Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-24 / 277. szám

1987. november 24. Képújság 5 Mit hoz a holnap?- Beszélgetés Cseh-Szombathy Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatóintézetének igazgatójával ­Társadalmi vita Szekszárdon A Csatári lakótelep parkosítása A futurológia: jövőkutatás. Mi mégsem a távoli napokra voltunk kíváncsiak - valamifé­le sci-fit írva, - hanem arra, hogy a reform mit hoz(hat) a magyar társadalomnak. * A gazdasági reform elképzelhetetlen társa­dalmi átalakulás nélkül - ezt már saját bőrün­kön megtanultuk. Mit hoz tehát a holnap, ha következetesen végrehajtjuk a gazdasági re­formokat a magyar társadalomban? Mit jelent ez a mai osztályszerekezetet nézve, s a már megindult változásokból milyen jövőképet le­het festeni? Erről kérdeztük Cseh-Szombathy Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai intézetének igazgatóját.- A futurológia tudományát egy mondatban nehéz meghatározni - kezdte Cseh-Szom­bathy László -, mégis azt mondhatjuk: a múlt mozgásainak előrevetítése. Tehát először a tegnapot és a mát kell vizsgálni ahhoz, hogy megbízható jövőképet kapjunk. Mi a mai hely­zet? Várjuk, hogy változás következzék be Magyarország gazdasági-társadalmi életé­ben. Természetesen majdnem minden attól függ, hogy mennyire leszünk következetesek, másként: milyen gazdasági és politikai dönté­sek születnek ma és holnap. A folyamatokat - a trendeket - azonban vizsgálni lehet. Ezekről elöljáróban annyit, hogy rendkívül szomorúak. Itt van mindjárt a népesség halan­dóságának növekedése. Az elmúlt tizenöt év­ben a harminc és hatvan év közötti férfiak ha­lálozási aránya közel a kétszeresére nőtt. Nem volt járvány az országban - baj van az életmó­dunkkal! Vagy itt van egy másik adat. A májzsu­gorban meghaltak száma - ugyancsak az el­múlt tizenöt évet véve figyelembe - négysze­resére emelkedett. A mutatók mögött ott ka­cag az alkohol! Az öngyilkosok száma 1970- től 50 százalékkal emelkedett. Pedig a hetve­nes években még tartott a gazdasági felfutás. Az ok tehát nem a mai gazdasági pangásban keresendő. Meg kell állapítanunk, hogy a magyar társadalom krízisben van. Mielőtt még két érvet mondanék erről a súlyos helyzetről, hadd szögezzem le: ennek a krízisnek oka a félarcúan bevezetett, majd megtorpanásra kényszeritett, aztán újra, ím- mel-ámmal elindított gazdasági reform. Ér­vünk: egész gazdasági helyzetünkből hiány­zik a rugalmasság - idegen szóval a flexibili­tás. Az előbbi kettőből azután egyenesen kö­vetkezik a harmadik: az emberek ma - ha meg akarnak élni, és a korábban megszokott szín­vonalon - önkizsákmányolásra kényszerül­nek.- Az MSZMP határozata, a kormányprogram a reformról - ha következetesen végrehajtjuk - milyen változásokat hozhat a társadalom szer­kezetében? Beszélhetünk-e egyáltalán még társadalmi osztályokról, vagy ma már rétegek­ről kell szólnunk?- Az osztályok ma már csak magyará­zó kategóriák. A valóságos társadalmi szerep szerint rétegekről kell beszélni, amelyek meg­határozásánál nemcsak a foglalkozást, ha­nem más jellemzőket is figyelembe veszünk. Más ma például Baranyában a Dráva mellett vagy Szabolcsban egy téeszparaszt, és más Pest megyében, az, aki a nagyvárosi piacra termel. Vagy más a dunaújvárosi kohász és más a székesfehérvári Videoton gyár fehérkö­penyes dolgozója. A társadalmi rétegeket ma a legkülönbözőbb szempontok szerint kell megkülönböztetnünk. A legfontosabbak: a foglalkozás, a jövedelmi viszonyok, a lakóhely, az, hogy hogyan él a társadalom beleszólási jogával. Mindezek mellett ma is családban kell gondolkodnunk. Más a helyzet ott, ahol a fele­ség titkárnő - tehát értelmiségi - és a férje gépkocsivezető - tehát munkás. Vagy a fele­ség téeszdolgozó, a férj vasutas, stb.- Ezek a hazai és természetesen a vi­lágtendenciák mire mutatnak, egyszóval: mit hoz a holnap?- Beszéljünk tehát a trendekről. Növekszik- mert nem lehet másként - az értelmiség sze­repe. Káros volt egykor szembeállítani a fizi­kaiakkal az úgynevezett nem fizikai „állo­mányt". Most jöttem Japánból. Ott a dolgozók 25 százaléka egyetemet végzett. Annak ellenére, hogy még talán a miénknél is keményebbek a felvételi körülmények. A jelentkezők fele nem kerül be az egyetemre! Megkérdeztem: mit kezdenek ezzel a tengernyi friss diplomással? Meglepve mondták: a kereslet nagyobb. A hatékony termelés feltétele a diplomás dolgo­zói Magyarországon a jövőben egyre több ér­telmiségivel kell számolnunk. Elhelyezkedé­sük körülményei is megváltoznak. Mert most elképesztően sok „skriblert" - adminisztrátort- foglalkoztatunk. A decentralizáltabb igazgatási rendszer és a számítógépes forradalom azonban csök­kenti - szerencsére - számukat. A munkásságnál jelentősen megnő a szel­lemi foglalkozásúak száma. Az „öreg szaki” csak fogalom lesz a múltból. Jönnek a fehér­köpenyesek, a technikusi szinten dolgozók és az egyetemet végzettek. Az öreg szaki szere­pét átveszi a robot! Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a betanítatlan és segédmunkás-gondunk nö­vekedni fog. Részben azért, mert például az anyagmozgatást „elfelejtettük" gépesíteni. Nagyobbrészt azonban azért, mert az általá­nos iskolát el nem végzők száma öt százalék körül marad. Nagyon sokan lesznek a „megre­kedtek”, akik hagyományos értelemben nem analfabéták, és mégis azok. Talán túlzás, hogy ma hazánk lakosságának harminc százalé­ka „csak nevét aláírni tudó” analfabéta, de becsléseink szerint a szám ijesztően magas. Egyszóval: jelentősen növekszik, illetve újra termelődik a „problematikus népesség”. Olyan arányban, mint Nyugat-Európában a vendégmunkások. Nálunk elsősorban a cigány lakosságból kerülnek ki a réteg tagjai. A parasztság. A legnagyobb kérdés az, hogy a XXI. század első felében mennyien lesznek. Mindenesetre a gépesítéssel egyre kevesebben. Életformájuk is változóban van. Valószínű, nem fogjuk bírni a téeszek szub­vencionálását úgy, ahogy például a Közös Piac tagországai teszik ezt a falusi gazdasá­gokkal. Fantáziát a melléküzemágak, a kisegí­tő ipari tevékenységek sokszorosodásában látok. Innovatlvak ezek az egységek, és sok szel­lemi tőke halmozódik fel bennük - hatéko­nyak.- Ez tehát a szocializmusba vezető út jövő­képe?- Igen. Természetesen akkor, ha meg­valósul az ésszerűség - a racionalitás - alap­jára épülő termelés. Akkor, ha úrrá tudunk lenni az önkizsákmá­nyolás riasztó járványán. Akkor, ha illően és okosan meg tudjuk oldani az idős korúak és nyugdíjasok foglalkoztatását. RUTTKAY LEVENTE Hasznos társadalmi vitára bocsátani egy lakótelep parkosítási tervét. A tele­pen élők ötleteit is felhasználhatja a ta­nács, a terület gazdája, miközben megis­merik a lakók életkörülményeit. Ök vi­szont „feldobódnak", mert tapasztalják, véleményükre adnak, azok beépülnek a tervbe. így aztán sokkal könnyebb moz­gósítani a társadalmi munkára, a „saját terv” végrehajtására. Az új beköltözők pedig többnyire tettrekész állapotban vannak, legalábbis az elején. Nyilván ezt a tenni akarásban rejlő „tartalékerőt” kí­vánta ötvözni más erőkkel a szekszárdi tanács, amikor társadalmi vitára bocsá­totta a Csatári lakótelep parkosítási ter­vét. A Szekszárdi V. Számú Általános Isko­la egyik termében jöttek össze a 26-os és az 56-os számú választókerület lakói kö­zül azok, akiket érdekelt a téma, és rá is értek ezen az estén. Varázslatosan szép terv A táblán egy terv rajza vonzza a bent ülők tekintetét. A társadalmi munkában készült tervet Schváb Márta tervező mu­tatta be. Alternatívákban gondolkodtak a terv készítői is. Közülük a legmegfelelőb­bet - nyilván az anyagi szempontokat is figyelembe véve - a lakosság választja majd ki. Több megoldást kínál a terv, a leendő üzletek előtti utak, terek burkolá­sára is. Pihenőpadokat terveztek ide, de­koratív megoldással, fából és öntöttvas­ból. A játszóterek kialakításánál a gyer­mekekre felügyelő szülőkre is gondoltak. A tervezett két labdázótér közül az egyik salakos terítést kap, hogy télen korcso­lyapályaként hasznosíthassák. Nem fe­ledkeztek meg az ehhez szükséges víz­vételi helyek kialakításáról sem. A másik labdázótér füves legyen, vagy aszfalt- burkolású? Döntsenek ebben a lakók. A játszófelületeket pingpongasztalok, rönkjátszók és csúszdák tarkítják majd. A szilárd burkolatú játszók monotonságát homokozók, ivókutak elhelyezésével töri meg a terv. Játszódomb is lesz, ami télen szánkópálya szerepét tölti majd be. Kü­lön zöldfelület-rendezési terv is készült. Széles a választék facsemetékben, úgy­mint hárs, juhar, páfrányfenyő, platán­cserjék. A realitásoknál maradva A terv lelkes és részletes magyarázata közben egy varázslatosan szép lakótelep képe bontakozik ki előttünk, amikor Bar- talics András, az egyik lakó egyszerű mondandója a valóság talajára térített vissza bennünket. Szép ez a terv így első hallásra. De ne a szakmai oldalával fog­lalkozzunk most, hanem azzal, hogy mi mennyibe kerül és mit várnak az ott élők­től - hangzott a vélemény és a kérdés. Hamvas Ferenc, a városgazdálkodási vállalat igazgatóhelyettese a terv néhány hiányosságára hívta fel a figyelmet és egyben javaslatokat is tett. Ellenezte a vadszőlős befuttatást, mert annak az épületekre gyakorolt hatása ma még nem eléggé tisztázott. Hiányzik a tervből a hulladékgyűjtés megoldása. Ja­vasolta, hogy kísérletképpen központi szemétgyűjtőkét helyezzenek ki. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a zöldterületek öntözése ma még gondot jelent. Az ivó­kutak kialakítása során pedig a vízel­vezetésről is gondoskodni kell. A síkos­ságmentesítés kapcsán szólt az egyes fasorok sóbiró képességéről is. A cserje gyönyörű, de szeles időben szemétfogó. Helyette inkább a kúszónövényeket ajánlotta. Hamvas Ferenc felajánlotta a vállalat segítségét és kifejezte abbeli re­ményét, hogy jó partnerekre talál a la­kókban.- Remélem, nemcsak a lakók segítsé­ge kell a terv megvalósításához - szólt aggályát kifejezve Jelencsik Péter. Egy három éve ott lakó így vélekedett: Ha eredményt látnak az emberek, nem igaz, hogy nem érdekli őket a környeze­tük. Jó lenne tudni, hogy mit, milyen idő­pontra terveznek megvalósítani, és mi­lyen anyagokra számíthatnak a társadal­mi munkát vállalók. Télen a buszok hideginditásával járó zaj már-már elviselhetetlen. Pancza Tibor szerint a belső lakótelepi út nagy forgalmat bonyolít le. Egyetlen megoldás az átmenő forgalom megszün­tetése. Nem érti, hogy amikor egyre ke­vesebb a pénzünk, egy nem éppen új­szerű „sárga tanya” miatt miért kellett az utat odébb vinni, még inkább össze­nyomva ezzel a lakótelepet. Rovacsek Antalné arról érdeklődött, hogy lesz-e ABC, a tervezett üzletekben mit árulnak majd, mi van a gyógyszertár­ral és a hírlapárusító hellyel, miért a Wesselényi utcában építették meg az idén átadott ABC-t. Először nézzünk körül a helyszínen és utána csináljunk tervet. Telefont kérünk és feltétlen a két út közé és nem máshová - mondta ki véleményét Rovacsek Antal. Az elnökhelyettes válaszol Az elhangzott kérdésekre Füredi Fe­renc, a városi tanács elnökhelyettese adta meg a válaszokat.- A terv valóban csodás, de annak megvalósítása pénz kérdése - mondta. - Ebből meg egyre kevesebb van, a ta­nácsnak is. Egyetértek a helyszíni szem­le szükségességével. Először az építők által otthagyott törmeléket kellene elszál­lítani. Ezt még az idén meg kellene kez­deni és jövőre befejezni, hogy aztán füve­síteni lehessen. A jövő évre kevés pénze van erre a tanácsnak, ezért feladatait a vállalatokra és a lakosság társadalmi munkájára támaszkodva tudja csak megoldani. A Wesselényi úti ABC felépí­tésének igényét már 1976-ban benyúj­totta a Sárköz és Vidéke Áfész. Ezen már változtatni nem tudtunk elhelyezését ille­tően. A jövőben csak a csatári részen épül­het ABC, melynek építését csak 1988- ban tudjuk megkezdeni. Igaz, az ígéret korábbra szólt, de akkor még nem tud­hattunk az elvonásokról. A korábbi fej­lesztési alapunk, mintegy kétharmadáról kell lemondani. A tervben szereplő üzletek profilját csak 1990-91-ben alakítják ki. Olyan vállalkozókat keresnek és úgy néz ki, ta­lálnak is, akik 8-10 millió forint árut hoz­nak, de nem Szekszárd többi üzletéből. Hírlapárusítás nem szerepel a tervben, ez a posta asztala. A fásítások anyagát megvásárolja a tanács és a lakók ültetik majd el. Az útlezárást a tanács rendezi. A busz­forduló problémáját és a „sárga tanya" jövőjét pedig megvizsgáljuk és megnéz­zük, hogyan áll most a gyógyszertár kér­dése - fejezte be válaszait a tanácsel­nök-helyettes. A tettek következnek A társadalmi vitát azzal a céllal szer­vezték meg, hogy az ismertetett tervet véglegesítsék és a feladatokat ütemez­zék. Igaz, ez nem valósulhatott meg ma­radéktalanul, de azért nem volt hiábava­ló. A lakók megismerték a tanács, a terve­ző elképzeléseit, körvonalazódtak az anyagi korlátok, lehetőségek, megtud­hatták a résztvevők, hogy ki miben, meny­nyire számíthat a másik segítségére. Fogjuk fel ezt a közös munkát úgy, hogy ma elültettük a gyümölcsfát, de az termő­re csak évek múlva fordul. Ne felejtsük el közben öntözni, a fagy­tól védeni, hogy hittel hihessük, teremni fog nékünk. SZABÓ GYŐZŐ Egyén és közösség Vendéglátóipari főiskolások Problémamegoldást segítő közművelődés Művelődési intézményekben ma még rendhagyó a pszichológusok jelenléte, holott egyre nagyobb szükség lesz rájuk. Simon Angyalka és Rácz Lajos pszi­chológusok közel egy éve a Babits Mi­hály Megyei Művelődési Központ tiszte­letdíjas munkatársai.- Együttműködésünk a közművelődés szakembereivel Baranya megyében, il­letve Pécsett több mint 10 éves múltra te­kint vissza. 1975-77-ben a Népművelési Intézettel közös kísérletbe kezdtünk „Pszichológiai tanácsadás közművelő­dési keretben” címen. Új formák keresé­se indult meg a közelmúltban, mégpedig olyan, amely az egyén és a közösség mindennapi problémáinak megoldását hatékonyabban segiti. Az egészségügyi oldaláról pszichiáte­rek, pszichológusok olyan új kereteket kerestek, amelyekben a pszichológiai kultúra terjesztése hatékonnyá válhat és az önismeret igényével jelentkező embe­rekkel együttműködhetnek a lelki egész­ségvédelem és a személyiségfejlesztés kiszélesítése érdekében. Az első kísérleti próbálkozások ered­ményei hozták az együttműködés bővíté­sének igényét úgy Pécsen, mint - felké­résre - Szekszárdon - mondja Simon Angyalka.- Klinikai tapasztalatunk megtanított bennünket arra, hogy milyen fontos do­log a megelőző munka pszichés megbe­tegedések esetében. Lényegesen köny­nyebb változni, fejlődni a betegszerep felvállalása nélkül. A hagyományos egészségügyi ellátásban sokan a meg- bélyegzödéstöl való félelmükben kerülik el a pszichológusokat, pszichiátereket. A közművelődési keretek igen előnyös lehetőségeket biztosítanak a lelki segítő, illetve személyiségfejlesztő munkához. Napjaink gyors társadalmi-gazdasági változásai, s az azokból eredő terhek egyre több embert sodornak kritikus lelki krízisbe. Fontos tehát, hogy mind többen akarjanak, és tudjanak önmagukon és másokon segíteni. Különösen fontos, sőt egyre inkább nélkülözhetetlen, hogy azok a szakemberek, akik emberekkel foglalkozó területeken dolgoznak, ne csupán „ügy”-intézők, hivatalnokok és bürokraták legyenek, hanem megértő és segítő, az egyes problémák megoldásá­ban együttműködő szolgálattevők. A szekszárdi tanfolyamon ilyen szelle­mű, kivételesen értékes, elszánt, fogé­kony, érdeklődő kollégákra, társakra lel­tünk. Túlzás nélkül mondhatom, lelkesí­tő élmény velük dolgozni - mondja Rácz Lajos.- Az emberek zöme úgy gondolja, hogy a segítökészség, áldozatvállalás, a bajba jutottak előítéletek nélküli elfoga­dása elégséges feltétel a mentálhigié­nés tevékenységhez. Ideig-óráig talán elég, de a hosszú tá­vú sikeres munkához kevés az, hogy va­laki „jólelkű” olyannyira, hogy ha csak erre építhet, hamarosan „balekká” fog válni, idővel esetleg megkeseredett bü­rokratává. Szükség van tehát bizonyos személyiség-pszichológiai, pszichopa­tológiai, csoportlélektani, szociálpszi- chiátriai ismeretekre, illetve bizonyos ta­nácsadói, és terápiás mesterfogások el­sajátítására, mégpedig nem ritkán saját élményű átélés révén. A hagyományos szemináriumi foglalkozások mellett rendkívül jelentősek tehát azok a cso­portfoglalkozások, melyeken a résztve­vők önmagukon is megfigyelhetik illetve kipróbálhatják a tanultakat. Ez gyakran felejthetetlen, lelkileg megtisztító élményt is jelent.- Az elmúlt évben kitűzött célokat meny­nyiben tudták megközelíteni?- Ez az idő arra volt elegendő, hogy egy városi mentálhigiénés tevékenység­re alkalmas szakmai alapbázis létrejöj­jön. Természetesen nem volt elegendő ahhoz, hogy mindent átadjunk abból, amit fontosnak gondoltunk, mégis úgy véljük, az „ABC"-t magáévá tette a hall­gatók maroknyi csapata. Az is pozitívum­ként könyvelhető el, hogy a pszicholó­giai, mentálhigiénés kultúra területén új lakossági igények jelentkeztek. A tanfo­lyam letelte után konzultatív viszonyban maradunk a szekszárdi kollégáinkkal, mondhatnám úgy is: barátainkkal, és egy-két évig segítjük őket bővülő gyakor­lati próbálkozásaikban. DÉR MIKLÓSNÉ Szolnokon, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán a másodéves tanulók az éttermekben, csárdákban is gyakorolhatják a tanultakat. A főiskolások egyik csoportja a szállodai feladatokkal ismerkedik, a másik pedig a főiskolán létesí­tett Vén Diák étteremben gyarapíthatja mesterségbeli tudását. A gyakorló étte­remben erdélyi vacsoraesteket tartanak: a vendégeknek erdélyi viseletben er­délyi ételeket szolgálnak fel. f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents