Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-23 / 276. szám

1987. november 23. NÉPÚJSÁG 3 Ismerős ismeretlenek Mi az a tőzsde? A tőzsde lényegének megértéséhez a piac fogalmából kell kiindulnunk. A piac az árucserék összessége, egyúttal a kereslet és a kínálat jelentkezésének a színtere. A mindennapi életben általában a termékek, szolgáltatások, a „kézzelfogható” dolgok piacáról beszélünk, megkülönböztetünk például áru-, munkaerő-, pénzpiacot. Ezen áruk piaca mellett a kapitalista országokban kulcsszerepet játszanak az értéktőzsdék, ezek a befektetendő tőkék és az értékpapírok adásvételének színterei, de van árutőzs­de is, ahol a tömegáruk cserélnek gazdát. A világ minden nagy pénzügyi központjának; New Yorknak, Londonnak, Tokiónak stb. megvan a maga értéktőzsdéje, ezek kezdetben a váltókra koncentráltak, később inkább a részvények adásvételének helyévé alakultak át. Az elmúlt hetekben gyakran hallottunk tőzsdekrachról, tőzsdeösszeomlásról, amikor a részvények árfolyama olyan alacsony szintre esett vissza, amire még alig volt példa. A részvények ára - amennyiért meg lehet azokat vásárolni - többnyire eltér a névértéktől, attól az összegtől, ami az értékpapíron szerepel, s ami után az osztalékot fizetik. Minél magasabb - a kamatot mennél inkább meghaladó - osztalékra számíta­nak a befektetők, annál inkább eltér az árfolyam fölfelé a névértéktől és fordítva, annál inkább nő az adott részvény iránti kereslet! Nem feltétlenül kell, hogy az említett válto­zás be is következzék, elég, ha azt várják, arra „spekulálnak”, s ezzel s kereslet-kínálati viszonyokat megváltoztatják. Nos, az elmúlt hetekben - úgy mondjuk - besszre - árfo­lyamesésre - számítottak a szakemberek, mindenki szabadult értékpapírjaitól s be is következett a nagy árfolyamesés. Hazánkban közel ötéves múltra tekint vissza az értékpapírpiac, a részvények és köt­vények piaca. A tőzsde megteremtését - a teljes értékpapír-kereslet és -kínálat össze­hozását, a kereskedelem elősegítését - szolgálja 22 pénzintézet, a Pénzügyminiszté­rium és a Magyar Kereskedelmi Kamara nyár közepén történt megállapodása, mely az eddig széttördelt hazai értékpapírpiac áttekinthetőségének javítását, az infor­mációk nyilvánossá tételét szolgálja. A tőzsde régebben egy erre a célra szolgáló épületet is jelentett, ahol találkozhattak a piac szereplői. Ma a tőzsdepalotát és a fizikai találkozást helyettesítheti az elektroni­ka. 30 éves az építőtábor Az épitötábori mozgalom elmúlt három évtizedére tekintettek vissza azon az ün­nepélyes évadnyitó-záró értekezleten, amelyet szombaton tartott a KISZ Köz­ponti Bizottságának Építőtábori Bizottsá­ga és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az ünnepségen részt vett Horváth István altábornagy, honvédelmi miniszterhe­lyettes és Varga-Sabján László, az ÁISH elnökhelyettese. Az építőtábori mozgalom szervezőit, veteránjait és az elmúlt évadban kiemel­kedő munkát végzőket Králikné Cser Er­zsébet, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszöntötte, majd szólt a mozga­lom eredményességéről és a következő év terveiről. A legtöbben, mintegy 60 ez­ren 1983-ban dolgoztak a mezőgazda- sági építőtáborokban. Az idén viszont már csak 30 ezer fiatal vett részt mező- gazdasági munkákon, ám közben más jellegű - kereskedelmi, vendéglátóipari, házépítési, szociális - építőtáborokat is szervezett a KISZ KB. A jövő évi tervek közül: a Magyar Ál­lamvasutak és az Építőipari Bizottság szerződést kötött, eszerint az úttörővasút megnyitásának 40. évfordulójára a KISZ- es csoportok újítják fel a vasutat, s cseré­be a MÁV 1988-ban az összes épitőtábo- rozöt ingyen szállítja az építőtáborokba és vissza. Magyar Gábor mezőgazdaségi és élel­mezésügyi miniszterhelyettes ünnepi beszédében kiemelte: az élelmiszer- gazdaság feladatainak megoldásában továbbra is szükség van a fiatalok mun­kájára. Rámutatott: a mezőgazdaságban a jövedelemtermelő képesség javítása feszített munkát kíván, ám teljesíthető fel­adat. Az ünnepségen kitüntetéseket adtak át az építőtábori mozgalomban kiemel­kedő szervezési és pedagógiai tevé­kenységet végzőknek. Múzeumaink Az iparosszoba A mórágyiak jórészt Dorf- vagy Heimat- (fa­lu- vagy szülőföld-) mú­zeumnak nevezik a ma­lom alsó szintjén levő ál­landó, tájház jellegű kiállításukat, melyben az ott élő németek haj­dani gazdálkodási és használati eszközeit lát­hatjuk. Közülük több, ma már ritkaságszámba menő, házilag készített eszköz is megtalálható. Eredeti az iparosszo­ba, s itt kell megjegyez­ni, hogy a mórágyi „Dorf” múzeum bútor-és textilanyaga is igen gaz­dag, érdekes látnivalót jelent a kirándulóknak, de az iskolásoknak is fi­gyelmébe ajánljuk a kiállítást. - hm-cz ­Szép a kádármesterek nagygyaluján levő díszítés Videó-képmagnó: az elektromos je­lekké alakított képeket közvetlenül mágneses szalagra rögzítő és visszaját­szó berendezés. (Idegen szavak szótá­ra.) * A XX. század a technika, a műszaki ha­ladás kora. Nagyanyáink már a rádiót is csodának tartották, a tévéről nem is szól­va. És tessék. Pár éve itt van a videó, a képmagnó is. A videokazetta otthonunk­ba hozza a mozit, lehetővé teszi, hogy a filmet mint egy magnószalagot fűzzük be a tévékészülékbe. Házimozizhat, akinek van lejátszó készüléke, no meg műsorka­zettája. Nem olcsó szórakozás a videó­zás. „Megérni” jobbára csak intézmé­nyeknek, vállalatoknak éri meg, nekik is csak akkor, ha több célra használják. Lássunk néhány megyei példát. Sok helyen, sok mindenre Babits Mihály Megyei Művelődési Köz­pont. Csak lejátszó készülékük van, - közli Bonyai Gyula. - Az Országos Okta­tási Központtól és a Veszprémi Stúdiótól kaptunk, illetve vettünk videokazettákat. Iskolákhoz a városban kérésre kime­gyünk, vagy itt benn vetítünk számukra földrajz, természettudományi, nyelvésze­ti, biológia vagy osztályfőnöki órákhoz fil­meket. Dombóvári Művelődési Központ. Öt éve van komplett videoberendezésünk - mondta Balipap Ferenc igazgató. - Pró­bálkoztunk több mindennel, eddig jog­szabály korlátozta a videokészülékek használatát, csak zártkörű jelleggel mű­ködtettük. Rossz a szabályozás, amit az eszköz tud, nem lehet vele csinálni. Nem vehetünk fel közérdeklődésre számot tartó műsorokat a tévéadásokból, pél­dául gyerekszínház műsort, amit utána levetíthetnénk. Most, egy hónapja kap­tunk videovetitésre engedélyt. A művelő­dési ház előterében, a nem célzatosan odajáró embereknek vetítenénk. Rend­szeresen lejátsszuk utólag a városi tévé adásait is. Problémánk a videokazetta­kölcsönzéssel van. Kevés a jó műsoros kazetta. A Tolna Megyei Moziüzemi Válla­lat által ajánlott kazettakölcsönzési szer­ződést egyoldalúnak találjuk. Az anyagi befektetést