíva szocialista módon él­jen, dolgozzon, művelődjön, ennek meg­valósulása érdekében az alábbi felada­tokat tűzte ki célul. Segítse a hivatali szervezet előtt álló feladatokat színvonalasabb, hatéko­nyabb, gazdaságosabb ellátását, erősít­se a munkahelyi demokrácia elemeinek érvényesülését, javítsa a munkatársi kapcsolatokat, járuljon hozzá a szocialis­ta életmód kialakításához és növelje a dolgozók szakmai, politikai általános műveltségét. Az elmúlt évek során egyre több cso­port alakult és kezdte el munkáját. A mozgalom egyre változatosabbá vált. Tevékenységének és értékelésének rántsem ilyen kedvező a helyzet a szennyvízelvezetés és -tisztítás terén. Itt erős a lemaradás. A számítások szerint a megye településein egy év alatt 1 millió 667 ezer köbméter folyékony kommuná­lis hulladék keletkezik, melynek elszállí­tásáról és kezeléséről, hasznosításáról kellene gondoskodni. Még néhány jel­lemző adat: a megyében 4 millió 412 ezer négyzetméter zöldterület fenntartását kell ellátni. A feladatok ellátása nagy élőmunka-ráfordítást igényel, azért is, mert a parkosításhoz alkalmazható gé­pek részben elavultak, pótlásuk viszont erős anyagi megterhelést jelent az ezzel foglalkozó vállalatoknak, üzemeknek. Mivel az anyagi ráfordítás növelésére egyelőre alig van lehetőség, az előrelé­pést a hatékonyabb és kiterjedtebb tár­sadalmi munka szervezésében, felhasz­nálásában látjuk. Mi tehát a helyzet a kommunális szol­gáltatás terén? - merült fel a kérdés az elnökségi ülésen. Röviden összefoglal­va. Nőtt a város- és községgazdálkodási szolgáltatások iránti igény mennyiségé­ben, kiterjedtségében, a szolgáltatások színvonalában, megbízhatóságában, a lakosság közhangulatára gyakorolt ha­tásában egyaránt. Ugyanakkor csökkent a költségvetési ráfordítások reálértéke, nemegyszer a névértéke is. Tovább feszült az ellentmondás a technikai feltételek optimális színvonala és lehetősége, a szakképzettség iránti egységessé tétele érdekében együttes irányelvet adtunk ki, melyben szabályoz­tuk a munkakollektívák alakításának sza­bályait, az értékelés módját és a díjazás elveit. A csoportok minden évben elvégezték az önértékelést. Ezt követően 5 tagú bi­zottság végezte el az összesített értéke­lést és pontozást. Az értékeléskor nem kis gondot jelentett annak az elhatárolá­sa, hogy az elvégzett feladatok lehetőleg ne a munkaköri, illetve a munkatervi feladatok legyenek, bár ezek nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A munkával kapcsolatos vállalásoknál ki­emelve kezeltük a község-megye kap­csolat erősítését, a helyszínen történő segítségadást, az instruáló látogatáso­kat, a helyettesítést és az egyéb társadal­mi munkát. A szakmai és az általános műveltség növelése körébe tartozó válla­lásoknál, illetve teljesítéseknél viszony­lag megközelítő mértékű pontszámok adására került sor, nagy eltérések nem voltak. A tapasztalatunk az, hogy a megyei ta­nács szakigazgatási szerveinek vezetői nemcsak figyelemmel kísérik a kollektí­vák tevékenységét, hanem biztosítják is igény és a tényleges állapot között. Nem megoldottak a kommunális szolgáltatás területén dolgozók bér-és jövedelmi vi­szonyai. Folytathatnánk. E problémákkal az SZMT elnöksége és a megyei tanács vezetői több ízben is behatóan foglalkoz­tak. A kérdés napirenden van, sőt né­hány területen jelentős az előrelépés, például távhőszolgáltatás, gázprogram. Amiben mi lehetőséget látunk az előre­lépésben, az nemcsak helyi feladatot jelent, hanem országos rendezést is. Át­fogó, hatékony településüzemeltetési rendszer kimunkálása, fokozatos kiter­jesztése szükséges. Másfajta vállalati, vállalaton belüli érdekeltségi rendszer ki­dolgozása. Kapcsolódik ez a bérreform­hoz. Egy speciális, erre a területre érvé­nyes munkaerő-gazdálkodási rend, munkaviszony kidolgozása. A megyei te­vékenységet illetően két területen is szükségesnek látszana egyfajta körzete- sítési tevékenység kidolgozása. A hulla­dékgyűjtés körzetesítésében már jelent­keznek törekvések a lehetőségek meg­vizsgálása terén. Konkrét példák is vannak már - pél­dául a dombóvári, paksi, bonyhádi költ­ségvetési üzemeknél, melyek több tele­pülést is bekapcsoltak már a hulladék- gyűjtésbe. Végül szándékunk az, hogy e téren az együttműködésünket kiterjesztjük a ME- DOSZ és a Közalkalmazottak Szakszer­vezetére. DR. SZENDE! IMRE HVDSZ megyei titkára azok működési feltételeit. Segítik megha­tározni azokat a munkával összefüggő aktuális feladatokat, amelyeket a cso­portok célként maguk elé tűzhetnek. Cél az, hogy a hivatali munkaköri köteles­ségtől lehetőleg elhatárolható - célokat, feladatokat kell meghatározni pl. irányí­tott önképzésben való részvétel, megha­tározott társadalmi munkaóra teljesítés, Alkotó ifjúság pályázatban való részvétel, egyszerűsítés, korszerűsítés elősegíté­se. Ugyanakkor a hivatali kötelezettsé­gek maradéktalan teljesítését mint alap- követelményt kell megfogalmazni. Célul tűztük ki a tanácsi szervek területén az újító, korszerűsítő, kezdeményező magatartás széles körű kibontakoztatá­sát. Ennek keretében a lakosság ügyeit közvetlenül szolgáló tevékenységek ha­tékonyabb, eredményesebb, gyorsabb végzését segítő korszerűsítési, munka- szervezési, újítási tevékenység és dolgo­zói magatartás ösztönzését és mozgalmi eszközökkel történő segítését. Ösztö­nözzük a dolgozókat a korszerűsítési ja­vaslatok kidolgozására, megtételére. A szakigazgatási szervek vezetői, a szakszervezeti vezetők és a KISZ vezetői is segítik, támogatják a kollektívák tevé­kenységét, hogy a mozgalom mind ered­ményesebb legyen. DR. KOVÁCS ÁRPÁDNÉ, a szakszervezeti bizottság tagja Hírek- események... A SZOT munkavédelmi, egészségügyi és társadalombiztosítási osztálya no­vember 10-11 -én kétnapos tájértekezle­tet tartott Tolna megyében, amelyen az SZMT-k munkavédelmi főellenőreivel aktuális munkavédelmi feladatokat vitat­tak meg. * A közalkalmazottak Szakszervete Me­gyei Titkársága értekezletet tartott az alapszervezetek szb-titkárai részére. A társadalmi-gazdasági kibontakozási program szakszervezeti feladatai és a közigazgatási akcióprogram és mozga­lom beindítása volt a napirend. * A TÁÉV szakszervezeti bizottsága a vállalat művelődési helyzetét, valamint a szakszervezeti oktatások beindításával kapcsolatos tennivalókat vitatták meg. Az utóbbival kapcsolatban megerősítették a munkaidő védelmérre vonatkozó határo­zat betartását, illetve az önképzés sze­repét és fontosságát. * A Bonyhádi Cipőgyárban a munkavé­delmi helyzet elemzésére került sor, szb- ülésen. Megállapították, hogy az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva rom­lott a baleseti helyzet, emelkedett az úti balesetek száma. Ezért az szb azt java­solta: a gazdasági vezetés nagyobb fi­gyelmet fordítson a megelőzésre úgy, hogy a felelősségrevonás is a megelő­zést szolgálja. Tegyék gyakoribbá a munkavédelmi szemléket, az ellenőrzés terjedjen ki a védőeszközök használa­tára, azok beszerzésére, a közlekedési utak állapotára, stb. A gazdasági vezetés a javaslatot elfogadta. * A megyei kórház szakszervezeti ifjúsá­gi tanácsának vezetősége kötetlen be­szélgetésre hívta meg az intézet 35 éven aluli dolgozóit, ahol a véleménycserén kívül a fiatalok gondjairól, problémáiról is szó esett. A szervezők és a résztvevők is hasznosnak tartották ezt a találkozót. * A Dombóvári Pátria Nyomdában a szakszervezeti bizalmiak és helyetteseik részére bizalmiképzés indult helyi kez­deményezés alapján. A szakszervezeti tisztségviselők a legfontosabb és legak­tuálisabb kérdésekről hallgatnak meg előadásokat, amelyek választott tisztsé­gük ellátásához, az érdekképviseleti és érdekvédelmi munkához kapcsolódnak. * A Bonyhádi Cipőgyár szakszervezeti bizottsága „Fut a Botond” sportnapot rendezett 250 résztvevővel. A rendez­vény keretében többek között hőlégbal­lon-bemutató, illetve gyermekek számá­ra lovaglási lehetőség is szerepelt. Az szb. minden versenyzőnek „Fut a Bo­tond” felirattal emléktárgyat adott. STEINER LAJOS SZMT munkavédelmi föellenőr Tapasztalatok a „munkakollektíva” mozgalomról Ifjúsági parlament a Szekszárdi Állattenyésztő Vállalatnál A Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat maga is fiatal, a Dél-Dunántúlon gazdál­kodó vállalat mindössze ötödik évében jár. Ez év október 30-án második alka­lommal rendeztek ifjúsági parlamentet a vállalat fiataljai részére. A rendezvények­re három megye szervezeti egységeiből 49 ifjú dolgozó jött el. Dr. Inhof József igazgató a beszámoló keretében hangsúlyozta, hogy a vállalati vezetés a fiataloknak egyenlő esélyeket biztosit a gazdálkodási feladatok megol­dásában, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít sajátos problémák megoldására. Vázolta a vállalat előtt álló feladatokat és ezek végrehajtásában kijelölte a fiata­lok szerepét. Hangsúlyozta, hogy a fiata­lok látásmódjára, lelkesedésére, építő kritikájára a jövőben fokozottabban kíván támaszkodni a vezetés. A szociális gondoskodásról szólva el­mondta, hogy a legutóbbi parlament óta 4 fiatal részesült kamatmentes lakásépí­tési kölcsönjuttatásban, további 12-en egyéb szociális támogatást kaptak. A beszámoló külön fejezetet szentelt a munkaerő-gazdálkodás kérdésének, mivel ez a probléma az utóbbi időben a fiatalokat is foglalkoztatja. Kiemelte, hogy az eltelt időszakban a fiatal szakemberek aránya nőtt, de sajnos a fizikai munkások között a korosztályon belül is nagy a fluk­tuáció. Hangsúlyozta a szakképzettség jelentőségét, ennek megszervezését a vállalat is támogatja. A fiatalok erkölcsi és anyagi elismerése folyamatosan megva­lósul, a vállalatnál az elismerés mértéke kizárólag a végzett munka minősége. A beszámoló után a fiatalok meghall­gatták az elkövetkezendő időszakra vo­natkozó intézkedési tervezetet, amely lé­nyegében a korábban kitűzött feladatok folyamatos és magasabb szintű megol­dását tűzte ki célul. Fokozott figyelmet kapott ezen belül a pályakezdő fiatalok patronálása és értékelése, a fluktuáció arányának csökkentése. A fiatalok szakszervezeti ifjúsági tago­zata a parlamentet megelőzően megvi­tatta a beszámolót és az intézkedési ter­vezetet is, így amikor Stadler Tibor, a ta­gozat vezetőségi tagja tolmácsolta annak véleményét, valamennyi fiatal nevében szólt. Szólt a körzeti állattenyésztők és inszeminátorok mostoha munkakörül­ményeiről, megváltoztatásukat sürgetve, a fluktuáció megakadályozása érdeké­ben. Javasolta, hogy vizsgálják felül a fia­tal fizikai dolgozók munkabérét, jobban vegyék figyelembe a teljesítményeket. Végül felajánlotta, hogy a vállalat előtt ál­ló megnövekedett feladatok megoldásá­ból erejükhöz mérten kiveszik részüket és várják a feladatokat. Az igazgató válaszában megköszönte a parlamentet megelőző lelkiismeretes felkészülést és az építő, megfontolt véle­ménynyilvánítást. ígéretet tett, hogy az in­tézkedési tervben kiemelt feladatként ke­zelik a teljesítmény alapján meghatáro­zott bérezési rendszer kialakítását, javí­tását és a megfelelő információáramlás biztosítását. A résztvevők elfogadták a beszámolót és az intézkedési tervet, de hangsúlyozták, hogy a munkájuk csak most kezdődik: figyelemmel kísérni, el­lenőrizni a terv megvalósulását és tevé­kenyen részt venni a végrehajtásban. DR. NADRAY KATALIN ifjúsági tagozat vezetője Nyugdíjas-találkozót tartott a Medosz Megyei Bizottsága Nyugdíjas-találkozó keretében egy napot töltöttek együtt a Medosz MB volt függet­lenített és társadalmi aktívái a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátban. A résztve­vők a szóbeli tájékoztatókat követően üzemlátogatáson vettek részt A helyszínen ismerkedtek a cukorrépa-, a kukorica-betakarítás és a talaj-előkészítés új gépeivel, eszközeivel, az energiatakarékos csutkatüzelésű szemestermény-szárítóval. Ez­után megtekintették a nagykondái sertés- és a mászlonyi hizómarhatelepet A ren­dezvény közös ebéddel fejeződött be, mely után jó hangulatban hosszasan elbe­szélgettek, felidézték az együtt töltött aktív időszak szép emlékeit A Medosz-nyug- díjastalálkozó résztvevői a nagykondái sertéstelepen. KOVÁCS JÓZSEF MB-titkár Fotó: HOPP JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents