Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-24 / 277. szám

1987. november 24. “népújság 3 Új egészség ház A Csongrád megyei Zsombón 8 millió 200 ezer forintos költségből felépült az új egészségház. A létesítményben - amelynek építéséhez a község lakói több mint 3 millió forinttal járultak hozzá - körzeti orvosi, fogorvosi és gyermekorvosi ren­delő kapott helyet. A helyi általános iskola nyolcadikos tanulói társadalmi mun­kában rendezik az egészségház környékét. Uj méhészeti eszközök A méhészek munkájának könnyítésé­re új eszközök gyártását tervezi a HUN- GARONEKTÁR Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat. A szakma régi gondján enyhít, hogy Sárosi János budapesti méhész ötlete nyomán spe­ciális kaptárszállító utánfutót fejlesztett ki. Méretei olyanok, hogy a méhész egy­szerre 65-70 kaptárt szállíthat a hely­színre. Nagy az érdeklődés az új eszköz iránt, mivel a kistermelők más árufélék továbbítására is használhatják. Az után­futóra egyébként a kaptárakat sínen gör­díthetik fel. A méhek szállításához újfajta konténereket is kialakítottak. A HUNGARONEKTÁR és a kecskeméti Méhész Áfész szakemberei kísérletkép­pen műanyagkaptárakat terveztek, szá­zat el is készítettek belőlük, és néhányat az idei nemzetközi méhészeti világkong­resszuson, Varsóban bemutattak; már külföldi érdeklődés is van iránta. Emelkedtek a kamatok Takarékoskodni vagy vásárolni? Október 31-én ünnepeltük a takarékossági világnapot. Ahogy hagyományo­san más években is, az OTP egyes fiókjai különböző vállalatok által felajánlott ajándékokat tettek a kirakatba, amelyeket a betétesek között sorsoltak ki. Ám az idei esztendő merőben eltér, legalábbis a lakossági megtakarítások szempontjá­ból a korábbi évektől. Júniustól kezdve csökken a betétállomány: bár még mindig több pénzünk van a takarékpénztárnál, mint tavaly ilyenkor, de az egyre növekvő kivétel mutatja, rendkívül nagy a félelem a jövő évi áremelkedéstől, az új adórend­szer hatásaitól. Kétszer nem lehet elkölteni Nem szükséges külön bizonyítani, hogy milyen fontos érdek fűződik a megta­karítások növeléséhez. És az is köztudott, hogy nálunk az európai országokhoz hasonlítva nagyon alacsony a megtakarítási hajlandóság, utóbbi hetekben tetőzik a felvásárlási hullám, ami valószínűleg meglátszik majd az év végi betétállomány öszszegén is. A betétek kivétele súlyosan érinti a népgazdasági folyamatokat - és nemcsak a takarékpénztár költségvetését -, hiszen a lakossági betétek túlnyomó részét évről évre a hosszú lejáratú építési kölcsönök finanszírozására fordítják. És ugyanazt a pénzt kétszer elkölteni nem lehet. Másrészről, a most piacra áramló milliárdok a korábbinál sokkal több árut keresnek. Azt hiszem, alig akad ma olyan család, amelyik ne vett volna, vagy nem próbált volna tartós fogyasztási cikket szerezni, még akkor is, ha csak a jövő évre tervezték az új színes tévé vásár­lását, vagy az új hűtőládáét. A felvásárlási hullám nyomán viszont jó néhány cikk eltűnt a polcokról, ahogy bútort is alig lehet ma már kapni. És érdekes módon a nagyarányú vásárlási kedvet az sem mérsékli, hogy nem minden cikk ára emelke­dik majd jövőre. Kevesebb a hitel A fogyasztási cikkek piacára nehezedő nyomást, szerencsére a kötvény kibocsátás ez évi rekordja valamelyest tompította. Sőt, az év végéig az OTP újabb lakossági kötvényeket bocsájt ki, nagyon kedvező feltételek mellett. Választási le­hetőségünk nem