Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-20 / 274. szám
1987. november 20. KÉPÚJSÁG 3 Ismerős ismeretlenek Mi az a részvénytársaság? Az 1986. évi 34. sz. törvényerejű rendelet lehetővé teszi Magyarországon is valódi részvénytársaságok létrehozását, melyek nem csak nevükben viselik ezt az elnevezést. De klasszikus formájában a részvénytársaság tőkés vállalat, amely az alapításhoz szükséges tökét részvények kibocsátása útján szerzi meg. A részvények eladható és vásárolható értékpapírok, amelyek jogcímet jelentenek a vállalat nyereségéből való részesedésre. A részvényen feltüntetett értéket az alapítótagok befizetik a részvénytársaságot szervezőknek. Az alapítók révén így a szétforgácsolt kis tőkék nagy működő tőkévé változnak át. A részvénytulajdonosok a vállalat fontosabb ügyeibe a birtokukban lévő részvények névértékével arányos szavazati joggal szólhatnak bele. A társaság működése révén elért hasznot részben felhalmozzák, részben a részvények névértékével arányosan osztalék címén szétosztják. A társaság tartozásaiért a tagok a részvényekben megtestesülő tőkéjük mértékéig felelnek. A részvénytársaság fontos jellemzője, hogy benne elválik egymástól a tőketulajdon és a tőkefunkció. A részvénytársaság számos előnnyel bír hasonló nagyságú „egyedi” vállalattal szemben, elsősorban azért, mert működése független az egy kézben egyesített tőke nagyságától. Beindulhat anélkül, hogy induló tőkét gyűjtött volna, s terjeszkedhet anélkül, hogy előzetesen felhalmozna. Teherautók, mikrobuszok a Szovjetunióból A Mogürt Külkereskedelmi Vállalat, valamint a Medicor, az Autóker és az Országos Mentőszolgálat képviselői 4300 szovjet gyártmányú haszonjármű jövő évi importjáról írtak alá szerződést a szovjet Avtoexport Külkereskedelmi Egyesülés vezetőivel. A járművek között speciális tehergépkocsik, nehéz teherautók, mikrobuszok, pótkocsik és nagy dömperek szerepelnek. A partnerek tárgyalásokat folytattak a rigai RAF autógyár szakembereivel is olyan kooperációs együttműködés kialakításáról, amelynek keretében terven felül még 400 mentőautót és mikrobuszt vásárolnánk a szovjet cégtől. Az együttműködés alapján a magyar ipar mentőberendezéseket, gumi- és műanyagalkatrészeket, valamint mérőműszereket szállítana a szovjet félnek. Kisajátítások, a tanácsülés előkészítése Ülést tartott Szekszárd Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Ganczerné dr. Rausch Mária igazgatási osztályvezető előterjesztésében megvitatták - többek között - a kisajátítási eljárások tapasztalatait. A témakörben a legfontosabb tény, hogy járások megszűnését követően megnőtt a kisajátítási ügyek különösen az ügyfelek száma. Amíg 1981 és 1983 között 31 eljárást folytatott le az osztály, amelyek 387 tulajdonost érintettek, addig 1984 és 1986 között 73 eljárás fejeződött be, és ezek 1100 tulajdonost érintettek. Ennek ellenére sikerült az ügyintézés szakmai színvonalának emelése. A vitában és az elnöki összefoglalóban is hangsúlyt kapott az emberséges, körültekintő ügyintézés fontossága. Az állampolgárok jobb tájékoztatása érdekében, a jövőben a nagyobb területet érintő kisajátítás megindítása előtt utcagyűlésen tájékoztatják a lakosságot. Foglalkozott a vb. ezenkívül a művelődési osztály beszámolójával, az ügyrendi feladatok ellátásával és előkészítették a harmadik negyedévi tanácsülést is. Vízgazdálkodási mérleg A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a KSH új kiadványa a vízgazdálkodási statisztikai zsebkönyv, amely áttekintést ad az ágazat csaknem három évtizedes fejlődéséről, az ország vízkészletéről és ennek felhasználásáról, a közüzemi víz-, csatorna- és fürdöszol- gáltatás alakulásáról, valamint az ár- és belvízkárok elhárításának munkálatairól. Az adatokból egyebek között kitűnik, hogy 1980 óta a vezetékes ivóvízzel ellátott települések száma 1551-ről 1887-re, a közüzemi vízzel ellátott lakosoké 8 millióról 9 millió fölé növekedett. Ugyanebben az időszakban 27 községben épült közcsatorna, s ezzel a csatornaszolgáltatást élvező települések száma 475-re, s az ilyen szolgáltatásban részesülő lakosoké pedig 4,34-ről ötmillióra emelkedett. Változatlanul nagy gondot okoz tehát, hogy az ivóvízellátás fejlődésével nem tart kellő lépést a csatorna- és tisztítómű-hálózat bővítésének üteme. Magyarország vízháztartásának sajátossága, hogy felszíni vízkészletének 95 százaléka érkezik be külföldről, s mindössze 5 százaléka keletkezik az országon belül. A beérkező folyóvíz nagy részét azonban nem nyáron kapja az ország, amikor a legnagyobb szüksége volna rá. Ezért víztárolók épültek, s a százezer köbmétereseknél nagyobbak száma már megközelíti a 270-et. Ezekben együttvéve több mint 400 millió köbméter vizet tartalékolhatnak az aszályos időszakokra. A völgyzáró gáttal kialakított legnagyobb víztározó a Markazi, csaknem 8,5 millió köbméter víz összegyűjtésére alkalmas. A folyók vízlépcsői persze ennél jóval több vizet duzzaszthatnak fel. A Hármas-Kőrös békésszentandrási vízlépcsője például 20 millió, a kiskörei Vízlépcső pedig több mint 100 millió köbméter vizet tárol. A vízért folytatott küzdelem mellett az ágazatnak állandóan készenlétben kell állnia az ár- és belvíz okozta károk elhárítására. Ezért folyóink mentén 4233 kilométer hosszú árvédelmi fővonal épült, s ebből 50 kilométeres gátszakaszt 1980 és 1985 között létesítettek. A töltésekkel 2,2 millió hektárt mentesítettek az árvízi elöntésektől. A belvízcsatornák és az átemelő szivattyútelepek hálózatának kiépítésével, a folyók és patakok medrének rendezésével pedig sikerült elérni, hogy a belvíz alá kerülő területek mentesítése átlagosan 16 napnál ne tartson tovább. MÚZEUMAINK A sióagárdi tájház egyik érdekessége, hogy nagyobbrészt azok a bútorok vannak ma is benne, melyeket a házzal együtt sikerült megvásárolni. Az épületben természetesen van tisztaszoba, mégpedig a „szokott” bútorokkal berendezve, az úgynevezett füstöskonyha szabad kéményes, mögötte pedig a lakószoba van. A melléképületek között található kocsiszín, istálló, baromfi-, valamint disznóólak. A sióagárdi tájház a megyében az egyetlen olyan, melyhez utcára néző, „keresztbe fordított” épület is csatlakozik, ebben van a kamra, mellette pedig egy háromoldalas épületrészben látható a kenyérsütő kemence, a disznóöléskor használt üst és más kellékek, valamint különböző szerszámok. A gerendás lakószoba A sióagárdi tájház Hidasól és vesszőből font baromfiól Mai cigányok Először fordult elő, hogy a magyarországi cigányok önálló szervezeteinek képviselői, a Cigánylakosság Helyzetével Foglalkozó Tárcaközi Koordinációs Bizottság, valamint a megyei tanácsok cigányügyi titkárai egy asztalhaz ültek, hogy megvitassák a cigánysággal kapcsolatos közös teendőket. A Tengelicen rendezett kétnapos tanácskozás végső soron jól szolgálta a párbeszédet, ugyanakkor számtalan gondot is a felszínre hozott. Összeállításunkban, a vitában elhangzott véleményeknek adunk hangot, ezzel is segítve a problémák oldását. Kozák Istvánná, a tárcaközi koordinációs bizottság titkára:- Az utóbbi években a cigányság önálló szervezeteket alakíthatott, így jött létre az Országos Cigánytanács, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége. A cigányság gondjainak segítésében egységes a .vélemény, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy magának a kisszámú cigányértelmiségnek kevés a közéleti tapasztalata. Ezért tartottuk szükségesnek, hogy egy olyan fórumon találkozzunk - első Ízben -, ahol megvitathatjuk problémáinkat. Ezek közül ki- emeledök a foglalkoztatási feszültségek, a szociális és életmóddal összefüggő gondok, az, hogy még ma is huszon- négyezren élnek a putritelepeken. Bogdán Béla, az MCKSZ elnökségének tagja, pedagógus:- Az Országos Cigánytanácsnak és a kulturális szövetségnek az lenne az egyik nagy feladata, hogy elindítsa és továbblendítse a belső erjedést. Ehhez elengedhetetlen, hogy kinyissuk a cigányság - szemét. Nagy segítséget nyújthat ehhez a propaganda, a cigányújság is. Számomra bizonyos értelemben csalódást okozott a vitában, hogy országunk cigány nagyjai közül néhányan inkább felerősítették a meglévő ellentéteket, semmint azt tompították volna. A magyarországi cigányság dolgait Budapestről nem lehet megoldani. Van kultúránk, annak ápolását kormányzati, politikai szinten is elismerik, ugyanakkor nem vagyunk tisztában etnikumunk történelmével. Javaslom, hogy e témában szervezzünk akár televíziós fórumot is, ahol a fenti kérdésekkel foglalkoznánk. Lakatos Menyhért író, az MCKSZ elnöke:- Meggyőződésem, hogy a cigányságon belüli ellentétek olyannyira felerősödtek, amire még nem volt példa. Az az alig tucatnyi értelmiségi, aki vállalja származását, önmaga képtelen megoldani a felemelkedés gyorsítását. Holott jól tudjuk, nem tizenöten vagyunk. Sokan viszont megtagadják cigány mivoltukat, lemondva ezzel a segítőkészségről. Ugyanakkor a magyarországi cigányság tőlünk is várja a segítséget, felnéznek ránk. De az elmozduláshoz az is szükséges, hogy a különböző szervezetek egy nyelven beszéljenek, legyen programunk. A cigányság önmaga képtelen megoldani a problémáját, ez együttes feladatunk az állammal, a tanácsokkal: Ha nem élünk az állam által biztosított előnyökkel, felemelkedésünk iránya megváltozhat. Dr. Szirtesi Zoltán orvos, az Országos Cigánytanács elnöke:- Meggyőződésem, hogy a cigányság testvéri közösségben szeretne élni a magyarsággal. A józan cigányságnak csak ez lehet a szándéka. Ugyanakkor az sem hallgatható el, hogy a magyarországi cigányság erősen rétegeződött, amely az ellentéteket felerősíti, és nehezíti az integrációt. Kozák Istvánná: - A magam részéről szükségesnek tartom a most megkezdett párbeszéd folytatását. Mint említettem, a cigányságnak nincs gyakorlata a közéle- tiségben. A gondokat tetézi, hogy - mint már erről szó esett -, a cigány értelmiség egy része megtagadja származását, mások vállalnák a segítséget, de szégyellik cigány mivoltukat. Ezen kell túllépnünk: érezniük kell, hogy egyenrangúak, és nem kisebbséghez tartozók. Csoóri Sándor költő, az MCKSZ elnökségi tagja:- Az én generációm és magam is a putriban éltem. Tehát a hozzám hasonlóknak bőségesen van tapasztalatuk a múltról, s jelenről egyaránt. Hadd emlékeztessek arra, hogy közvetlenül a fel- szabadulást követően a cigányok mindössze egy százaléka végezte el a nyolc osztályt. Ma ez az arány meghaladja a hatvan százalékot. A munkaképes férfiak több mint nyolcvan százaléka dolgozik. Az elmúlt négy évtized alatt többet fejlődött a cigányság, mint az azt megelőző öt évszázad alatt. Ez is hozzá kell hogy tartozzon a megítéléshez. Ugyanakkor az is tény, amit a Heves megyei cigányügyi titkár kifejtett, hogy a teknősbéka csak úgy közelítheti meg a nyulat, ha nagyobb sebességre kapcsol. A húszezer példányban megjelenő cigányújság kevés ahhoz, hogy a cigányság kellő információkhoz jusson. Közös érdekünk, hogy erősítsük a megyei hadállásokat, a városi, területi szervezetek létrehozását. Várady Géza, a Pest Megyei Tanács Cigányügyi Koordinációs Bizottságának titkára:- Többen felvetették, s magam is az egységes gondolkodás híve vagyok. Erre van szükség. A társadalom felelőssége, hogy feloldja a kisebbség félszét, ami korábban szerzett élettüskék pszichológiai következménye. Éppen ezért kell többet adnunk, mert a társadalomnak történelmi adóssága van a cigánysággal szemben. Ugyanakkor az is igaz, hogy ehhez a kéznyújtáshoz a cigányság nagyobb aktivitására is szükség van. A napi gyakorlatból tudom, hogy ehhez a munkához nem lehet receptet adni, mert a gondok a különböző területeken másként jelentkeznek. Salamon Gyula Szövetkezeti tervezők vállalkozásai A korábban főként szövetkezeti beruházásokra szakosodott Szövetkezeti Tervező és Beruházó Vállalat (Szövterv) a fogyasztási szövetkezetek visz- szafogottabb fejlesztései miatt más területre is kiterjesztette vállalkozásait. Ily módon folyamatosan munkához juttatják tervezőgárdájukat, a megrendelők pedig jól járnak, mert alkalmanként soron kívül is elkészítik tervdokumentációikat. Bevezették az előtanulmányrendszert, ami azt jelenti, hogy a beruházóknak utólagos anyagi ellenszolgáltatásért elkészítik az általános tervtanulmányt, bízva abban, hogy munkájuk megnyeri a megbízó tetszését. Ez többnyire így is van, ennek nyomán lakóépületeket, sorházas családi otthonokat, szövetkezeti üdülőket, áfész-áruházakat és vendéglátóhelyeket terveznek. A Szövterv szakembereinek tervei alapján jelenleg is számos létesítményt hoznak tető alá, illetve újítanak fel országszerte; így például a gyöngyösi áfész 900 négyzetméteres ABC-áruházát, a hatvani áfész iparcikkáruházát. A Balaton-parti üzletek sorát a szántód-köröshegyi ABC-áruházzal gyarapítják. A főváros XX. kerületében, a Vágóhíd és a Bolyai utca találkozásánál 55 lakásos kis lakótelep épül terveik szerint; a VII. kerületi Dózsa György úton 50 lakást nyugdíjasoknak alakítanak ki. A vállalat jövőre is több nagyobb létesítmény tervét készíti el. így épül meg egyebek között Miskolcon egy új szövetkezeti áruház, Móron áfész-áruház, Csornán pedig a helyi áfész iparcikkáruháza.
