Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-14 / 269. szám
2 ^fePÜJSÄG 1987. november 14. KORSZAKVÁLTÁS Beszélgetés időszerű ideológiai feladatokról- A szocializmus hazai és nemzetközi fejlődésében korszakváltáshoz érkeztünk, a hetvenes évek elejétől új feltételek, körülmények és követelmények között kell doglozni. Ennek megfelelően sok mindent át kell gondolni. A korszakváltásból keletkező gyors mozgások meg a külső hatások azt követelték meg, hogy társadalmi-gazdasági fejlődésünk egészét átgondolva, gyorsabban váltsunk bizonyos területeken. A vizsgálódás és a váltás igénye tavaly a novemberi központi bizottsági ülésen fogalmazódott meg. Az azóta eltelt egy esztendő hazai és nemzetközi fejleményei még inkább előtérbe állították a váltás igényét. Milyen hatással volt ez a politikára? - erről kérdeztük Kemény Lászlót, az MSZMP KB propaganda-alosztály vezetőjét.- Az ön által említett felismerés négy nagyon fontos politikai döntéssorban nyilvánul meg. Kezdődött a társadalom-gazdasági kibontakozási programmal, melynek feladata meghatározni, hogy az adott helyzetből milyen stratégia alapján akar a párt kiutat mutatni. A július 2-i KB-határozat ezért született meg. Ideológiai megújulásra is szükség van, tehát az ideológiai kérdésekben a pártnak állást kellett foglalnia, ami a mostani KB-ülésen megtörtént. A harmadik, hogy a párt vezető szerepének kérdését a megváltozott körülmények között újra kell fogalmazni és egyúttal korszerűsíteni kell a politikai intézményrendszert. A negyedik elem, hogy nyilvánvalóan az ilyen mélyreható és minőségi változtatásokhoz személyi változásokra is szükség van. Tehát kellenek azok az emberek, akik ezt a minőségi változást vezérelni tudják. Jelenleg abban a fázisban vagyunk, amikor ez a négy nagyon fontos politikai döntés még nem ért össze. A kibontakozási program elkészült, erre épült a kormány munkaprogramja a végrehajtáshoz, és az elmúlt napokban a Központi Bizottság állást foglalt az ideológiai munka időszerű kérdéseivel kapcsolatban is. Várhatóan a jövő évben pedig a párt vezető szerepével és az intézményrendszer átalakításával kapcsolatos elképzelések megvitatására kerül sor. A fentiek együttesen adnak választ arra, hogy ezt a minőségi fordulatot, a társadalom és a gazdaság minden területét érintő váltást hogyan tudjuk megvalósítani.- Milyen nemzetközi feltételek között kezdhetünk ehhez a nagyon nehéz, jövőnket alapvetően meghatározó munkához?- A korszakváltás nagyon sok gyötrelemmel jár mindegyik szocialista ország számára. Vannak bizonyos megtorpanásaink is. Történelmi rálátással azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a szocializmus, a társadalmi fejlődés irányát tekintve, reális alternativa. Segít bennünket a Szovjetunióban megindult megújulási folyamat. Mára megtanultuk, hogy mindegyik szocialista országnak a saját feltételeit, lehetőségeit kell figyelembe vennie a saját megoldásaihoz, a saját pályát kell a legjobban kihasználni úgy, hogy közben egymástól tanulunk. Nagyon pontosan kell tudni, hogy mi az, ami kedvező, és mi az, ami kevésbé az. Figyelembe kell vennünk, hogy megújulási programunknak ellenfeleink egyáltalán nem tapsolnak, mert terveinkre válaszul a világban ma egy minden oldalú ellentámadás bontakozik ki a szocializmussal, mint eszmével, mint társadalmi gyakorlattal szemben.- Kérem, részletesen fejtse ki, mire gondol!- A világban egy nagyon súlyos válság van, és úgy szoktam fogalmazni, hogy egy gazdasági világháború közepette vagyunk. Ebből szerencsére nem lehet forró háború, mert a katonai erőegyensúly ezt nem engedi meg. Azonban a világban a gazdasági erőegyensúly még nem jött létre. Ennek hátrányait, a gazdasági világháború hátrányait, nagyon súlyosan érezzük. Itt a katonai eszközökön túl gazdasági eszközök jelennek meg elsősorban, és természetesen politikai, ideológiai eszközök is. Harc folyik az emberek tudatáért, hogy mit válasszanak. Miután a gazdasági fölény a másik oldalon van, egy olyan fogyasztói modellt tudtak kialakítani, amely nagyon vonzó, vonzóbb, mint a mai pillanatnyi lehetőségeink. Meggyőződésem, hogy a gazdasági erőegyensúlyra nagyon nagy szükségünk van, ennek hiánya megnehezíti - főleg az új nemzedék - azonosulását a szocializmussal, mivel az emberek dinamikusan növekvő szükségleteit ma még nem tudjuk megfelelően kielégíteni.- Beszélgetésünket azzal kezdtük, hogy a szocializmus építésében korszakváltáshoz érkeztünk, és most keressük a megfelelő válaszokat. Felmerült egy csomó régi kérdés, amelyre azt hittük, hogy már megadtuk a választ. Letudtuk egyszer és mindenkorra. Most az új körülmények között teljesen új módon kellene válaszolni rájuk és nincsenek megfelelő válaszaink. Egyetért ezzel?- Azzal értek egyet, hogy meg kell találnunk a helyes válaszokat. Bátorít és kötelez erre bennünket a Központi Bizottság mostani állásfoglalása is. Példát is mondanék feladataink egyikére: mondjuk a tulajdonviszonyok kérdését. A termelőerők fejlődésében olyan elemek jelennek meg, amely másfajta tulajdoni elrendezést igyénelnek, nem megkérdőjelezve egyik alapértékünk, a különböző formájú társadalmi tulajdon meghatározó szerepének létjogosultságát, sőt elsődlegességét az épülő szocializmusban. Ennek nem mond ellent, hogy reális igények életre hívják a tulajdon különböző kombinációit. A magántaxis, hogyha taxisként fuvarozik, ugye akkor magántulajdonos. Ha a családját szállítja ugyanazzal a gépkocsival, akkor a személyi tulajdonát használja. Viszont, ha egy megrendelés alapján belép valamiféle állami vállalat körébe, akkor ismét egy másfajta tulajdonkombinációban vesz részt a munkamegosztásban. A válaszadáshoz tartozik: a korszakváltásnak az új minőségű fejlődésnek döntő eleme a tudományos technikai forradalom megjelenése és kibontakozása. Ez vetette fel például a teljes foglalkoztatás és a hatékony foglalkoztatás ellentmondásának problémáját. Egyértelmű, hogy a szocializmus egyik természetes velejárója a társadalmi igazságosság vagy másképp fogalmazva, a létbiztonság. A termelőerők fejlődésével azonban a foglalkoztatottság csak hatékonyan képzelhető el. De említhetném az egyenlőség és differenciálás ellentmondásának kérdését is a jövedelemelosztásokban.- Felismertük és ki merjük mondani, hogy a szocializmus nem ellentmondásmentes társadalom, és a szocialista országokban számos ellentmondás létezik. Ha ezeket az ellentmondásokat időben fel tudjuk tárni és megoldást is tudunk kínálni, akkor ezeknek hajtóerőt jelenthetnek. Véleménye szerint a mai magyar társadalomban milyen sürgetően figyelmet kívánó ellentmondások léteznek?- Két súlyos ellentmondást emelnék ki. Az egyik, hogy egy ilyen kis ország, amely nyersanyagban szegény és korábbi elmaradottságát még teljes egészében nem tudta leküzdeni, a sokoldalú nemzetközi munkamegosztásban való maximális részvételben érdekelt. Mondhatnám úgy is, hogy a világ civilizációs fejlődésének a főútvonalán kell járnunk. A jelenlegi nemzetközi munkamegosztásból azonban számunkra jelenleg alig származik valami pozitív impulzus. Megfogalmazták, hogy a KGST megújítására van szükség, az integráció elmélyítése és szervezeti struktúrájának megújítása azonban a gyakorlatban éveket fog igénybe venni. A fejlődő világgal a felgyülemlett nehézségek ellenére is a kapcsolataink megőrzése a cél. Ez a világ legnagyobb régiója, jelen kell lennünk, még akkor is, ha ezek számunkra ma gazdaságilag olykor kedvezőtlenek. Hiszen később, amikor kedvezőbbé válnak a lehetőségek, nem lehetnénk ott, ha most eleve kiszorítanánk magunkat. Ám a pillanatnyi helyzet nem ad pozitív impulzusokat. A fejlett tőkésországokkal való kapcsolatainkban is részben a mi gyengeségeink, részben a hátrányos megkülönböztetés miatt, lényegében negatív impulzusok érnek bennünket, nagyon nehéz megtalálni azokat a réseket, ahol számunkra kedvezőek a feltételek. Azonban objektiven szükségszerű, hogy részt vegyünk a nemzetközi munkamegosztásban. Grósz elvtárs az NSZK-beli látogatásáról szóló interjúban úgy fogalmazott: „El szeretnénk érni, hogy egyenlő partnerek legyünk, a kölcsönös érdekeket a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatban biztosítani tudjuk.” Tehát ez az egyik ellentmondás és feloldása nagyon nehéz. A másik nagy ellentmondás belső dolgainkból fakad. Az előbb említettek miatt az elmúlt tizenöt évben egy restriktiv gazdaságpolitikát kellett megvalósítanunk. Ez visszafogott gazdasági növekedést jelentett, sőt, 1985-ben a nemzeti jövedelem termelése abszolút értékben csökkent. Eközben az emberek és a társadalom szükségleteit nem lehetett visszafogni. Az ellentmondás, hogy a népgazdaságunk teljesítménye stagnált, vagy minimálisan növekedett, miközben az emberek szükségletei dinamikusan növekedtek. Mit lehet tenni ilyenkor? A teljesítményt mindenképpen növelni kell. Amit rövid idő alatt vissza tudunk fogni, az a fogyasztás. Ezzel viszont a szükségletek és a fogyasztás lehetősége között keletkezik ellentmondás.- Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása szerint jelentős szerepe van az ideológiának, amely segit ezeket az ellentmondásokat időben feltárni, segit az alternatívák keresésében és a közöttük való választásban. Olyan ideológiai munkára van szükség, amelyik nyitott, demokratikus, nem zár le folyamatokat, hanem gondolkodásra késztet és a társadalomnak az összes gondolkodásra kész alkotó erejére épít. Az irányítási folyamatokban, a döntés-előkészítésben és a döntéshozatalban, valamint a végrehajtásban való részvétel lehetősége a további fejlődésünk egyik kulcskérdése.- Tovább folytatnám a gondolatot, a szocializmus demokrácia nélkül nem létezik, a szocailizmus egyenlő a demokráciával. A magyar társadalomban nagyon sokféle osztály, réteg van jelen, és ezek különböző érdekeket hordoznak, jelenítenek meg. Ezek az érdekek valamilyen módon felszínre is kell, hogy kerüljenek és érvényesülni fognak, ha akarjuk, ha nem a döntések előkészítésében és végrehajtásában is. Ha a társadalomnak nincsenek erre kulturált eszközei, intézményei, jól kimunkált módszerei, akkor ezek spontán módon fognak érvényesülni, adott esetben éppen a megfogalmazott társadalmi célokkal szemben; az érdekpluralizmus alapján intézményesen kell biztosítani az érdekek közötti ütközést és vitát, az érdekek rangsorolását, az érdekprioritások megfogalmazását és a politikai döntésekbe való beépítését. Ugyanakkor az érdekeket febolyásolni is lehet, és a politikának, az ideológiának egyik legfontosabb feladata, hogy megfogalmazza a megfelelő célrendszert, amelyek révén a különböző érdekek összeütközése, érvényesülése befolyásolhatók és alakíthatók.- Társadalmi-gazdasági fejlődésünk meggyorsításának ma ideológiai feltételei is vannak, amint erre a Központi Bizottság legutóbbi állásfoglalásában is utalt. A társadalomban ma van egy olyan várakozás, hogy az ideológia majd mindent megold, rajzoljunk tehát egy pontos képet a szocializmusról. Vannak, akik pedig úgy fogalmaznak, hogy az ideológia fékje, a gátja mindennek. Ha nem fogalmaz meg abszolút értékeket, akkor nem is ideológia, és aki ma ideológiáról beszél, az a reform ellensége.- Az visz most előre a társadalomban ha lenini stílusban a valós helyzetből, a reális folyamatokból szűrjük le a megfelelő tanulságokat, és ezek alapján keressük a megoldásokat. Lenin gondolata ma is érvényes, hogy csak konkrét helyzet konkrét elemzése alapján lehet megfogalmazni a célokat, a társadalmi cselekvés irányát és módját. Tehát a fejlődés gyorsítása végett olyan ideológiai munka szükséges, amely a progresszív gazdasági-társadalmi folyamatok kibontását, tudatosítását, a törvényszerűségeinek felismerését és tudatos gyakorlati alkalmazását segíti elő. Ezt egyetlen határozattal nem lehet megoldani. Az ideológiai munka ezért sem lehet egy szűk réteg kiváltsága, ahhoz a párt teljes erejét igényelnünk kell.- Köszönjük a beszélgetést. BÁNHIDI LÁSZLÓ Gorbacsov a Jelcinügy tanulságairól Az SZKP Központi Bizottságának október 21-i üléséről adott tájékoztatást az SZKP Moszkvai Városi Bizottságának szerdai ülésén Mihail Gorbacsov, a KB főtitkára. Az októberi KB-ülés napirendjén a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójával kapcsolatos kérdések és az átalakításból adódó néhány feladat szerepelt. Az SZKP KB főtitkára kitért arra, hogy disszonáns volt Borisz Jelcinnek, a moszkvai pártszervezet vezetőjének a KB-ülésen elhangzott felszólalása. Ez a beszéd egészében véve politikailag éretlen, teljesen téves és ellentmondásos volt - mondotta Gorbacsov. - Jelcin lényegében igyekezett kétségbe vonni az SZKP-nak az átalakítás ügyében kifejtett munkáját, a végbemenő változások jellegét, és odáig ment, hogy kijelentse, az átalakítás gyakorlatilag semmit sem ad az embereknek. Különösen éles reagálást váltottak ki a KB tagjaiból Borisz Jelcinnek azok a kísérletei, amelyekkel megpróbálta kedvezőtlen fényben feltüntetni a Politikai Bizottságban folyó munkát, mindenekelőtt a kollegialitás elveit érintő kérdésekben. Gorbacsov aláhúzta, hogy önmagában véve egy KB-tagnak a Politikai Bizottsághoz és a titkársághoz, egyes személyekhez intézett bíráló felszólalása nem fogható fel valamiféle rendkívüli dologként. Ez így normális. Ezzel kapcsolatban az álláspont egyértelmű: a pártban nem lehetnek a kritika elől elzárt területek, a bírálatok felett álló munkatársak. A párt a jövőben is fejleszteni fogja a kritikát és önkritikát minden szinten. Figyelembe véve az ülésen elhangzott Jelcin-beszéd jellegét, úgy döntöttek, hogy vitát nyitnak a felszólalásról. A vitában a Központi Bizottság 26 tagja vett részt. Borisz Jelcin felszólalása értetlenséget és felháborodást váltott ki a KB tagjaiból. A hozzászólók közül senki sem támogatta Borisz Jelcint. Az ülés résztvevői arról beszéltek - mondotta Gorbacsov -, hogy a szovjet társadalomban új légkör alakult ki és ez tovább javul. Újjászületőben van a nép aktivitása, a párt kilábal a pangás hosszú ideje tartó állapotából, erősödik a demokratizálás és a nyilvánosság folyamata. A készülő új gazdaságirányítási módszerek, az új gazdálkodási mechanizmus megteremtik a társadalmi termelés hatékonyabbá tételének valós feltételeit. Nőtt a mezőgazdasági termékek kibocsátása, fokozódott a lakásépítés üteme. 1987- ben 15 százalékkal több lakást adtak át, mint 1985-ben. Emelkedik az orvosok, tanárok fizetése, a diákok ösztöndíja, valamint a nyugdíjak összege. Megvalósulóban van a közép- és felsőoktatás reformja. Pótlólagosan 6 milliárd rubelt fordítottak az egészségügy halaszthatatlan szükségleteire. Az SZKP KB főtitkára rávilágított arra is, hogy Borisz Jelcin lemondási szándékáról még a KB ülése előtt értesült. Szabadságáról visszatérve Mihail Gorbacsov abban állapodott meg vele, hogy az októberi ünnepek előtti időszak nem a legkedvezőbb időpont a kérdés megvitatására. Ennek ellenére Jelcin, megsértve a pártetikát, közvetlenül a KB plénuma előtt vetette fel a kérdést, megkerülve a Politikai Bizottságot. Az SZKP KB főtitkára ezután bejelentette, hogy a Központi Bizottság októberi ülése politikailag hibásnak minősítette Borisz Jelcin ott elhangzott felszólalását, s megbízta a Politikai Bizottságot, a moszkvai városi pártbizottságot: vizsgálja meg Borisz Jelcin bejelentését, amelyben felmentését kéri a városi pártbizottság első titkárának tiszte alól. A Mihail Gorbacsov beszédét követő vitában a moszkvai pártbizottság ülésén huszonnégyen szólaltak fel, és szót kapott Borisz Jelcin is, majd az SZKP KB főtitkára foglalta össze zárszavában az ülés munkáját A vita során a plénum résztvevői Borisz Jelcin magatartását politikai kalandorság- nak értékelték, amely a párt hátbatámadása volt, azzal a céllal, hogy szembefordítsa a moszkvai pártszervezetet a párt Központi Bizottságával és szakadást idézzen elő a Politikai Bizottságban. Megállapították, hogy Borisz Jelcint tevékenységének első lépéseitől kezdve ultrabalos és ultraradikális kijelentések jellemezték. Munkastílusát minősítve a plénum résztvevői emlékeztettek egyszemélyi döntéseire, a pártaktívától való elszigeteltségére. A kádertartalékkal folyó munkában hiányzott a nyíltság. A kádermunka kapkodó összevisszaságra emlékeztetett. A plénum résztvevői egységesek voltak abban, hogy Jelcin álláspontja nem tükrözte a párt moszkvai városi bizottságának álláspontját, s hogy Jelcin nem képes vezetni a moszkvai pártszervezetet. A párt moszkvai városi bizottságának plénumán elhangzott felszólalásában Borisz Jelcin kijelentette, hogy egyet ért az elhangzott bírálatokkal. Elmondta, ez év elejétől kezdte észrevenni, hogy munkája nem jól alakul. Könnyebb volt ígéreteket tenni és komplex programokat kidolgozni, mint aztán megvalósítani őket - mondta. - Az utóbbi időben kezdett eluralkodni rajtam a becsvágy, amelyről ma szó volt. Próbáltam harcolni ellene, de sajnos sikertelenül. A bírálatokról szólva Borisz Jelcin kijelentette, hogy nem tudja őket cáfolni. A vitát összegezve Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy a mostani tanulságot nem szabad elfeledni.- Arra van szükség, hogy mindenütt meglegyen a szilárd pártszerűség, a kritika és önkritika, a kollegialitás légköre. Semmilyen önelégültség sem engedhető meg. A nyílt elvtársi vita a pártban, ez a legjobb légkör, amelyben hasznos gondolatok formálódhatnak, megmérettetik a politika helyessége. A plénum ezután Borisz Jelcint felmentette a moszkvai városi pártbizottság első titkári tisztével járó feladatok alól. A plénum továbbá egyhangúlag Lev Zajkovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát választotta meg a párt moszkvai városi bizottságának első titkárává. PANORÁMA BRÜSSZEL - Kádár János küszöbönálló látogatása alkalmából teljes egészében Magyarországnak szenteli legújabb, pénteken megjelent számát a tekintélyes francia nyelvű belga folyóirat, a Relations Est-Quest (Kelet-nyugati kapcsolatok). A Pourquoi Pás című tekintélyes képes hetilap Kádár János munkásságát ismerető portrét közöl pénteken megjelent számában. BUDAPEST - Berecz János, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken nemzetközi sajtótájékoztatón találkozott a Budapesten akkreditált külföldi tudósítókkal. Tájékoztatást adott az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi üléséről, szólt az ideológiai munka időszerű kérdéseiről. Ezt követően válaszolt a témával kapcsolatos kérdésekre. A magyar-román diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 40. évfordulója alkalmából Várkonyi Péter külügyminiszter és loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere között táviratváltásra került sor. RÓMA - A Magyar Püspöki Kar tagjai - élükön dr. Paskai László prímással, esztergomi érsekkel látogatást tettek Rómában, s ennek keretében fogadta őket a Vatikánban II. János Pál pápa. TEHERÁN - Dr. Korom Mihálynak, az Alkotmányjogi Tanács elnökének vezetésével magyar parlamenti küldöttség hivatalos látogatást tett az Iráni Iszlám Köztársaságban november 6. és 13. között. A delegációt fogadta Hasemi Rafszan- dzsani, a Madzslisz elnöke. BELGRAD - Belgrádban pénteken folytatódott a jugoszláv-román csúcstalálkozó. Nicolae Ceausescu ezúttal a Román KP főtitkári minőségben Bosko Kru- niccsal, a JKSZ KB Elnökség elnökével folytatott megbeszélést. TUNISZ - A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet szóvivője pénteken elítélte Abu Nidal szélsőséges palesztin csoportját, amiért fegyveresi hatalmukba kerítettek egy francia hajót, s túszul ejtettek öt belga és három francia személyt, köztük két asszonyt és két gyermeket.