szűkül le arra, hogy kötvénybe fektessük-e a pénzünket, vagy valami tartósabb terméket vegyünk. Még október elején született az az intézke­dés, amely szerint 1987. október elsejétől a következő év végéig a tartósan lekö­tött betétek után egyszeri, évi háromszázalékos kamatprémiumot adnak a betét­tulajdonosoknak. Természetesen vitatkozhatunk azon, hogy ez sok, vagy kevés. Az viszont egyértelmű, a korábbinál mégis kedvezőbb feltételek mellett tartható a pénz akár az OTP-nél, a takarékszövetkezetnél, vagy a postatakarékban. (A beve­zetett intézkedés mindegyikre vonatkozik.) A választási lehetőség tehát már adott, de az sem árt, ha legalább némileg kívül­állóként megpróbáljuk objektiven értékelni, érdemes-e mindenáron elkölteni a pénzt. Valóban szükségünk van-e az adott fogyasztási cikkre, most azonnal érde­mes-e kicserélni a bútort, stb. Valószínűleg a vásárlási kedvet lehűti az a közel­múltban született intézkedés, amely az áruvásárlási hiteleket megszüntette bizo­nyos cikkekre: a színes tévére, az automata mosógépekre, hűtőszekrényekre és -ládákra, és a HiFi tornyokra. Eközben november másodikától emelkedtek a hitel­kamatok is: nem évi 9, hanem 12 százalékot kell majd fizetnünk. S nem elég, hogy igencsak megdrágult a személyi hitel, még ehhez is nehéz - a korábbinál jóval ne­hezebb - ma hozzájutni. Hogy miért, az érthető. Nem minden drágul Mindent összevetve ez körülbelül két milliárd forinttal csökkenti majd a vásár­lóerőt, nem is beszélve arról, hogy egyre több termék válik hiánycikké. Talán nem tűnik túlzásnak viszont az, hogy jövőre éppen fordított lesz a helyzet. Az előrehozott vásárlások miatt ismét megtelnek a polcok, esetleg éppen a raktá­rozás okoz gondot, s nem a hiány. És a legbosszantóbb talán az lesz, ha ugyanazt a cikket változatlan, netalán alacsonyabb áron látjuk majd viszont. Az adórendszer változása a mostani előrejelzések szerint, csak egy évig emeli meg az árakat. A következő esztendőben tehát mérsékeltebb inflácóra számítha­tunk. Vagyis érdemes megfontolni, még ilyen körülmények közepette is, hogy mindenáron elvásároljuk-e a pénzünket, avagy kötvénybe fektetjük, illetve taka­rékbetétbe helyezzük el. L. M. Személyi javaink védelmében Felkínált alkalmak Csak közvetve és áttételesen érezzük meg fizetési szalagunkon, ha kár éri vál­lalatunkat. Legfeljebb kevesebb prémiu­mot vagy nyereségrészesedést vihetünk haza év végén. Nem így áll a helyzet, ha ellopják pénztárcánkat, biciklinket, au­tónkat, betörnek lakásunkba vagy üdü­lőnkbe. Ez utóbbinak azonnal érezzük következményeit. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának vezetője el­mondta, hogy megyénkben az idei év el­ső háromnegyed évében a személyi tu­lajdon ellen elkövetett bűncselekmények száma 17,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A személyi tulajdon sérelmére elköve­tett lopások száma az összbűncselek- mények 42%-t teszik ki, melynek közel 50%-át Szekszárdon és könryékén kö­vették el. A növekedés egyik oka, hogy sokan nem vigyáznak eléggé értékeikre, hanyagságukkal szinte felkínálják azokat a bűnözőknek, nem védik a már meg­szerzett, megtermelt javaikat. Ennek alátámasztására, elkísértük el­lenőrző kőrútjára Kiss Gábor r. száza­dost, a Szekszárdi Rendőrkapitányság nyomozóját. Csak egy sörre ugrottam be... A szekszárdi Illés-kocsma előtt egy­magában árválkodik egy lezáratlan ke­rékpár. Tulajdonosa - rendőri felkérésre - „elövezeti magát” néhány teli meg üres söröskorsó közül.- Miért nem zárta le? - kérdezi a szá­zados.- Kérem szépen én csak egy sörre ug­rottam be. Igaz, biciklit loptak már el tő­lem, de éz már majdnem három éve meg­van. Tolnán az újtelepi italbolt előtt már két lezáratlan kerékpár áll. Nem is kell keres­ni a tulajdonosokat, mert azok a rendőr­kocsi láttán jönnek kifelé... „Csak egy pil­lanatra ugrottam be” - mondja az egyik. Két lakat is lóg a láncokkal a másik ke­rékpáron, de azokat csak a rozsda marja. A rendőri kioktatást azonban el kell „vi­selniük”. A Tolna ABC előtt egy éppen távozni szándékozó személytől kérdeztük meg, hogy miért zárta le a kerékpárját.- Tőlem egyet már elloptak, tanultam a saját káromon. Egy Trabant ajtaját is nyitva hagyták. A hangos dudaszóra előkerülő fiatalember számtalan köszönömmel tett ígéretet, hogy ez többé nem fordul elő. A kerékpár- és a segédmotortolvajok előszeretettel látogatják a lépcsőházakat és a lezáratlan tárolóhelyiségeket. Zsák­mányuk java része innét származik. Lába kelt már így több ezer forint értékű hor­gászfelszerelésnek is. Betörők az üdülőkben Dombon felé járunk... Három hete tör­tek fel hat magánüdülőt a Szegfű utcá­ban. Az egyik tulajdonos járdájának a be­tonozását akarta befejezni, amikor ész­revette, hogy az ablakot betörték, a helyi­ségeket feldúlták. A szomszédos épüle­tekre már nem figyelt, pedig ott esetleg a tettesek nyomára bukkanhatott volna. Csak a helyszínre érkező rendőrök vet­ték észre, hogy további öt szomszédos villába betörtek. Azonos módszerrel, ab­lakon át. Lám, a szomszéd sem tanult a másjk kárán. Egy vetemedett ajtót egy csavar­húzóval, egy mozdulattal ki lehet nyitni. Az ablakokat általában nem védi rács. Igaz, nincs betörésbiztos épület, de nem mindegy, hogy mennyi idő alatt, milyen felszereltséggel, könnyen vagy nehezen lehet bejutni. A rács nélküli ablakok szin­te vonzzák a betörőket. Egy magánkereskedő üzletén az egyik üvegablak helyett bádoglemez van, a faház résein betekintve gazdag zsák­mány ígérkezik. Rács itt sincs. Nem is kell bemenni a faházba ahhoz, hogy ellopják a le nem lakatolt két kompresszort, ami nem kis érték. A Csonka utcában az egyik üdülő tera­szán ott kínálták magukat a székek, egy másikon meg nagyobb mennyiségű pa­lát láttunk. Egy vállalati üdülő felső bukóablakait nyitva hagyták, csak szúnyogháló védi. Nem tudni, hogy mitől. A zsalus ablakok szinte vendégváróan kitámasztva. Az üdülök mintegy 70 százalékát nem védik megfelelően... Gyakori, hogy télre is kint hagynak nagy értékű tárgyakat. A faddi körzeti megbízott és a kapitányság járőrei rendszeresen ellenőrzik az üdülő­telepet. A zsebtolvajok ellen Szomorú tapasztalatai vannak Török Sándorné szekszárdi lakosnak is. Ő a zsebtolvajokkal járta meg. Egy könyves­boltban, reklámszatyorral letakart nyitott táskájából csinosan öltözött cigánylá­nyok kiemeltek pénztárcástul ezer forin­tot. Mindezt több eladó és két-három ve­vő jelenlétében. Valamit ki kellene találni az ilyenfajta kellemetlen találkozások el­kerülésére. Talán azt, hogy a rendőrség által ismert zsebtolvajok nevét közzé kel­lene tenni és fényképükkel el kellene lát­ni a kereskedelmi eladókat - javasolta Török Sándorné. Lehet, hogy ez is egy megoldás, de a saját személyi javaink megőrzése, védelme elsősorban a mi fe­lelősségünk. Hídrekonstrukciók egyetemi közreműködéssel Számításokkal, kísérletekkel, vizsgála­ti módszerek kidolgozásával, valamint műszerek és berendezések megtervezé­sével csaknem valamennyi hazai híd, így a budapesti Duna-hidak felújításában is részt vesznek a Budapesti Műszaki Egyetem Acélszerkezet Tanszékének munkatársai. Az egyetemi tudományos kutatás gyakorlati hasznosításának egyik legutóbbi példájáról, a Lánchíd re­konstrukciójával összefüggő munkákról Iványi Miklós, tanszékvezető egyetemi tanár tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondta: a Lánchíd felújításánál két igen jelentős feladatot oldottak meg az egyetemi szakemberek. Az egyik a munkálatok előkészítéséhez kapcsoló­dott: meg kellett ugyanis állapítani, hogy a híd egyik legkritikusabb pontján, a lánckamrában milyen mértékben korro­dálódtak a láncszemek a legutóbbi vizs­gálat óta. A föld alatt mélyen elhelyezke­dő, vastömbökkel lehorgonyzott, kö- és földtömeggel leterhelt, igen nehezen hozzáférhető utolsó iáncköteg egyes szemeinek vizsgálatához a tanszéken speciális berendezést terveztek. A sze­mek között mindössze néhány centimé­teres házag méréséből lehetett kiszámí­tani a szemek vastagságát. így sikerült megállapítani, hogy a korrózió maximum 8-10 százalékos, tehát a megengedett értékhatáron belül van. Ugyancsak a tanszék mérnökei adtak segítséget a híd függesztőrúdjai és ke­reszttartói közötti csavarok átvizsgálásá­hoz és cseréjéhez. Az előzetes próbater­helések és számítások elvégzése után ők szerkesztették meg és gyártották le azt a hidraulikus emelőrendszert, amellyel le­hetővé vált minden egyes függesztőrúd és kereszttartó szétválasztása, illetve az orsók cseréje. E munkákhoz - különösen a lánckam­ra vizsgálatához - nélkülözhetetlenek voltak a híd eredeti szerkezetét megörö­kítő korabeli dokumentumok. Az előzetes anyaggyűjtés során bukkantak rá a Mű­szaki Egyetem könyvtárában arra az an­gol nyelvű kiadványra, amelyet a híd ter­vezője William Tierney Clark írt, illetve ál­lított össze. Ez nemcsak a híd teljes szer­kezeti dokumentációját, hanem építésé­nek részletes történetét és teljes költség- vetését is tartalmazza, s így nemcsak műszaki, hanem történeti szempontból is alapmunkának tekinthető. Az 1853-ban Londonban kiadott könyvből - a mai is­meretek szerint - Magyarországon csak ez az egy kiadvány létezik, egy másik példányát a British Múzeum őrzi. A kiadvány külön érdekessége, hogy a híd építésének vezetőjét, a majdani Alag­út tervezőjének nevét a ma használatos formától eltérően, Adam Clarke-ként em­líti. A Lánchídhoz hasonlóan jelentős munkát végeztek-végeznek a tanszék munkatársai a többi Duna-hídnál is: szakvéleményeket készítenek, próbater­heléseket, rendszeres méréseket folytat­nak, illetve konkrét részfeladatok megol­dásával kapcsolódnak be a rekonstruk­ciók megtervezésébe, illetve kivitelezé­sébe. A szakmával, az ipari gyakorlattal ki­alakított szoros kapcsolat, egy-egy konkrét feladat megoldása - hangsú­lyozta Iványi Miklós - nemcsak a „fel­használó” szempontjából előnyös, de ta­nulságos a további kutató- és oktató­munka számára is: módosíthatja a ko­rábbi számítási és vizsgálati módszere­ket, elméleti modelleket is. ADIDAS EXPORTRA ♦ A Senior Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében az idén a nyugatnémet Adidas cég ré­szére készítenek különféle színű és fazonú szabadidőruhákat. Az év első felében százkilenvenkét- ezer garnitúra sportruhát expor­táltak. ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents