Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-10 / 239. szám
1987. október 10. 8 NÉPÚJSÁG ★ HORIZOm^ Moszkva Közvéleménykutatás az atomháborúról A moszkai szociológiai felmérésben részt vett szovjet emberek 93 százaléka meg van győződve arról, hogy a Szovjetunió soha nem alkalmaz elsőként atomfegyvert. Azzal a feltételezéssel, hogy az Egyesült Államok sem teszi ezt, csupán 8 százalékkal ért egyet. A felmérést a Szovjet Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézete végezte a moszkvai békefórum megrendezése előtt. A felmérés során több mint ezer embert kérdeztek meg. 89 százaléka úgy véli, hogy egy általános atomháborúban nem lesz győztes. A Szovjetunió és az Egyesült Államok teljesen megsemmisül. A megkérdezettek 4 százalékának volt ellentétes véleménye, a többiek nem tudtak válaszolni a kérdésre. A felmérésben résztvevők 88 százaléka hangsúlyozta annak az állításnak az igazát, hogy a korlátozott nukleáris háború nem lehetséges. Amennyiben a nukleáris fegyvert bevetik, elkerülhetetlen az általános atomháború. E megállapítással a megkérdezettek 4 százaléka nem értett egyet. A válaszadók 93 százalékának az a véleménye, hogy a világűrbe telepitett nukleáris fegyver növeli a véletlen kockázatát. Egy százalék nem ért egyet ezzel, 6 százalékuk pedig nem alkotott határozott véleményt. Ugyancsak sokan értettek egyet (93 százalék) azzal a megállapítással, hogy a nukleáris fegyverek felszámolása az atomháború elkerülésének egyetlen útja. E véleményt 2 százalékuk nem támogatta, 5 százalék pedig nem tudott határozottan állást foglalni. A szociológusok az atomháború, a nukleáris leszerelés és az atomfegyvermentes világ problémáival kapcsolatban is tettek fel aktuális kérdéseket. A kérdőív 16 kérdésének mindegyikéről először kérdezték meg a szovjet embereket. A kérdőív hat kérdése ugyanaz volt, mint „A nemzet napirendje” alapítvány által, a 80-as években Amerikában végzett felmérésé. Mű szívm o deliek A beteg szabad mozgására is lehetőséget adó kompakt müszív tervét készítették el a Szovjetunióban, a Transzplantációs és Mesterséges Szervek Intézetének laboratóriumában. Ezek a modellek, amelyeknek elkészítésében fizikusok és kémikusok is részt vettek, egyelőre még csak papíron léteznek. Szakértők szerint a legtöbb reménnyel az a műszivmodell kecsegtet, amelynek működése a gőzdugattyú gép elvén alapul. A Mikron elnevezésű mechanikus szív működési elve igen egyszerű. Az izotópforrásból származó hő fölmelegíti a gázt vagy a gőzt. Tágulás közben ez felfelé löki a dugattyút, ami kapcsolatban áll a mozgási energiát létrehozó transzformátorral. Ez utóbbi idézi elő a műszívkamra membránjának összehúzódását. A gáz lehűlése a hőátadásnak köszönhetően végbemegy, ennek hatására pedig a dugattyú leereszkedik. A ciklus rendszeresen ismétlődik, így biztosítható a szívkamrák ritmikus összehúzódása. A modell olyan kicsi, hogy elfér a mellkasban. Egy másik érdekes modell üzemelési elve a következő: a vér továbbítására alkalmas szivattyút építenek egy miniatűr villanymotorhoz, s a beteg testén kívül csak a tápegység - egy apró elem - marad. Van olyan modell is, amelynek erőforrása - plutónium-izotóp - egy kis táskában van, s azt kívülről rögzítik a testhez. Hogy melyik a legalkalmasabb, arról majd a kísérletek döntenek. Jugoszlávia Új irányzatok a mezőgazdaságban A jugoszláviai stabilizációs programban nagy hangsúlyt kap a mezőgazdaság. A cél: gabonából önállóvá tenni az országot, és az élelmiszercikkek jelenlegi 6 százalékos részesedését az exportból jelentékenyen növelni. Jugoszlávia kukoricából, búzából, cukorrépából, napraforgóból, gyümölcsből, zöldségfélékből és húsból Európa egyik legjelentősebb termelője. Kukoricából a múlt években elért 12 millió tonnával földrészünkön az első helyre került, világviszonylatban pedig a nyolcadik helyen áll. Szakértők kukoricából az évi 15 millió tonna, búzából 6 millió tonna elérését tartják lehetségesnek, bár ettől még messze vannak. A jugoszláv mezőgazdaságban az egyéni gazdálkodás az uralkodó, számukat 2,7 millióra becsülik. Ennek egyik természetes oka, hogy az ország területének háromnegyede hegység és fennsík. Az egyéni gazdaságok birtokolják a megművelhető terület közel 60 százalékát, és az állatállomány 85 százalékát. A 3000 állami gazdaság, termelő- és szolgáltató szövetkezet a bruttó termelésből 30 százalékkal részesedik, ugyanakkor a piacra kerülő áruk 50 százalékát szolgáltatja. Ez arról tanúskodik, hogy a társadalmi szektorban eredményesebb a gazdálkodás. Ezt bizonyítja az is, hogy míg például 1985-ben a társadalmi szektorban átlagosan 60 mázsás kukoricatermesztést értek el, az egyéni gazdaságok átlaga csupán 36 mázsa volt hektáronként. Szakértők ezt a magasabb szintű technológiának, gépesítésnek és a műtrágya és növényvédő szerek jobb fel- használásának tulajdonítják. Az egyéni gazdaságok túlságosán elaprózottak: 2,6 millió parasztgazdaság 3,5 hektárnál, ebből 1 millió 2 hektárnál kisebb területtel rendelkezik. A tervek szerint a kormány lényegesen növelni kívánja az egyéni gazdálkodás- ra megengedett földterület nagyságát. (Jelenleg 10 ha, a hegyvidékeken 15 ha a felső határ.) Ez a földek ésszerűbb megművelését tenné lehetővé, ami viszont kevesebb munkáskezet igényel: tehát nőne az amúgy is nagyarányú elvándorlás a falvakból. Az utóbbi, csaknem négy évtizedben több mint 6 millió paraszt, köztük 5 millió fiatal hagyta el a falvakat, s ez az irányzat napjainkban is tart, ezért panaszkodnak a falvak „elöregedésről” és „elnőiesedésről”. Becslések szerint a parasztgazdaságok 40 százalékában nincs munkaképes fiatal és a parasztcsaládok 35 százaléka nem mezőgazda- sági hivatásra taníttatja gyermekét. A következmény: a megművelhető földek 11 százaléka parlagon maradt. A gondok megoldásának egy másik irányzatáról számol be a jugoszláv sajtó: a nagyüzemi termelés koncentrációjáról. „Morava 2” elnevezéssel hatalmas agráripari egyesülést hoztak létre 17 gyenge adottságú dél-szerbiai községben. A 16 üzemben, amely 3000 állatfarmot és 6000 egyéni kertet (benne a szőlőskerteket) egyesit, hús-, tej- és gyümölcstermékeket dolgoznak fel. A jugoszláv sajtó sokat foglalkozik a Belgrádtól 20 kilométerre északra fekvő Padinska Skela-i agráripari kombináttal is. Az óriásüzem földjei részben a hor- vát, a montenegrói és a bosznia-her- cegovinai köztársaságokban fekszenek. Az összesen 80 ezer hektáron 40 ezer a dolgozók száma. Évi termelésük - a többi között - 80 ezer tonna búza, 110 ezer tonna kenyér, 60 ezer tonna hús, 10 ezer tonna húskészítmény, 200 millió tonna tej, 28 ezer tonna cukor, 130 ezer tonna olaj. A kombinát 22 ezres állománya évi átlagban tehenenként 5200 liter tejet produkál. Az óriásüzem 40 szövetkezet, 50 ezer egyéni gazdaság munkáját fogja össze- Gáti István Csehszlovákia | Harc a népgazdaság vámszedői ellen Vietnam Bővülő gyapottermesztés Négy év alatt jelentősen fejlődött a gyapottermesztés Vietnamban. Ma már helyenként nagyüzemi méretekben termesztik a textilnövényt, s magángazdaságok is jó termést adnak. A legjelentősebb gyapotültetvények Dél-Vietnam keleti tartományaiban, a Központi Fennsík hegyvidéki területein, a Mekong-del- tavidék egyes részein és az ország középső részén találhatók. A gyapottermesztés hagyományosan a ház körüli gazdaságban folyt. Afrancia és az amerikai megszállók ellen vívott harcok idején azonban nem fejlődött, s az importált textíliák - különösen Délen - a termesztés nagyfokú hanyatlását okozták. A háború végére már csak Vietnam középső részén maradtak fenn gyapottermesztő gazdaságok. Már az első békeévben létrehozták Dél-Vietnam keleti tartományai részére a Nha Ho-i Gyapotkutató Központot, s egy sor állami gazdaságot szakosítottak a gyapottermelésre. Az eredmények azonban nem voltak kielégítőek, a nem megfelelő vezetés miatt. A jelenlegi politika arra törekszik, hogy a gyapottermelést népszerű vállalkozássá tegye. A magángazdaságokat ellátják vetőmaggal, műtrágyával és felszereléssel. A Nha Ho-i Gyapotkutató Központban kinemesítették és kártevőknek ellenálló és szárazságtűrő TH-2, szívós gyapotfajtát, amelyet nagy területen kezdtek termeszteni. A kezdeti eredmények bátorítok. Vietnamban ma több mint 1300 fajta gyapotot termelnek. Ezek egy részét a Szovjetunió, Csehszlovákia és India vásárolja. A tervek szerint az idén a Központi Gyapottermesztési Vállalatot fokozott mértékben látja el az állam műtrágyával, növényvédő szerekkel, gépekkel, kézi művelési eszközökkel, hogy a gyapot vetésterületét hatezer hektárral növelhesse. A most folyó ötéves tervben a gyapot vetésterületét 1988-ig országosan 25 ezer hektárra, 1990-ig pedig 40 ezer hektárra kívánják növelni. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége négy évvel ezelőtt egy dokumentumot adott közre a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem megsértése ellen folytatott harc hatékonyságának elmélyítéséről. Mi változott, milyen erőket mozgatott meg és milyen eredményeket hozott az elnökség levele a megjelenésétől eltelt idő alatt? Ezekre a kérdésekre kerestek és adtak választ a közelmúltban a téma felelősei Csehszlovákiában. Az alábbiakban a megállapítások néhány jellemző részletét közöljük. A gazdasági bűncselekmények olyan negatív jelenségek, melyek nemcsak a szocialista gazdaság fejlődését fékezik, hanem ezeknek komoly erkölcsi és politikai következményei is vannak. Ennek ellenére számos helyen még sok a rendetlenség, ami szó szerint utat nyit a legkülönbözőbb tolvajoknak és üzéreknek. A jogtalan A tízezer vízesés völgye A Koreai NDK öt nagy hegyvonulata közül talán a legszebb a közkedvelt üdülő-, kiránduló- és idegenforgalmi központtá fejlesztett Mjoh- jang-hegység. A fővárostól ésszakkeletre fekvő és könnyen megközelíthető vidék a phenjaniak és a külföldi vendégek pihenőhelye. A hegység legmagasabb csúcsa 1905 méter. Legérdekesebb csúcsa pedig a Hjangro, ahonnét a lábánál elterülő tízezer vízesés völgyére nyílik szép rálátás. A népnyelv a hegyvonulat egyetlen vízesését sem hagyta elnevezet- lenül. Van itt Gyémánt-, Óriás-, Égi nő, Sárkány- tó-vízesés. Nincs köztük egy sem, amelyikhez ne fűződne régi monda, legenda. meggazdagodás forrásai közé tartozik az üzérkedés, a különböző törvényellenes vállalkozások és a szocialista vállalkozásokkal való visszaélések, a fogyasztók megkárosítása és a külfölddel fenntartott áruforgalom szabályainak megsértése. E bűnesetek felderítésében és megtorlásában valamelyes előrelépés tapasztalható. Tavaly ilyen bűncselekményekért Csehszlovákiában 1243 személy ellen indult eljárás, egy évvel korábban ez a szám valamivel kevesebb volt. Például az elitéit benzinkutasok bűnszövetkezetének tagjai napi 7 ezer korona nyereséget is elértek. A munkahelyért a benzinkútnál jelentős megvesztegetési összeget kellett letenni. Pozsonyban nagy visszhangot váltott ki több élelmiszerüzlet vezetőjének letartóztatása, akik a szocialista tulajdont százezres nagyságrendű értékekkel károsították meg. Törvényellenes tevékenységüket azért folytathatták, mert a vállalati elÚj irányelvek szabályozzák a szovjet kereskedelmet az év második felétől. Ez hozzájárul a kereskedelmi szolgáltatások minőségének javulásához, valamint a kereslet jobb kielégítéséhez. A kereskedelmi szervezetek munkájában megszilárdul az önelszámolás, és a nyereség lesz a fejlődés fő tényezője. A munkabéreket az eredményektől teszik függővé. A gazdasági mechanizmus átalakítása során a kereskedelmi szervezetek önállóságát, felelősségét és az eredményekben való érdekeltségét kívánják folenőrzésben is cinkosaik voltak. A gazdasági bűncselekmények okozta károk tavaly 30 millió korona veszteséget okoztak a csehszlovák népgazdaságnak. A közvélemény egyre élesebben elítéli a szocialista tulajdonban lévő értékek fosztogatását és megrongálását. Az emberek határozottan szembeszegülnek a társadalmon való élősködés új formájával, a munkahelyi és szolgáltatási beosztással történő visszaélésekkel, valamint a parazita életmód minden válfajával. A CSKP KB Elnökségének levele ösztönzőleg hatott az állam hatalmi szerveinek tevékenységére is a gazdasági bűnözés elleni harcukban és a tettesek leleplezésében. Az elmúlt négy év folyamán a szocialista tulajdon fosztogatásának vádjával több mint 10 ezer, üzérkedés címén 527, míg megvesztegetés vádjával 799 személy ellen indítottak eljárást. kozni. A kereskedelmi vállalatok és szervezetek a jövőben a kereslettel összhangban kötelesek bővíteni az árukínálatot. A kereskedelem vezetői ezután személyesen felelnek az áruválasztékért. Az irányító szerveknek védeniük kell a fogyasztók érdekeit és határozottabban kell fellépniük a szállítási-megrendelési kapcsolatok rendezése céljából. Ezek az új elvek már beváltak az észt, a lett és a belorusz gyakorlatban, hozzájárultak a szolgáltatások színvonalának növekedéséhez és az árukínálat javulásához. Zsalibinék találmánya Olcsó melegházak A melegházépítés eredeti és olcsó módszerét javasolták a kazahsztáni Lenin kolhoz feltalálói. Az Alma-Ata közelében gazdálkodó kolhozban Nyikolaj Zsalibin, az apa és két fia a szokásos milliméteres vaslemezből tartószerkezetet dolgoz ki. Tervrajzaik alapján az egyik alma-atai gyárban elkészítették a hengersort. A szabványminőséget el nem érő vaslemezekből (a Kara- gandai Kohómű felhasználható hulladékaiból) állították elő a profilt. A szelvényt terhelési próbának vetették alá, majd a kolhozban és a szomszédos gazdaságokban nekiláttak a tartószerkezetek építésének. A találmány iránt az ország más területeinek a gazdaságai is érdeklődtek. Már építettek ilyen tető alatti veteményeskerteket Kelet-Szibé- riában és a Bajkálon túli területeken, Ukrajnában és Novoszibirszk közelében. A kísérletek mindenütt eredményesen zárultak. * Eredeti módon oldották meg a tetőrész biztonságos megerősítését, amely lehetővé teszi, hogy mindösz- sze huszonnégy óra alatt átlátszó anyaggal vonják be az egész tető- szerkezetet. A feltalálók a melegház gazdaságos fűtését is kiötlötték. A gazdaságoknak az ilyen melegházak építése 5-6-szor olcsóbb mint a korábbi tervek alapján épített melegházaké. Korszerűsödő kereskedelem A társadalmi szektorban eredményesebb a gazdálkodás
