Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

1987. november 25. Li Peng a megbízott miniszterelnök Kínában Pekingben bejelentették, hogy a kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsá­gának keddi ülésén elfogadták Csao Ce- jang lemondását a miniszterelnöki tiszt­ségről, és Li Penget, a KKP KB Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának tagját, miniszterelnök-helyettest nevezték ki megbízott miniszterelnöknek. Mint ismeretes, Csao Ce-jang azt kö­vetően kérte felmentését a miniszterel­nöki tisztségből, miután megválasztották a Kínai Kommunista Párt Központi Bizott­ságának főtitkárává. Csao Ce-jang java­solta a kínai parlament legfelsőbb vezető szervének, hogy Li Penget bízzák meg a miniszterelnöki teendők ellátásával. Li Peng tölti be a kormányfői tisztséget és irányítja a kínai Államtanács munkáját addig, amíg a jövő év márciusában össze nem ül a kínai Országos Népi Gyűlés rendes ülésszaka, amely jóváhagyja majd Csao Ce-jang lemondását és meg­választja az új miniszterelnököt. (MTI) Li Peng, a Kínai Népköztársaság megbízott miniszterelnöke Li Peng, a Kínai Népköztársaság megbízott miniszterelnöke 1928-ban született a Szecsuan tartomá­nyi Csengtu városban. Tizenhét éves korában, 1945-ben lépett be a Kínai Kommunista Pártba. Miután szüleit, akik maguk is forradalmárok voltak, korán elveszítette, Csou En-la] egykori miniszterelnök vette pártfogásába és nevelte fogadott fiaként. Csungkingban és Jenán ban végezte elemi és középiskolai tanulmányait. 1948-ban Moszkvába küld­ték tanulni, ahol mérnökként végzett a moszkvai műszaki egyetem erőmükarán. 1955-ben tért haza Kí­nába, s ezt követően főmérnökként, illetve igazgatóként dolgozott az erőműiparban. A „kulturális forra­dalom" éveiben a pekingi és a tiencsini Erőmű Vállalat igazgatója volt, 1979 és 1983 között miniszterhe­lyettesként, majd miniszterként tevékenykedett az Elektronikai Ipari és a Vízgazdálkodási és Energiaügyi Minisztériumban. Li Penget a KKP 1982-ben megtartott 12. kongresszusán választották be a párt Központi Bizottságá­ba, s 1985-ben lett tagja a Központi Bizottság Politikai Bizottságának és titkárságának. 1983 óta dolgozik miniszterelnök-helyettesként, és tagja a Központi Bizottság pénzügyi és gazdasági kérdésekkel foglal­kozó vezető csoportjának. 1985 óta vezeti az Állami Oktatási Bizottságot is. Az 59 éves Li Penget a nemrég megtartom 3. pártkongresszuson ismét beválasztották a Központi Bi­zottságba, s az új Központi Bizottság első ülésén tagja lett a Politikai Bizottságnak, illetve a Politikai Bi­zottság Állandó Bizottságának. Felesége szintén „szakmabeli" azaz villamossági szakember. Két fiuk és egy leánygyermekük van. Grósz Károly és Németh Miklós fogadta Alekszej Antonovot Grósz Károly, a Minisztertanács elnö­ke kedden a Parlamentben fogadta Alek­szej Antonov szovjet miniszterelnök-he­lyettest, a Magyar-Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság társelnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, a bizott­ság magyar tagozatának elnöke. A nap folyamán Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ugyancsak fogadta Alekszej Antonovot. Ezen a megbeszélésen is részt vett Mar­jai József, s mindkét találkozón jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapes­ti nagykövete. A Bolgár KP Központi Bizottságának munkatársa megyénkben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hazánkba érkezett Georgi Matyev, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának munkatársa. Vendégünk két na­pot tölt Tolna megyében. Tegnap délután Georgi Matyev a BHG 4. számú szekszárdi gyárában aktuális társadalmi-gazdasági kérdésekről tartott tájékoztatót, majd elbeszélgetett a dolgo­zókkal. Ma délelőtt tíz órakora Bonyhádi Zománcárugyár kollektívájával találkozik testvérpártunk képviselője. Mai kommentárunk Egy börtönlázadás margójára A hímem tévedés. Több száz kubai rab lázadt fel a hét végén az Egyesült Államok két börtönében. A foglyok túszokat ejtettek, a jelentések szerint lövöldözésre is sor került. A lázadást az robbantotta ki, hogy múlt héten az Egyesült Államok és Kuba felújította az eredetileg még 1984-ben kötött megállapodását, s ennek egyik pontjaként Washington visszaküldheti azt a körülbelül 2700 nemkívánatosnak minősített, bizonyítottan bűnöző személyt, akik még 1980-ban hagyták el a karibi szigetországot Az Egyesült Államok ugyanakkor az egyezmény érteimében kötelezettséget vállalt arra, hogy felújítja a csa­ládegyesítést, évente húszezer olyan kubai állampolgár kaphat amerikai beutazási vízu­mot, akiknek családtagjai az Egyesült Államokban élnek. Közismert, hogy a kubai forradalom győzelme óta, tehát immár közel három évtizede - rendkívül feszült a két ország viszonya. Az Egyesült Államok mindent elkövetett a gaz­dasági és diplomáciai blokádtól kezdve az ellen forradalmárok fegyveres támogatásáig a szocialista Kuba térdre kényszerítésére. A kubai nép állandó készültségben él, a forra­dalmi fegyveres erők mellett az utóbbi években másfél millióra duzzadt az önkéntes mi- licisták száma. Ebben a légkörben Havanna és Washington bármiféle megállapodása, lett légyen látszatra kis jelentőségű, a megfigyelők számára mindig lényegesnek tűnik, hiszen megnyithatja az utat a kapcsolatok fokozatos normalizálódása felé. A három évvel ezelőtti kivándorlási egyezmény felújítása, pontosabban életbe lépte­tése is fontos mozzanatnak tekinthető ilyen értelemben. Az időpont aligha véletlen. Az Egyesült Államok elnökválasztásra készül. Nem közömbös, hogy kire adja a majd egy­millió, elsősorban Floridában élő kubai a voksát. S minthogy a kubai emigrációnak lét­számát messze meghaladó befolyása van a mintegy húsz millióra becsült spanyol ajkú amerikai választók körében, egyértelmű a magyarázat, hogy most Washington, ponto­sabban a Reagan-kormányzat miért volt érdekelt az egyébként számára aligha kedvező megállapodásban. A kubai vezetés a forradalom győzelme óta azt az elvet képviselte hivatalosan, hogy mindazok elhagyhatják az országot, akik nem értenek egyet a választott társadalmi fej­lődéssel. A kivándorlási hullám - a havannai propaganda szerint - mindig levezető sze­lepként is szolgált a társadalomellenes elemektől való szabadulásra. így volt ez leg­utóbb 1980-ban is, amikora 125 ezer kivándorló jelentős részét lumpenelemek, köztük köztörvényes bűnözők alkották. A távozni akarók száma jóval nagyobb lett volna, ha - mint korábban is - az Egyesült Államok gyakorlatilag haditengerészeti blokáddal nem vet gátat a kivándorlásnak. Mindazok, akik már addigra beadták távozási kérelmüket, érthető belső feszültséget, s így gondot okoztak a kubai hatóságoknak. Egy részük az­óta visszavonta döntését, mások azonban fenntartották kivándorlási szándékukat. Most a megállapodás módot kínál arra, hogy ettől az elégedetlen tömegtől fokozatosan meg­szabaduljon Kuba, s nem érheti a jövőben az a vád sem, hogy akadályozná a család- egyesítést. Kuba szempontjából, ha nem is a jelenben, hanem a jövőben van egy lényeges vo­natkozása az ügynek. Nem mindenki ellenforradalmár, aki az utóbbi három-négy évti­zedben elhagyta a szigetországot. A kapcsolatok normalizálódása esetén az Egyesült Államokban élő jó szándékú kubaiak fontos gazdasági és kulturális hidat alkothatnának, hiszen mindössze 90 tengeri mérföld választja el a két országot. ORTUTAY L. GYULA PANORÁMA Görögország Támaszpontok és választások Görögország egyre fokozódó nemzet­közi szerepet játszik az utóbbi években, Andreasz Papandreu kormányzata alatt. Kapcsolatai bővülnek - s Magyarország­gal is, amint a küszöbönálló kormányfői lá­togatás tanúsítja. Az ország belső helyzete azonban kevéssé ismert. Ki tudja például, hogy Thesszalonikiben észak-görögor­szági ügyek minisztériuma működik? Hetvenöt éve létesült ez, a balkáni hábo­rúban török uralom alól felszabadult terület és lakosság beilleszkedése segítésére. Ám még ma is szükséges a működése. A mi­niszter, Szteliosz Papademelisz a görög kormány tagja. A thesszaloniki minisztériu­mot vezeti, de természetesen áttekintése van az országos ügyekről. Őt kérdezzük, melyek napjaink témái Görögországban? - Például az amerikai támaszpontok ügye. A róluk kötött szerződés 1988 végén lejár, a tárgyalások sorsukról megkezdődtek, mire lehet számítani? „Andreasz Papandreu miniszterelnök a támaszpontszerződés megújítását fontos feltételekhez köti - hangzik a válasz -, az egész nemzet érdekeit érintő kérdésekben elfoglalt amerikai állásponttól teszi függő­vé, mi legyen a támaszpontok sorsa. Ilyen például a ciprusi kérdés, vagy az általunk észlelt török fenyegetés az Égei-tenger tér­ségében.” Papademelisz hozzátette: „Miniszterel­nökünk szerint, s nyilván nem alaptalan a véleménye, az amerikai féltől nagyban függ a ciprusi kérdés megoldása. Az, hogy tá­voznak-e valaha a megszálló török csapa­tok a szigetről. Washington befolyással bír az Égei-tenger térségében halmozódó fe­szültség megszüntetésére. Tehát, ha az Egyesült Államok nem módosít jelenlegi magatartásán, akkor nagyon komoly vitánk támadhat a támaszpontszerződés megújí­tása körül. Az amerikaiak egylőre azt a be­nyomást próbálják kelteni, hogy »nem tud­nak« nyomást gyakorolni Törökországra.” És a hazai problémák? - Az ország gaz­dasági helyzetét és a kilátásokat biztatónak tartja a miniszter. A görög nemzeti bank adatai szerint javult a fizetési mérleg. Ez azonban nem annyira a gazdaság fellen­dülésének, mint inkább az idegenforgalmi bevételek növekedésének, a dollár leérté­kelődésének és az EGK közös kasszájából támogatásokként befolyt összegeknek kö­szönhető. Ha az emberek elégedettek len­nének, akkor nem pártolnának el sokan a hatodik éve kormányon lévő pánhellén szocialista mozgalomtól, a PASZOK-tól. Márpedig elpártolnak, különben fel sem vetődnék a választások előrehozásának ellenzéki követelése. Egyes adatok szerint, ha ma tartanának választásokat Görögor­szágban, a szavazatok 35 százalékát a konzervatív Új Demokrácia kapná, a PA­SZOK szavazatai 25 százalékra csökken­nének a legutóbbi 45 százalék helyett. Ugyanakkor a Görög Kommunista Párt 15 százalékot szerezhet a korábbi 9,8 szá­zalék helyett a legújabb kilátások szerint. Felmerül: az esetleges választások után ki­vel lépne koalícióra a PASZOK? A bal- vagy a jobboldallal? Szteliosz Papademelisz például elfo­gadja a koalíció gondolatát. „Ha egy párt elveszíti az abszolút többséget, általában ez történik" - mondja. Ám, hogy ki lehetne a PASZOK szövetségese vagy partnere, ab­ban óvatosan nem foglal állást. De egyálta­lán, előrehozzák-e, mint hírlik, a parlamenti választásokat? S ha igen, a jelenlegi vá­lasztási rendszer szerint, vagy átalakított, arányos rendszerben szavaznak-e? „Ezt ma még lehetetlen megjósolni. Ismeretes, hogy Papandreu miniszterelnök és Flora- kisz kommunista pártfőtitkár között fontos párbeszéd kezdődött a választási rendszer esetleges megváltoztatásáról. De ered­ményről beszélni még korai lenne" - vála­szolta a miniszter. A kommunisták közül Janisz Kacarosz- szal, a GKP KB tagjával, a párt thesszaloniki helyi bizottsága titkárával és a párt lapja, a Rizoszpasztisz észak-görögországi szer­kesztőségében dolgozó kollégákkal be­széltem. Nekik nem fontos, hogy előrehoz­zák a választásokat. De akármikor rendezik is meg a szavazást, a választási rendszer mindenképpen legyen arányos, tehát igaz­ságos - ez a véleményük. Tulajdonképpen ettől függ az esetleges PASZOK-GKP együttműködés, érzékeltetik. Elismerik, hogy Görögország újkori tör­ténetében még soha nem volt ilyen széles körű a demokrácia, mint ma (s ez a PA­SZOK érdeme), de az egykor megígért re­formok teljesítését továbbra is hiányolják. Közben igyekeznek erősíteni egységüket: a GKP kezdeményezésére nemrég óvatos közeledés kezdődött a párttól eurokom- munista irányba kivált és elszakadt cso­portokkal. NAGY KÁROLY BUDAPEST - Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Ausztria Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága meghívására kedden Ausztriá­ba utazott. Látogatása során megbeszé­léseket folytatott az AKP és az osztrák politikai élet vezető képviselőivel, vala­mint előadást tart az osztrák-magyar