Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-10 / 239. szám
1987. október 10. Képújság 9 ■■■■■ Szovjetunió: munka, bér, szociálpolitika Megfelel-e a munka szervezettsége a kor műszaki-tudományos feltételeinek, a gazdálkodás új követelményeinek, hogyan lehet ösztönző összhangot teremteni a munka és a bérek között, milyen feladatok várnak megoldásra az életszínvonal- és szociálpolitika terén? Ezeket a kérdéseket tekintette át nemrég a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, s a testület határozatának végrehajtásáról beszélt a Szocia- lisztyicseszkaja Indusztrija hasábjain a Munka- és Szociális- ügyi Állami Bizottság elnökhelyettese, B. N. Gavrilov.- Hatalmas lemaradások tapasztalhatók a munka és a munkabérek területén - szögezte le a kiinduló helyzetet jellemezve GavriloV. - A munka szervezettsége elmarad a tudományos-műszaki fejlődéstől. Csak lassan szorul vissza a kézi, valamint az alacsony felkészültséget és a nagy fizikai erőt igénylő munka, a munkások tekintélyes része egészségre ártalmas körülmények között dolgozik, s csak lassan csökken a munkahelyi balesetek száma. Nem elégséges a magasan képzett munkások, mérnökök és más szakemberek presztízse. A vezető szovjet szakember ezután jellemezte azoknak a hivataloknak, állami szerveknek, intézményeknek a munkáját, amelyek sok bírálatot kaptak a KB ülésén is. Az állami bizottságoknak - mint a KB is rámutatott - központi helyzetéből adódóan meghatározó szerepet kell a jövőben játszania a népgazdasági szempontból legfontosabb kérdések, gyakorlati és elvi problémák megválaszolásában. E munkában kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak a szociális kérdések kutatásának, az életmód és a munkakörülmények vizsgálatának, s mindenekelőtt annak, hogy a tudományos vizsgálatok eredményeit a gyakorlatban mielőbb hasznosítsák. * A fontosságának megillető helyet kívánják a jövőben megadni a közvéleménykutatásoknak a legfőbb szociális és gazdasági kérdésekben. A központi bizottsági határozat nagy figyelmet fordított a munka hatékonyságának és a munkabér ösztönző erejének fokozására. A korszerű munkaerő-gazdálkodás - mondta Gavrilov - a rendelkezésre álló munkaerő olyan módon való elosztását követeli meg, hogy eközben továbbra is fenntartsuk a teljes foglalkoztatottságot. Fontos eszköz ebben a munkában a munkások felkészítése és szakmai orientálása. Az állami bizottság a szovjet kormánnyal közösen programot dolgozott ki az ésszerű munkaerő-gazdálkodásra, figyelembe véve a Szovjetunión belüli regionális sajátosságokat. Elsősorban arról van szó, hogy megfelelő munkalehetőségeket teremtsenek a - főleg közép-ázsiai - keresőképes, de foglalkozás nélküli lakosság számára. Az állami bizottságra nagy munka hárul emellett a munkaerő szakképzettségi színvonalának emelésében, a korszerű igényekkel összhangban álló szakmai képzettség megteremtésében. A munkabérezéssel kapcsolatban ma már alapkövetelmény, hogy ösztönözzön a hatékony, és jobb minőségű munkára. Megengedhetetlen az egyenlősdi, biztosítani kell a bérezés differenciáltságát, méghozzá úgy, hogy nem szabnak felső határokat. A bér mindenütt függjön attól, hogy a munkás személy szerint milyen mértékben járult hozzá a munka eredményességéhez. A bizottság feladata lesz a jövőben elmélyült tanulmányokat folytatni a családi költségvetések alakulása terén. 1988-tól kezdődően tervezik a minimális családi költségvetések kidolgozását - a létminimum számítását. Tervezik azt is, hogy kidolgozzák az optimális fogyasztási (családi fogyasztói kosár) modelljét is. Mindezek ismeretében válik lehetségessé annak reális felmérése, hol is tart a Szovjetunióban az életszínvonalpolitika. E számítások révén meg lehet alapozni a családi jövedelmek minimumát, a minimális munkabéreket, a nyugdíjakat, szociális juttatásokat és egyéb kedvezményeket. ★ HORIZOm^ Az óceán szava Varsóig hallatszik A Lengyel Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetében működő szeizmológiai obszervatórium munkatársai Varsóban vizsgálják azokat a mikro- szeizmikus rezgéseket, amelyeket a tengeri tájfunok és hurrikánok idéznek elő a földkéregben. Tavasszal és ősszel a különösen erős tengeri szelek és viharok időszakában a varsói földrengésjelző műszerek jellegzetes szeizmikus zajokat rögzítenek. Ezeket a rezgéseket az Atlanti-óceánon dühöngő viharok okozzák. A rezgéseket tisztán érzékelik Varsóban, jóllehet a város nagyon is távol van az óceán partjától. Lengyelország geológiai felépítése - főként északi és középső területein - elősegíti mikrorez- gések terjedését a távoli vidékekről is. A vizsgálatok kimutattták, hogy a mikro- rezgések Európa északi részében, a skandináv tengerparton keletkeznek és a kristályos szerkezetű kelet-európai tábla peremén jutnak el Lengyelországba. Friss csirke az űrállomáson Hamarosan ropogósra sült csirke is szerepelhet az űrállomáson tartózkodó kozmonauták napi étrendjén. A moszkvai Repülési Főiskola hallgatói tervezték meg és állították elő az ennek elkészítésére alkalmas különleges szerkezetet. A súlytalanság állapotára tervezett csirkekeltető inkubátor két kamrára oszlik. Az elsőben, ahol 20 napig állnak a tojások, centrifuga segítségével mesterséges nehézségi erőt hoznak létre. Egy szerkezet a kotlós lábának mozgását utánozza, állandóan változtatva a tojások helyzetét a rugós tartókban. A 21. napon a tojások átkerülnek a második kamrába, ahol - már a súlytalanság állapotában - kikelnek a csirkék. Az inkubátorban egyidejűleg 12 tyúkvagy 24 fürjtojás helyezhető el. Az együttműködés új formái Szovjetunió a külkereskedelmi forgalom nagy részét a szocialista országokkal, főként a KGST- tagállamokkal bonyolítja le. Jellemző, hogy miközben tavaly csökkent a szovjet külkereskedelem, a KGST-országokkal a forgalom 2,4 százalékkal mégis tovább emelkedett. Ez mindenekelőtt a KGST-szervezet árképzésével függ össze, amely a világ konjunktúra-változásait időben eltolva, fokozatosan fejezi ki. Mind nyilvánvalóbbá válik, hogy a hagyományos kereskedelmi árucsereformák már nem tudják tartani az együttműködés szükséges dinamikáját és a szocialista gazdasági integráció minőségi fejlődését. A fütő- és nyersanyagigények kielégítését garantáló ágazatokban kialakult együttműködést tovább fejlesztik. Növelik a Szovjetunió területén lévő természeti kincsek kiaknázását célzó új nagy beruházásokat, a hangsúlyt a „tudományigényes” irányzatokra helyezve. Ezt a célt szolgálja a 2000-ig szóló tudományostechnikai fejlesztés komplex programja, amely előirányozza, hogy közös erővel elérjék a világszínvonalat az elektronikában,az automatizálásban, a biotechnológiában és más fontos ágazatokban. A program fő elve a nyitottság, - bár a kidolgozás gazdái szovjet tudományos-műszaki központok -, minden KGST-ország felhasználhatja az elért eredményeket. A viszonylag fejletlenebb országok: Vietnam, Mongólia, Kuba pedig kedvezményesen vagy ingyen kapják meg azokat. A szocialista integráció különböző formái között ma az első helyre kerülnek a vállalatok és tudományos központok közvetlen kapcsolatai, a mélyreható termelési és tudományostechnikai kooperáció. Az erről szóló határozatok révén a szovjet vállalatok önállóan dönthetnek a kooperáció minden kérdésében: az együttműködés céljainak meghatározásában, a partnerek kiválasztásában, egyezmények kötésében. Nem szabnak meg központi kooperációs terveket, a vállalatok maguk dolgozzák ki azokat és a minisztériumnak szóló kisebb befizetés után náluk marad a kooperáció adta nyereség. Számítások szerint mintegy 700 szovjet vállalat alakít ki közvetlen kapcsolatokat külföldi partnerével. Az integráció másik fontos formája - a nemzetközi egyesülés és a közös vállalat. Az egyesüléseknél megmarad a nemzeti tulajdon. Igaz, a résztvevők egyesíthetik tulajdonaik egy részét, de a lényeg az, hogy közös terv alapján dolgoznak, széles körű az alkatrészszállítás, közösek a tudományos-konstrukciós megoldások és a vezetés. Az első ilyen egyesülést a szovjet-bolgár robot- és modern programvezérlésű gépgyártásban hozták létre. A jövőben a szovjet részvétel létesülő egyesülések száma eléri a százat. Már működik a bolgár-szovjet gépkocsi-elektronikai és a magyar-szovjet orvosi műszergyártási közös vállalat. Ebben az esetben a partnerek egyesítik a tulajdont, a pénzügyi és a termelési alapokat, együtt és önállóan tervezik, gyártják és értékesítik a termékeket a maguk megszabta áron és megosztják a nyereséget. A Szovjetunió és más KGST7országok több mint 30 közöss vállalatot szerveznek, közülük hetet szovjet területen. Jól fejlődnek a Szovjetunió és a KGST-hez nem tartozó szocialista országok kereskedelmi-gazdasági kapcsolatai. Bővül a Szovjetunióval együttműködő fejlődő országok köre. A 70-es évek közepétől a 80-as évek közepéig 76-ról 103-ra nőtt azoknak az országoknak a száma, amelyekkel rendszeresek a kereskedelmi kapcsolatok. A nyugati üzleti körök figyelmét ugyancsak felkeltette a közös vállalatok alapításának lehetősége. Van kapcsolat e lépések és a 20-as években a Szovjetunióban létesült külföldi koncessziók között. De lényegesek az eltérések is. Akkor a gyakorlatilag teljesen tönkrement népgazdaság helyreállításáról volt szó és nem olyan népgazdaságról, amely a világ ipari termelésének egyötödét adja. Másodszor: a külföldi koncessziók akkor lényegében a szovjet területen nyugati magántulajdonban voltak. a a közös vállalatok alapM tőkéjében a szovjet részesedés legalább 51 százalék, az igazgatóság elnöki tisztét és a vezérigazgatói posztot szovjet állampolgár tölti be. Ezek a vállalatok széles körű önállóságot élveznek, maguk határozzák meg a technológiát, az árakat, részvételüket a világpiacon és így tovább. Valuta-önfinanszírozásra rendezkednek be, vagyis az exportból szerzett valutának elégnek kell lennie arra, hogy fedezze a szükséges importvásárlásokat és a külföldi partner kivihető nyereségrészét (természetesen fel lehet használni a valutahitelt is.) Rendszerint ez határozza meg azt a minimális terméket, amit a közös vállalatnak külpiacon kell értékesítenie. BULGÁRIA Vita az építészetről Jordan Radicskov neves bolgár író az Anteni című lapnak adott interjújában „vádat emelt” áz építészek ellen, akik „beépítik a főváros környéki termékeny földeket és kerteket, sorra telerakják betonkockáikkal”. A nyilatkozat nagy visszhangot váltott ki az építészek - és nemcsak az építészek - körében. A Narodna Kultúra című hetilapban vita indult az építészet jelenéről és jövőjéről. A vita résztvevői elmondták, hogy nemcsak a fővárosban hódítottak a betonkockák, de megjelentek a tengerparton, a hegyoldalakban is. Ugyanakkor - az építészek védelmében - rámutattak arra, hogy az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején hallatlanul felduzzadtak a városok, Szófia szédületes sebességgel hagyta el a milliós lakószámot. Ebben a helyzetben gomba- módra nőttek a sokemeletes panelházak, otthont nyújtva százezreknek. Az 1878-as felszabadulás után, egészen az ötvenes évekig Bulgária városai, kevés kivétellel nem tudták kialakítani igazi arculatukat. A kisvárosok jellegzetessége a főutca volt, körülötte pedig lényegében megmaradt a falu, talán kissé komolyabb házakkal és jobb közművesítéssel. Később megjelentek az első többemeletes házak, a főtér végében felépültek a központi szervek toronyházai, mellettük az áruház. Változást az ipar megjelenése hozott: ezrek költöztek a városokba. Ekkor jelentek meg a betontömbök, amelyek megfeleltek az akkori korszellemnek. Mindezekért tehát nem lehet az építészeket felelőssé tenni - állapította meg cikkében Pavel Pavlov építész. A helyzet azóta megváltozott. A Fekete-tenger partján a bolgár építészek sok fantáziával és mértéktartással hangulatos, sajátos arculatú, a nemzeti hagyományokat őrző üdülőhelyeket építettek. Az utóbbi években sikerült hasznosítaniuk tapasztalataikat egy-egy város újonnan épülő részeiben is. Ezek az új városrészek szervesen illeszkednek a régi városközponthoz, nem is nevezik őket lakótelepeknek. Új életre keltek a régi házak is. Delcso Szugarev professzor azt jósolja, hogy a XXI. század építészetét az alacsony, kertes házak jellemzik majd. Az emberek kényelmén, szépérzékén túl ezt az is indokolja, hogy a toronyház-építkezés nem előnyösebb az alacsony házas építésnél sem pénzügyi, sem technológiai, sem környezetvédelmi szempontból. Bulgáriában a jövőben kormány- határozat korlátozzam sokszintes, paneles építkezést. 1987. július elseje óta az ország 194 városában és természetesen a falvakban sem építenek háromemeletesnél magasabb épületet. Szófiában és a nagy megyeszékhelyeken 1990-re 2-3 emelettel „lejjebb kell szállnia” az átlagos magasságnak. A kisvárosokban fokozatosan visszatérnek a kertes, családi házak építéséhez. 9SZOVJETUNIÓ A világflóra génbankja A modern genetika egyik megalapozójaként tartja számon Nyikolaj Vavilo- vot (1887-1943) a tudománytörténet. Ebben az évben, amikor az UNESCO határozata értelmében a tudomány világa megemlékezik születése 100. évfordulójáról, leningrádi kutatók újból bejárják azokat az utakat, amelyeket a kiváló szovjet tudós évtizedekkel ezelőtt megtett növénygyűjtő expedícióin. Vavilov akadémikus kezdeményezője és vezetője volt azoknak a botanikai ku- tatóutaknak, amelyeknek célja a mező- gazdasági növények fejlődésének és nemesítési lehetőségeinek a tanulmányozása volt. Európa, Ázsia, Afrika és Amerika 60 országában járt. Észak-amerikai expedíciójáról - 1923-ban - néhány olyan növénymintát hozott magával, amellyel megvetette egyedülálló gyűjteményének alapját. Ez a gyűjtemény a világflóra gazdag tárháza. Leningrádban megalapította a növénytermesztési intézetet ahol a gyűjteményt is őrzik, és ahol ma már több mint 400 ezer magmintát, növénygumót és növényhagymát tárolnak. Ezekből sok száz magas terméshozamú fajtát nemesítettek ki, amelyek csak a Szovjetunióban több mint 200 millió hektárnyi területen virulnak. Visszatérnek a kertes házak Őrzik a hagyományokat