nézve aránytalan a 70 száza­lékos részesedésük a bevételből. Bonyhád, Ifjúsági és Művelődési Köz­pont. Kellemes, kulturált környezetben, a művelődési ház előterében, a presszó mellett vetítenek jelenleg hetente három vagy négy előadáson videofilmét, 20 fo­rintos belépődíjjal. Városunkban jelen­leg nincs mozi - nyilatkozik Paksi András igazgató -, ezt helyettesítjük szórakozta­tó játékfilmek vetítésével. Szekszárdról, a Moziüzemi Vállalattól kölcsönözzük a műsoros kazettákat. A heti háromszori vetítést nézve kevés az olyan film, amit igényel a közönség. Egyébként a köz­művelődési munka minden területén fel­használjuk a videofelvevőnket és leját­szónkat. Használjuk ismeretterjesztő előadásoknál, klubfoglalkozásoknál, szemléltetésre néptáncegyüttesünk pró­bájánál. Úgynevezett „könyökházunk­ban” rendszeresen vetítünk gyerekfilme­ket.” Pedagógiai Intézet. „Jóformán az első olyan intézmény voltunk Tolna megyé­ben, akik 1979-ben videoberendezést kaptak - tájékoztat Molnár Géza oktatás­technológus. 120 műsoros kazettánk van, ennek 40 százaléka saját felvétel. Katalógust állítottunk össze az iskolák részére az igényel­hető kazettákból. Ha kérik az oktatási intézmények, díj­mentesen, postán elküldjük részükre vagy kimegyünk ve­títeni. Pedagógus­továbbképzéseken is jól felhasználha­tók ezek a filmek.” Úttörőház, Szek- szárd. Videoberen- dezésüket többféle­képpen hasznosít­ják. Foglalkozáso­kon vetítenek a té­mákhoz kapcsoló­dó szemléltető fil­meket. Kölcsönöz­nek műsoros kazettákat úttörőközössé­geknek, irodalmi, természetrajzi témá­ban, közösségi játékban résztvevő cso­portok vetélkedőjét színesítik vetítéssel. Táborokról, a gyerekek ottani tevékeny­ségéről filmet készítenek, amit a szülők­nek is levetítenek. Videoklubjukban Bo­ros Rezső szakkörvezető tart elméleti, gyakorlati oktatást az érdeklődő gyere- . keknek. Szombaton délelőttönként az út­törőházban játszó gyerekeknek vetíte­nek programszínesítőként rajzfilmeket. A téli, nyári szünetben a kötelező olvas­mány filmjeit is „becsempészik”. A lé­nyeg az - mondja Bíró Mártonné igazga­tóhelyettes -, hogy rendszeres legyen a vetítés, a gyerek tudja, hogy mikor találja meg az őt érdeklő programot.” Munkásotthon. A videolejátszó készü­léket nyelvtanfolyamokon, rendhagyó irodalmi, osztályfőnöki órákon, játék- programok keretében, előadásokon, to­vábbképzéseken használják. Tavaly, kí­sérleti jelleggel - 20 forintos belépődíj mellett - vetítettek videofilmeket a fasori Platán presszóban. Kellő érdeklődés hiányában ezt be kellett szüntetniük. Ter­veznek a munkásotthon folyosógalériá­ján, a könyvtár előtt videovetítést, a kör­nyező falvakból bejáró, utcán csellengő fiatalok becsalogatására. Fókusz. Olyan ifjúsági, KlSZ-rendez- vényeket vesznek fel videokazettára, me­lyeket érdemesnek találnak megörökí­tésre, levetítésre. Egy dolgozójuk hivatásszerűen ezzel foglalkozik. Legnagyobb gondjuk, mint elmondták, hogy nincs filmvágó készülé­kük. A kezdeményezésük, hogy a szek­szárdi intézmények közösen vásárolja­nak egyet, sajnos, nem valósult meg. 5. Számú Iskola, Szekszárd. Ebben az iskolában videohálózatot építettek ki, amely úgy működik, ahogy a-„nagy­könyvben meg van írva”. Jól felszerelt stúdiójuk van, egy főállású technikussal. Zárt tévéláncon, bármelyik tanteremben, bármikor tudjuk adni a kért adást - mondja Kékesi János igazgató. - CB-rá- dióval a teremből a pedagógus utasítást adhat a stúdiónak. Rendszeresen felvesz- szük az iskolatelevizió adásait, a helyi sportversenyeket, bakancstúrákat, évfo­lyamgyűléseket, munkaközösségi foglal­kozásokat. Az elmúlt tanévtől minden reggel 7 órá­tól videofilmét vetítünk az aulában vára­kozó gyerekeknek. Videó-szakkörünk is van, nagy az érdeklődés a gyerekek ré­széről. Fizikaóra videofilm - illusztrációval a szekszárdi 5. számú iskolában Kazettakölcsönzés Kazettát kölcsönözni hivatalosan je­lenleg a megyei könyvtár zeneműtárá­ban és a Moziüzemi Vállalattól lehet.- Januártól kölcsönözhetnek tőlünk mű­soros kazettákat az érdeklődők -, tájé­koztat Béres Jánosné - ezeket a Könyv­tárellátó Vállalattól vásároljuk meg. Je­lenleg 170 műsor közül lehet választani. Az iskolák a kötelező olvasmányok meg­filmesítettváltozatát, a művelődési házak, úttörőházak, a gyermek-, rajz-, ismeret- terjesztő filmeket kölcsönzik. A nyugdí­jasklubok a régi, nosztalgiafilmeket vi­szik. A kazettaállományt tekintve az ország­ban a megyei könyvtárak között jó helyen áll a szekszárdi. A kölcsönzésért 30 forint amortizációs költséget számolnak. Az itt kölcsönzött kazettákat belépődíjas ren­dezvényeken nem lehet felhasználni. Gondjuk, mint mondták, hogy a másola­tok nem mindig jók, esetenként szem­csések, hanghibásak. Tévéadásokból gyerekműsorokat, színházi előadásokat tudnának felvenni, lenne rá kereslet, de a jogi háttér sza­bályozatlansága miatt nem tudják, mit le­het, mit nem. A Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat a Moképtől béreli a műsoros videokazettá­kat. Egy évre egy kazetta kölcsönzési díja 1600 forint, plusz 35 százalék része­sedés a kölcsöndíjból. Jelenleg 127 bé­relt és 15 saját kazettájuk van. Itt, a köl­csönzés dija sikerfilmeknél 170 forint egy napra,művészfilmeknél 140, mese­filmek esetében 100 forint. Az árakat nem kívánják csökkenteni. Legkeresettebbek a kaland-, a kung-fu és a karatefilmek. Mint Majnai Antalné igazgatóhelyettes el­mondta, Dombóváron, a Puskin moziban szeretnének nyitni egy videomozit és egy videotékát. A központi támogatások csökkentése után, az elmúlt években jó pár kistelepülésen megszüntette a válla­lat a keskenyfilmes mozikat, mert ráfize­tésesek voltak. Ezek helyett vándor-vi- deovetítést tartottak. A moziüzem dolgo­zója ment ki autón a kisközségekbe vetí­teni, vitte a lejátszót, a színes televíziót és a filmet. Azóta - mondván, hogy nincs rá igény- néhány falu kivételével ezt is megszün­tették. Most a helyi tanácsok vettek vi- deokészüléket és havi műsorosztásban moziszerűen vetítenek. Ök biztosítják a fűtött termet, a színestévé-készüléket, a lejátszót, a kezelő-, felügyelő, takarító- személyzetet. Hogy mit ad a Moziüzemi Vállalat? A műsoros kazettákat a bevétel 70 százalékáért. Ez ezerforintos bevételnél a követke­zőképpen alakul: a tanács kap három­száz forintot, a moziüzem hétszázat, ami­ből háromszázötvenet kölcsöndíjként befizet a Moképnek. Hogy a legkeveseb­bet az kapja, aki dolgozik, aki befektet? Nagy ügy. Örüljön, hogy közművelhet. Egyébként sincs más választása, mert nem tud más­honnan ilyen célra videokazettákat köl­csönözni. F. K. E. Videokörkép Az iskola videostúdiója, ahonnan a kért műsorokat be­iátcc7álr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents