Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-10 / 239. szám
1987. október 10. NÉPÚJSÁG 7 Hasznos tudnivalók a földtörvényről Négy perc alatt raknak meg egy IFA-szerelvényt A fürgedi vasútállomáson 2500 tonna répát is tudnak tárolni Két kombájn halad a tamási száztizenhét hektáros táblában Azt mondják a szakemberek, hogy a cukorrépa - jövedelmezőségét tekintve - a komló után következik. Tolna megyében a KSZE adatai szerint a cukorrépatermesztést jól mutatja az alábbi statisztikai táblázat. 1986. évi termelési adatok Daimandi Mg. Kombinát 500 55,9 17,5 9,78 Hőgyészi ÁG 310 36,2 17,8 6,44 Fadd 185 48,3 17,0 8,21 Gerjen 133 26,6 18,1 4,81 Ozora 158 34,4 16,5 5,68 Pincehely 280 50,3 17,1 8,60 Tolnanémedi 87 34,6 16,3 5,64 Paksi ÁG 412 42,1 17,7 7,45 Tamási ÁG 309 51,0 17,6 8,98 Összesen ill. átlag 2374 45,20 17,4 7,87 Hatszáz mázsa fölött sek 15,6 százalékot mutattak, de volt már 16,7-es is. Az ötéves tapasztalatok szerint a jól kiválasztott helyen a termésátlag meghaladta a 65 tonnát is. A termés ára itt is 150-155 forint körül várható. A minősítés Ercsiben is a legkorszerűbb géppel történik, a gazdaság szakembereinek jelenlétében. Garay György, az ercsi gyár felügyelője egész évben szemmel tartotta a tamási gazdaság tábláit. A helyi szakemberekkel együttműködve szinte alig kellett változtatni a korábban megállapított termesztési technológián. A tamási gazdaságban lényegében öt ember gondja-baja-munkája a cukorrépa. Teszler Ferenc, Kiss József, Pakolik Mihály, Csirke Mihály a gépek kezelője. Ők vetik, védik, felszedik a répát. Az első kerületi, azaz a gazdasági répafelelős Egerszegi György agrármérnök. Azt mondta, hogy ő is, munkatársai is szeretik a répát. A termeltetéssel foglalkozó Egerszegi György elbeszélte, hogy a szezonra jó időben felkészülnek. Amikor tavaly leálltak a gépekkel, a kezelőik, az említett négy munkás, felírtak minden üzemtapasztalatot. Leadták a műhelynek, s az anyagbeszerzőknek. Mondhatni, hogy gond nélkül indult a szezon. Pedig az egyik Herriau-t 1974-ben állították munkába. A fiatalabb gép is már hatéves.- Az a gyakorlat nálunk - mondja a kerületi igazgató -, hogy minden fontos munkára használatos gépet a kezelőik javítanak, vesznek át. A cukorrépa-betakarítás gépeihez például bevezényeltük az embereket a műhelybe. Nézzenek át mindent, alapos munkát végezzenek, mert novemberig ki tudja még milyen időnk lesz, igen sok a tennivaló. Nagy a termés, a gépeket nyűvi, s az a célunk, hogy a gyártól kért programot tartsuk be. A betakarítás sajátossága az is, hogy nem szabad egyszerre sok termést kiásni. Ha sokat van a napon, szárazon a répa, a szél fújja, akkor nem is annyira a mennyisége, mint inkább a cukortartalma veszik el. A szállítási ágazattal a növénytermesztés ebből kifolyólag szinte órára egyeztetett programmal működik együtt. Jó szolgálatot tesznek ebben például a CB-rádiók. Számítanak arra is, hogy az idő rosz- szabb lesz. A távprognózis ugyan a hónap végére ismét jó időt mond, de soha nem lehet tudni milyen ciklonhatás érheti még a Kárpát-medencét. A nagy esőzésekre is felkészültek. A felszedő gépek alkalmasak a sáros termés felrakására is. Nagyobb gond a szántóföldön való közlekedés, hiszen egy-egy IFA-szerel- vény 110-130 mázsa répát is fölrakhat. Abban az esetben, ha megsüllyed, akkor küldik a területen lévő traktort a vontatáshoz. Szóba került a répatermesztők körében Fürgédén is, hogy a hazai magellátás rossz. A kutató-fejlesztő intézeteknek nagyobb intenzitással kellene végezni munkájukat, hogy a hazai pótolja a külföldi magot. A gépek magas ára miatt igencsak nagy gondot kell fordítani az üzembiztonságra, valamint arra, hogy ne terheljék túl az egységeket. Ezért az embereknek érdeke, fizetésük attól függ, hogy amikor a talaj- és időjárási viszonyok lehetővé teszik, miként dolgoznak. A tamási gazdaságban tízéves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy „rábírnak” évente 300-350 hektár termesztésére. Az árbevétel is azt igazolja, a rendelkezésre álló gépi erő is, hogy nagyobb területen nem ajánlatos vetni. Bár azt is tudja minden szakember, hogy a tamási répa mint nyersanyag, amint látjuk mint „puffer” is, az ercsi gyárnak létkérdése. Pálkovács Jenő Fotó: Sörös Mihály Tamásiban Valójában sikeres növény a Tamási Állami Gazdaságban a cukorrépa. Filotás István, az I. számú kerület igazgatója tényekkel igazolja ezt, hiszen a hatszázmá- zsás vagy e fölötti hektáronkénti átlagtermés, számítva a mázsánkénti 150 forint körüli árat, kideríthető, miért jó. Bár a költségek nem csökkenő tendenciát mutatnak, de a növény még mindig eredménnyel termeszthető. Nyereséghozama jó.- Ercsiből jártak itt a múlt hét péntekjén a szakemberek és kértek bennünket, hogy sürgősen fogjunk a munkához, a gyárnak égetően szüksége van a nyersanyagra. Az üzem körzetében még nem tudják szedni a répát, viszont ha egy órára leállnak, az újraindítás másfél millió forintba kerül. Ezért, a jó partneri kapcsolat érdekében is, hozzáfogtunk a munkához - mondja a kerületi igazgató. Kimentünk a cukorrépaföldre. Két magajáró gép ásta, ha szükséges volt, kettő felszedő pedig a tehergépkocsikat rakta. Azonban csak egyik felszedőt kellett munkában tartani, mert jelenleg a pincehelyi vasútállomásra szállítják tengelyen a répát, mivel ott tudnak csak nagy teherbírású vagonokat fogadni. A fürgedi vasútállomási tároló is él, de a Dombóvár- Lepsény vonalra nem lehet nagy vagonokat küldeni a sínek teherbírása miatt. A száz hektárnál valamivel nagyobb cukorrépatermés e táblán pompás látványt nyújt. A növény egészséges, hatalmas levélzete szinte beborítja a földet. A tábla nagyságára jellemzően elmondhatjuk, hogy mértek már egy sorról 490 mázsát is, s a 117 hektárról, ha a fogadás, szállítás jól összejön, akkor nyolcpercenként mehet egy szerelvény rakot- tan a vasúti rámpák felé. Kedd reggelig 30 hektárról szedték fel a répát. Ha szükséges, akkor többet is tudnak begyűjteni, de gond az is - szervezési munkával tudják enyhíteni -, hogy már javában folyik a kukorica betakarítása és a vetés is. így a rendelkezésre álló teherszállító szerelvényeket kiegészítették az ozorai téesz kocsijaival is. A legnagyobb szállítási, kiszedési teljésítményt tavaly érték el: egy nap alatt 105 vagon termést takarítottak be. Mérték a répa cukortartalmát. Még nem a legjobb. Az első napi méréEgerszegi György a répafelelős agronómus Miből mennyit lehet? Ez év szeptember 1 -jén hatályba lépett a földtörvény és annak végrehajtási rendeletéi. Ezek a jogszabályok jelentős mértékben megváltoztatták az állampolgárok ingatlanszerzési lehetőségét. Erről kérdeztük dr. Bakonyi Józsefet, a szekszárdi földhivatal vezetőjét. A jogszabályváltozások hogyan érintik az állampolgárokat?- A változás igen sokrétű. Én mégis önkényesen kiragadnék néhány általam fontosnak tartott kérdést, amit hasznos tudni mindenkinek. Ilyenek a termőföld, a lakás, az üdülő, lakótelek, üdülőtelek tulajdonának megszerzése, a tartós használatba adott földek jogi sorsa és néhány ügyviteli kérdés - mondta dr. Bakonyi József.- Milyen nagyságú termőföldön lehet gazdálkodni?- Cél, hogy a magánszemélyek jobb vagy fekvésénél fogva kedvezőbb földből kevesebbet, rosszabb minőségű vagylredvezőtlenebb fekvésű földből többet szerezhessenek. Az általános szabály szerint magánszemély a termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy tulajdonában legfeljebb 6000 négyzetméter átlagos minőségű termőföld legyen. Ezen belül a törvény több kategóriát állít fel, úgy mint: kiemelt, kedvezőtlen adottságú és egyéb településen lévőt. Ezenkívül megkülönböztet belterületi, külterületi és ez utóbbin belül zártkerti földet. Megyénkben kiemelt település kategóriájába tartozik az öt város, ahol belterületen 1500 négyzetmétert, külterületen 3000 négyzetmétert lehet szerezni. Egyéb települési kategóriába tartoznak a nagyközségek és a községek, ahol belterületen 3000 négyzetmétert, külterületen 6000 négyzetmétert lehet szerezni. Megyénkben a termőföld szerzése szempontjából kedvezőtlen adottságú település nincs. Újabb vásárlás esetén - a már meglevő földekre - szorzószámokat kell alkalmazni. Ennek lényege, hogy szerzés esetén a meglévő valamennyi földterületet össze kell számítani úgy, hogy a városok belterületén lévő földet négyszeres, a külterületen lévőt kétszeres szorzóval kell figyelembe venni. A községekben és nagyközségekben a meglevő belterületi földet kétszeresen kell figyelembe venni. Amennyiben az így felszorzott területnagyság eléri a 6000 négyzetmétert, több termőföld már nem vásárolható. A szerzés szempontjából a már beépített vagy beépítetlen építési telket figyelmen kívül kell hagyni.- Szemléltetné az elmondottakat egy példával is?- Egy magánszemélynek van már Szekszárd belterületén és Szálka község belterületén is 1000-1000 négyzetméter földje és még akar venni. A két helyen lévő föld nagysága ténylegesen csak 2000 négyzetméter, de a törvény által előírt szorzókat alkalmazva a szekszárdi belterületi földet néggyel, a szálkáit kettővel szorozva már 6000 négyzetméter. Tehát újabb termőföldet nem vehet már ez az állampolgár.- Mi a helyzet a lakás, üdülő, lakótelek, üdülőtelek vételi lehetőségeivel?- Magánszemély oly mértékben szerezhet mindebből, hogy tulajdonában egy lakás vagy; lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek legyen. A tulajdonszerzés szempontjából azon-; ban a család tagjainak tulajdonában lévő ingatlanokat együttesen kell figyelembe venni. Családnak a házastársak és kiskorú gyerekeik minősülnek. A jogszabályok azonban rendezik a megszerezhető többlettulajdon eseteit és annak mértékét, öröklés, házasság- kötés, örökbefogadás, elbirtoklás és ráépítés eseteiben.- Kiskorú nevére lehet-e ilyen ingatlant vásárolni?- Lényeges és új szabály, hogy a 14. évét betöltött kiskorú egy további tulajdont vehet, azaz szerzésénél a család többi tagjának tulajdonában lévő ingatlanait figyelmen kívül kell hagyni.- Polgárjogi társaságok, gazdasági munkaközösségek lehetnek-e például üdülő vagy lakástulajdonosok?- Új rendelkezés az is, hogy magánszemélyek társaságai - például a gazdasági munkaközösségek tagjai, meglévő ingatlanaiktól függetlenül - vásárolhatnak termőföld, lakás, lakótelek, üdülő, üdülőtelek tulajdont, az egy magánszemélyre megállapított mértékig.- A tartós használatba adott építési telkeknek mi lesz a sorsa?- Az építés céljára tartós használatba adott föld a beépítéssel a tartós használó tulajdonába kerül, amennyiben a használatbavételi engedély vagy a végleges fennmaradási engedély a földhivatalhoz 1987. szeptember 1-ig beérkezett. Ilyen esetekben tehát az érintett állampolgároknak nem kell semmilyen kérelmet benyújtaniuk. A tulajdonba adást ilyenkor a hivatal ütemterv alapján 1988. szeptember 1-ig bonyolítja le. A tulajdonba adott ingatlanokról jegyzék készül, ami a helyi tanácsoknál megtekinthető. Ne várjanak tehát efjyedi határozatokat ezek az ügyfelek. Más a helyzet azon ingatlanoknál, amelyek ez év szeptember 1 -ig nem kerültek beépítésre. Ilyenkor kérelmet kell benyújtani a hivatalhoz a tulajdonba adás iránt, mellékelve a használatbavételi, illetve a végleges fennmaradási engedélyt.- A termelés céljára tartós használatba adott föld tulajdonba kerülhet-e?- Kérelemre kerül tulajdonba a termelés céljára tartós használatba adott föld. A kérelmeket azonban nem a földhivatalhoz, hanem a tartós használatba adóhoz, tehát a tanácshoz vagy a termelőszövetkezethez kell benyújtani. A tulajdonba adás térítésmentesen és illetékmentesen történik.- Mire figyeljenek a tulajdonszerzők?- Szeptember 1 -jétől megszűnt a földtulajdoni és a tanácsok által záradékolt tulajdonszerzési nyilatkozatok alkalmazása. A magánszemélyeknek a meglévő ingatlanaikról azonban továbbra is nyilatkozniuk kell a szerződésben vagy pedig külön okiratban. A külön okiratban tett nyilatkozatot két tanúnak is alá kell írni, ha azt nem a nyilatkozó írta saját kezűleg. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a tulajdonszerző és a családtagok személyi adatait, a tulajdonukban és tartós használatukban lévő ingatlanok pontos adatait, így a település nevét, a terület művelési ágát és négyzetméterben meghatározott nagyságát. SZABÓ GYŐZŐ Tények az édesítő növényről II. Az ercsi gyár kérésére Fornádon a héten kezdték a szezont, a betakarítást