egyesületben. * Kedden ülést tartott a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöksége a MNOT székházában. Spilák Ferenc belkereske­delmi miniszterhelyettes a lakosság áruellátásának helyzetéről és várható alakulásáról tájékoztatta a résztvevőket. A vitában felszólalók közül többen úgy vélték, hogy a jövőben fokozódhat a vá­sárlók kiszolgáltatottsága. A miniszter- helyettes ezzel összefüggésben hangsú­lyozta: a kereskedelmi, a tanácsi szer­vek és a társadalmi ellenőrök a jövőben még rendszeresebben vizsgálják a fo­gyasztói árakat. A legfőbb garancia azonban a megfelelő árumennyiség és választék, a kereskedelemben várható verseny, a kereskedelmi dolgozók be­csületes munkája lehet. BUKAREST - Kedden Bukarestben megkezdődött a Varsói Szerződés tagál­lamai honvédelmi miniszteri bizottságá­nak soros ülése. A tanácskozáson a tag­államok honvédelmi miniszterek vezet­te küldöttségei, valamint az egyesített pa­rancsnokság delegációja vesz részt. NEW YORK - Az ENSZ közgyűlésé­nek az átfogó nemzetközi béke- és biz­tonsági rendszeréről folytatott vitájában felszólalt dr. Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a tíz szocialista ország, köztük hazánk által előterjesztett javaslat az ENSZ alapok­mányából kiindulva új típusú nemzetközi együttműködést szorgalmaz a politikai, a katonai, a gazdasági és a humanitárius területen egyaránt. Ezzel összahangban, politikai téren olyan új intézményes ala­pok és keretek kialakítása szükséges, amelyek megakadályozzák a hideghá­borús állapotokhoz való visszatérést. MOSZKVA - A Szovjetunióban nem látnak akadályt a szovjet-portugál kap­csolatok komoly fejlődésének útjában, s arra számítanak, hogy a portugál vezetés is megteszi a magáét a kölcsönös meg­értés és a két ország közötti együtt­működés érdekében - fejtette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában találkozott a hivatalos láto­gatáson hétfő óta Szovjetunióban tartóz­kodó Mario Soares portugál államfővel. * Önnön keretein jelentőségében mesz- sze túlmutató vízügyi együttműködésről kezdődött szovjet-kínai tanácskozás kedden Moszkvában. Az Amur és az Ar- guny folyók határ menti szakaszain meg­valósuló vízügyi együttműködés konkrét feladatainak kijelölésére a közelmúltban hozták létre a most másodszor tanács­kozó kétoldalú bizottságot. A megbeszé­lésen - amelyen szovjet részről a talajja­vítási és vízgazdálkodási miniszter első helyettese, kínai részről a vízgazdálko­dási és villamosenergiaügyi miniszter helyettese vezeti a delegációt - kidolgoz­zák az e téren a következő években ki­bontakozó együttműködés alapjait rögzí­tő dokumentumokat. PEKING - Kína kedden hallgatólagos egyetértéssel nyugtázta Norodom Sziha- nuk herceg és Hun Sen kambodzsai mi­niszterelnök december elejére tervezett találkozóját. Pekingben a külügyminisz­térium szóvivője kedden az AFP francia hírügynökség telefonhívásos érdkelődé- sére válaszul kijelentette: „Kínában min­dig tisztelték Szihanuk herceget és soha­sem fűztek felesleges megjegyzést ah­hoz, amit és ahogyan tenni szándéko­zik.” BELGRÁD - Jugoszláviában az idén, november közepéig 1262 sztrájk volt, s ezekben összesen 196 190 dolgozó vett részt - közölte Zvonomir Hrabar, a Ju­goszláv Szakszervezeti Szövetség Köz­ponti Tanácsának elnöke. Utalt arra, hogy a szövetségi kormány intervenciós törvényeinek életbe léptetését, vagyis november 16-át követően az ország kü­lönböző vidékein, főként Makedóniában újabb munkabeszüntetésekre került sor, de hangoztatta, hogy ezeket nemcsak a megélhetési költségek átlag 16 százalé­kos drágulásával összekapcsolt ár- és részleges bérbefagyasztás váltotta ki, hanem az is, hogy az emberek nem látják világosan a jelenlegi válságból kivezető utat. A magyar-görög kapcsolatokban rendszeresek a kormányfői látogatások. Andreasz Papandreu görög miniszterelnök is többször járt már Budapesten. 1983 tavaszán volt ideje a magyar főváros egyik nevezetességével, a Halászbás­tyával is megismerkedni. (Archív felvételünk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents