Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-24 / 277. szám
MA Felkínált 1987. november 24. KEDD alkalmak XXXVII. évfolyam, 277. szám ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) Unokáink is látni fogják Városvédők szekszárdi tapasztalatcseréje Napjainkban hazánkban is nagy hangsúlyt helyeznek a városok, falvak értékeinek, műemlékeinek fokozott védelmére. Ez a tevékenység nemcsak az épületek állagának megőrzését, hanem a réginek az újjal, a modernnel való ízléses ötvözését is jelenti. Magyarországon számos helyen létezik és kisebb-nagyobb befolyással működik városvédő és -szépítő egyesület, melynek feladata többek között a lakóhely jellegzetes arculatának megtartása és az eredeti városkép megőrzése. E célkitűzések szellemében adtak egymásnak találkozót tegnap délután Szekszárdon, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága tanácstermében megyénk városvédő és -szépítő egyesületeinek, baráti köreinek, klubjainak képviselői. A tapasztalatcsere résztvevőit Varjas János, a HNF Tolna Megyei Bizottságának titkára köszöntötte, majd dr. Szőke Sándor, a dombóvári városvédő és - szépítő egyesület elnöke tartott tájékoztatót a településen folytatott munkáról. Az egyesület tevékenysége az idén tovább bővült, kezdeményezésük eredményeként nemrég jelent meg a Dombóvár anno című képeslapsorozat. Figyelemreméltó tény, hogy egyre több fiatal kapcsolódik be a munkába, s ismerkedik meg lakóhelyének emlékeivel. Kiss Istvánné, a HNF Szekszárd Városi Bizottságának titkára a Győrött megrendezett kétnapos városvédő és -szépítő tanácskozás tapasztalatairól számolt be. Mint rámutatott, a megvalósításra érdemes ötletek, javaslatok nem igényelnek különösebben nagy anyagi befektetést, inkább az illetékes szervek közötti fokozottabb együttműködést. S. Hegedűs László, a város- és községvédők és -szépítők országos egyesületének elnöke múltunk emlékeinek ismeretét, azok megőrzését tartotta fontos feladatnak. Átvenni a régiből azt, amit érdemes, és széppé tenni vele a mait - mondotta. A baráti beszélgetéssel, a nézetek, vélemények közreadásával nemegyszer kritikai észrevételekkel egybekötött tapasztalatcsere stílszerűen szekszárdi városnézéssel fejeződött be. _ á Sevardnadze és Shultz tárgyalásai ‘ Megkezdte tárgyalásait Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter hétfőn délelőtt tíz órakor a Szovjetunió genfi képviseletének épületében. A kétnaposra tervezett megbeszélések alapvető célja, hogy elvégezzék az utolsó simításokat a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták leszereléséről és megsemmisítéséről szóló, lényegében már kidolgozott szovjet-amerikai megállapodástervezeten. A két politikus három hónapon belül immáron negyedszer találkozik egymással. Genfbe érkeztével mind Sevardnadze, mind Shultz hangot adott reményének, hogy kétnapos tanácskozássorozatuk sikerrel zárul, s a szerződést aláírásra kész formába öntik még a december hetedikén Washingtonban kezdődő amerikai-szovjet csúcstalálkozó kezdete előtt. * Ha a genfi külügyminiszteri megbeszéléseken nem sikerül az Egyesült Államok számára megfelelő megoldást találni a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítésének ellenőrzésére, akkor Reagan elnök nem írja alá a szerződést - jelentette ki Howard Baker, a Fehér Ház politikai apparátusának vezetője egy vasárnapi televíziós interjújában. Baker jelezte, hogy ebben az esetben nem kerülhetne sor csúcstalálkozóra sem, de kijelentette, bizonyos abban, hogy Genfben megoldják a vitatott kérdéseket. Megfigyelők szerint az elnöki tanácsadó elsősorban az amerikai jobboldal megnyugtatására tette kijelentéseit: a szerződés ellenfelei ugyanis azzal vádolják Reagant és kormányát, hogy a csúcs- találkozó megtartása érdekében Genfben „hajlandók engedményeket adni a Szovjetuniónak”. A konzervatív politikusok egy része azt is kifogásolja, hogy a kormány - a csúcstalálkozó időpontjának kijelölésével - „kényszerhatáridőt” szabott meg a szerződés elkészítésére és most ennek következtében kényszer- helyzetbe kerül: nem tud kellő határozottsággal fellépni az amerikai érdekek állítólagos „veszélyeztetése” ellen. Baker nyilatkozatában elutasította ezeket a vádakat. Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások kezdődtek Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a magyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozata elnökének meghívására hétfőn Budapestre érkezett Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettes, a bizottság szovjet társelnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József fogadta, jelen volt Borisz Sztuka- lin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A nap során a Parlamentben megkezdte munkáját a magyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 37. ülésszaka. A magyar tárgyaló delegációt Marjai József, a szovjet küldöttséget Alekszej Antonov vezeti. A megbeszéléseken áttekintik a két ország pártvezetőinek és kormányfőinek legutóbbi találkozóin és a bizottság előző ülésszakán elfogadott határozatok megvalósításának helyzetét, a gazdasági együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdéseket. Elutazott a kínai gazdasági küldöttség Liu Ji kínai kereskedelmi miniszter és Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter az 1988-as magyar-kínai belkereskedelmi választékcseréről szóló jegyzőkönyvet írt alá. A megállapodás értelmében a kölcsönös szállítások értéke eléri a 400 millió forintot. Liu Ji, aki Medgyessy Péter pénzügy- miniszternek, a magyar-kínai gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozata elnökének meghívására november 16. és 23. között küldöttség élén tartózkodott hazánkban, hétfőn elutazott Budapestről. Közzé tették a január 1 -jei árváltozásokat A Belkereskedelmi Minisztériumban elkészítették a január 1 -jén életbe lépő árváltozások alapjául szolgáló árindexlistát, amely több ezer termék nagy- és kiskereskedelmi árváltozásának mértékét tartalmazza. A listát a Magyar Közlöny 52. számában tették közzé. A fogyasztási cikkek 80 százalékának megváltozik az ára; a változások háromnegyed része áremelkedés. A hazai és import szén, a propán-butángáz, a tüzelőolaj, a gázolaj, valamint a benzin január 1-je után is a jelenlegi áron lesz kapható. Az építőanyagok közül a hazai beton-és a vasbeton-termékek 17,5, a darabos és oltott mész 22,5 százalékkal lesz drágább. A magyar gyártmányú háztartási villamos fűtő- és hűtőkészülékek, villanybojlerek, hőtárolós kályhák, világítótestek, rádiók, tévék magnók ára változatlan marad, a szocialista importból származó készülékek 5-18, a tőkésimport-termékeknek ez a csoportja pedig 13-26 százalékkal fog többe kerülni. A hazai kerékpárok ára nem változik, a motorkerékpároké, mopedeké, robogóké átlagosan 1 százalékkal csökken, az import kétkerekű járműveké 6-13 százalékkal növekszik. A háztartási vegyi áruk átlagosan 4,9 százalékkal kerülnek majd többe, viszont a kozmetikai és testápolási cikkek 4,6 százalékkal olcsóbbak lesznek. A hazai bútorok ára átlagosan 2,6 százalékkal növekszik, de a gyermekbútorok közül az ágy és az etetőszék több mint háromszor, a járóka csaknem négyszer annyiba kerül majd, mint most. A felnőttlábbelik átlagos ára 12,4 százalékkal csökken, a gyermekpapucsok, cipők, csizmák azonban 10-93 százalékkal drágulnak. Ugyancsak jelentősen emelkedik - átlagosan a jelenleginek kétszerese lesz - a csecsemőruházati cikkek, s 7,2-15,4 százalékkal nő a gyermekalsóneműk ára. A fonalak, a méteráruk és a felnőttkonfekció-termékek átlagosan 10 százalékkal lesznek olcsóbbak. Ugyancsak kevesebbe kerül a rövid- és divatáru. Az élelmiszerek az élvezeti cikkek közül az étolaj, a margarin, a pörkölt kávé, a csokoládé, a szeszes italok és a hazai cigaretták ára nem változik. Az ételkonzervek egy része olcsóbb, a hússal készülteké valamivel drágább lesz, mint eddig, az árváltozás mértéke 0,7 százalékos csökkenéstől 6,4 százalékos emelkedésig terjed. Lényegesen - 35-52 százalékkal - növekszik viszont a bébikonzer- vek ára, s 21,8 százalékkal drágulnak az alkoholmentes üdítőitalok. Huszonnégy termékcsoport árait az árhatóság a későbbiekben árjegyzékben teszi közzé. (MTI) Hamut - mások fejére is Nyilvánosság. Az utóbbi hónapok egyik legtöbbet hallott és hangoztatott kifejezése ez, melynek szándékaink szerint érvényesülnie kellene a gazdaságban, politikában, a társadalmi élet minden területén. Mindannyian tudjuk; messze vagyunk még attól, hogy amit a nyilvánosság növelésében el lehet érni, én most mégis egy megtett új lépés feletti örömömről szeretnék Írni. Néhány évvel ezelőtt, egyetemistaként átélhettem azt a csodálkozást, megdöbbenést, amit merészebb professzoraink okoztak az által, hogy kimondták; a marxizmus klasz- szikusai sem voltak tévedhetetlenek, némelyik száz évig megdönthetetlennek hitt tanításuk fölött eljárt az idő. A megdöbbenés kettős volt. Egyrészt maga a tény okozta, másrészt az, hogy valaki ezt ki is mondta. Pár napja népszerű hetilapunk egy szovjet történészt idézve írta, hogy felül kell vizsgálni Lenin életrajzát. A Szovjetunió első számú vezetőjének zsenialitása, igazi éleslátása is nyilvánvalóbbá válik, ha hibás döntéseit sem hallgatjuk el. Ugyanebben a lapszámban olvashattunk arról is, hogy - az én történelemtanulmányaimban még minden széppel és jóval felruházott - NEP-korszaknak is voltak negatív vonásai. A Szovjetunióban fújdogáló új szelek hatására, a giasz- noszty és a peresztrojka idején előtérbe került a kritika, többször szólunk saját hibáinkról is, de másokéról is. A gesztalinyizacija, azaz a sztálini korszak kritikája ugyan most került csak igazán napirendre, de az ö nevével jelzett évek alatt elkövetett hibákról eddig is beszéltünk. Elgondolkodtató viszont, hogy az őt követő vezetők intézkedéseivel - legalábbis szóban - mindig egyetértettünk, míg ma - Gorbacsowal - mi is megállapíthatjuk például, hogy a brezsnyevi időszak válság előtti állapothoz vezetett. Törté- nelmi távlatokból biztosan nyilvánvalóbbak az elkövetett hibák, még ha tudjuk is: sokkal hasznosabb, ha azokra valaki azonnal fölhívja a figyelmet s így időben korrigálni lehet. Önkritikát gyakorolni nagyon nehéz, s úgy tűnik, sokszor kritikát gyakorolni sem könnyebb. Ha feltételezem, hogy barátainknál nem erősödik meg ennyire az önkritikái szellem, akkor legalábbis valószínűsíthető, hogy mi sem kritizálnánk - még a múltat sem - ilyen bátran. Nyilvánvaló, hogy néhány más szocialista országban az önkritika még nem jelentkezik számottevő mértékben, velük kapcsolatban mi is csak nagyon szemérmesen szólunk a gondokról. Lassan-lassan kezdünk szót emelni például nem is kifejezetten egy-egy országot, hanem gyakorlatilag az egész tábort érintő, a KGST-ben fölmerülő nehézségekről; a transzferábilis rubel nem transzferábilis, esetenként ráfizetünk a szocialista exportra, az államközi gazdasági szerződések fölött eljárt az idő... Kritikát gyakorolni tehát nem könnyű. Még akkor sem, ha barátainkat kell kritizálnunk. Szerencsére az igazi barátság elbírja a jogos bírálatot is, nem ragaszkodik csak az elismeréshez.-riDr. Szőke Sándor a dombóvári városvédők munkáját fotókkal tette szemléiétocohhő Egy képeslap a Dombóvár anno című sorozatból, melyet a résztvevőknek is bemutattak
