Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-24 / 277. szám

MA Felkínált 1987. november 24. KEDD alkalmak XXXVII. évfolyam, 277. szám ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) Unokáink is látni fogják Városvédők szekszárdi tapasztalatcseréje Napjainkban hazánkban is nagy hang­súlyt helyeznek a városok, falvak értékei­nek, műemlékeinek fokozott védelmére. Ez a tevékenység nemcsak az épületek állagának megőrzését, hanem a réginek az újjal, a modernnel való ízléses ötvözé­sét is jelenti. Magyarországon számos helyen létezik és kisebb-nagyobb befo­lyással működik városvédő és -szépítő egyesület, melynek feladata többek kö­zött a lakóhely jellegzetes arculatának megtartása és az eredeti városkép meg­őrzése. E célkitűzések szellemében adtak egymásnak találkozót tegnap délután Szekszárdon, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága tanácstermében me­gyénk városvédő és -szépítő egyesüle­teinek, baráti köreinek, klubjainak képvi­selői. A tapasztalatcsere résztvevőit Var­jas János, a HNF Tolna Megyei Bizottsá­gának titkára köszöntötte, majd dr. Sző­ke Sándor, a dombóvári városvédő és - szépítő egyesület elnöke tartott tájékoz­tatót a településen folytatott munkáról. Az egyesület tevékenysége az idén to­vább bővült, kezdeményezésük eredmé­nyeként nemrég jelent meg a Dombóvár anno című képeslapsorozat. Figyelemre­méltó tény, hogy egyre több fiatal kap­csolódik be a munkába, s ismerkedik meg lakóhelyének emlékeivel. Kiss Istvánné, a HNF Szekszárd Városi Bizottságának titkára a Győrött megren­dezett kétnapos városvédő és -szépítő tanácskozás tapasztalatairól számolt be. Mint rámutatott, a megvalósításra érde­mes ötletek, javaslatok nem igényelnek különösebben nagy anyagi befektetést, inkább az illetékes szervek közötti foko­zottabb együttműködést. S. Hegedűs László, a város- és község­védők és -szépítők országos egyesületé­nek elnöke múltunk emlékeinek ismeretét, azok megőrzését tartotta fontos feladatnak. Átvenni a régiből azt, amit érdemes, és széppé tenni vele a mait - mondotta. A baráti beszélgetéssel, a nézetek, vé­lemények közreadásával nemegyszer kritikai észrevételekkel egybekötött ta­pasztalatcsere stílszerűen szekszárdi városnézéssel fejeződött be. _ á Sevardnadze és Shultz tárgyalásai ‘ Megkezdte tárgyalásait Eduard Se­vardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter hétfőn délelőtt tíz órakor a Szovjetunió genfi képvisele­tének épületében. A kétnaposra tervezett megbeszélé­sek alapvető célja, hogy elvégezzék az utolsó simításokat a közepes hatótávol­ságú nukleáris rakéták leszereléséről és megsemmisítéséről szóló, lényegében már kidolgozott szovjet-amerikai megál­lapodástervezeten. A két politikus három hónapon belül im­máron negyedszer találkozik egymással. Genfbe érkeztével mind Sevardnadze, mind Shultz hangot adott reményének, hogy kétnapos tanácskozássorozatuk sikerrel zárul, s a szerződést aláírásra kész formába öntik még a december he­tedikén Washingtonban kezdődő ameri­kai-szovjet csúcstalálkozó kezdete előtt. * Ha a genfi külügyminiszteri megbeszé­léseken nem sikerül az Egyesült Államok számára megfelelő megoldást találni a közepes hatótávolságú nukleáris eszkö­zök megsemmisítésének ellenőrzésére, akkor Reagan elnök nem írja alá a szer­ződést - jelentette ki Howard Baker, a Fehér Ház politikai apparátusának veze­tője egy vasárnapi televíziós interjújában. Baker jelezte, hogy ebben az esetben nem kerülhetne sor csúcstalálkozóra sem, de kijelentette, bizonyos abban, hogy Genfben megoldják a vitatott kér­déseket. Megfigyelők szerint az elnöki tanács­adó elsősorban az amerikai jobboldal megnyugtatására tette kijelentéseit: a szerződés ellenfelei ugyanis azzal vádol­ják Reagant és kormányát, hogy a csúcs- találkozó megtartása érdekében Genf­ben „hajlandók engedményeket adni a Szovjetuniónak”. A konzervatív politiku­sok egy része azt is kifogásolja, hogy a kormány - a csúcstalálkozó időpontjá­nak kijelölésével - „kényszerhatáridőt” szabott meg a szerződés elkészítésére és most ennek következtében kényszer- helyzetbe kerül: nem tud kellő határo­zottsággal fellépni az amerikai érdekek állítólagos „veszélyeztetése” ellen. Baker nyilatkozatában elutasította ezeket a vá­dakat. Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások kezdődtek Marjai Józsefnek, a Minisztertanács el­nökhelyettesének, a magyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozata elnökének meghívásá­ra hétfőn Budapestre érkezett Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettes, a bi­zottság szovjet társelnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Mar­jai József fogadta, jelen volt Borisz Sztuka- lin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A nap során a Parlamentben meg­kezdte munkáját a magyar-szovjet gaz­dasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizottság 37. ülésszaka. A magyar tárgyaló delegációt Marjai József, a szovjet küldöttséget Alekszej Antonov vezeti. A megbeszélé­seken áttekintik a két ország pártvezetői­nek és kormányfőinek legutóbbi találko­zóin és a bizottság előző ülésszakán el­fogadott határozatok megvalósításának helyzetét, a gazdasági együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdéseket. Elutazott a kínai gazdasági küldöttség Liu Ji kínai kereskedelmi miniszter és Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter az 1988-as magyar-kínai belkereske­delmi választékcseréről szóló jegyző­könyvet írt alá. A megállapodás értelmé­ben a kölcsönös szállítások értéke eléri a 400 millió forintot. Liu Ji, aki Medgyessy Péter pénzügy- miniszternek, a magyar-kínai gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tago­zata elnökének meghívására november 16. és 23. között küldöttség élén tartózkodott hazánkban, hétfőn elutazott Budapestről. Közzé tették a január 1 -jei árváltozásokat A Belkereskedelmi Minisztériumban elkészítették a január 1 -jén életbe lépő árváltozások alapjául szolgáló árindexlistát, amely több ezer termék nagy- és kiskereskedelmi árváltozásának mértékét tartalmazza. A listát a Magyar Közlöny 52. számában tették közzé. A fogyasztási cikkek 80 százalé­kának megváltozik az ára; a változások háromnegyed része áremelkedés. A hazai és import szén, a propán-butángáz, a tüzelőolaj, a gázolaj, valamint a benzin január 1-je után is a jelenlegi áron lesz kapható. Az építőanyagok közül a hazai beton-és a vasbeton-termékek 17,5, a darabos és oltott mész 22,5 százalékkal lesz drágább. A magyar gyártmányú háztartási villamos fűtő- és hűtőkészülékek, villanybojlerek, hőtárolós kályhák, világítótestek, rádiók, tévék magnók ára változatlan marad, a szocialista importból szárma­zó készülékek 5-18, a tőkésimport-termékeknek ez a csoportja pedig 13-26 százalékkal fog többe kerülni. A hazai kerékpárok ára nem változik, a motorkerékpároké, mopedeké, robogóké átlagosan 1 százalékkal csökken, az import kétkerekű járműveké 6-13 százalékkal növekszik. A háztartási vegyi áruk átlagosan 4,9 százalékkal kerülnek majd többe, viszont a kozmetikai és testápolási cikkek 4,6 százalékkal olcsóbbak lesznek. A hazai bútorok ára átlagosan 2,6 százalékkal növekszik, de a gyermekbútorok közül az ágy és az etetőszék több mint háromszor, a járóka csaknem négyszer annyiba kerül majd, mint most. A felnőttlábbelik átlagos ára 12,4 százalékkal csökken, a gyermekpapucsok, cipők, csizmák azonban 10-93 százalékkal drágulnak. Ugyancsak jelentősen emelkedik - átlagosan a jelenleginek kétszerese lesz - a csecsemőruházati cikkek, s 7,2-15,4 százalékkal nő a gyermekalsóneműk ára. A fonalak, a méteráruk és a felnőttkonfekció-termékek átlagosan 10 százalékkal lesznek olcsóbbak. Ugyancsak kevesebbe kerül a rövid- és divatáru. Az élelmiszerek az élvezeti cikkek közül az étolaj, a margarin, a pörkölt kávé, a csokoládé, a sze­szes italok és a hazai cigaretták ára nem változik. Az ételkonzervek egy része olcsóbb, a hússal ké­szülteké valamivel drágább lesz, mint eddig, az árváltozás mértéke 0,7 százalékos csökkenéstől 6,4 százalékos emelkedésig terjed. Lényegesen - 35-52 százalékkal - növekszik viszont a bébikonzer- vek ára, s 21,8 százalékkal drágulnak az alkoholmentes üdítőitalok. Huszonnégy termékcsoport árait az árhatóság a későbbiekben árjegyzékben teszi közzé. (MTI) Hamut - mások fejére is Nyilvánosság. Az utóbbi hónapok egyik legtöbbet hallott és hangoztatott kifejezése ez, melynek szándékaink szerint érvényesülnie kellene a gazdaságban, politikában, a társa­dalmi élet minden területén. Mindannyian tudjuk; messze vagyunk még attól, hogy amit a nyilvánosság növelésében el lehet érni, én most mégis egy megtett új lépés feletti örö­mömről szeretnék Írni. Néhány évvel ezelőtt, egyetemistaként átélhettem azt a csodálkozást, megdöbbenést, amit merészebb professzo­raink okoztak az által, hogy kimondták; a marxizmus klasz- szikusai sem voltak tévedhetetlenek, némelyik száz évig megdönthetetlennek hitt tanításuk fölött eljárt az idő. A meg­döbbenés kettős volt. Egyrészt maga a tény okozta, más­részt az, hogy valaki ezt ki is mondta. Pár napja népszerű hetilapunk egy szovjet történészt idézve írta, hogy felül kell vizsgálni Lenin életrajzát. A Szovjetunió első számú vezetőjének zsenialitása, igazi éleslátása is nyilvánva­lóbbá válik, ha hibás döntéseit sem hallgatjuk el. Ugyanebben a lapszámban olvashattunk arról is, hogy - az én történelemta­nulmányaimban még minden széppel és jóval felruházott - NEP-korszaknak is voltak negatív vonásai. A Szovjetunióban fújdogáló új szelek hatására, a giasz- noszty és a peresztrojka idején előtérbe került a kritika, többször szólunk saját hibáinkról is, de másokéról is. A gesztalinyizacija, azaz a sztálini korszak kritikája ugyan most került csak igazán napirendre, de az ö nevével jelzett évek alatt elkövetett hibákról eddig is beszéltünk. El­gondolkodtató viszont, hogy az őt követő vezetők intézke­déseivel - legalábbis szóban - mindig egyetértettünk, míg ma - Gorbacsowal - mi is megállapíthatjuk például, hogy a brezsnyevi időszak válság előtti állapothoz vezetett. Törté- nelmi távlatokból biztosan nyilvánvalóbbak az elkövetett hi­bák, még ha tudjuk is: sokkal hasznosabb, ha azokra valaki azonnal fölhívja a figyelmet s így időben korrigálni le­het. Önkritikát gyakorolni nagyon nehéz, s úgy tűnik, sokszor kritikát gyakorolni sem könnyebb. Ha feltételezem, hogy ba­rátainknál nem erősödik meg ennyire az önkritikái szellem, akkor legalábbis valószínűsíthető, hogy mi sem kritizálnánk - még a múltat sem - ilyen bátran. Nyilvánvaló, hogy néhány más szocialista országban az önkritika még nem jelentkezik számottevő mértékben, velük kapcsolatban mi is csak nagyon szemérmesen szólunk a gondokról. Lassan-lassan kezdünk szót emelni például nem is kifejezetten egy-egy országot, hanem gyakorlatilag az egész tábort érintő, a KGST-ben fölmerülő nehézségek­ről; a transzferábilis rubel nem transzferábilis, esetenként ráfizetünk a szocialista exportra, az államközi gazdasági szerződések fölött eljárt az idő... Kritikát gyakorolni tehát nem könnyű. Még akkor sem, ha barátainkat kell kritizálnunk. Szerencsére az igazi barátság elbírja a jogos bírálatot is, nem ragaszkodik csak az elisme­réshez.-ri­Dr. Szőke Sándor a dombóvári városvédők munkáját fotókkal tette szemléié­tocohhő Egy képeslap a Dombóvár anno című sorozatból, melyet a résztvevőknek is be­mutattak

Next

/
Thumbnails
Contents